Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-10 / 40. szám
1986. február 10., hétfő Dunántúli napló 5 Hattagú gazdasági társulás alakul A Ruhrkohle érdeklődése jelentős üzletet- ígér - Gyártóbázis Görcsönyben is? Sára Sándor lett a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke A játékfilmszemle eseményei A puding próbája egyszerű. Megeszik. A műszén helyzete már korántsem ilyen egyszerű. Decemberben úgy tűnt, hogy még ebben a fűtési idényben piacra kerülhet a bog Iá rlellei Pirocomp Kisszövetkezet újdonsága. Ma úgy néz ki. hogy tolódnak a határidők. Jelenleg tíz tonnákban számolható kísérleti gyártás folyik. De folyamatban van egy gazdasági társulás szervezése, amely majd a szükséges tőkeerős hátteret biztosítja a további lépésekhez. A társulást a Comporgan Rt. szervezi, vele együtt hat tagja lesz, köztük a Mecseki Szénbányák, a Salgótarjáni Szénbánya Vállalat, a Pirocomp Ipari Kisszövetkezet mint gesztorvá'l- lalat, a Szilikátipari Tervező Intézet és egy adalékanyaggyártó szövetkezet. Szegvári Gyula, a Pirocomp elnöke, a műszén feltalálója szerint a társulás legkésőbb három héten belül megalakul. Akkor juthatnak hozzá a Lát- rányban építendő referencia- üzem beruházási hiteleihez és a társulás forgóalapja is megfelelő mozgásteret biztosít a további kísérletek, próbagyártás, stb. finanszírozásához. Szó sincs arról tehát, hogy .a műszén ügye elaludt volna. A két szénbánya nagyon is komolyan foglalkozik a műszén- gyártás mielőbbi megindításával. A Mecseki Szénbányák például a görcsönyi téglagyárban kialakított gyártóbázisban látna fantáziát. Jelentkeztek erdőgazdaságok is, az általuk gyártott biobrikett műszénné való feljavítása ügyében. Két osztrák téglagyár a műszén licencét kívánja megvásárolni és megkezdeni a gyá rtást. Az igazi nagy üzlet azonban nem műszéngyártásban és a hazai forgalmazásban rejlik, bár jelentősége nem lebecsülendő. A műszén révén a háztartások évente mintegy egymillió tonna jóminőségű, hulladékból előállított és környezetbarát tüzelőanyaghoz jutnának. A jelentős gazdasági eredményt az NSZK-beli szén- tüzelésű erőművek kínálják. Mint azt már korábban ismertettük, a műszéngyártás adalékanyaga a természetes szenekhez keverve megnöveli azok fűtőértékét és megakadályozza, hogy kén és klór távozzék az égés során keletkező füstgázokkal. Tehát a savas esők elsőszámú okozóit képes ily módon kiiktatni. Ezért sürgetik az NSZK-beli erőművek az adalékanyag-üzlet mielőbbi nyélbeütését. A Ruhrkohle igazgatója már nyolc alkalommal járt ez ügyben Magyarországon. Az erőművekben használt szenek vizsgálata már folyik a Pirocompnál. Mindenesetre, ha az üzlet létrejön, nem pusztán üzleti, de környezetvédelmi szempontból is egy magyar szellemi termék sikerét jelenti. K. P. Radványi Géza, Illés György, Fábry Zoltán és Jancsó Miklós köszöntésével kezdődött meg a XVIII. Magyar Játékfilmszemle szombaton, űk négyen a magyar film nagykövetei itthon és a világban is. Munkásságuk elismeréseképpen emlékjutalommal köszöntötték őket, melyeket fiatalabb rendezők és operatőrtársak adták át nekik. Közönségdíjat Szabó István kapott a tavaly legnézettebbnek bizonyult Redl ezredes című filmjéért. A játékfilmszemle keretében tegnap szinte maratoni ülésen alakult meg