Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-07 / 37. szám

2 Dunantűit napló 1986. február 7., péntek Fordított árrobbanás? Olajpiaci ieüordulás Mi történt? Ezt a kérdést fe­szegetik az olajtermelők és a fogyasztók gazdasági körei­ben azóta, hogy december vé­gén megkezdődött valami az olajpiacon, amit ma már „for­dított árrobbanásnak" is ne­veznek, utalva a hetvenes évek két olajsokkjára, amikor hét év alatt több mint megtízsze­reződött a nyersolaj átlagos világpiaci óra, hordónként 2— 3 dollárról közel 40 dollárra nőtt. Most viszont december óta már hordónként 27—28 dollárról majdnem 15 dollárra estek vissza még a legjobb olajfajták - például az észa­ki-tengeri — tőzsdei jegyzései is. Több ma az olaj, mint öt éve? Nem, az olaj nem több, csak kevesebb kell belőle. Az energiatakarékosság és az atomerőművek terjedésének korszakában mindenesetre kevesebb, mint amennyit a termelők kínálnak, közöttük azok az új termelők, akik ép­pen az elmúlt évtized áremel­kedésének köszönhették, hogy a gazdaságosság remé­nyében megnyithatták olajkút- jaikat - például Nagy-Britan- nia és Norvégia, vagy az Egyesült Államok több szövet­ségi állama -, vagy nagyobb arányban betörhettek az olaj világpiacára - például Mexi­kó, vagy a főként gyenge mi­nőséget árusító Venezuela. Akkor — öt évvel ezelőtt — még a hagyományos olajor­szágok, az OPEC-,.tizenhár­mak" adták a világtermelés 60 százalékát. Ezért tornász­hatták fel az árakat, a velük kereskedő nyugati olajtársa­ságok támogatásával. Tavaly­ra részarányuk majdnem 30 százalékra csökkent. Mégpe­dig nem utolsósorban azért, mert a többi új, illetve OPEC- en kívüli termelő állandóan növelte exportját, remélve, hogy az OPEC-országok majd megvédik az árakat, saját termelésüket visszafogva. Volt ebben a feltételezésben logi­ka, hiszen kinek állna igazán érdekében az olajárak tartá­sa, ha nem azoknak az orszá­goknak - az OPEC tagjainak —, amelyek külföldi bevételei­ket 75-95 százalékban az olajból szerzik? Az OPEC mos­tani fő vetélytársa, Nagy-Bri- tannia számára ez az arány 10 százalék alatt van. Csakhogy az OPEC tavaly év végére megunta, hogy ki­zárólag tagállamai vállára nehezedjék ennek a soha meg nem kötött nyersanyagegyez­ménynek a mások által ráru­házott súlya. Tavaly már alig napi 14 hordó olajat termel­tek, sokuk gazdaságát válság fenyegette, mégis valószínűt­lennek bizonyult, hogy tartani lehet a hordónkénti 27—28 dolláros árat. Decemberi ér­tekezletükön meghirdették: szabad a vásár, mindenki any- nyit értékesít, amennyit tud, annyiért, amennyiért tudja. Éppen ez történik ezekben a napokban. furcsamód e „szabadfogá­sú birkózást” Nagy-Britannia kezdte, közvetve, amikor nem tett — és nem tesz — semmit az eredetileg az északi-tenge­ri olaj árának leverésére meg­indult spekuláció megállításá­ra. Azóta is elutasítják Lon­donban az OPEC tárgyalási, piacpolitikai egyeztetési ja­vaslatait. Azt remélik, hogy a szegényebb, vagy olajkinccsel kevésbé megáldott OPEC-ta- gok majd megállítják az ár­esést. A héten véget ért bé­csi OPEC-szakértői értekezlet után azonban egyértelmű: a többség, Szaúd-Arábiával az élen, fölvette a kesztyűt. Ök meg arra számítanak, s való­színűleg több joggal, hogy rövid távon a növekvő olaj- termelés némileg úgyis kárpó­tol a gyengébb árakért. Most már napi 18 millió hordó kö­rül lehet az OPEC-olajterme- lése —, hosszabb távon pedig mindenképp ők győznek. Ennek igazolására íme né­hány szám a francia olajipari műszaki szövetség adattárá­ból. A világ olajtartalékának csaknem 60 százalékát rejtő, szinte kimeríthetetlen közel- keleti olajmezőkön a kiterme­lés költsége hordónként 40 cent és 3 dollár között van. Az Egyesült Államok területén ugyanezek a költségek hor­dónként 3 és 10 dollár között vannak a szárazföldön és 3 és 13 dollár között a tengeri ku­taknál. A legdrágább éppen az északi-tengeri olajtermelés: ott a költség hordónként 4—10 dollár között van a déli zó­nában a régi kutaknál, de 8 és 20 közötti már az északi zónában, sőt, több kútnál a hordónként 25 dollárt is eléri. Kérdés, meddig tart az ár­verseny és mennyi kutat kell bezárni. Erről eltérnek a véle­mények, de annyi bizonyos, hogy ha az északi-tengeri olajtermelés akár csak 20 szá­zalékkal csökkenne — ez a mostani legbizakodóbb becs­lés arra, ha az olaj ára a hordónkénti 5 dollár felé kö­zelítene —, akkor Nyugat- Európa olajbeszerzési politi­káját át kellene alakítani. Az utóbbi öt évben ugyanis szá­mos közös piaci ország fő szállítója Nagy-Britannia lett, a nyomában Norvégiával. Is­mét növekedne az amerikai import is. Alacsony áron tar­talék exportkapacitásuk pedig jelenleg csak az OPEC-orszá- goknak van — napi több mint 12 millió hordó erejéig —, s közülük is elsősorban a közel- keleti, az öböl-menti terme­lőknek. Ez a mostani órfelfor- dulás tétje. Mészáros György ELADÓ „A Cserkúti Kőbánya a Napstúdió újra a régi” szolárium berendezve, KŐ, ÉPÍTŐ- ÉS vagy üresenf TÜZELŐANYAG az IRÁNYI DÁNIEL TÉRI Szállítással megrendelhető PAVILONSORON. MOZAIK-nál Érdeklődni a helyszínen. Telefon: 24-838 20 százalékos kedvezmény február 15-ig • Kolonial író-, dohányzó- és telefonasztal, • csillár, • tükör, • szobor- és virágtartó, • étkezősarok. GABI LAKBERENDEZÉSI BOLT, CITROM U. 7. NAGYVILÁGBAN Jegor Ligacsov felszólalása a Kubai KP kongresszusán A Szovjetunió mindig telje­sítette és teljesíteni is fogja a Kubával szemben vállalt kö­telezettségeit — mondotta Je­gor Ligacsov, az SZKP küldött­ségének vezetője a Kubai Kom­munista Párt III. kongresszusán. Az SZKP KB PB tagja, a KB titkára a tanácskozás második, szerdai napján elhangzott be­szédében síkraszállt a szovjet— kubai együttműködés további fejlesztéséért. Ligacsov elítélte az Egyesült Államokat és más nyugati or­szágokat, amiért gazdaságilag kifosztják a fejlődő államokat, s egyszersmind sürgette, hogy a nemzetközi gazdasági kapcso­latokat igazságos alapokon rendezzék újjá. A szovjet pártküldöttség ve­zetője szólt arról, hogy a Szovjetunió szerint az államkö­zi kapcsolatoknak a békés egy­más mellett élés elvén és va­lamennyi állam biztonságának tiszteletben tartásán kell ala­pulnia. A fegyverkezési hajsza csökkentését szolgáló intézke­dések újabb lehetőségeket te­remtenének az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok gaz­dasági elmaradottságának fel­számolásához — szögezte le Ligacsov. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Szovjetunióban miképp készülnek a párt közelgő, XXVII. kongresszusára. A leg­utóbbi ötéves tervidőszakban — folytatta Ligacsov — jelen­tősen nőtt a szovjet társadalom gazdasági, tudományos és szel­lemi teljesítőképessége, A szó­nok kitért a hibákra is. Lassú volt a termelés intenzifikálásá- nak folyamata — mondta, s több megoldandó kérdésben nem született döntés. Ligacsov ezzel kapcsolatban emlékeztet: az SZKP KB tavaly áprilisi ülé­sén éppen arról határoztak, hogy szembe kell szállni ezek­kel a negatív folyamatokkal. Ukrán pártkongresszus Csütörtökön Kijevben meg­kezdte munkáját az Ukrán Kom­munista Párt kongresszusa. Vlagyimir Scserbickij, az Uk­rán KP KB első titkára beszá­molójában azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a köztársasági pártszervezet erő­feszítései mindenekelőtt az SZKP gazdasági politikájának megvalósítására, a szervezeti munka stílusának és módsze­reinek tökéletesítésére irányul­tak. Ezeknek a fáradozásoknak köszönhetően szovjet Ukrajna gazdasága, a Szovjetunió egy­séges gazdasága alkotóele­meként, hatalmas lépést tett előre. Az ipari termékkibocsá­tás 18,5 százalékkal nőtt, és emelkedett az élelmiszergazda­ság teljesítménye is. A kongresszuson meghatá­rozzák majd azokat a felada­tokat, amelyek az SZKP új szerkesztésű programjának és szervezeti szabályzatának ter­vezetéből. valamint a Szovjet­unió ötéves, illetve távlati fej­lesztési tervéből Ukrajna párt- szervezeteire hárulnak. A szunnita Iszlám Egyesítés Pártjának milfcistái Dél-Libanonban szabadon engedték a tévedés­ből lelőtt ENSZ-helikopter legénységét.