Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-25 / 55. szám

Dunántúlt napló 1986. február 25., kedd Moszkvába érkezett a Kádár János vezette magyar pártküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) giai irányvonala, amely a tár­sadalom minőségi átalakítását célozza. t A szovjet társadalom történel­mének új szakaszába lépett — állapította meg Leonyid Zamja- tyin. A társadalmi fejlődés to­vábbi változásokat és átalakítá­sokat tesz szükségessé. A belső élet alapvető, gyö­keres feladataival elválasztha­tatlan kapcsolatban áll a párt nemzetközi politikája. Ez kife­jezi a szovjet népnek azt a tö­rekvését, hogy békében éljen és végezze alkotó munkáját. Mi­hail Gorbacsov 1986. január 15-i nyilatkozatában tükröződik az SZKP-nak az a törekvése, hogy kieszközölje a nemzetközi feszültség enyhülését, a fegy­verkezési hajsza megszünteté­sét, a leszerelést, illetve bizto­sítsa a békét és a biztonságot. Az SZKP arra törekszik, hogy a fegyverzetkorlátozásnak, a há­borús veszély elhárításának kér­déseit becsületes és szigorúan betartott megállapodások révén oldják meg, a felek egyenlősé­ge és egyenlő biztonsága alap­ján. A jelenlegi időszak áttörést követel meg a nemzetközi kap­csolatokban, a külpolitikai gon­dolkodásban és gyakorlatban — mutatott rá Zamjatyin. * A kongresszust megelőző be­számolási időszakban a párt- szervezetek megvitatták a kong­resszusi dokumentumokat, a párt új szövegezésű program­jának, módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének fő irányait. A vi­tában részt vevő milliók számos értékes javaslatot és megjegy­zést tettek. A politikai bizott­ság megbízta a párt-, tanácsi, szakszervezeti és más szerve­ket, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a különböző ja­vaslatok hasznosítása érdeké­ben.. Az SZKP káderpolitikájának célja politikailag érett, hozzá­értő, erkölcsileg feddhetetlen és kezdeményező vezetők ki­emelése a párttagok és a pár­ton kívüliek seregéből. Az alapszervezeti titkárok 23 szá­zaléka először tölti be ezt a tisztséget. Sok új vezető került a járási, városi és más pártbi­zottságokba. A párt gondosko­dik arról is, hogy az idősebb nemzedék képviselői mellett fiatalok is dolgozzanak a kü­lönböző pártszervekben, meg­szerezzék a szükséges tapasz­talatokat és hozzáértést. * Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztálya vezető­jének első helyettese a tájékoz­tatón elmondta, hogy a kong­resszusra 153 küldöttséget vár­nak 113 országból. Tizenkettő a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjait, 83 a világ többi kommunista és munkáspártjait, 37 a forradal­mi-demokratikus pártokat és a nemzeti felszabadító mozgal­makat képviseli. Az SZKP kész együttműködni minden demokratikus és béke­szerető erővel, amely a népek biztonságáért és a nukleáris háború megakadályozásáért száll síkra. Ezt bizonyítja, hogy erre a kongresszusra meghívtak több szocialista és szociálde­mokrata pártot. E pártok kül­döttségeinek a többi küldöttsé­gével azonos lesz a státusa, összesen 21 ilyen küldöttség érkezik a kongresszusra. Vagyim Zaglagyin beszámolt arról is, hogy hétfő reggelig 89 küldöttség már megérkezett Moszkvába, hétfőn várják 61 további küldöttség érkezését, három delegáció érkezésének időpontjáról a tájékoztató kez­detéig nem volt hír. Kérdésre válaszolva Zagla­gyin szólt, arról, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa óta a kínai pórt úay válaszol az SZKP ér­deklődésére, hogy mivel a két párt között nincsenek kapcsola­tok, a kínai oártnak nem áll módiában delegációt küldeni az SZKP kongresszusára. Az albán munkapárttal nincs kapcsolata a szovjet pártnak és nincsenek államközi kapcsola­tok a Szovjetunió és Albánia között, íay nem küldtek meghí­vót az albán párt részére. Leonyid Zamjatyinhoz kérdés érkezett arra vonatkozóan, hogy mit tud Reagan elnök Mihail Gorbacsov január 15-i javasla­taira küldött válaszáról. Zam­jatyin a következőket mondta: „Minden, amit erről a kérdésről tudok, az, hogy vasárnap este az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének egyik másod­titkára átnyújtott egy lezárt csomagot a Szovjetunió külügy­minisztériuma ügyeletes munka­társának. Valószínűleg ez a csomag tartalmazta Ronald Reagan Mi­hail Gorbacsovhoz