Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-05 / 35. szám
e Dunántúlt napló 1986. február 5., szerda Gyümölcstermesztés — korszerűen Fagykár Mélynyugalmi állapot Veszélyes február A fagy károsítása tulajdonképpen: vízelvonás. Hatása úgy jelentkezik, hogy a sejtekben a vízburok kifagy, így a kolloid-rendszer megszűnik, a szövet a továbbiakban élettani szerepét nem képes betölteni. A gyümölcstermő növényeink „felkészülnek" a télre. De ha a fagy hirtelen éri a növényt, nagyobb kártételre számíthatunk, mintha a hideghatás fokozatosan következik be. Hazai viszonyaink között a fagyállóság a legnagyobb január közepe és február közepe között. Általában a leghidegebb napok is erre az időszakra esnek. Baranya több vidékén és Pécs környékén nem ritka, hogy ebben az időszakban — ha nem is tartósan — enyhülés következik be, amit újabb visz- szahűlés követ. Vidékünkön ez a legnagyobb fagyveszély gyümölcstermő növényeink számára. Nagyobb veszélyt hordoz ez a változás, mint a hosszú, tartós téli, egyenletes hideg. Gyümölcsfáink egyes szervei más és másként érzékenyek a fagyra. Vitathatatlanul legérzékenyebb a termőrügy, ezt követi a hajtórügy, a vesszők, majd a vázágak, a törzs és legvégül a gyökér. Ennek a sorrendnek megfelelően leggyakoribb fagykár a termőrügyek elfagyása. Ez felismerhető a rügy alapjának, súlyosabb esetben belsejének elbamulásával. Ezt követi a vesszők kérgének foltszerű fogyása. Súlyosabb esetben az ágak is elfogyhatnak — környezetünkben ez inkább csak a 'diónál fordul elő, de a csonthéjasok közül az őszi- és kajszibaracknál is bekövetkezhet. Utóbbiaknál a fagyott helyeken megindul a mézgáso- dás. A törzsön fagyrepedések fordulhatnak elő, de ehhez nagy hőmérsékleti különbség kell a nappali erősebb felmelegedés és az éjszakai lehűlés között. A gyökérzet elfagyása rendkívül ritka, annak ellenére, hogy a gyökerek határozottabban érzékenyebbek a fagyra, mint a föld feletti szervek. Ennek magyarázata a gyökérzet talajbani védettségében keresendő. A fagy hatásának ismereténél feltétlenül figyelembe kell venni, hogy gyümölcsfáink többsége kifejezetten igényli a téli fagyhatást — optimális határig. Gyümölcsfajok közül pl. az alma és a szilva megfelelően iái tűrik a fagyot, de a mandula, dió, őszibarack már lényegesen kisebb fagytűrőképességgel rendelkeznek. Általában a mélynyugalmi állapotban gyümölcstermő növényeink jól bírják a fagyot, de a már említett január végi, február eleji időszakban a mélynyugalmi állapot befejeződik, az ezt követő úgynevezett „kényszernyugalmi” állapotban megnő a fagyérzékenység. A talaj hőmérsékleti változásáról tudnunk kell, hogy az a talajt érő sugárzástól függ, ezért a takart, árnyékolt talaj nehezebben melegszik fel, mint a takaratlan. Utóbbinak nagyobb viszont a vízvesztése. Érdekességként — de hasznos tudnivaló is — jegyzem meg, hogy a melegigényes kajszi, mandula, őszibarack tavasszal alacsonyabb hőmérsékleten hajt ki, mint más, a vegetációs időszak többi részében ezektől kevésbé melegigényes gyümölcsfaj (pl. az alma). Míg az őszibarack rügy- pattanáskori küszöbértéke 9,5 Celsius fok, a manduláé 9 Celsius fok, addig az almáé ennél alacsonyabb, küszöbértéke 6 Celsius fok-on van. A fagy káros hatásának kiküszöbölésére a leghatásosabb módszer a termőterület megválasztása. Ennek környezetünkben két módja lehet: kerülni kell a fagyzugos helyeket, ahol a hideg levegő a lefolyás hiányában „megül”. Másrészt a kora tavaszi erős felmelegedés és éjszakai hirtelen lehűlés következtében fellépő hideghatást úgy lehet kivédeni, hogy a meredek déli fekvésű lejtőkön nem telepítünk gyümölcsfákat. Buzássy Lajos Biofiizetek Gévay János: BIOTANÁCSADÓ A vegyszermentes kertészkedés vagy biológiai művelésmód alapja és legfontosabb feltétele a tápanyaggal való okos gazdálkodás. Régi igazság, hogy a károsítok elleni védekezés kiindulópontja — akármilyen módszer esetén is — az egészséges, szépen fejlődő, jól táplált növény. Kézenfekvő tehát, hogy a szintetikus készítmények, mérgek nélkül inkább csak riasztó szerekkel dolgozó biokertész számára legfontosabb a növények helyes táplálása, a talaj egészségének fenntartása. A kezdők számára ad tanácsokat ez a füzet, ezért is egészítették ki a talaj- és tápanyaggazdálkodás témáit az időszerű munkák havonkénti felsorolásával. Peter Sowa: BIOLEVEK Ezek a növekedést serkentő, növényeket erősítő permetle- vek külföldi tapasztalatokon alapulnak. Készítésükre recep- túrák vannak, de hangsúlyoznunk kell, hogy ne csodaszerként, minden betegségre ható gyógyírként tekintsék. Minden kert más és más. Ami az egyikben beválik, nem biztos, hogy a másikban olyan hatékony lesz. Kiindulásnak ajánljuk ezeket a többségében gyógynövényből készült tévékét, hideg vizes kivonatokat. Frühwald Ferenc: GILISZTATENYÉSZTÉS A BIOKERTBEN Még a kertészkedők között is akad, aki ásás közben, az eső után kibukkanó giliszták látványától megriad. Pedig csak egy kicsit kellene ismernie a giliszták életmódját, s mindjárt más szemmel nézne rájuk. A giliszta járataival át- meg áttöri a talajt, kedvezően befolyásolja a légcserét, javítja a vízgazdálkodását. Tápláléka az útjába kerülő szervetlen ásványi anyag, szerves növényi és állati hulladék, amit szerves kötésű humuszmorzsákká alakít át. A gilisztahumusz magas nitrogén-, foszfor-, kálium-, magnézium- és mész- tartalmánál fogva hatékony talajképző. Szentendrei Géza: A MADARAK A BIOKERTÉSZ NÖVÉNYVÉDŐI Néhány évtizeddel ezelőtt a szántó-vető ember mindennapos kapcsolatban állt a természettel. Napjainkban már nem ilyen szoros a kapcsolatunk a madárvilággal, de a kertben, a ház körül megjelennek a rigók, a cinegék, a fecskék. Segítsük az énekes madarakat, hisz nemcsak szépségükkel, vidám csivitelésükkel üdítenek fel bennünket, hanem szorgalmas hernyó-, bogár- és kártevőpusztítók is. Szigorúan ellenőrzik az összetételt és a minőséget Korrektebb tápellátás Supermix — Kedvezményes házhoz szállítás Naponta 16 tonna tápot állítanak elő a Szigetvári Állami Gazdaság tápkeverő üzemében. Fotó: Proksza László Tavaly megtorpanás következett be a háztáji állattartásban, s ennek fő oka, hogy a tápáraik emelkedését nem követték a felvásárlási árak. S minthogy az állattenyésztés összes költségeinek csaknem 70 százaléka takarmánykölt- ség, a végelszámolásnál egyre kevesebb jutott a gazdák zsebébe. Sok esetben a tápok összetétele, beltartakni értéke sem