--------------------------------------------------------------------------------------------------­-——— « ­♦ BUDAPEST: Elutazott dr. Vincent Moran, a Máltai Köz­társaság egészségügyi minisz­tere, aki dr. Medve László egészségügyi miniszter meg­hívására, küldöttség élén lá­togatott hazánkba. A minisz­terek megbeszéléseket folytat­tak a két ország közötti egész­ségügy i és orvostudományi együttműködés lehetőségei­ről, kölcsönösen tájékoztatták egymást egészségügyi szolgá­lataik szervezetéről, fejleszté­sének kérdéseiről. A látogatás során dr. Medve László és dr. Vincent Moran magyar-mál­tai egészségügyi és orvostu­dományi együttműködési egyezményt irt alá. Brit iírrepiílögép­teruek A brit kormány elhatározta, hogy meggyorsítja a kutatá­sokat saját űrrepülőgépének kifejlesztésére — közölték csü­törtökön londoni hivatalos forrásból. A kereskedelmi miniszté­rium egyelőre hárommillió fontot utalt ki arra a célra, hogy ellenőrizzék az úgyneve­zett HOTOL-űrrepülőgép ed­dig kidolgozott terveit. A mo­zaikszó a „vízszintes fel- és leszállás" kifejezést takarja. + BUDAPEST: Csütörtökön hazaérkezett Budapestre dr. Hutás Imre egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár, akinek vezetésével január 20. és feb­ruár 6. között küldöttség láto­gatott a Vietnami Szocialista Köztársaságba, a Kambodzsai Népköztársaságba és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságba. Az egészségügyi mi­nisztériumok vezetőivel folyta­tott tárgyalások során érté­kelték országaik egészségügyi és orvostudományi kapcsola­tait és megvitatták az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. „Őszintén reméljük, hogy a kuomintangista hatóságok megértik a történelem szavát, félreteszik kétségeiket és az új évben határozott lépést tesz­nek a kínai haza újraegyesíté­sének nagyszerű útján” — han­goztatja az Új Kína hírügynök­ség csütörtökön közzétett kom­mentárja, amelynek teljes szö­vegét felolvasták a pekingi te­levízióban is. A kommentár valójában üze­net Tajvanhoz a kínai holdúj­év, a tavaszünnep alkalmából. Egyebek között rámutat, hogy a most eltelt évben jelentősen fejlődtek a személyi és a ke­reskedelmi kapcsolatok Kína és Tajvan között. Az év folyamán számos meg­beszélést tartottak az újra­egyesítés témájáról. A tajvani tengerszoros mindkét partján elhangzottak olyan nyilatkoza­tok, amelyekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy haladás tör­tént az ország újraegyesítésé­nek kérdésében. Mind erőtelje­sebben kap hangot az az igény, hogy Kína és Tajvan egyesítését békés úton és mi­előbb meg kell oldani. „Ezt a történelmi irányzatot nem hagyhatják figyelmen kívül azok, akik ma még makacsul ellenzik az újraegyesítést. El­érkezett tehát az ideje, hogy meggyorsítsuk ezt a folyamatot. Bíztató jelenség, hogy befo­lyásos kuomintangista polgári és katonai körökben is elége­detlenek a tajvani legfelső ve­zetés merev álláspontjával, amely a kommunistaellenesség alapján utasít el minden ja­vaslatot a tárgyalásra és a bé­kés egyesítésre" — hangoztat­ja az üzenet. Azok, akik tárgyilagosan szemlélik a Kínában végbe­ment változásokat, egyöntetű­en elismerik, hogy az utóbbi években hatalmas előrelépés történt politikailag,^ társadal­milag és gazdaságilag egy­aránt. Kína meghirdette az „egy ország két rendszer” el­vét, amely kitűnően bevált a hongkongi kérdés rendezési­ben, s biztosítja Tajvan számá­ra is, hogy hosszú évtizedeken át megőrizze jelenlegi politikai és gazdasági rendszerét. Az ilyen alapon történő egyesítés lehetővé tenné Tajvan részére, hogy töretlenül fejlődjék, és részt vegyen a kínai haza mo­dernizálásában. Mindez nagy­szerű lehetőséget kínál a kom­munista párt és a Kuomintang számára a tartós jövőbeli együttműködésre. Művészet- politikai aktíva (Folytatás az 1. oldalról) szont ugyancsak lehangolóak az operaelőadások alkalmá­val. Az aktíván a város pedagó­gusai nevében szólt Mörcz Ró- bertné szakfelügyelő: igen sok verseny, vetélkedő, művészeti séta, színház-, múzeum- és könyvtárlátogatás, pályázat ré­vén vezették közelebb a mű­vészethez a gyerekeket a 42 pécsi iskola pedagógusai és a különböző intézmények, szer­vezetek. Úgy vélte, az iskola egymaga nem képes ered­ményre a közízlés, a viselke­déskultúra, a műveltség fej­lesztésében — a család, a fel­nőttek példája itt is döntő sze­repet játszik. Bécsy Tamás egyetemi ta­nár, a JPTE Művészettudomá­nyi Intézetének igazgatója az ifjúság problémaköréhez szól­va azokat a 70-es években átplántált nevelési eljárásokat említette, amelyek rendkívül szubjektívvé tették a fiatalo­kat. A hovatovább minden ér­téket kiszorító anyagi érdekelt­ség ellenében üdvözölte a szocialista eszmeiség hangsú­lyozását a művészetpolitikai állásfoglalásban. Bejelentette, hogy a megalakult Művészet­tudományi Intézet e félévben dolgozza ki a különböző alko­tóműhelyek közötti koordiná­ciót, és ez csak a pécsi művé­szek közreműködésével való­sulhat meg. Pákolitz István költő, a Ma­gyar írók Szövetsége Dél-du­nántúli Területi Szervezetének elnöke tárgyszerűnek és kivite­lezhetőnek ítélte a vita tár­gyát képező állásfoglalást, majd az utcák, intézmények elnevezéséről, az alkotóktól e téren elvárható segítségről be­szélt. Kiss György, az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának osztályvezetője jó légkörűnek nevezte a lezajlott beszélge­tést, s üdvözölte a művészek itt megnyilvánuló felelősség- érzetét. A párt nemcsak elvá­rásait szorgalmazza - mondot­ta —, hanem célja, hogy a ked­vezőbb feltételekért is fára­dozzon. Sok minden megszü­letett az elmúlt ötéves terv­ben, s ez várható a követke­zőben is. Kedvezőnek mondot­ta a politikai feltételeket, ame­lyek megteremtik a sokszínű­ség alapjait. A néhol tapasz­talható borúlátás ellen a szo­cialista eszmeiséget jelölte meg vezérlő elvként. A közíz­lés, az értékrend formálására társul hívta az alkotóművésze­ket, és a közös felelősséget hangsúlyozta. Brandstötter György, a Ba­ranya Megyei Tanács művelő­dési osztályának helyettes ve­zetője azt a kérdést elemezte, kinek szól a művészet. Felso­rolta a mecenatúra különböző formáit, amelyeket az állami irányítás sokoldalúan igyek­szik felhasználni a művészetek támogatására. Ehhez kért ő is közreműködést, aktivitást a mű­vészektől. Lantos Ferenc képzőművész a művészetnevelést mint olyan folyamatot jelölte meg, amely a gyermek születése pillanatá­tól kell hogy érvényesüljön. A mai nevelőtevékenység alakít­ja (vagy sem) a kulturált íz­lést. A vitát Szentirányi József zárta, elégedetten szólva ar­ról, hogy a résztvevők egyet­értettek a városi pártbizottság dokumentumában kifejtett ál­lásfoglalásról. A művészek ak­tivitását, a nevelés fontossá­gát, a művészek, a mecenatú­ra és a pártbizottságok közötti kölcsönös bizalom jelentőségét hangsúlyozva zárta le a teg­napi művészetpolitikai aktívát. Gállos Orsolya Pekingi üzenet Tajvanhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom