Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-22 / 52. szám
Mérsékeltebb eredmények A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Baranya megye 1985. évi gazdasági, társadalmi fejlődéséről Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunantuti napló XLIII. évfolyam, 52. szám 1986. február 22., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Magasabb fordulatszámmal Az erdőgazdaság számítóközpontja Kiemelt vállalat a Mecseki Erdőgazdaság 3,8 millió dolláros export — Bútor- alkatrész-üzem épül Szigetváron Dr. Tétényi Pál látogatása A műszaki fejlesztés pécsi műhelyeiben A tudományos kutatások és a gyakorlat kapcsolata Baranya megyében az 1985. év gazdasági eredményei — az országoshoz hasonlóan — a tervezettnél általában mérsékeltebbek voltak, ugyanakkor a lakosság ellátásának színvonala a korábbi évekre jellemző maradt. Az ipari szervezetek többségének termelése 1985-ben tovább csökkent. A mezőgazdaság termelési ereményei gyengébbek voltak a kimagasló előző évinél. A szocialista szervek beruházásainak volumene mérsékelten növekedett: az 1984. évihez képest több központi és kevesebb vállalati beruházás valósult meg. A használatba vett létesítmények közül kiemelkedő fontosságú volt a Pusztaszabolcs-Pécs közti vasútvillamosítás. A kiskereskedelmi forgalom értéke — összehasonlítható áron számítva — az 1984. évihez képest lényegében nem váltotzott, ezen belül élelmiszerekből élénkült, ruházati cikkekből viszont visz- szaesett a forgalom. Az elmúlt évben 3041 lakás készült el a megyében, valamivel több az előző évinél. A lakások mintegy négyötöde magánerőből létesült. Mínusz 4% A szocialista ipari szervezetek termelése 1985-ben közel 4°/0-kal elmaradt az 1984. évitől. A mérséklődés — a gépipart kivéve — valamennyi főbb ágazat termelésére jellemző volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2%-kal csökkent. A bányászatban a korábbi éveknél kisebb ütemű volt a termelés csökkenése. A felszínre hozott feketeszén mennyisége (2,6 millió tonna) 66 000 tonnával meghaladta az előző évit, ugyanakkor a szén átlagos fűtőértéke alatta maradt az egy év előttinek. A széntermelést az év végén vállalati gazdasági munkaközösségek is segítették. A gépiparba tartozó szervezetek termelési volumene összességében 2%-kal volt több az 1984. évinél. A főbb gyártmányok közül jelentősen növekedett a termelés kompresszorból és szellőzőből, közúti gépjármű alkatrészből, mágneses hangrögzítőből, valamint élelmi- szeripari gépekből és berendezésekből. Az építőanyagipar termelése 13%-kal volt mérsékeltebb az 1984. évinél. A munkát az első negyedévben a kedvezőtlen időjárás, az év második felében pedig kereslet hiánya, illetve módosulása hátráltatta. Ez utóbbi változás néhány vállalatnál kapacitáskihasználási gondokat is okozott. A megyében gyártott főbb termékek közül mindössze pirogránitból nőtt a termelés, míg cementből, égetett darabos mészből, por- ráoltotf mészből, zúzottkőből, égetett téglából kevesebbet gyártottak az egy év előttinél. A könnyűiparban is mérséklődött a termelés, kivéve a textilipar és a textilruházati iparágazatokat. A főbb termékek közül az 1984. évinél kevesebb készült nyers farostlemezből, kárpitozott bútorból, keménybőrből, ruházati bőrből, női felsőruházatból, kesztyűből, ugyanakkor fényezett egy- és többajtós szekrényből, krómos felsőbőrből, rostműbőr kéregből, lábbeliből, nyers kender- és kender- típusú szövetből, bőr felsőruházatból, férfi felsőruházatból meghaladta azt. A termelés csökkenésének egyik oka a mérséklődő kereslet volt, amelyet a gazdálkodó szervezetek egyrészt a közvetlen kiskereskedelmi értékesítés növelésével, másrészt a hagyományos általában az egy főtermékes vállalatok a gyártmányválaszték szélesítésével próbálták ellensúlyozni. Az élelmiszeriparban a korábbi években jellemző dinamikus termelés ezúttal megállt és volumene elmaradt az 1984. évitől. Számos fontos termékből, így csontos nyershúsból, gyümölcs- konzervből, savanyúságból, takar má nykeverék-koncentrá- tumból, borból kevesebbet termeltek az egy évvel korábbinál, míg húsipari készítményekből, vágott baromfiból, főzelékkonzervből, pezsgőből, palackozott, illetve fejtett sörből, alkoholmentes üdítőből és cigarettából növekedett a termelés. Több lakás A megyei székhelyű kivitelező építőipar építési-szerelési tevékenységének volumene az előző évinél mintegy 4%-kal kevesebb volt. A termelés mérséklődése azonban nem tekinthető az 1983-ban és 1984- ben is megfigyelhető tendencia folytatódásának, amikor is nagyjából folyamatosan csökkent a termelés volumene. Ezúttal csupán az első negyedévben volt jelentős a termelés visszaesése az 1984. első negyedévihez képest, míg az esztendő további időszakában a termelés meghaladta az egy évvel korábit, és az év egészében a termelékenység is jelentősen javult. A megyei székhelyű kivitelező építőipar az elmúlt évben 1502 lakást adott át megrendelőinek, ez 110 lakással több az 1984-ben építettnél. A lakásépítkezések volumenének némi növelését az elmaradó célcsoportos lakásépítkezések helyébe lépő, többnyire velük azonos munkahelyen megvalósítható társasházépítési lehetőségek segítették elő. Néhány más, 1985-ben átadott építmény nagyságrendjében, jellegében, kivitelezőjében a változó összetételű kereslethez való alkalmazkodást tükrözte. így a túlnyomórészt új építkezésekre felkészült Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében elkészült a Pécsi Nemzeti Színház kamara- színházának és a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem laboratóriumának a felújítása, illetőleg átalakítása. A Sásdi Építőipari Szövetkezet 23 millió Ft értékű téglagyári építkezést adott át Alsómocsoládon. A Pécsváradi TÖVÁL zeneiskolát épített Pécsett, a Pécsi Építőipari Szövetkezet pedig átadta az ország első, kísérleti napházát. A fenntartási munkák aránya a befejezett vállalkozói termelésből valamelyest tovább növekedett, a szövetkezeti építőiparban megközelítette a 60%-ot. Szolidabb teljesítmény A mezőgazdasági termelés volumene összességében elmaradt az — egyébként kimagaslóan jó — előző évitől. Elsősorban a gabonatermesztés hozamai voltak jóval sezrényebbek az 1984. évinél. A kalászosokat a kemény tél után a kedvezőtlen tavaszi időjárás is megviselte, de a gyengébb hozamokban technológiai hiányosságok (Folytatás a 3. oldalon) Történetének legeredményesebb esztendejét zárta a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, amely hosszú évek óta folyamatosan gazdaságos és hatékony működéséért magasabb kategóriába lépett: 1985. december 1-től kiemelt vállalat. Tavaly a gazdaság közel félmillió dollárral növelte tőkés exportját, árbevételének több mint egynegyede, nyereségének több mint a fele az exportértékesítésből származik —, jelentette be Csanádi Béla vezérigazgató tegnap a vállalati bizalmi testület összevont ülésén. A VI. ötéves terv utolsó évét igen jó, 114 milliós nyereséggel zárták és árbevételarányos jövedelmezőségük minden eddiginél magasabb — 16,8 százalék. Ennek következtében először nyílt lehetőségük hogy dolgozóik jövedelmét jelentősen, 14,8 százalékkal növeljék —ma az átlagjövedelem 66 000 forint — és közel 100 millió forintot tudnak fejlesztésre fordítani. Dollárrelációjú exportbevételük 3,8 millió dollár, 13,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez 188 millió forintot jelent. Kiemelt feladatuk volt a lakosság tűzifaellátása. A szerződéses mennyiségen felül ötezer tonnát szállítottak november végéig és decemberben további ötezret.' Valamennyi mutatójuk jobb az előző évinél. A termelési érték 9,2, az árbevétel 11,4, a nyereség 38,6 százalékkal nőtt 1984-hez viszonyítva úgy, hogy a költségeket 2,5 százalékkal csökkentették az előző évihez képest. Különösen előnyös vállalkozás az export. Jövedelmezősége majd háromszorosa a belföldi értékesítésnek - 30,8 százalék. „Ezért is kellett, s a jövőben még inkább kell kiemelt célnak tekinteni a tőkés exportot — mondotta Csanádi Béla.- A dinamikus exportfejlesztéssel elértük, hogy ma már a konvertibilis kivitel 27,8 százalékot tesz ki az összes árbevételünkben." S a 114 milliós nyereségből 58% a külföldi értékesítésből realizálódott. A vezérigazgató elismeréssel szólt a magtermelésről. Elmondotta, hogy 641 hektárt erdősítettek, a fakitermelést 10 százalékkal növelték, s az export 47,5 százalékát ez az ágazat adta. Dicsérettel szólt a fafeldolgozó ágazat nagyobb kihozataláról, rugalmas alkalmazkodásáról a kereslethez, ami jelentős nyereségtöbbletet jelentett. „Termékeink piaci elhelyezése biztosított. Alapvető feladat a konvertibilis valuta bevételt biztosító exporttevékenység fokozása a választék növelésével, a jelenlegi piacok megtartása és újabb szerzése a jövedelmezőség javítása (Folytatás a 2. oldalon) Pécsi tartózkodásának másnapján, tegnap dr. Tétényi Pál, az MSZMP KB tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke négy intézménynél, vállalatnál ismerkedett a megye tudományos és műszaki életével, különös tekintettel a számítástechnika, a mikroelektronika és a lézerkutatás területeire. Útjára elkísérte Lukács János, a Baranya Meayei Pártbizottság első titkára, dr. Dányi Pál, a Megyei Párt- bizottság titkára és Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság első titkára. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál Tóka Jenő vezérigazgató, továbbá dr. Czeglédi Béla, a MÉV Kutató-Fejlesztő üzemének igazgatója adott tájékoztatást az ott folyó műszaki fejlesztésről, ritkaföldfémek kinyeréséről és hasznosításáról. A következő két felsőoktatási intézményben a kutatások és a mindennapi gyakorlat kapcsolatáról is képet nyerhettek a látogatók. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Rókus utcai számítógépközpontjában dr. Nagy Zoltán főigazgató ismertette oktató-, kutatótevékenységüket: dr. Tétényi Pál kérdésére kedvező tapasztalatokról számolt be a szakmérnöki képzést illetően, beszélt utánpótlásgondjaikról, s arról, hogy hallgatóik közül eddig tíz fő került a főiskola oktatói közé. Az építőipari szakképzéssel is szoros a kapcsolatuk, ezt öt éve ápolják. Számítógépparkjukat fokozatosan építették ki, céljuk, hogy gazdasági életünkben valóban megjelenjék az alkalmazott számítástechnika. Dr. Müller László, a főiskola Matematikai és Számítástechnikai Intézetének igazgatója oktatási, kutatási, fejlesztési, valamint szolgáltatási feladataikról beszélt, a régión túlra is kiterjedő, egyetemeket, az Akadémia Déldunántúli Tudományos Intézetét és a gazdálkodó egységeket is érintő tevékenységükről. Mindezzel évente mintegy 3,5 millió forintos bruttó bevételt produkál az intézetben dolgozó 80 fő, ebből azonban igen csekély összeget tudnak saját fejlesztésükre visszaforgatni. Állandó problémát jelent a fenntartás, a javítás fedezése. Ezt a fokozottan tudná hasznosítani a szellemi, technikai bázist pedig régió gazdasági szférája, hiszen eleve számos hazai nagyüzem számára készítettek itt már számítógépes programokat. A régió gazdasági élete igényli azt a szellemi potenciált is, amit a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara halmozott fel az egyetemmé alakulás eltelt három évében. Dt. Tétényi Pál látogatásának ezen az állomásán először Gáspár János, az egyetem párttitkára beszélt az integrált tanárképzést célzó lépésekről s azokról a törekvésekről, melyek az alap- és alkalmazott kutatások egyik fontos műhelyévé teszik a Tanárképző Kart. E tendenciákra jó példa a fizikai tanszék. Vezetője, dr. Kozma László egyetemi tanár elmondta, mint próbálják integrálni karon belül az eqyes diszciplínákat, s munkájukban mint se- qítik őket a hazai és a külföldi intézetek, beleértve az Akadémiát is. Dr. Tétényi Pál és kísérete felkereste a fizikai tanszék két lézerlaboratóriumát. Az itt folyó lézerkutatósok eredményeit a gyógyászat, a növénynemesítés, az állattenyésztés hasznosítani tudja a gyakorlatban. Hárommillió forint támogatást kapott a fizika tanszék az egyetemmé válás idején, berendezésük, műszerállományuk ma 20 millió forintot ér — és reméthe- tőleq fokozottan hasznosul majd az iparstruktúra korszerűsítésében, a mindennapi gyakorlatban. A seqéderők létszámának növelésével, a műszerezettség (Folytatás a 11. oldalon) Dr. Tétényi Pál (balról) és kísérete a VILLGÉP mikroszámitógépes felvonóvezérlő-berendezését tekintette meg a szövetkezet kutatóműhelyében.