felelt meg az előírásoknak, így a hizlalási időszak meg nyú lőtt. A kormányzat ezen a helyzeten változtatni kíván. Szigorúbban fogják ellenőrizni a takarmánykeverékek minőségét, összetételét. Az import fehérjeárak csökkenése miatt a gyártók kötelesek eddigi óraikból engedni, vagy változatlan árak alkalmazása esetén a beltartalmi értékeket emelni. A keverőüzemek, a forgalmazók egyre gyakrabban alkalmazzák az ingyenes házhoz szállítást. A Baranya Megyei Gabo- naiorqalmi és Malomipari Vállalat a megyei tápigényeknek 25—26 százalékát elégíti ki. Ennek 56 százalékát a kistermelők használják fel. Az általában 2—7 százalékos import fehérje árcsökkenést olyan mértékben építették be áraikba, amilyen arányban a fehérjehordozókat végtermékeikben felhasználják. Az l/A minőségű napraforgódara ára például 900 forintról 840-re csökkent, az első osztályú szójadaráé 1280-ról 1190-re, az import hallisrtté 2500-ról 2320-ra, míg hazai előállítású húslisztté 1650-ről 1580 forintra esett vissza. így hát végtermékeik 2—4 százalékkal lettek olcsóbbak. Intenzív, félin- tenzív és egységes tápsoraiknak forgalmazzák koncentrá- tum és szemes nélküli formp- ját is, melyekhez a megfelelő gazdasági abrakot hozzáadva a háztájiban készülhet el a teljes értékű táp. Február 1- től sertéstápjaikba és koa- centrátumaikba étvágyokozó Aroma-K nevű ízanyagot kevernek. Az árakat emiatt .lem emelik. Nyúl-, galamb- és egyéb speciális tápok előállításával is foglalkoznak. Art ígérik, hogy minden termékük kapható lesz az év folyamán. Azon termelőknek pedig, akik legalább 3 mázsát megrendelnek, Pécs, Mohács és Sósd környékén ingyen házhoz szállítják a tápot. A fehérjehordozók árcsökkenését a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban is felhasználták arra, hogy egyes termékeiket magasabb beltartalmi értékkel állítsák össze, más takarmányaiknál pedig alacsonyabb árakat állapítottak meg. Keverőjük teljesítménye az 1984-es rekonstrukcióval megnőtt, így egy évben mintegy 50 000 tonna tápot kevernek. 10 000 tonnát háztáji gazdaságaik kapnak. Ennek felét a broilerrel, másik felét a sertéshizlalással foglalkozó kisgazdák használják fel. A szállítást — kedvezményes árakon — 50 kilogrammos zsákokban vagy ömlesztve, gyakran a kirakodást könnyítő speciális tápszállító gépkocsikkal oldják meg. Receptoraikat számítógéppel készítik, s alapanyagaik és kész tápjaik rendszeres vizsgálatával garantálják az állandó minőséget. A bólyiak a Hajdúsági Agráripari Egyesüléssel és a Tszkerrel összefogva létrehozták tavaly a Supermix termékcsaládot, melyek kizárólagos forgalmazója a Tszker. Az állati és növényi fehérjéket, mikroelemeket, ásványi anyagokat, vitaminokat és ízesítő anyagokat tartalmazó mixeket az állattartó otthon keverheti hozzá saját gazdasági abrakjaihoz. A keverési arány 1 :5, így ha 20 kilogramm super- míxet vásárol a gazda, az 200 kilogramm táp lekeveréséhez elegendő. Mint a Tszkernél elmondták, ezt a termékcsa- ládotrtz megye legkisebb falvaiba is eljuttatják, ahol az áfészekkel sikerül ebben együttműködni. Januárban szünetelt a tápelőállítás a sásdi termelőszövetkezet keverőjében, ahol karbantartási munkák miatt kényszerültek pihenőre. Ez idő alatt a Baranya megyei GMV segítette ki őket, februárban azonban ismét megkezdik broiler-, lúd- és kacsatápjaik előállítását. Tavalyi 10 000 tonnás 'termelésükből 1700 tonnát használnak fel a háztájikban broilerbaromfival foglalkozók. Csaknem 20 helyre, — például Kapospulára, Pel- lérdre, Gödrére, Pécsre — szállítanak. Egy turnusnak egy alkalommal juttatják el az indítót, egy alkalommal a nevelőt és kétszeri fuvarral a befejező tápot. Ök is csökkentik áraikat, mégpedig a GVM-hez hasonló mértékben. Balog N. Zöldség a kiskertekben Meddig csíraképes a mag? Közeledik a tavasz, itt az ideje, hogy a vetőmagvakot beszerezzük. Főként azokat, amelyeket korán, közvetlenül a szabadföldbe vetünk. Mindig csak egy évre elegendőt vásároljunk, mert néhány zöldségféle egy év után elveszítheti csíraképességét, vagy jelentősen csökken. A vetőmagvaknak az átlagos csíraképessége években az alábbiak szerint alakul: Uborka 10 Saláták • 5 Zeller 8 Spárga 5 Borsó 7 Spenót 5 TojásLencse 4 gyümölcs 6 ParaGörögdicsom 4 dinnye 6 Paprika 4 Tök 6 Sárgarépa 4 Mángold 6 Gyökér 3 Cékla Sárga6 Babok Fekete3 dinnye 5 gyökér 2 Retek 5 Hagyma 2 KáDosztafélék 5 Sóska 2 ízt a csíraképességet csak megfelelő tárolással! érhetjük el. A magvakat egyenletes hőmérsékletű száraz, hűvös helyen kell tárolni. Ne feledjük el, hogy a magvak is élnek, lélegeznek!, ezért ne tároljuk légmentesen lezárva, mert befulladhatnak. Ha hosszabb ideig tárolt magot kell vetnünk, akkor csíraképességéről győződjünk meg és a már nem csírázó magvak pótlására a szokásos mennyiségnél arányosan többet veszünk. A legkorábbi zöldségfélék! magja akkor vethető, amikor a talajra taposási kár nélkül rá lehet menni. Egész márciusban vethetjük az alábbi zöldségféléket: ságra répa, petrezselyem, fejessaláta, zöldborsó, spenót, feketegyökér, hónaposretek, vöröshagyma, magról vetve a hőkezelés nélküli dughagyma. Május elején vetjük a zöldbabot, karsbabot, uborkát, spárgatököt, cukkinit, dinnyeféléket, céklát. A téli retket július végétől vethetjük augusztus elejéig. A hagyományosan palántázással szaporítható paprikát és paradicsomot is vethetjük állandó helyére, a szabadföldi ágyásba. Ezzel a palántaköltséget megtakaríthatjuk és a beszerzéssel járó gondoktól és az esetleges fajtaazonossági gondoktól is megkíméljük magunkat. Ilyenkor csak annyi palántát érdemes vásárolni, amennyi a korai termést biztosítja a családnak. Ezek a palánták viszont jól fejlett, edzett, bimbós, virágos palánták legyenek, hogy valóban korán teremjenek. A korai rövid tenyészidejű paradicsom és paprika magját legkésőbb április közepéig vessük el. Korábbi vetésnél (március vége) nagyobb kipusztulás lehet, de a megmaradó növények fejlettebbek lesznek. Megkockáztathatjuk ezt a korábbi vetést, de ilyenkor még sűrűbbre vessük a magot. Meglepődve tapasztaljuk majd, hogy az így helyrevetett paradicsom érése szinte el sem marad a gyengébb, palántáról ültetett paradicsométól. Augusztus elején már szedhetjük és augusztus 20-a körül tömeges lesz az érés, ha korai fajtát vetettünk. Augusztusban nemcsak paradicsomunk, hanem paprikánk is lesz. Tóth Attila Pécsi utcák — híres emberek Liszt Ferenc (II.) „A csendes júniusi éjszakában elbűvölten hallgatják az egész környéken Liszt megragadó szépségű dallamait" — írta 1936-ban a pécsi sajtó tudósítója, aki később már arról számolt be, hogy „az úgyszólván enyhe téli hidegben a közönség bundákban és plédekben nézte a két és fél órás előadást”, amelyet a város török hódoltság alóli felszabadulása 250. évfordulójának emlékére rendeztek 1936. június (!) 10-től 15-éig. Az ötven évvel ezelőtt előadott Missa Solemnis ünnepi játékról van szó, amelynek történetét hiteles adatok feldolgozásával a Baranyai levéltári füzetek sorozatában (71.) most tárta fel dr. Nádor Tamás Adatok és dokumentumok a pécsi ünnepi játékok történetéből (1933-1938) című tanulmánya. Ebből megtudhatjuk, hogy a nagysikerű misztériumjáték zenei vonatkozásban eltért a budapestitől. Pécsett ugyanis nem Beethoven, hanem Liszt Ferenc kompozíciója, az az Esztergomi mise adta hozzá a keretet, amely eredetileg Pécsi misének készült volna Scitovsz- ky János pécsi püspök felkérésére. Mivel közben a pécsi püspök esztergomi érsek lett. Liszt művét már az esztergomi bazilika felszentelésére komponálta. Liszt egyébként 1846-ban járt Baranyában. Útjáról Csekey István és Nádor Tamás készítettek beszámolót a Honderű közlése alapján. Petrichevich Horváth Lázár, a Honderű szerkesztője ekként ír a nagy zeneköltő mecseknádasdi és pécsi útjáról: „Október 24-én estvére Nádasdra, a pécsi püspök kastélyába rándult Liszt, ahol a zongorakirályt Pécsről eléje utazott dalnokok által előadott négyesénekkel üdvözölték, és pompás vacsorával fogadták. Liszt ezen az éjszakán Nádasdon komponálta Garay Jánosnak „A pa- takcsa" című versére irt művét, amelynek partitúrája azonban valószínűleg a zeneegylet ottlevő tagjainak jóvoltából rejtélyesen eltűnt." Pécsett Liszt két hangversenyt adott. Az elsőt a város kőszínházában, amely a mai Déryné utcában levő Janus Pannonius Gimnázium helyén állott. Október 26-án délben Liszt „a közkívánatnak engedni kényszerülvén még egy hangversenyt adott a Hattyúvendégfogadó termében, amelynek tiszta jövedelmét jótékony célra szentelte." Az egykori tudósító megjegyzi még, hogy harmadnap Liszt a pécsi székesegyházat szemlélte meg, s a 48 regiszterű pompás orgonán mintegy háromnegyed órán át orgonáit. Azt a Bösendorfer-zongorát, amelyen Liszt Pécsett játszott, később a püspök megvásárolta, s az jelenleg a Leöwey Klára Gimnáziumban található. Hogy állandó lekötöttsége ellenére is mikor volt alkalma Lisztnek arra, hogy megismerkedjék egy szép pécsi haja- donnal, Fábry Amáliával, nem tudjuk. Nádor Tamás közléséből azonban ismeretes, hogy a Megyei Levéltár birtokában van az a Liszt-levél, amely így kezdődik: „Nagyon kedves Amáliám!" Benne Liszt azt a vágyát fejezi ki, hogy szívesen látná ismét Amáliát, és ezért azt javasolja, hogy Budapesten találkozzanak. Liszt persze rengeteg levelet írt más nőkhöz, más férfiakhoz is. Ezek közül hadd emeljünk ki egyet! A Szekszárdon élt Augusz' Antalhoz 1873. május 7-én írt Liszt-levél záró sorai: „Nagyon kérem, higgyék el: annak ellenére, hogy sajnálatosan nem ismerem a magyar nyelvet, születésemtől síromig érzéseimben és gondolataimban magyar maradok ... („Magyar verbleibe"). Tóth István dr.