Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-08 / 38. szám

Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának irányelvei a VII. ötéves népgazdasági terv gazdaság- és " ' '-politikai céljai Baranya megyei megvalósításához (Rövidített szöveg) (Folytatás az 1. oldalról) tételeit, s a termelést fokoza­tosan bővíteni kell. A meglé­vő bázisokra, a helyi lehető­ségek feltárására alapozva szükséges a központi progra­mokhoz való kapcsolódás kez­deményezése, a kihasználat­lan kapacitások hasznosítása, az együttműködések fejleszté­se. Megyei eszközökkel a gaz­daságilag elmaradott térség fejlesztését, valamint a szá­mítástechnika és mikroelektro­nikai tevékenység megalapo­zását indokolt támogatni. A villamosenergia-termelés a rekonstrukció miatt csak a tervidőszak végén növelhető. A gépiparban a termelés nö­velését a termelési kapacitá­sok jobb kihasználásával, gé­pi fejlesztésekkel, a termelési és termékszerkezet folyamatos korszerűsítése mellett kell el­érni. Az importhelyettesítő termékek gyártása kapjon na­gyobb figyelmet. Az építő­anyagiparban a központi dön­tések és a piaci lehetőségek hatása egyaránt erőteljes ma­rad. Változatlan igény a ter­mékszerkezet korszerűsítése, különös tekintettel a hőtech­nikai előírásokra, a minőség javítására és az értékesebb termékek arányának növelé­sére. A könnyűiparban első­sorban az export részarányá­nak növelésére alapozható a termelésbővítés. Az élelmiszer- ipari termelés bővítése a me­zőgazdasági alapanyag-ter­meléssel összhangban, a piaci igényekhez még rugalmasabb alkalmazkodással érhető el. Az export fokozása és jöve­delmezőségének javítása ki­emelt feladat. 0 Az építési igények meny- nyiségi, strukturális és időbe­ni kielégítése szükségessé te­szik az építés-szerelési telje­sítmények országos átlagot meghaladó bővítését és a fenntartási munkák arányának emelését. A termelésbővítést csökkenő létszámmal kell el­érni. A termelő berendezések korszerűsítése elengedhetet­len. Biztosítani szükséges a tömeges lakásépítés műszaki feltételeit, az új típusú panel­lakások előállítását, lehetőség szerint új, korszerű építési technológiák alkalmazását. Fel kell készülni a panelépü­letek felújítására. A kivitele­zési időtartam csökkentése, a termékminőség javítása és a költségnövekedés mérséklése egyaránt fontos feladat. © A mezőgazdaságban a termelésnövelés, s a magas termelési színvonal további emelése a kiemelt feladat." Ez szükségessé teszi az agrotech­nikai színvonal javítását, a biológiai alapok fejlesztését, a racionálisabb földhasznála­tot, a hozamok gazdaságos növelését, az alacsony és kö­zepes szintű termelés emelé­sét. A termelés bővítését a foglalkoztatottak számának csökkentésével kell elérni. A növénytermelésben — a vetés- szerkezet kisebb módosítása mellett - gabonatermelés súlyát indokolt megtartani. Az ipari növények arányát a mindenkori kereslet alakítja. Fontos a szálas- és tömegta- karmány-termélés valamint gyepgazdálkodás színvonalá­nak gyors ütemű emelése. A gyümölcs-, szőlő- és zöldség- termelést a nagyüzemi integ­rációs tevékenység fejleszté­sével, az értékesítés szerve­zettségének javításával, az ültetvények pótlásával szüksé­ges bővíteni. Az állattenyésztésben a te­nyésztési színvonal emelése is segítse az állatlétszám csök­kenésének megállítását és bő­vítését. A vágóállat és állati termék termelés mennyiségi növekedését a fajta- és tar­tástechnológia javítása kísér­je. A kiegészítő-kisegítő gazda­sági tevékenység — illeszked­ve a településfejlesztés és az élelmiszergazdaság ágazati céljaihoz — járuljon hozzá az eredmények növeléséhez és a helyi lakosság színvonala­sabb ellátásához. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelé­sét és termékei minőségének javítását a nagyüzemek in­tegrációs tevékenységének erősítése, az anyagi-műszaki bázis javítása, a fejlett mód­szerek átadása biztosítsa. Kiemelt figyelmet indokolt fordítani a Dróva-térségi me­lioráció megvalósítására, a termelést bővítő rekonstrukci­ókra és az infrastruktúrális háttér javítására. © A szállítási igények ki­elégítése a kapacitások foko­zottabb és egyenletesebb ki­használását, a korszerű fuva­rozási módszerek széles körű elterjesztését teszi szükséges­sé. A személyszállításban a városi tömegközlekedés mér­sékelten bővülő mennyiségi igényeinek kielégítése mellett elengedhetetlen a szolgáltatás színvonalának emelése is. Kapjon kiemelést a vasúti pá­lyák korszerűsítése és az ösz- szekötő utak építése. A posta fejlesztési lehetősé­geinek és belső tartalékainak jobb kihasználásával, a helyi erőforrások bevonásával bizto­sítani kell a postai szolgálta­tások fejlesztését. Különösen fontos, hogy javuljon a hírköz­lés. b.) Életszínvonal, életkörülmények Az életszínvonal és életkö­rülmények a gazdaság fejlő­désére alapozottan javulhat­nak. Az élet- és munkakörül­mények javításában a kiemelt társadalmi programok megva­lósítása, a területi különbsé­gek mérséklése az elsődleges feladat. Szükséges a szemé­lyes jövedelmek és teljesítmé­nyek kapcsolatának erősítése. A szociális ellátás növekvő fel­adatai a központi intézkedé­seken túl a területi, helyi szervek munkájának fejleszté­sét is igénylik. O A teljes foglalkoztatás folyamatos biztosítása mellett jelentősen előre kell haladni a hatékony foglalkoztatás megvalósításában. A munka­erőmozgás erősödése a terü­leti munkaerőgazdálkodás gyakorlatának fejlesztését, a szervezett munkaerő-átcsopor­tosítások politikai eszközökkel való támogatását is igényli. 0 A lakossági jövedelmek növekedése a munkajövedel­mek kisebb, a társadalmi jut­tatások valamivel nagyobb növekedése mellett várható. Fontos, hogy a keresetek job­ban fejezzék ki a vállalati eredményeket és egyéni tel­jesítményeket. A főmunkaidő­ben szerzett kereset legyen a meghatározó. 0 Az életkörülmények javí­tásában meghatározó az inf­rastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése. Továbbra is az alapfokú ellátás fejlesztése az elsődleges. A középfokú el­az intézmények felszereltségé­nek, műszerezettségének javí­tása, az alapellátás színvona­lának fejlesztése, valamint az integráció szélesítése és lehe­tőségeinek jobb kihasználása egyaránt szolgálja. A szoci­ális gondoskodást 300-400 szociális otthoni férőhely és 100 ágyas rehabilitációs rész­leg kialakítása segíti. A fek­vőbeteg-ellátás feltételeinek javítását elsősorban a folya­matban lévő fejlesztések és rekonstrukciók mielőbbi befe­jezése biztosítja. Befejeződik Épülő tízemeletes lakóházak Pécsett, a siklósi városrészben látásban az oktatás kapjon kiemelést. A /akáshelyzet javításában a mennyiségi igények kielé­gítése mellett az ellátás mi­nőségi színvonalának emelé­se is egyre nagyobb teret kap. Az ellátás feszültségei Pécsett nem szűnnek meg. A lakáshelyzet javítását a 12 500—13 000 lakás megépíté­se, a felújítások és korszerű­sítések számának növelése és a lakásgazdálkodás színvo­nalának javítása biztosítja. Törekedni kell az állami la­kásépítés országos átlagot meghaladó arányának eléré­sére. Biztosítani kell a bá- nyászlakás-építés feltételejt. A bérlakásgazdálokdásban és a lakásépítés, -vásárlás támo­gatásában az alacsony jöve­delműek, a fiatal házasok és többgyerekes családok első lakáshoz jutása kapjon ki­emelt figyelmet. A vízellátás biztornságának javítása, a környezet fokozot­tabb védelme a folyamatban lévő fejlesztéseken túlmenően újabb víznyerő területek feltá­rását is szükségessé teszik. Befejeződik a pécs-komlói, a pécs-harkány-siklósi regio­nális alrendszer és a komlói szennyvíztelep építése. Részle­ges üzembe helyezésre kerül sor a Duna II. regionális víz­rendszer és a pécsi szennyvíz- telep építésénél. A regionális vízműcsatlakozási lehetőségek bővítésével, a kistérségi és községi vízművek építésével to­vábbi 40-50 településen vég­legesen megoldható az egész­séges ivóvízellátás. Az egészségügyben az ellá­tás feltételeinek javítását új létesítmények, rekonstrukciók, Az idegenforgalom gazda­sági jelentősége tovább nő. A differenciálódó igényekhez al­kalmazkodva javítani kell a megye idegenforgalmi foga­dási feltételeit. Kapjon ki­emelt figyelmet a gyógyide- genforgalom, a falusi és az ifjúsági turizmus. Bővüljenek a városkörnyéki kiránduló, üdülő és szabadidő közpon­tok. e Az életkörülmények javí­tását a környezetvédelem is segítse. A környezetet szeny- nyező források mérséklése a Szigetvári Kórház II. üteme, a Megyei Kórház bővítése, s a Harkányi Gyógykórház 1/BC üteme. Folytatódik a komlói és siklósi kórház rekonstrukci­ója. Sor kerül a POTE II. kli­nikai tömbjének és a szülé­szeti klinikának a rekonstruk­ciójára, megkezdődnek az új klinikai tömb előkészítési mun­kái. Az oktatásban a növekvő mennyiségi igények kielégíté­se s az ellátás színvonalának megőrzése, egyes területekei javítása a feladat. Ez 550 óvo­dai férőhely, 160 általános is­kolai és közel 100, a közép­fokú oktatást szolgáló tante­rem, valamint 500 kollégiumi férőhely megépítését feltéte­lezi. A pénzügyi források lehető­séget biztosítanak több intéz­mény rekontsrukciójára. A JPTE és a Nemzeti Színház rekonstrukciója kiemelt figyel­met igényel. © A lakossági vásárlóerő és árualapok egyensúlyának fenntartását helyi eszközökkel is segíteni kell. A kereskedel­mi forgalom valamivel dina­mikusabb növekedése várha­tóan a vegyesiparcikkek irán­ti igények növekedésével jár. Szükséges a kereskedelmi munka kulturáltságának, a pi­aci és szolgáltatási munka színvonalának emelése, az új üzemeltetési és ösztönzési formák általánossá tétele, a minőségvédelem és fogyasztói érdekvédelem erősítése, s az etikailag káros jelenségek jelentős visszaszorítása. A kistelepülések és városi peremterületek ellátásai kap­jon kiemelt figyelmet. Üj és felújított házak Pécsett, a Perczel utcában 4§. 1 Jt Proksza László felvétele mellett, a sokoldalú megelőző tevékenységre is nagyobb hangsúly helyeződjön. c.) Terület- és település­fejlesztés A társadalmi—gazdasági vi­szonyokat és a fejlesztési kö­vetelményeket reálisan szám­ba vevő terület- és település- fejlesztés hosszú távú koncep­ció kidolgozását igényli. Ked­vezőbb feltételeket kell terem­teni az intenzív gazdasági fejlesztéshez, jobban kell ala­pozni a térségi, helyi adottsá­gokra. Erősíteni szükséges a helyi termelési kapcsolatokat, a gazdálkodó szervezeteknek működési területükhöz való kö­tődését. Az infrastruktúra fej­lesztésében a helyi összefo­gásban lévő lehetőségek jobb kihasználása és a koordináció javítása fontos feladat. A szel­lemi erők arányosabb területi el­helyezkedését támogatni szük­séges. A falvak és városok közti különbségek mérséklődé­sét elsősorban az alapfokú infrastrukturális ellátás, a köz­lekedési és hírközlési kapcso­latok fejlesztése biztosíthatja. Elő kell segíteni, hogy a vá­rosiasodás a települések szé­lesedő körére terjedjen ki. Növekedjék a községek része­sedése a tanácsi fejlesztési forrásokból. Az arra alkalmas falvak népességmegtartó ere­jének erősítésével el kell ér­ni, hogy mérséklődjön a vá­rosokba, különösen a Pécsre való beáramlás. A városok népessége mérsé­kelten növekszik. Az ipar és építőipai fejlesztési feladatai nagymértékben a pécs-komlói térséghez kapcsolódnak, to­vább növelve a területi kon­centrációt. Pécsett, a belváro­si rekonstrukció folytatása ki­emelt feladat. A várost a ki­alakulóban lévő agglomerá­cióval összehangoltan szüksé­ges fejleszteni. Indokolt, hogy felsőfokú funkciójának mapp- sabb szintű ellátásához kap­jon hatékonyabb segítséget. Másik négy városunkban az alapellátás mellett a vonzás- körzet igényeit is szómba ve­vő középfokú oktatási és egészségügyi ellátás fejlesz­tése a’z elsődleges. Erősíteni kell a városok és vonzáskör­zeteik racionális kapcsolatait, összehangolt fejlesztését. A falvak a jövőben is diffe­renciáltan fejlődnek. A kedve­ző közgazdasági, természeti és közlekedési adottságú fal­vakban a népesség fogyásá­nak megállítása, illetve ki­sebb mértékű növekedése, más településeken a szociális feladatok erősítése várható. A falvak népesség-megtartó ké­pességének növekedése, fejlő­dése szorosan kapcsolódik a mezőgazdaság termelési érde­keihez. A gazdaságilag elma­radott és infrastruktúrájában fejletlen térség felzárkóztatá­sát komplex, hosszú távú prog­ramra alapozva kell megkez­deni. A politikai munka feladatai Gazdaság- és életszínvo­nal-politikai céljaink megva­lósítása a politikai munkával szemben is fokozott követel­ményeket támaszt. Növekszik a pártszervek és -szervezetek felelősségteljes önállósága. Alapvető az országos és me­gyei célok megismertetése, elfogadtatása, a megvalósí­tásra való mozgósítás, a cse­lekvő részvétel biztosítása. El kell érni, hogy a gazda­sági munka segítése és el­lenőrzése hozzáértőbb, követ­kezetesebb legyen. A helyi források, az emberi tényezők, a gazdasági lehetőségek ki­használását számon kell kérni. Előbbre kell lépni a saját le­hetőségek, a saját mozgás­tér fel- és megismerésében, a gazdasági folyamatok elemzé­sében, a hoszabb távú szem­lélet kialakításában, a gaz­dasági szabályozók működé­sének alapos ismeretében, a szabályozók gazdaságpolitikai céljainkkal elentétes hatásá­nak jelzésében, a gazdaság­politikai célok helyi érvényre juttatásában. A munka szá­mon kérése, a differenciáltabb vállalati és személyi jövede­lemelosztás, az élénkülő mun­kaerő- és tőkeáramlás miatt több helyi feszültségre és ezek feloldásának segítésére kell felkészülni. Gyorsabban és érzékenyebben kell reagál­ni a gazdálkodás zavarainak jeleire, ugyanakkor fontos fel­adat, a hosszabb távon is jö­vedelmező, versenyképes gaz­dálkodók dinamikus fejlődé­sének támogatása, az e mun­ka során szerzett ismeretek, tapasztalatok hasznosítása. A végrehajtás politikai feltételei között a megfelelő személyi feltételek és a jó munkahelyi légkör megteremtésének segíté­se, a kádermunka fejlesztése alapvető fontosságú. Segíteni kell az új korszerű eljárások, módszerek terjedését. A kezde­ményező, ésszerű kockázatot vállaló vezetők és kollektívák kapjanak nagyobb támoga­tást. A pártellenőrzés koncentrál­jon jobban az eredményre, legyen folyamatosabb, a gaz­daság- és életszínvonal-poli­tika, a gazdálkodás legfonto­sabb kérdéseire, így a válla­lati középtávú és éves terve­zőmunkára, a helyi adottsá­gok és a közgazdasági kör­nyezet jobb kihasználására, a dinamikusabb műszaki fej­lesztésre helyezze a hang­súlyt. Támaszkodjon jobban az állami és pénzügyi ellenőr­zés tapasztalataira. Szükséges, hogy a pártmunka egyes tar­talmi elemei és módszerei a gazdasági és társadalmi vál­tozásokhoz igazgodva fejlőd­jenek. Nő a pártszervek és -szervezetek szerepe az érdek- egyeztetés folyamatában. El kell érni, hogy a területi ál­lami, a társadalmi és tö­megszervezetek hivatásuknak megfelelően aktívan segítsék a gazdaság- és életszinvonal- politikai célok megvalósítá­sát. A célok megvalósítása a társadalmi környezet aktivitá­sának erősödését igényli, szé­les körű, tudatos, fegyelme­zett, kezdeményező munkát feltételez, és szükségessé teszi a politikai intézményrendszer feladatainak konkretizálását. HÉTVÉGE 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom