Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-28 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Dinamikusan javítják a szovjet nép életkörülményeit XLIII. évfolyam, 58. szám 1986. február 28., péntek Ara: 1,80 Ft Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa. A képen a harmadik sorban (balról jobbra) a magyar delegáció tagjai: Gáspár Sándor, Szűrös Mátyás, Rajnai Sándor, Kótai Géza hallgat­ják a csütörtöki felszólalókat. (Telefoto—TASZ5Z—MTI—KS—DN) Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa A tartalomból: Növelni kell- Jl a kukorica vetésterületét (5. oldal) K • Honismeret (6. oldal) Szakmai nap a fóliás zöldségtermesztésről (5. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács Az SZKP XXVII. kongresszu­sának harmadik napján, csü­törtökön a Kreml Kongresszu­si Palotájában folytatódott a Központi Bizottság politikai be­számolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésé­nek megvitatása. Az 5000 kül­dött tanácskozásának csütörtök délelőtti ülésén az első fel­szólaló Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára volt. Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára A stratégiai döntések kong­resszusának nevezte a szovjet kommunisták tanácskozását beszédében Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Hangsúlyozta, hogy az SZKP kidolgozta az ország fejlődé­sének meggyorsítását szolgáló stratégiai irányvonalát. Ennek megvalósítása során nem egé­szen egy év alatt olyan ered­ményeket sikerült elérni, ame­lyek joggal sorolhatók a kong­resszust megelőző egész be­számolási időszak legnagyobb vívmányai közé. Az SZKP KB Politikai Bizott­sága belpolitikai téren bátran, a szabványostól eltérően csele­kedett, megnyitva ezzel az utat a gazdaság, a tudomány, a gazdasági mechanizmus töké­letesítése, a társadalmi erkölcs megszilárdítása előtt. Újító mó­don közelítette meg a Politikai Bizottság a nemzetközi élet kérdéseit is. Akár a küI-, akár a belpoli­tikáról, napi problémákról, vagy stratégiai kérdésekről le­gyen is szó, a Politikai Bizott­ság és a Központi Bizottság titkársága testületi szellemben, magas követelmények mércéje szerint, őszinte véleménycseré­ben meghozott döntések alap­ján cselekszik — mutatott rá Ligacsov. A továbbiakban a szónok káderpolitikai kérdéseket érin­tett. Ligacsov bírálta a káderek kiválasztásában és elhelyezésé­ben a múltban elkövetett hibá­kat, s rámutatott arra, hogy a káderállomány stabilitásának biztosítását szolgáló törekvés sokszor ennek az állománynak a megmerevedését eredmé­nyezte. Ez pedig megengedhe­tetlen egy soknemzetiségű or­szágban, ahol folyamatossá kell tenni a helyi káderek ki­választását, gondoskodni kell internacionalista szellemű ne­velésükről. Ezzel szemben egyes helyeken felülkerekedett a rossz értelemben vett lokálpatriotiz­mus, ami hátráltatta, hogy va­lamennyi nemzetiség képviselői vezető beosztásokba jussanak, akadályozta az egyes területek közötti káderáramlást, a nagy tapasztaíatú kádereknek a köz­társaságok és a központ közötti cseréjét. Ez sok helyütt a helyi vezetés elszigetelődéséhez, munkájának megrekedéséhez vezetett. Sok példa volt arra is, hogy nem kaptak támogatást a pró­bálkozó szellemű, aktív gondol­kodású emberek — állapította meg az SZKP KB titkára. - Minden lehetséges módon bá­torítanunk kell az alkotó szel­lemű, önálló cselekvésre kész, saját véleménnyel rendelkező, a felelősséget bátran vállaló embereket. Ligacsov a káderkiválasztás legfontosabb szempontjának a jelölt politikai tulajdonságait nevezte. Hangsúlyozta, hogy a vezető tisztséget betöltő kom­munista mindig politikai sze­mélyiség akinek az a köteles­sége, hogy kifejezésre juttassa a párt és a dolgozó tömegek akaratát. Pontosan tudni kell a felelős tisztségekre jelöltekről azt is, hogy képesek-e meg­látni döntéseik, lépéseik politi­kai Ikövetkezményeit. A szónok külön is felhívta a figyelmet arra, milyen hatalmas szerepe van az alkotó bírálat­nak és önbírálatnak a vezetők nevelésében. Emlékeztetett a politikai beszámolónak arra^a megállapítására, hogy egyetlen pártszervezet, egyetlen párt­munkás sem maradhat kívül az ellenőrzésen. A szabad, nyílt, elvtársi bírálatnak a társada­lom természetes állapota ré­szévé, a mindennapi élet szer­ves elemévé kell válnia. „A múltban e téren voltak nálunk fagyok és felmelegedések, hol­ott nekünk tartós jó időjárásra, az őszinteség, becsületesség, pártos elvszerűség és az igaz­ság légkörére van szükségünk. Csak ilyen légkörben tudunk igazán előrehaladni” — szö­gezte le Jegor Ligacsov. Másodiknak Jurij Szolovjov, a leningrádi területi pártbi­zottság első titkára emelkedett szólásra. Szemléletesen beszélt arról, hogy miképpen érvénye­sül a tudomány és a termelés összefonódása a Szovjetunió egyik legnagyobb gazdasági, tudományos és kulturális cent­rumának vonzáskörzetében, miképpen biztosítják a kiemelt fontosságú iparágak elsődle­ges fejlesztését. Elmondta, hogy Leningrád iparában a termelékenység emelkedését teljes egészében a tudományos eredmények meghonosítása ré­vén tudták elérni. Jurij Szolovjov érzékeltette, hogy a leningrádi terület la­kossága, kommunistái maguké­nak vallják a gyorsított ütemű fejlesztés gondolatát, prog­ramját, s készek odaadóan munkálkodni az eredményes megvalósításon. Érdekes színfoltja volt az ülésnek egy kazahsztáni szov- hoz traktorosnőjének felszóla­lása. Natalja Gellert a német­ajkú kisebbség képviselőjeként visszautasította azokat a nyu­gati vádakat, amelyek szerint a Szovjetunióban hátrányos meg­különböztetés sújtja ezt a nemzetiséget. „Területünk kom­munistái bizalmukkal tisztel­tek meg, így lettem kongresz- szusi küldött” — jelentette ki Natalja Gellert. A Lett Köztársaság a bonyo­lult körülmények ellenére is határidő előtt teljesítette ta­valyi tervét és stabil fejlődést mutat fel az állattenyésztésben — jelentette ki Borisz Pugo, a Lett KP KB első titkára, aki „az idő felgyorsulásáról” be­szélt az SZKP KB széles fron­ton bevezetett energikus intéz­kedései nyomán. Baskíriának, ennek az uráli autonóm szovjet köztársaság­nak, az ország egyik legrégibb olajkitermelő vidékének képvi­selője zárta a délelőtti ülés szünete előtt a szovjet felszó­lalók sorát. Midhad Sakirov, a baskíriai területi pártbizottság első titkára elmondta, hogy új lelőhelyek kiaknázásával, az olajkutak hatékonyságának fo­kozásával, a nagyobb automa­tizálással biztosították a kiter­melés magas szintiét, a tervek teljesítését és túlteljesítését. Az olajfinomítás területén azonban még sok a tennivaló. Ugyanez mondható el a réz és a kén kitermeléséről. Ennek kapcsán a szónok felelőtlen­séggel vádolta a Szovjetunió színesfém kohászati miniszté­riumának egyes vezetőit, akik­nek hibáiából nem lehetett üzembe hvlvezni egész sor naqy ércfejtőt. A szovjet pártkongresszus csütörtök délelőtti ülésén ez­után folytatódtak a testvérpár­tok vezetőinek felszólalásai, üdvözölte a kongresszust Tó­dor Zsivkov, a Bolgár KP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke, Nicolae Ceauses- cu, a Román KP főtitkára, köz- társasági elnök. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára Az SZKP kongresszusait min­dig is nagy figyelemmel kísérte a nemzetközi közvélemény, minthogy ezeken a kongresz- szusokon Lenin pártja megha­tározta a fejlődés útjait, meg­(Folytatás a 2. oldalon) A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén rendeletet hozott az' építéstervezési jogosultságról. Az új jogszabály az eddigiek­nél jobban érvényesíti a szak­mai felkészültség és hozzáértés követelményét, elősegíti az épí­téstervezési tevékenység színvo­nalának emelését, a vállalko­zói szemlélet kibontakozását és versenyhelyzetet teremt az épí­téstervezés területén. Az épít­tetők érdekeit szolgálja, hogy bővülnek a kisvállalkozások és a magánszemélyek tervezési le­hetőségei is. A kormány megerősítette a Tegnap délután Szentirányi Józsefnek, a városi pártbizott­ság első titkárának elnökleté­vel ülést tartott az MSZMP Pécs Városi Bizottsága. Megvi­tatta Pécs VI. ötéves tervének teljesítését, valamint az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­ga VII. ötéves tervi gazdasá­gi és várospolitikai irányelveit, amelyeket 'Novák Szilveszter, a városi pártbizottság titkára terjesztett szóbeli kiegészítés­sel a testület elé. Az elmúlt öt év során Pécs mérsékelten, de továbbfejlő­dött. A VII. ötéves tervciklusra szó­ló gazdasági és várospolitikai irányelvek meghatározzák, hogy a város gazdaságában a mi­nőségi fejlődés mellett a ter­melés és a szolgáltatás volu­menének növelése is szükséges. A fejlődés a már meglévő erő­forrásokra alapozható, biztosít­va a tartalékok feltárását, a hatékonyság fokozását. Az ipar­iban kiemelt feladat a műszaki fejlesztés felgyorsítása, a gép­állomány megújítása, a mikro­elektronika alkalmazásának el­terjesztése, az export erőteljes Tudománypolitikai Bizottságnak a tudományos kutatás és a mű­szaki fejlesztés infrastruktúrája fejlesztéséről hozott határoza­tát, amely a kutatói tevékeny­ség segítését és a tudományos eredmények gyakorlati haszno­sítását szolgálja. A VII. ötéves tervidőszakban a tudományos kutatás infrastruktúrája fejlesz­tésének súlypontjait az informá­ciós szolgáltatások kiépítése, a műszerellátottság javítása, a kísérleti műhelyek és üzemek létrehozása, a szabványosítás, az iparjogvédelem hátterének erősítése, az automatizált mű­szaki tervezés eszközellátottsá- gának javítása képezi. növelése, az importanyagok ta­karékos felhasználása, a ter­mékszerkezet megújítása, a munkaerő hatékony foglalkoz­tatása. A várospolitikai célkitűzések között kiemelt feladatként sze­repel a lakáshelyzet és a la­kásgazdálkodás javítása. A tervidőszakban mintegy 6500 la­kásnak kell felépülnie. Ugyan­csak kiemelt feladat a meglé­vő épületállomány védelme, felújítása, a belvárosi rekonst­rukció ütemének gyorsítása. A közintézmények felújításának programjában szerepel többek között a Nemzeti Színház re­konstrukciója is. A kommunális fejlesztések közül kiemelkedik a Mohács-Pécs közötti regio­nális vízrendszer bővítése, va­lamint a mecsekaljai szennyvíz- telep I. ütemének elkészítése. Az irányelvek azt is meghatá­rozzák, hogy a társadalompoli­tikai célkitűzések között hang­súlyozottan kerüljön előtérbe az ifjúságról és az idöskorúakról való gondoskodás az oktatási, egészségügyi és szociális fej­lesztéseknél. A várospolitikai irányelvek egyúttal a városré­szek közötti aránytalanságok mérséklését, Pécs regionális szerepkörének erősítését is cé­lul tűzték ki. A vitában négyen szólaltak fel. Veres Lajos, a Pécsi Bőr­gyár gyáregységvezetője a bőr és bőrfeldolgozó ipar gondjai­ról és fejlesztési lehetőségei­ről, Brun József, a Baranya Me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója az élelmi­szeripar helyzetéről, a pécsi vágóhíd rekonstrukciójáról, Liebmann Károly, a Baromfi- feldolgozó Vállalat párttitkára vállalatunk fejlesztési elképze­léseiről szólt. Dr. Geisz Mihály, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának osztályvezetője fel­szólalásálban azt hangsúlyozta, hogy a VII. ötéves tervi irány­elvek megvalósításáért a ko­rábbiaknál nem kedvezőbb kö­rülmények között a korábbiak­nál tartalmasabb, eredménye­sebb munkát kell végezni. A vita összefoglalója után a városi pártbizottság elfogadta és határozatéiban megerősítet­te a VII. ötéves tervciklusra szó­ló irányelveket. D. I. Az SZKP XXVII. kongresszusának tiszteletére díszkivilágítást kaptak a moszkvai utcák. A ké­pen: a Kalinyin sugárút fényárban. (Telefoto—MTI—Balogh P. László felvétele—KS—DN) II Pécs Városi Párt­bizottság ülése Gazdasági és várospolitikai irányelvek a VII. ötéves terv időszakára

Next

/
Oldalképek
Tartalom