Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-28 / 58. szám

© Dunántúlt napló 1986. február 28., péntek Honismeret A budapesti Váci utcán A csatorna- és elektromos le­járókat korhű stílusban készült fedőkkel látták el. A Kristóf téren a múlt század végéről származó halászlányos kút gyönyörködteti a járókelő­ket. Budapest belvárosának leg­híresebb üzletutcája szebb mint valaha: új, színes díszbur­kolat borítja a Váci utca sétá­lószakaszát a Vörösmarty tér­től a Párizsi utcáig. A házak magasságához mérten szűk út­vonal a régi középkori alapraj­zot követi. Bár az épületek az idők folyamán kicserélődtek, azért a múltat megörökítő vá­rosképekről és Pest történeti leírásaiból tudjuk, hogy 1789- ig itt állt a Váci kapu; a 9. számú házban a Hét választó- fejedelemhez címzett vendéglő. és a szállodában Liszt Ferenc is hangversenyezett; a 19. szóm alatt pedig Kisfaludy Ká­roly és Vörösmarty Mihály la­kott élete végén. Ma egész sorát találjuk a divatboltok, szaküzletek, be­mutató termek, kereskedelmi, idegenforgalmi képviseletek elegáns együttesének. A gaz­dag kirakatok elvonják a fi­gyelmet a szép homlokzatú épületekről, pedig ha keskeny is az utca, azért érdemes egy pillantást felfelé is vetni... Díszburkolat a híres üzletutcában Munkásmozgalmi emlékhelyek Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 45. (Siklósi u. 1.) Pécs, Boltívköz 2. Itt működött Engel Izidor könyvnyomdája, amelyben a Pécsi Szociáldemokrata Párt legjelentősebb nyomtatványait készítették. Mindenekelőtt 1908/9-ben a pécsi pártlapot, a MUNKÁS-t, valamint a párt- szervezet híres 1907. évi jelen­tését, amely a századforduló utáni baranyai—pécsi szocia­lista munkásmozgalom össze­foglalása. Itt készültek a párt és a szakszervezet röplapjai, nyomtatványai. Dacoltak a rendőrséggel is. A tulajdonos ellen több ízben indítottak el­járást. 1909-ben a cég veze­tője jelentette be a „MUNKÁS" politikai lappá alakulását. Lapisi vadászház Az 1930-as években ez a mecseki kirándulóhely, az ille­gális kommunisták sűrűn láto­gatott központja. 1933. febru­árban a Kommunista Ifjúmun­kások Magyarországi Szövetség egyik csoportját itt szervezték meg. A kommunista értelmisé­giek rendszeres találkozóin cserélték az agitációs-propa- ganda anyagokat. A rendőrsé­get a Munkás Ifjúság és Ifjú­sági Szemle című röpiratok ve­zették nyomra. Jeli József 1945 előtt Számp Ádám vendéglős tulajdona. A szerb megszállás idején a Pécsi Szo­cialista Párt II. kerületi szerve­zete vette meg és rendezte be. A környék kommunista munká­sainak, elsősorban a bőrgyári munkásoknak adott három évig otthont. Az ellenforradalom után is­mét vendéglővé alakították. 1922-ben Vági István vasöntő, ácsmunkás, az MSZDP pécsi szervezetének titkára, az MSZMP országos vezetője ja­vaslatára a pártvezetőség itt tartotta rendszeres gyűléseit és értekezleteit, mert a Zrínyi ut­cai pórtházban a rendőrség állandó zaklatása miatt erre nem volt lehetőség. Pécs, Boltlvköz 2. Itt működött az 1900-as években Engel Izidor könyvnyomdája. A Munkás c. politikai lapot is itt állították elő. Híres pécsi énekkarok, zenekarok A PÉCSI ZENEKEDVELŐK EGYESÜLETÉNEK 1427. ÉVI MÁRCIUS HÓ 26-ÁN ESTE ' , 9 ÓRAKOR A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN TARTOTT BEETHOVEN-CENTENNÁRIUM ÜNNEPÉLYÉNEK Műsora BEETHOVEN HALÁLÁNAK SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJA A Pécsi Zenekedvelők Egyesülete (1895-1950) Pécs város polgárai évszáza­dok óta büszkék arra, hogy vá­rosuk híres kultúrváros, így a zenéjéről is híres. A töröktől való felszabadulás utáni első évszázadokban az egyházi ze­nei élet virágzott föl, melynek a központja a székesegyház volt. A 19. század közepétől, a polgárosodás térhódításától kezdődően azonban a polgári zenei élet szintén fejlődésnek indult. Ekkor merült föl annak az igénye, hogy egy állandó szimfonikus zenekart kell létre­hozni, amely meghatározója lesz a hangversenyéletnek, mert erre a Pécsi Zeneegylet nem vállalkozhatott. Már 1882-ben megszületett erre a