intézett vá­laszát." * A Fehér Ház szóvivője hét­főn délután hivatalosan is be­jelentette, hogy Reagan ameri­kai elnök válaszolt Mihail Gor- bacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának januárban előterjesz­tett új leszerelési javaslataira. A szóvivő megerősítette, hogy Reagan a válaszban kitért a szovjet javaslatok valamennyi pontjára, de elsősorban a kö­zepes hatótávolságú eszközök megszüntetésének kérdéseivel foglalkozik. Az elnök szerint ezeket az eszközöket „az évti­zed végéig el lehet tüntetni a Föld színéről”. NAGYVILÁGBAN A Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság hétfőn állásfoglalást tett közzé azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben ismét fellángoltak a harcok Irak és Irán között. A nyilatkozat han­goztatja: a több mint öt éve tartó háború már eddig is ha- taímas emberáldozatokat köve­telt a két féltől, mérhetetlen szenvedést zúdított a konflik­tusban álló két ország népei­re. Az elhúzódó fegyveres konf­liktus veszélyezteti a térség bé­kéjét, biztonságát és stabilitá­sát, fokozza a háború kiterje­désének veszélyét. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság, a békeszerető magyar közvélemény álláspontja szerint haladéktalanul véget kell vet­ni az értelmetlen háborúnak, s a két fél közötti vitás kérdése­ket az általánosan elfogadott nemzetközi normák alapján, békés úton, politikai eszközök­kel kell megoldani — hangsú­lyozza az állásfoglalás. • + BEJROT: Bejrutban a szél­sőséges síita Hizbollah párt fegyveresei hétfőre virradóra elrabolták Szuheil Tavile-t, a Libanoni Kommunista Párt (LKP) központi bizottságának tagját, a párt negyedévenként megjelenő folyóiratának fő- szerkesztőjét — közölte az LKP. A kommunista vezetőt a mu­zulmánok lakta Nyugat-Bejrút- ban lévő lakásából hurcolták el. Ezt megelőzően — vasárnap éjszaka — heves összetűzések robbantak ki a Hizbollah tag­jai és a Libanoni Kommunista Párt hívei között. A szemben­álló felek páncéltörő, fegyve­rekkel és géppisztolyokkal lőt­ték egymást. Mindkét fél a má­sikat hibáztatja a harcok ki­robbantásáért, amelyben a je­lentések szerint a Hizbollah egyik fegyverese életét vesz­tette, s többen megsebesültek. Feszültség és katonai lázadás a FülSp-szigeteken. A képen: Manilában kormánykatonák a tv-székház körül, ahol Marcos elnök mondott beszédet. (Telefoto—KS—DN) Kim De Dzsung Üdvözlő szabadlábon távirat A dél-koreai hatóságok va­sárnap feloldották Kim De Dzsung ellenzéki vezető 12 nappal ezelőtt elrendelt házi őrizetét. A szöuli rendőrség azzal az ürüggyel korlátozta a diktatórikus rendszer ellen fel­lépő Kim mozgásszabadságát, hogy az ellenzéki vezető is alá­írta azt a petíciót, amely új, demokratikus alkotmányt kö­vetelt. A petíció része volt annak a kampánynak, amelyet a dél­koreai ellenzék a választási rendszer reformjáért — elsősor­ban a közvetlen elnökválasz­tás bevezetéséért - indított. Kim házi őrizetének feloldá­sa a Reuter hírügynökség érté­kelése szerint úja'bb jele an­nak, hogy a szöuli kormány és polgári ellenzéke közötti feszült viszonyban némi enyhülés áji­hat be. Hatalmas NATO-ellenes felvonulás volt a hét végén Madridban. A több százezres tömeg a március 12-i referendummal kapcso­latos „nem"-re szólított fel. (Telefoto — KS — DN) Kuvait állam nemzeti üme- pe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Jaber al-Ahmed al-Jaber ji- Sabah sejknek, Kuvait állam emírjének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Saad al-Abdullah al-Salem al-Sa- bah sejk trónörökös, miniszter- elnöknek küldött üdvözlő táv­iratot. ♦ HONGKONG: Hétfőn le­zárták a manilai repülőteret, s ezért a Hongkongból oda tartó összes repülőgépjáratot törölni kellett — jelentették hétfőn a brit koronagyarmat­ról. A Fülöp-szigetek fővárosá­ban olyan hírek terjedtek el, hogy Marcos elnök bármely pillanatban eltávozhat az or­szágból. A megfigyelők ennek alátámasztásaként értékelik, hogy a Marcos ellenfelei által ellenőrzött televízióállomás felszólította a lakosságot: vo­nuljon a repülőtérre. ■f KAIRÓ: Tizmilliárd dollár kártérítésre perelte be egy egyiptomi ügyvéd Reagan ame­rikai elnököt azért, mert annak utasítására az amerikai hadi- tengerészet vadászgépei múlt év októberében egy sziciliai támaszpontra kényszerítettek egy egyiptomi utasszállító re­pülőgépet. Az Al-Ahram című félhivatalos egyiptomi lap hét­végi beszámolója szerint Mosz- tala Asub az „egyiptomi nép érzéseinek megsértése" miatt követel kártérítést az amerikai elnöktől. Az első bírósági meg­hallgatást május 6-ra tűzték ki. Mint ismeretes, az eltérített egyiptomi gépen tartózkodtak az Achille Lauro olasz hajó palesztin eltérítői. Washington kiadásukat követelte Kairótól, az egyiptomi kormány azonban elutasította az amerikai kérést. Reagan lemondásra szólította fel Morcost Reagan amerikai elnök hét­főn a kora reggeli órákban vé­gül is lemondásra szólította fel Morcost, a Fülöp-szigetek el­nökét. Larry Speakes elnöki szóvivő kijelentette: az Egye­sült Államok „a hatalom békés átadása" mellett foglal állást. Alig 12 órával korábban — az elnök és a nemzetbiztonsági tanács tagjainak megbeszélé­sén — Washington még nem szánta rá magát véglegesen arra, hogy határozottan Mar­cos lemondása mellett foglal­jon állást, de az események láttán az elnök legfőbb tanács­adói az éjszakai órákban úgy döntöttek, hogy nyíltan is ki kell állniok a hatalom átadása mellett. Speakes azzal indokolta az amerikai álláspontban bekö­vetkezett változást, hogy „az események gondos tanulmányo­zása” megmutatta: csak ilyen körülmények között lehet elke­rülni a vérontást a Fülöp-szi- geteken. Az elnöki szóvivő azt is kijelentette, hogy Morcost az amerikai kormány „régi ba­rátnak és szövetségesnek” te­kinti és kész menedékjogot ad­ni számára. Marcos hétfőn délután egy manilai tévétársaságnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem szándékozik lemon­dani és nem hajlandó semmi­féle kompromisszumra sem. Kö­zölte, hogy ura a helyzetnek, ellenőrzi a hadsereget és a kormányt. Marcos egyidejűleg felszólí­totta híveit, hogy jöjjenek az elnöki palotához. Hozzátette, hogy fontolóra vette a hadiál­lapot kihirdetését és az egész országra szóló, este hattól reg­gel hatig érvényes kijárási ti­lalmat rendelt el. Marcos el­nök rendelkezése értelmében ismét életbe lépett a rendkívüli állapot. Hétfő este — helyi idő sze­rint már kedden kora hajnal­ban — vér folyt a Fülöp-szige­tek elnöki palotájának környé­kén. A palotát védő, Ferdinand Morcoshoz hű katonák tüzet nyitottak a többezres tüntető tömegre. Az első jelentések megsebesülésekről tesznek em­lítést. Tizenhat kilométerrel távo­labb, a Marcos ellen fellázadt erők főhadiszállásán teljes ria­dókészültséget rendeltek el. Fegyvertelen polgári személyek tízezrei gyűltek össze az ellen­zéki tábor körül, hogy élő pajzs­ként fogják fel az elnökhöz hű erők esetleges rohamát. Ferdinand Marcos elnöki be­iktatását kedden helyi idő sze­rint délre tűzték ki. Az ellen­zék vezérét, Corazon Aguino asszonyt azonban már kedd reggel nyolc órakor — közép­európai idő szerint hajnali egy­kor — elnökké kívánják nyilvá­nítani hívei. Vizsgálat Helmuth Kohl kancellár ellen Hétfőn a koblenzi állam- ügyészség ténylegesen megin­dította a vizsgálatot Helmut Kohl kancellár , ellen a mainzi vizsgálóbizottság előtt tett ha­mis tanúvallomása tárgyában. Amint azt a koblenzi állam- ügyészség bejelentette, szerdán elküldte a megfelelő értesítést ,Philipp Jenningernek, a Bun­destag elnökének, tájékoztatva őt arról, hogy Otto Schily kép­viselő (Zöldek) panaszának helyt adva vizsgálatot indít a kancellár ellen. Miután a parlamenti elnök­től az ügyben ellenvetés nem hangzott el, az államügyészség megkezdi az eljárást, és azt igyekszik felderíteni, hogy Kohl tudatosan válaszolt-e - amint azt Otto Schily állítja - nem­mel arra a kérdésre, tudott-e Rajna-Pfalz tartomány minisz­terelnökeként a Staatbürgerli­cher Verein elnevezésű szerve­zet pártokat megvesztegető te­vékenységéről. A pártok törvénytelen pénze­lését, pontosabban pénzado­mányok ellenértékeként élve­zett meg nem engedett előnyök kérdéseit felderítő tartományi vizsgálóbizottság a nyáron hall­gatta ki Kohl kancellárt, aki szóbeli válaszát később írás­ban pontosította ugyan, de a jegyzőkönyv a helyszínen rögzí­tett meghallgatást tartalmazza. Schily vádja szerint képtelen­ség volna, hogy Kohl ne tudott volna az illető szervezet közve­títő tevékenységéről, és a kap­csolatos törvénysértésekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom