Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-19 / 49. szám
1986. február 19., szerda Dunántúli napló 3 a felújított boltokban nagyobb a forgalom Női divatáruhoz az Elefántos tömbben Keveset mozognak a gyerekek A tanulók fele lűdtalpas Orvosi felmérés társadalmi munkában - Ezentúl minden elsőst megvizsgálnak A harkányi kórház fiataljai KISZ-felajánlásként társadalmi munkát vállaltak. 'Mivel speciálisan képzett mozgás- szervi betegségekkel foglalkozó orvosok, elhatározták, hogy a környék általános iskoláiban megnéziik, milyen számban található lúdtalp vagy gerincferdülés. A vizsgálódást dr. Molnár Lajos ortopéd szakorvos felügyelete és irányítása' alatt végezték. A villányi, a mároki és a harkányi általános iskola tanulóit nézték az elsőtől a nyolcadik osztályig, - összesen 1225 gyereket. Az eredmény megdöbbentette a vizsgálódást végző fiatal orvosokat: 25 százaléknál találtak gerincferdülést és a gyerekek fele lűdtalpas. Mint mondták, azért volt számukra ez különösen meglepő, mert azt gondolták, a vidéki, falusi környezetben nőtt gyerekek több mozgási lehetőséggel rendelkeznek, mint a városi lakótelepen felnőttek. Az elváltozások egy része ugyanis lehet öröklött, alkati tulajdonság, de leggyakrabban szerzett. Ez pedig főként mozgásszegény életmódra vezethető vissza. Dr. Gyöngy Anna, a harkányi kórház osztályos orvosa elmondta, maguk a pedagógusok és a szülők is meglepődtek, nem tudtak róla, nem vették észre saját gyermekeiken. A felmérést végzők a puszta ténymegállapításon túl próbáltak összefüggéseket keresni. Valamennyi iskola tanulóira jellemző, hogy az iskolai testnevelési órán kívül keveset mozognak. Megnézték azt is, milyen azoknak az alsó tagozatos gyerekeknek az iskolatáskája, akiknél oldalirányú gerincferdülést találtak. 98 százalékuk nem hátitáskával jár iskolába, pedig már a kicsiknek is meglehetős súlyt kell cipelniük naponta. A nem kezelt lúdtalptól megváltozik a láb ízületeinek, sőt a gerincnek a statikai helyzete. A gerincferdülés a kor haladtával egyre nagyobb mértékű lesz. Ez egyrészt a mellkasi belső szervek — tüdő, szív — működését is befolyásolhatja, másrészt nagyobb a porckorongsérvre, porckopásra, csigolyaelcsúszásra a hajlam. Ezek az elváltozások pedig igen nagy fájdalmakat, munka- képtelenséget okoznak. Az elváltozásokat szinte nyom nélkül korrigálni lehet, ha idejében, még gyermekkorban kezelik. A kórház orvosai is tudták, nem elég a tényeket megállapítani, s mivel nagyobb a baj, mint hitték, segítséget is kell adni. A pedagógusok jó partnereknek bizonyultak. Értesítették a szülőket és azt is kérték, vigyék a megfelelő szakrendelésre a gyerekeket. A legsúlyosabb esetek számára pedig rendszeres gyógytornát szerveztek a kórház gyógytornásznőjének segítségével. Jó lenne — mondták —, ha a testnevelő tanárok kaphatnának segítséget ahhoz, hogy ezekkel a tanulókkal külön foglalkozhatnának. A speciális tornagyakorlatokat a gyógytornásznő szívesen összeállítaná. Az iskolák igazgatóinak a kérésére ezeket a vizsgálatokat ezentúl rendszeresen elvégzik minden új elsősnél. Sarok Zsuzsa Vágathajtó gépóriás Nyirádon Gázkazán a padlástérben Pécsett, a Körösi Csorna Sándor utcából 1984 novemberében kiköltöztették a lakókat, hogy felújítsák és magasabb komfort- fokozatúvá tegyék a lakásokat. A tetőtérben gázkazánt helyeztek el, ahonnan az egész ház a meleg vizet és a meleget kapja. A félszobákból választották le a fürdőszobákat. A lakások beosztása nagyon jó, most már igazán kényelmesek is. A lassan harminc éves házban azonban elsősorban nyugdíjasok élnek, akik nehezen viselik a meg növekedett terheket. — Két héttel a kiköltözés előtt kaptuk meg az értesítést a PIK-től. hogy menjünk be a központba és kössük meg a szerződést az átmeneti lakásokra — mesélte Vajda La- josné. — Lakógyűlést nem hívtak ugyan össze, de azt tudtuk, hogy a lakásaink komfortfokozata megváltozik. Jó lett volna, ha előre megmondják, milyen többletköltséggel jár az új fűtési mód. Elképzelhető, hogy lett volna, aki azt mondja: ő nem költözik vissza, hanem máshol kér egy komfortos lakást. Az egész idényre előre terezett fűtési és melegvízdíj — 4654 forint —i megküldése óta felbolydult a ház. Többen is úgy vélik, hogy hátrányos helyzetbe kerültek. Hiába központi fűtéses a ház, ők mégis egyedi tüzelőknek számítanak, hiszen nekik kell kifizetniük a gázszámlát, a fűtőt és az egyéb költségeket. Az átmeneti lakásokban a távfűtésért kevesebbet fizettek a nagyobb alapterület —■ légköbméter — után, mint itt. — A központi fűtéses épületeknél 12 hónapra kell elosztani a költségeket, hogy a kifizetésük ne jelentsen akkora terhet a lakóknak — kezdte beszélgetésünket Folbert József- né, a VI. számú házkeze- lőség vezetője. — A Körösi Csorna Sándor utca 10-néi azonban kénytelenek voltunk öt hónappal számolni, mert májustól májusig készítjük el a fűtési tervezetünket, s a lakók augusztusban költöztek vissza. A számlát decemberben kapták meg, április 30-ig kell a lakóknak kiegyenlíteniük a számlájukat, ekkor kapja meg az Ingatlankezelő Vállalat is az összes gázszámlát. Amióta kiküldtük a tervezetet, negyven levelet kaptunk. Mindegyikre válaszoltunk. A legtöbben a PÉTÁV áraira hivatkoznak. A gázfűtésre azonban nincsen állami támogatás. Ezt igyekeztünk levélben a bérlőknek megmagyarázni. — Ha elfogadták a felújítási tervet, abba a lakónak már nincs beleszólása — mondta dr. Kutas Éva, a PIK igazgatóhelyettese. — Arra azonban van lehetősége, hogy másik lakást kérjen. Persze, egyre nagyobb gond az is, hogy hol lehet találni részükre igényüknek megfelelő komfortos lakást, mert majdnem mindenhol központi fűtést vezettek be a többszintes épületekben. A városban kilenc gázfűtéses kazánnal ellátott házunk van. üzemeltetésük!, elszámolásuk sok gondot jelent, ezért nem tervezünk többet. Sz. K. A Merukér korszerűsíti kereskedelmi hálózatát Baranyában a ruházati forgalom 40 százalékát a megyei kereskedelmi vállalat bonyolítja. A Meruker üzleteiben tavaly 980 millió forint értékű áru talált gazdára, 7,8 százalékkal több, mint az előző évben. A hetven működő bolt forgalma idén a tervek szerint meghaladja az egymilliárd forintot. Mindez egy alaposan átgondolt intézkedéssorozat következménye. Mégpedig egy olyan időszakban, amikor a szakemberek véleménye szerint fokozatosan csökken a kereslet a ruházati termékek iránt. — A korábbi években szinte kivétel nélkül öreg, elhasznált épületekben működtek boltjaink, szaküzleteink — mondja Zentai Ferenc, a Meruker igazgatója. — A fordulópont 1933- ban volt: hozzáláttunk a felújításokhoz, ami minden esetben együttjárt egységeink belső korszerűsítésével is. Kicseréltük a berendezéseket, új dekorációt készítettünk és természetesen a kisebb javításokat is elvégeztük és a fűtést modernizáltuk. Az első a mohácsi Duna Áruház volt, teljesen átrendeztük. Aztán a pécsi, a siklósi és a komlói üzletek következtek. — Mennyibe került a re- kontsrukciós program? — Mohácson a Duna Áruház korszerűsítése, új bolt nyitása, valamint a Szabadság utcai felújítás összesen 3,5 millió foA Siklósi Kossuth Téri Általános Iskolában éppen szünet van. A csapatotthon elé épített féltetős kis büfében ketten szorgoskodnak. Az egyik kislány a bevételt számolja, a ■másik a polcokat rendezgeti. Dél felé jár az idő, a készlet alaposan megcsapant. Ores a műanyag kosár, a kifli, a zsömle, a 'kakaó, a tej mind elfogyott. — Reggel háromnegyed hétre jövün'k a boltba — mondja Fiajdu Zsuzsanna 6/a osztályos tanuló. — Mint mindig, ezen a héten is négyen dolgozunk. Kettő az árut szállítja, kettő meg eladja. Az ennivalón kívül árusítunk füzeteket, ceruzákat, radírt, de cukrot és csokit nem. — Mennyi a mai bevétel?- ötszáz forint - mondja egy felnőtt komolyságával a másik büfés, Heszberger Andrea.- A gyerekek nagyon komolyan veszik a munkát és a szülők is támogatják az ilyenA pécsi kalap- és sapkaüzlet rintot tett ki. Siklóson 5,2 milliót fordítottunk a Gólya bolt tatarozására, a Központi Áruház, az ifjúsági és a lakástextilbolt átalakítására. Komlón a Csille Áruház korszerűsítése, a cipő, a bútor és a mezőgazda- sági szaküzlet kialakítása 2 millió forintba került. — Pécsett? — A legnagyobb feladat a Belvárosi Áruház korszerűsítése volt. Itt nemcsak az eladótér és a raktárak átalakítását oldottuk meg, de mintegy 200 négyzetméterrel bővítettük is az üzletet. Ezen kívül az Adóm, a Csongor, a Hattyú és a Revü kapott új belső arculatot. Átalakítottuk a kalapüzletünket és fajta elfoglaltságot — veszi ál a szót Nagy Csabáné, az iskolaszövetkezet tanárelnöke. — A dolog legnagyobb hasznát abban látom, hogy diákjaink megtanulnak dolgozni, egymást kiszolgálni. Ez a tevékenység pontosságra, precizitásra nevel, aminek ikésőbD is hasznát vehetik. A példa illusztrálásaként a tanárnő megemlít egy nevet. Az általános iskolai tanulmányait tavaly befejező Szobo- czki Györgyi az itt szerzett tapasztalatok alapján választotta a kereskedelmi pályát. A pécsi szakmunkásképzőben tanul, gyakorlatra azonban a siklósi Kórház téri ABC-be jár. — Ez a munka egy kicsit megnyitottuk a Konyhastúdiót. Az eddig felsorolt pécsi hálózat- bővítés, felújítás 5,1 millió forintba került. — Mi lesz a folytatás? — Várhatóan a jövő év elején nyílik az Elefántos tömbben a vállalat női divatáruháza. Az 1200 négyzetméter alapterületű üzlet alsó két szintjén fogadja majd a vásárlókat, a 3. emeleten raktárak és szociális helyiségek kapnak helyet. Március elsején nyíló szentlőrinci ruházati boltunkban divatárut, gyermekholmit, napi cikkeket és lakástextilt árusítunk. A szigetvári 540 négyzetméteres új üzlet nyitását 1987 végére tervezzük. — Mennyit költöttek hálózatbővítésre? — A Tünde Áruházra és a szigetvári építkezésre 5—5 millió-forintot fordítottunk. A szentlőrinci bolt kialakítása 600 000 forintba került. Számolni kell azonban további költségekkel is. így például a berendezésekbe mintegy 3—4 millió forintot költünk. — Megéri a vállalatnak? — Meggyőződésünk, hogy a befektetés idővel mindenképpen megtérül, ugyanakkor nő a vállalat presztízse is. Tények bizonyítják, hogy a felújított boltokban jóval eredményesebb a munka, nagyobb a forgalom. A vásárlók szívesebben fordulnak meg egy mutatósabb üzletben. A Csongor forgalma a korszerűsítés után 30, az Ádámé pedig 20 százalékkal emelkedett, sőt, az eredmény vállalati szinten is kimutatható. más, mint az iskolaszövetkezetben volt. Számomra mégis sokat jelent az a négy év, amit ott eltöltöttem. Bár az iskolában sok újat tanulunk, a korábbi tapasztalatok gyakran segítenek. A Tenkesalja ÁFÉSZ vezetői ma már a legjelentősebb eredmények között tartják számon, hogy területükön nyolc általános iskolában működik iskolaszövetkezeti csoport. — Az első időszakban kicsit idegenkedve fogadtuk ezt a kezdeményezést, féltünk tőle — emlékezik vissza Almalelléki Károly, a Tenkesalja ÁFÉSZ elnöke. — Ma viszont egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hiszen a gyerekek így A hazai bányászatban egyedül álló, nagy teljesítményű vágathajtó berendezést állított munkába a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat. Az NSZK-ból importált berendezés 56 késsel vágja az utat a bauxitlencsék közötti rendkívüli kemény kőzetben. A 12 méter hosszú óriásgép három műszakban dolgozik, és műszakonként 8—8 fő szolgálja ki. Munkáját korszerű elektronikai eszközök segítik. Érzékelő, értékelő rendszere folyamatosan informálja a felszínen lévő szakmai vezetőket, ismerkednek a szövetkezeti mozgalommal. A felnőttekhez hasonlóan részt vesznek a közös munkában, ugyanolyan szavazati, véleménynyilvánítási joguk van, mint az idősebbeknek. — É/nek is ezzel a lehetőséggel? — Természetesen. Például hallatták szavukat a villányi és a siklósi szövetkezet egyesüléseikor és az is előfordult, hogy egy-egy fontos kérdésben nemmel szavaztak. Az első generáció napjainkban már mint felnőtt szövetkezeti tag tevékenykedik tovább. A statisztika szerint Baranyában az elmúlt tanévben többek között a gép állapotáról, működésének gazdaságosságáról és esetleges műszaki hibáiról. E berendezés segítségével többszörösére növekszik a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi üzemében a vágathajtás sebessége, s ezáltal megteremtődik a gyorsított érckitermelés alapfeltétele. A környezet vízháztartásának védelmében ugyanis gyorsított ütemű bauxitbányászatot valósítanak meg, így a rövidebb idő alatt kevesebb kárt okoz a vízszint- süllyesztés. közel 3500 'kisdiák vett részt az iskolaszövetkezeti csoportok munkájában, összes árbevételük elérte a 4 millió forintot, ebből a boltok, büfék forgalma 2,7 millió forint. Naponta 1854 adag tejet és kakaót értékesítenek. A kereskedés mellett egyre jobban tért hódít a mezőgazdasági termelés. Vajszlón például gombát termesztenek, Egyházasharasztiban a fólia alatti kertészkedés sikeres, Villányban pedig a méhészet- A gyerekek örömmel vesznek részt a munkában, sőt van közöttük olyan, aki otthon is szeretne méhészkedni —meséli Reitz Emil tanár úr. — A pergetés valóságos ünnep, ilyenkor még azok is jönnek, akik egyébként nem tagjaJ a szövetkezetnek. Tulajdonképpen az volt a célunk, hogy napközben a szabadidős tevékenységet élményszerűvé tegyük. Ferenci Demeter Megtanulnak dolgozni — A bevétel: 4 millió forint A felújított siklósi Központi Aruház