zeneegyleti határozat, az események azonban 1890-tő! gyorsultak föl. Az alapítók kö­zül meg kell említeni dr. Bors Emilt, dr. Czíg/ányí Bélát, dr Wallerstein Bádog és Girardi József nevét. Az alakuló köz­gyűlésre 1894. október 15-én került sor, ekkor határozták meg a zenekar célját: 1. A komolyzene ápolása, 2. Műértő közönség előtti bemutatása, 3. A zeneértő közönség, az if­júság zenei ízlésének fejlesz­tése. Az első alapszabály elfo­gadására még 1895. február 2-án sor került, a hivatalos alakulás március 10-én volt. Karnagynak Lőhr Vilmost si­került megnyerni, a már akkor jelentkező fúvóshiányt a város­ban állomásozó 44. Gyalogez­red katonazenészeivel pótolták. Már az első években ko­moly hangversenyekre került sor, mivel az egyesületben az akkori muzsikustársadalom színe-java helyet kapott. 1895. április 20-án a Pécsi Dalárda hangversenyén működtek köz­re, ahol Mozart: Jupiter szim­fóniáját és Wagner: Tannhöu- ser-nyitányát adták elő. Ezt követően évente több alkalom­mal is adtak önálló hangver­senyeket, ahol a zeneirodalom klasszikusainak legnagyobb műveit szólaltatták meg. 1897- ben például a város zenésztár­sadalmának összefogásával ad­ták elő a nemzeti színházban Verdi: Requiem c. művét,'ame­lyet minden évben legalább egy emlékezetes hangverseny követett. Karmesterei közül meg kell említeni még Scharf Károly, Horák József, Kürschner Emá- nuel, dr. Boldis Dezső, Zoltán Vilmos, Várhalmi Oszkár, Ta­kács Jenő nevét, akik fémjelez­ték az együttest. Az első világ­háború előtt néhány alkalom­mal anyagi gondokkal is küz­döttek, többször kaptak városi támogatást. A városi zeneisko­la megszervezésével pedig az ott tanító tanárok is tagjai let­tek a zenekarnak. A világhá­ború és az antant-szerb meg­szállás után újból föllendült az egyesület működése, a város filharmonikus zenekarává vált az együttes. Ekkor az első zenekari hang­versenyt 1921. december 20-án tartották, amelyet évadonként számos követett. Az egyesület zenekara 50 tagú volt, ehhez járult még a színházi kíséretet ellátó együttes is. A fúvósokat továbbra is katonazenészek adták, míg az énekkari közre­működést igénylő hangverse­nyekkor a város híres dalárdái énekeltek az együttes rendez­vényein. A kor számos híres művésze is megfordult ekkor Pécsett, 1923-ban maga Bartók Béla is koncertezett városunk­ban, aki fölvetette a székes- egyház előtti szabadtéri játé­kok gondolatát, amelyet ké­sőbb 1933-tól meg is valósítot­tak Pécsett, a zenésztársada­lom összefogásával, neves fő­városi művészek közreműködé­sével. A 40. évforduló tiszteletére — Várhalmi Oszkár adatai alapján — Horváth Mihály könyvet írt az egyesület törté­netéről. S bár később is voltak hullámvölgyek a zenekar éle­tében — fúvósgondok, utánpót­láshiány —, Takács Jenő ide- kerülésével új fejezet kezdődött működésében. Olyan új muzsi­kusgárda került ugyanis Pécs­re — Maros Rudolf, Molnár Klára, Piovesan Sirio, T hi ring Zoltán és mások —, akik az ittlévőkkel együtt számos nagy sikerű hangversenyt, kamara­estet rendeztek. A felszabadu­lást követően néhány évig még tartott a lendület, amely Ko­dály Pécsre érkezésével csak fokozódott. A kultúrnapok és a színház hangversenyein köz­reműködött még Graef Tildy, Halász Béla, Horváth Mihály, Sass Dezső, Opritia Mária, Va­das Gábor csakúgy, mint az előző évtizedekben Kalliwoda Olga, Schlesak Auguszta, Hő fi­ler Mária és mások. Az évtized végére megsoka- sostak a válságjelenségek, s az utolsó hangversenyre 1948. március 15-én került sor. Két év múlva pedig megszűnt az az egyesület, amely oly nagy szerepet játszott a város zenei életében. Vargha Dezső SZÜLETTEK Erb Petra, Czinege József, Miátovics Krisztina, Jolántai Adrienn, Molnár Ervin, Bérces Ágoston, Rőt- kai Tamás, Rigó Éva, Gregorovics Renáta, Bála Márta, Tóth Marianna, Olasz Zsanett, Csikós Luca, Burai Péter, Horváth László, Till Balázs, Kiss András, Keppert Gábor, Reith Gábor, Fekete Gábor, Beck Mónika, Készéi Szilvia, Kreiczer Mariann, Andravácz Agnes, Hauser Andrea, Sztojka Norbert, Grósz Erik, Szilágyi János, Veszel! Zsolt, Szuhai Viktor, Antal László, Hajas János, Csutorát Lilla, Popovics Petra, Biró Zoltán, Pichler Gábor, Sarlós Tamás, Nagy Sándor, Csuha Attila, Hollósi Jenő, Imrő Bálint, Pável Ildikó, Walter Il­dikó, Spil Szabolcs, Bárvárth Csaba, Boha Bálint, László Dávid, Döme Csongor, Nagy Dávid, Sörfőző Pé­ter, Balog Éva, Istenes Gábor, Ta­kács Krisztián, Hegedűs Tamás, Bo­ros* Gábor, Bublik Tamás, Morell Gábor, Till Bálint, Németh József, Uranka Eszter, Freilits Rolf, Németh Gergely, Futó László, Somogyi Nor­bert, Wolf Emőke, Gadányi Tímea, Dezse Anett, Tari Katalin, Benkö János, Karsa Tibor, Halász Péter, Nagy Krisztián, Berta Márton, Mol­nár Benedek, Tóbi István, Kiss Ro­land, Kőhalmi Réka, Beimel Vivien, Schaffer Rita, Sas Gabriella, Hauk Gábor, Sámson Gergely, Bánovics Zoltán, Balázs Mirjana, Vég Mária, Szabó Adrienn, Teppert Zsanett, Schweitzer Bernadett, Samu Kriszti­na, Haniberger Henrietta, Benzsay Csaba, Daróczi Zsigmond, Magyar Krisztián, Fritz Gergő, Benczes Dá­niel, Fiinak János, Berkes Máté, Boros Renáta, Szabó Angele, Kele­men Anita, Puczer Anita, Szili Réka, Horváth Szilvia, Baranyi Gábor. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szép József Zoltán és Lukics Gyön­gyi, Selmeczi László és Halmi Ma­rietta, Kovács Péter és Frank Eszter, Németvári Dezső és Andráskovits Erika Judit, Berta Gábor és Vereb Julianna, Schönberger Vilmos és Győrfi Zsuzsa, Rócz Miklós és Tóth- pál Tünde, Bállá Csaba Péter és Ferencz Erika, Major István és Ottó Piroska, Tarr Ferenc és Marton Zsu­zsanna, Benkő Zoltán és Bácsván Zsuzsanna, Kanizsai János és Balog Ibolya, Bekk Rudolf Frigyes és Benkó Gyöngyi Erzsébet, Törgyéki Ti­bor és Tóth Mária, Balázs László és Augustyniak Elzbieta, Besenyei Ist­ván György és Ötvös Judit, Schröder Tibor Csaba és Bíró Éva, Balázs La­jos és Horváth Ildikó, Jobbágy Tf>- zsef és Bokor Éva, Kis Tibor és Kiss Ilona, Rábai Antal és Smajda Ve­ronika Katalin, Wukovics Zoltán és Wirth Edit, dr. Rócz Lajos és Hege­dűs Rozália Éva. MEGHALTAK Bikád! Mihály, Csatlós Ferencné Béres Irén, Dobrás István, Hegedűs Józsefné Roitner Mária, Vida Attila, Benczenleitner Józsefné Orosz! Julia, Ponácz Istvánná Lauli Anna, Fe- recskó Kálmán, Szamosi Ferencné Tatár Gizella, Tóth Ferenc, Péter Gé- záné Simon Mária, Deák Mihály, Háry Lajos, Hauser József, Czirmai Anna, Pásztor Lászlóné Szakszón Anna, Bérces László, Berták József Károly, Orosz Adámné Nagy Erzsé­bet, Vert Pál, Fehér Antal, Számácz Ferenc, Somogyi József, dr. Péterfi Sándor, Gáspár Jánosné Meszlényi Margit, Böndi Ferencné Varga Mar­git, Makay Jánosné Göttlinger Ka­talin, Petrich Józsefné Schmidt Má­ria, Álló Imréné Kőműves Teréz, Fajnai János, Sáringer Vincéné Krisz­tián Mária, Tóth András, Pichler Fe­renc, Mester Erika, Katona Gyula, llley Tamásné Katona Erzsébet, Szabó Jánosné Bosák Mária, Péter Sándor, Volford Andrásné Nemes Nagy Mária, Krédler Györgyné Vol­ford Margit, Kovács József, Kádár Györgyné Szörényi Ilona, Balázs An­tal László, Lukácsi Károlyné Kovács Erzsébet, Mezey Sarolta, Zombori Sándorné Taksonyi Ilona, Kakas Gá­bor, Müller Antalné Kresz Éva. Történelmi sakk-készlet Pécsett Különös sakk-készlet került a pécsi Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumba. Figurái porcelánból készültek, s a hagyományos fehér-fekete szín helyett fehér és vörös szí­nű csapatok foglalják el a kockákat. A sakk-készlet megalkotója egyértelműen a forradalmi munkásság és az elnyomó uralkodó osztály képviselőit jelenítette meg a figurákban. A vörös hadállásban a pa­rasztokat gyalogos vöröskoto- nák, a huszárokat lovas vörös­katonák képviselik. A bástya: munkásököl. A király: munkás­ember, a vállán kalapács. Bezerédy Győzőnek, a mú­zeum vezetőjének a vélemé­nye szerint a sakk-készletet a Pécsi Zsolnay Gyárban isme­retlen alkotó készítette, termé­szetesen titokban. A munka mesterkézre vall, tökéletes a figurák megformálása, színe­zése és égetése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom