Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-19 / 49. szám
Dunámon napló 1986. február 19., szerda ͧppjí||ͧ|||:0^ A légmozgás és hatásai Elharapódzik a szélhámosság A mohácsi tsz 12 000, a boksái 15 000, a Szigetvári Állami Gazdaság 23 000 sertést hizlaltatott meg több száz integrált háztáji gazdaságában. A vállalkozók túlnyomó többsége tisztességesen és eredményesen dolgozik. Vannak azonban szép számmal, akik felveszik a kölcsönt — esetleg több gazdaságtól is —, megetetik a tápot, s mire szállításra, elszámolásra kerülne sor, se disznó, se pénz. A kár több milliós. Boksán hallottuk a zárszámadó közgyűlésen. Balogh Imre termelés- szervező: — Elhangzott, hogy szükség van a háztáji termelésére. Ez nagyon szép és jó. De van ennek egy fekete pontja — a kintlevőségek. Ez nemcsak baksai probléma. Gond ez Mohácson, Szigetváron, Bolyban, sőt az Alföldön is. Egyre jobban elharapódzik a szélhámosság, a munka nélküli pénzszerzés. Mi kevesek vagyunk ennek a leküzdéséhez. Megpróbáltunk már adminisztrációs lehetőséget teremteni, intézkedést hoztunk szerződéskötésekben, de nem sok eredménnyel. Egy-két példával illusztrálom, milyen dolgoknak vagyunk mi kitéve. Értesítettek, hogy egy gazda eladja a sertéseket. Elmondták ott az emberek is, de mint tanú nem írta alá senki. 60 sertésre szóló szerződése volt egy Siklósközeli termelőnek. Ellenőriztem, megvolt az állomány. Nagyon szép, 30' darab szállításra kész. Aláírattam, hogy egy hónapon belül az akkor 90 kilós sertéseket elszállítjuk. Egv hónap múlva csak a helyük volt meg. Mit tehet ilyenkor az integrátor? — A bíróságon ez olyan két-három éves téma. Tehát úszik a pénz. Volt valamikor a pasz- szus. Megszüntették. A szarvasmarhánál ez nem probléma, mert a fülszám a borjúkortól a vágóhídig elkíséri. Sertésnél ilyen nincs. Ha valaki elvinne tőlem tíz disznót, ha nem tudok tanút, nem tudom bizonyítani, hogy az enyém volt. És senki nem kérdezi, bárhová leadhatja, honnan hozta. Kovács József főágazat- vezető: — A 6 forintos járlatlevél eltörlése igen súlyos következményekkel járt. Gödöllő környékén egy negyvenmilliós csalás, a Kisújszállási Állami Gazdaság területén 200 milliós csalás lépett fel, minálunk pedig milliós a kintlevőség. S nem tudunk a pénzünkhöz jutni, túl sok a kibúvó. Az nem elég, hogy a tsz-szel szerződő partnereket jobban megválogatjuk és kiszűrjük a csibészeket. Most az a szándékunk, hogy szerződéskötésnél minden malac fülébe bele fogjuk nyomni a Baksa jelzésű krotáliát. Ez lehetőséget ad az ellenőrzésre, s a többi integrátor felismeri, hogy a malac a baksai tsz-é. * Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet Balogh Imre szavaira: — Ezt csak közösen tudjuk megoldani — országosan és erélyesebben. S az állami szervek segítsége kell, hogy megoldjuk. A gyümölcstermelést befolyásoló meteorológiai tényezők közül általában nem a legjelentősebbek közé soroljuk a szél, a légmozgás hatásait, holott a termelést számottevően tudja befolyásolni, sokszor károsan. Légmozgás mindig van, akkor is, amikor a termelő szélcsendesnek ítéli meg a levegő állapotát, mert kisebb méretű légáramlást a különböző mértékű felmelegedés is már kivált, ezzel alig észrevehető vízszintes, vagy függőleges légáramlást okozva. Gyümölcstermő növényeinknek bizonyos fokú légmozgásra szükségük is van, hiszen számukra nélkülözhetetlen anyagokat szállít a levegő, mint például az oxigént, széndioxidot, párát, amelyek anyagcseréjükhöz szükségesek. A légmozgás befolyásolja növényeink belső vízszállítását, és hatással vannak a párologA legnagyobb, legszebb, és legértékesebb nyúltenyészet Baranyában kétségtelenül Riegl Miklósé Siklóson, az Aradi utca 22. sz. alatt. Minden vadonatúj és a legkorszerűbb — a ház, az istálló, automata szabályozza a hőmérsékletet, cseréli a levegőt, az épületek között betonjárdák vezetnek, sehol egy szál széna, semmi szag, s a három istállóban 120 anya és ezer növendék — mind tenyészállat. 1984-ben Angliából új-zélan- di húsnyúltörzset hoztak be vér- frissítésre. Riegl Miklós 50 anyát kapott. Az első tapasztalatok rendkívül rosszak voltak. — Már majdnem mindenki lemondott róluk. Én láttam bennük fantáziát, s tessék nézni az utódaikat — 36-nál van kisnyúl egyszerre. A természetben spontán kialakultak a növénytársulások, amelyekben az egymás társaságát, közelségét kedvelő növények együttesen élnek. Ezek a társulások kerülik a többiekkel való keveredést. Egyúttal azt is tapasztalhatjuk, hogy a természet fedetlen, csupasz talajt nem hagy maga után. A talaj különböző növénytársulásokkal mindig fedett. . A biológiai kertművelés alap- gondolata is az, hogy minél természetesebb rendet teremtsünk a kertünkben. Javaslom, hogy most a tervezgetés idején ne monokultúrát, hanem a természetesebb vegyes kultúrát valósítsuk meg, ami izgalmas feladat. E vegyeskultúrák azt jelentik, hogy különböző növénytársulásokat magunk hozunk létre. Egy ágyáson belül így nem tisztán sárgarépát vagy vöröshagymát termelünk, hanem a két növényt tatásra is, ezáltal bizonyos fokig szabályozzák, hat-.cú a növények anyagcsere-forgalmára. Hasznosan segítik az enyhe szelek a szélporozta gyümölcsfajaink megtermé- kenyülését (ilyen a mogyoró, a dió és a gesztenye), ezeket ezért igen erősen szélvédett helyekre ne ültessük, mert termésük kevesebb lesz a vártnál. A szélkárok mértékét a szél erősségén kívül befolyásolja a fák koronája is, hiszen minél nagyobb a korona kilendülése, annál inkább fejthet ki a szél rázó hatást. Ezért a szélkárok elleni védekezés leghatásosabb formája a korona helyes megválasztása és kialakítása. Az angolokat külön istállóban helyezték el. Ketrecek négy szinten és lényegesen nagyobbak a gyárinál. „Általában 7— 8 kicsi van, s mivel tenyészállatok, két héttel tovább maradnak az anyjuknál. Kell a hely”. A ketrec fele telepadló, hátul rács keményfából. Az oldala is fémlemez, hogy ha egyik megbetegszik, ne terjedjen át olyan könnyen a másikra. Szelepes itató, önetető. Csak tápot kapnak naponta kétszer és este lucernaszénát. A második istálló a saját állomány. A előtérben a törzs, a nagyszülők, — „e kulcsanyáktól tenyésztem tovább a fiatalokat” — aztán a nagyteremben 60 anya és 8 bak. — Nyolchetes korban választok. Ekkor már 1,5—2 kilós erőegy ágyáson belül váltakozó sorokban. A vegyeskultúrában tudatosan hozzuk össze azokat a növényeket, amelyek egymás társaságát kedvelik, egymás fejlődésére jótékony hatással vannak. A biokertekben mindig lehet vetni és mindig van mit aratni, akárcsak a természetben. Itt nem kell félni a talajuntság- tól vagy leromlástól sem, mert a helyes kombinációk és ezek egymásutánja harmonikusan gazdálkodik a talaj termőerejével. A talajerő-visszapótlást zömével komposzt és humusz felhasználásával biztosítják. A növéaz a koronaforma nyújtja a legnagyobb védelmet, amely a rázó mozgásnak leginkább ellenáll: ez pedig olyan ágrendszer, ahol a gyümölcsök a váz- ágakhoz minél közelebb helyezkednek el, ezáltal kisebb mértékben jönnek lengésbe az erős szél hatására. A korona mérete befolyásolja a szélnek a vízforgalomra való hatását is, mivel a korona csúcsi részei vannak legjobban kitéve a légmozgások hatásának, ezért a vízforgalom a leggyorsabb a korona csúcsán, és a növekvő szélvédettség miatt egyre csökken a korona első részei irányában. Minden területnek van úgynevezett uralkodó széliránya, teljes növendékek. Előnye? — Nincs elhullás, s az anya nincs túlterhelve. Az istállóban sehol sincs háló. — Szúnyog? — Tizenöt éve nem teszek fel. Egy hónap alatt ugyanis tele lesz szőrrel. Én ventillátorral levegőt nyomatok végig az istállón úgy, hogy az anyákat ne érje. így mindig kis túlnyomás van — s se légy, se szúnyog. 400 növendék egy külön épületben — már ivar szerint elkülönítve. Gazdájuk is megvan: 80 a szigetvári Zrínyi Tsz-be kerül, 60 a Marcali ÁFÉSZ-hez. Bácskában, Baranyában, Somogybán és Tolnában Riegl Miklós látja el a vaskúti tsz által integrált gazdákat tenyész- nyulakkal. nyék egymásra való hatását a műtrágyák lerontják. Függ a hatás a két növény egymástól való távolságától is. Ezért is kell egy ágyáson belül váltakozó sorokba elhelyezni a növényeket, hogy minél közelebb legyenek egymáshoz, mert így jobban hatnak egymásra. Soron belül is megvalósíthatók a társítások. A már említett példánál a sárgarépa védi a vöröshagymát a hagymalégytől, a hagyma pedig védi a sárgarépát a sárgarépalégy kártételétől. E társításban a sárgarépa sorokba szórványosan vethetünk kaprot, etamely az adott helyen leggyakrabban előforduló légmozgások irányát jelenti. Ezt a termelőnek ismernie kell és figyelembe kell vennie. A gyümölcsfák ugyanis az egyenes, függőleges törzstől eltérnek, megdőlnek a rendszeres egyirányú szél hatására, koronájuk is féloldalassá válhat. A sekélyen gyökerező, törpe alanyon álló fák súlyosabb esetben az erős széltől kidőlhetnek, különösen támberendezés hiányában. A domborzati viszonyok befolyásolják a szél irányát és erősségét, a magasabb hegyek, de a dombok is a légmozgásnak akadályt jelentenek, míg ellenkező oldalon szélvédettség áfákul ki. Az uralkodó szélirányba eső völgyek vonulata mintegy felerősíti a légmozgást, ezeken a helyeken meg kell gondolni a gyümölcstermelés lehetőségeit. — Vágóra az megy, amit én alkalmatlannak tartok. A legkisebb hibával már selejtbe kerülnek. Nem mindegy nekem, milyen visszajelzéseket kapok. 30—40 százalék az, ami alkalmas. 25 éve tenyészt nyulat. Még otthon kezdte Bolyban. Lakatos, vállalata a BCM építéséhez osztotta be és panellakást adott Siklóson. — Ott nem jön a fizetéshez semmi. Azt mondja egyszer a feleségem, kellene megint nyu- lászkodni. — Jó, de 100 000 forinttal indulunk! A százezer forintért megvették a telket, fiával ketten felépítették a nyúlházat és beállítottak 36 anyát. Most három angol és három saját vérvonala van. Tenyészt tisztavérben és keresztez — ren delés szerint. — Tíz évig el tudok játszani a hat vérvonallal, ha nem lesz vérfrissítés. De a vaskútiak ígérték, hogy kapok bakot. — Érdemes nyulászkodni? — Ma 57 forint kilója. Ha valaki beállít 20 anyát, ugyanazt a pénzt megkeresi, mint bármi mással. pa. A vöröshagymát társíthatjuk a paradicsommal, zellerrel, fekete nadálytővel, fejessalátával, karalábéval és káposztafélékkel. Nem tűri viszont p babot és a borsót. A sárgarépát póréhagymával, cikóraisalátával, paradicsommal és retekkel társíthatjuk. A sok kellemetlenséget okozó földibolhák a köztesként ültetett spenóttal takart talajt elkerülik, de a saláta is távoltartja őket. A paradicsomot spenóttal, zellerrel, petrezselyemmel, kukoricával, hagymával, fejessaiá- tával, karalábéval, káposztafélékkel és fokhagymával is társíthatjuk. Burgonyával, uborkával, köménnyel, borsóval viszont nem tanácsos társítani. Rengeteg kombinációt lehet kipróbálni. Tóth Attila Országos újítási adatbank Az Országos Találmányi Hivatal az idén több új módszert vezet be az újítók és feltalálók eredményeinek szélesebb körű elterjesztésére. Arra törekszik, hogy mindinkább megszüntesse a vállalatok közötti elszigeteltséget, és ezzel népgazdasági szinten elősegítse a műszaki haladást. Szinte általános jelenség, hogy az egyes vállalatoknál kidolgozott és a gyakorlatban sikeresen bevezetett újításokról más vállalatok nem tudnak, s pénzt, időt, energiát fektetnek be, hogy hasonló új megoldásokra jussanak. Az Országos Találmányi Hivatal a vállalatok eddiginél lényegesen jobb informálására még ebben az esztendőben országos újítási adatbankot hoz létre. A több tízezer újítás legfontosabb adatainak országos összegyűjtését már megkezdték. Felhívták a vállalatok figyelmét, hogy a más vállalatoknak átadni kívánt újításaik jegyzékét juttassák el a Találmányi Hivatalba. Az újítások leírása mellett azt is nyilvántartják majd, hogy milyen területeken hasznosíthatók az új módszerek. Az adatbank koordinálja majd az ágazatok újítási gyűjteményét is. Az idei első félévben az OTH megalakítja az újítási szakértői testületet is, amelyhez az újítók, illetve a vállalatok olyan szakkérdésekkel fordulhatnak, amelyekkel eddig a bíróságok foglalkoztak. A szak. értői testület létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy az újítók és a vállalatok közötti pereket megelőzzék, azokat a minimálisra szorítsák vissza. A szakértők például azt is segítenek eldönteni, hogy miként lehet kimutatni az újítás hasznát, és javaslatot tesznek az újítás díjazására is. Középkori galambdúcok Vadgalambcsapatok ostromolják a nevezetes baranyai várakat. Százával vették be magukat a madarak a középkori falak lőréseibe, ablaknyilásaiba, üregeibe. Valóságos galambdúccá váltak a mostani télen a pécsi, a pécs- váradi, a siklósi, a szigetvári és a móréi vár bástyái, tornyai. A várak falain és épületein oly sok különféle nyílás található, hogy a szárnyas vendégek még válogathatnak is közöttük, attól függően, hogy merről fúj a szél, vagy honnan süt a nap, s — a lakóházaktól eltérően — a várakban nem háborgatja őket senki és semmi. A verőfényes napokon mint valami győztes had sütkérezik a történelmi köveken a tömérdek vadgalamb. A várak gazdái már kevésbé találiák jó ötletnek ezt a madárújitást. A galambok ugyanis nemcsak szállásuknak tekintik a műemlékegyütteseket, hanem a vendégfogadójuknak is. Mészkőmorzsákat csipegetnek le a kőfalakról, így gyűjtik össze a szervezetük számára szükséges kál- ciumot. Parányi mennyiségekről van szó, igaz, de hosszú a tél és sok a madár. Szüntelen csőrmun- káiuk kikezdi a középkori falakat. Elkergetni nem lehet őket, különben sem tenné senki jó szívvel, a megoldás tehát az időjárás kezében van. Mihelyt elolvad a hó és felenged a fagy, a kis „csőrmesterek" abbahagyják a várrongálást és visszatérnek a zöldbe. Buzássy Lajos A legszebb húsnyúltenyészet Baranyában 120 anya Minden új, korszerű és automatizált Hat vérvonal — Háló helyett túlnyomás Zöldség a kiskertekben Társítsuk a növényeket! tői ízletesebb lehet a sárgaréHáztáji