a Magyar Filmklubok Szövetsége. A 388 alapító tag elfogadta az alap- szabályzatot és megválasztotta az elnökségét. Az elnöki tisztség ellátására a jelölőbizottság Gábor Pál és Sára Sándor filmrendezőket jelölte. A titkos választás során 178 szavazattal Sára Sándor bizonyult a többség bizalmára leginkább érdemesnek. Gábor Pál az elnökség tagja lett. Az elnökségi tagok szavazólistáján két baranyai jelölt is szerepelt. Közülük Horányi özséb, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára lett az elnökség tagja. A szemlefilmek vetítésekor tegnap kicsinek bizonyult a budapesti Kongresszusi Központ Bartók, majd Pálmaterme is. Itt vetítették ugyanis itj. Schiller Pál Baranyában forgatott dokumentumfilmjét, a Kovbo- lyokat, melynek hősei tehéntartásra vállalkozók. A négyórás filmből egyébként háromrészes tévésorozat is készült, mely hamarosan a tévé műsorára kerül. B. L. Napirenden a baromfitelep rekonstrukciója 30%-os állami támogatás Javult a baromfitermékek külföldi értékesítésének lehetősége és a hazai fogyasztás is növekvőben van. A kereslet kielégítésére a VII. ötéves terv időszakában a nagyüzemű baromfitelepeken rekonstrukciós programot valósítanak meg, s ehhez a gazdaságok — az épületekre és a gépészeti berendezésekre, a keltetőgépek kivételével — ez év január 1- től 30 százalékos állami támogatást vehetnek igénybe. A rekonstrukció számos gazdaságban immár halaszthatatlanná vált. A MÉM adatai szerint a nagyüzemi létesítmények mintegy harmada 1970 előtt épült, s épületeik, gépeik erősen elhasználódtak. A telepeknek valamivel több mint felét 1970—1980 között adták át, s különösen az évtized elején épült istállók állapota miatt van szükség a felújításra. Jobb a helyzet az elmúlt öt évben megindított telepeken, amelyek jobbára korszerű technológiával működnek. A szakemberek szerint ahhoz, hogy a tervidőszakra előirányzott erőteljes termelésbővítést, amely évente 10—20 százalékos lehet, megvalósíthassák, az üzemekben folyamatosan korszerűsíteni kell az állóeszközöket. A terv számol azzal is, hogy a nagyüzemek részesedése az összes termelésből a következő években növekszik, ehhez azonban szükséges a telepek teljesítményének fokozatos növelése. A rekonstrukciót a MÉM és a tervező-beruházó vállalatok — elsősorban az Agrober — központi programokkal segítik. Pályázatot is kiírtak a legjobb rekonstrukciós megoldások kiválasztására. Olyan műszaki módszereket javasolnak, amelyek viszonylag kis költséggel teszik lehetővé az elavult létesítmények átalakítását. Fedett lovarda Szombaton a balatonnagybe- reki Állami Gazdaságban felavatták az ország legnagyobb fedett lovardáját. Az idegen- forgalmi és sportcélokat szolgáló kétezer négyzetméter alapterületű, ragasztott faszerkezetekből kialakított épületben több mint ezerötszáz négyzetméter alapterületű lovardát, a háromszázszemélyes lelátót, öltözőket, szociális helyiségeket és drinkbárt képeztek ki. A korszerű istállókban hatvan ló áll a lovassport kedvelőinek rendelkezésére. Az új létesítményt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter adta át rendeltetésének. Központi autóvizsga-állomás Minden Hzedik autó megbukik a műszaki vizsgán A Közlekedési Minisztérium és a Közlekedési Főfelügyelet közös beruházásával elkészült a gépjárművek országos műszaki vizsgahálózatának központi állomása Budapesten, az Ipoly utcában. A 12 millió forintos beruházási költség nagyobbik hányadáért a legkorszerűbb gépekkel, eszközökkel, egyebek között üzemanyag-fogyasztást ellenőrző műszerekkel, futóműbeállító, fékhatásellenőrző és füstölésmérő berendezésekkel szerelték fel az új műszaki állomást. Az új központi bázis egyik funkciója az lesz, hogy műszaki vizsgálatokkal bírálja felül a vizsgaállomások döntései ellen beadott fellebbezéseket. Ehhez szorosan kapcsolódik az a tény, hogy az elöregedő járműállomány miatt egyre több a sikertelen vizsga: korábban 4—6 százalékos, ma pedig 8—10 százalékos a bukási arány. A panaszos ügyfelek számára is megnyugtató lehet, hogy ezentúl a korszerű bázis felügyeli a vizsgaállomások műszaki-szakmai munkáját. Ugyancsak a központi állomás dolgozza ki a jövőben — speciális műszerei segítségével — a különböző gépjárműtípusok üzemanyag-fogyasztásával kapcsolatos, kötelező érvényű normákat, s itt végzik majd az országba érkező új típusú járművek úgynevezett típusvizsgálatát is. Ez utóbbi során ellenőrzik, hogy az újfajta gépjármű forgalombiztonsági, környezetvédelmi és egyéb szempontokból megfelel-e a magyarországi követelményeknek. Jéghokizó gyerekek a malomvölgyi tavon Két fiú alatt beszakadt a jég S zerencsésen végződött annak a két 10—12 éves kertvárosi fiúnak az esete, akik az elmúlt héten a pellérdi tavak valamelyikén csúszkáltak és beszakadt alattuk a jég. A víz csak derékig ért, közel is voltak a parthoz, igy baj nélkül kijutottak. A téli hónapokban a gyerekek kedvelt szórakozása a korcsolyázás, vagy csak az egyszerű csúszkálás különböző vizek jegén. Ez a játék évről évre megszedi a maga áldozatait, ezért nem árt egy-két dologra felhívni a figyelmet. Az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága legalább 10 centiméter. Ismeretlen helyen azonban ekkor is vigyázni kell, mert forrósok, csatornabekötések lehetnek és ott a beömlő magasabb hőmérsékletű víz megakadályozhatja a teherbíró jégvastagság kialakulását. Tudni kell azt is, hogy a jegese- dés a sekély parti területek közelében kezdődik és fokozatosan terjed a mélyebb területek felé, a jég vastagsága tehát nem egyforma a tó egész felületén. íratlan szabály, hogy egyedül soha senki ne menjen a jégre és egy csoport tagjai ne tartózkodjanak szorosan egymás közelében. Ha mégis előfordul, hogy beszakad valaki alatt a jég, a bajba jutottat először is meg kell nyugtatni és fel kell szólítani, hogy a karjai teljes felületével támaszkodjék a jég- ra. Ne mentsünk úgy, hogy odamegyünk a keletkezett lék mellé, mert a mentésre igyekvő alatt is beszakadhat. A legjobb, ha létrát, deszkapallót, vagy levehető ajtót csúsztatunk óvatosan a lék mellé és arra állva segíthetünk. Ha ilyen nincs a közelben, több összecsatolt nadrágszíj, vagy ujjainál összekötött télikabátok végét juttassuk el a jégen óvatosan ha- soncsúszva. A vízben lévőt figyelmeztetni kell, hogy ebbe kapaszkodva először emelkedjék könyökre, mellével feküdjék a jégre és továbbra is fekve maradva lábait egymás után emelje a lék szélére, a veszélyes területet pedig hason- csúszva hagyja el. A kimentettet ezután gyorsan meleg helyre kell vinni,, vizes ruháitól megszabadítani, ágyba fektetni, forró teával megitatni. Tetőtől talpig — miért nem egy helyen? Új szabvány készül a konfekcióiparnak Bárha ott tartanánk már, bemegyünk egy áruházba, s tetőtől talpig felöltözhetünk, egyetlen osztályon megvásárolva az egymással harmonizáló, divatos ruhadarabokat és kiegészítőket. Tehát az öltönyhöz vagy kosztümhöz a felöltőt, a fehérneműt, a pulóvert, a nyakkendőt, a cipőt, a táskát, a kesztyűt. Sajnos, mi itt még nem tartunk, s ahhoz, hogy ez így legyen, az alapanyaggyártóknak, a ruhagyáraknak és a kereskedelemnek sokkal jobban együtt kellene dolgozniuk. Az együttműködés előmozdítására a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az elmúlt héten Hajdúszoboszlón országos divattanácskozást rendezett, melyen részt vett, s a vitában véleményét is kifejtette Déri János, a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat kereskedelmi propagandavezetője, aki felvillantja a tanácskozás néhány részletét. Miért nem lehet divatosabb, korszerűbb a magyar ruházati kínálat? Ezzel kapcsolatban az érdekeltek sokféle magyarázattal szolgáltak. Az alap- anyaggyártók kifejtették, tevékenységük homlokterében az export áll, a belföldi igényeket ezzel nehéz összeegyeztetni, ami külföldön divatos, mondjuk egy szövet, az egyáltalán nem biztos, hogy itthon is az. A ruhagyárak egyebek mellett a mérettáblázat okozta tengernyi gondról, panaszkodtak, egyébként éppen a hajdúszoboszlói tanácskozáson jelentették be, a konfekcióiparnak új szabvány készül, mely sokkal jobban közelít a hazai vásárlók tényleges méreteihez. Panaszkodott a kereskedelem is, rettentő hullámzó a hazai ruházati ellátás, a szép áruért futni, könyörögni kell. Azt kell az ipartól vásárolnia, amit éppen kap. Gond a szakemberhiány is, sok jó kereskedő vette a kalapját és ment át a magán- szekto rba. Mellesleg szó esett a butikok szerepéről is, az évi 60 milliárd forintos hazai ruházati forgalomból a butikosok immár 12 milliárdot szakítanak ki, ami csöppet sem elhanyagolható részarány. 'Nagyon is észrevehetően ott vannak a ruházati palettán, s ha esetenként gyengébb anyagból, gyengébb kivitelben is kínálják az árut, az mindenkor divatos, egyfajta rétegigényt elégít ki. Az állami iparnak és kereskedelemnek éppenséggel tanulnia kellene tőlük - gyorsaságot, rugalmas üzletpolitikát. A hajdúszoboszlói tanácskozás résztvevői végül is egyetértésre jutottak abban, közös alapon kell továbblépni, s még inkább tekintetbe venni a hazai fogyasztók igényeit, akik függetlenül az ipar és a kereskedelem civódásá- tól szeretnének tetőtől talpig kulturáltan, divatosan öltözködni. Miklósvári Z. Még tart a tél és a téli vásár! A MECSEK ÁRUHÁZ VÁLASZTÉKÁBÓL AJÁNLJUK: DIVATÁRUOSZTÁLY: régi ár: új ár: ♦ Fiú bársonying 273 Ft 191 Ft ♦ Kamasz kockás ing 213 Ft 149 Ft ♦ Női garbópulóver 422 Ft 253 Ft ♦ Női pulóver 688 Ft 413 Ft BUTIKOSZTALY: ♦ Férfipoló 361 Ft 217 Ft ♦ Gyermekpulóver 227 Ft 159 Ft ♦ Gyermekkardigán 260 Ft 156 Ft ♦ Férfipulóver 470 Ft 329 Ft RUHÁZATI OSZTÁLY: ♦ Férfiautóskabát 6700 Ft 4020 Ft ♦ Férfitélikabát 2370 Ft 1420 Ft ♦ Lánykaszövetkabát 1100 Ft 660 Ft CIPOOSZTALY: ♦ Női csizma 1990 Ft 1194 Ft ♦ Női bundacipő 498 Ft 299 Ft ♦ Női bundacipő 420 Ft 252 Ft ♦ Fiúcsizma 424 Ft 254 Ft
