Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-18 / 48. szám

e Dunántúli napló 1986. február 18., kedd AZ ELSŐ TÍZ EURÉKA-KUTATÁSI PROGRAM-NORVÉGIA! SVÉD- =3*’ .'ORSZÁG ^1 s FINNORSZÁG ‘tf >, 7 8 / Közös európai szabvány ok­tatási és háztartási célo­kat szolgáló mikrokompu- terek számára. 2 Kompakt multiszámítógépek. 3. Amorf szilícium előállítása 4 Textilfeldolgozó robotok 5 Szűrőmembránok fejlesztése és előállítása. Eurolézer: nagy teljesít ményű lézer rendszerek! értékelése és fejlesztése anyagok megmun- kálására|és termelési technika kidolgozására Eurotrac: Közlekedési kísér­leti program. Európai kutatási hálózat Nemi betegségek monokloná lis módszerrel való diagnosz­tikai eljárásának kifejlesztése. Az optikai elektronikán alapu­ló rugalmas gyártási rendszer. Lesz-e Euréka-program ? Franciaország 1985. tavaszán olyan értelmű javaslatot tett nyugat­európai partnereinek, bogy az amerikai Árvé­delmi kezdeményezés (SDI) elszívó hatásának ellensúlyozására — tőke, munkaerő — saját fej­lesztési programot dol­gozzanak ki. Az így megszületett EURÉKA- program azonban a kezdet kezdetén sem jelentett elég vonzóerőt az európai cégek szá­mára. A program neve az angol European Re­search Coordination Action rövidítése (ma­gyarul: európai kutatási koordináló akció). Cél­ja, a nyugat-európai kutatóintézetek és intéz­mények lehetőségeit úgy összehangolni, hogy elősegítsék a tér­ség műszaki fejlettségi színvonalának emelé­sét, új termékek előállí­tását, Európa gazdasá­gi és politikai súlyának, befolyásának növelé­sét. Novemberben Han­noverben az érdekelt országok konferenciát tartottak a program körvonalainak kidolgo­zása érdekében. Titkár­ság felállítását határoz­ták el, amelynek fel­adata az érdekelt intéz­mények összehozása, munkájuk koordinálá­sa egy-egy adott téma feldolgozása érdeké­ben. A konferencia ösz- szesen mintegy 300 té­mát ajánlott a fejlesz­tési programba, ebből választották kii azt a tí­zet, amelyet az első években akarnak meg­valósítani. Komoly ne­hézségek támadtak vi­szont az anyagi ala­pok megteremtésében. Az országok többsége nem hajlandó állami költségvetésből finan­szírozni a kutatást. Nincs az országok kö­zött a termékekre vo­natkozó szabványosí­tás minden ország a maga vállalata termé­két favorizálja akkor is, ha az gyengébb. Ezen túlmenően a nyugat­európai cégek éles ver­senyben vannak egy­mással, s jelentős ré­szük az amerikai part­nerekkel való együttmű­ködést helyezi előtérbe. Ezekután érthető, hogy óriási meglepetést keltett a francia had­ügyminiszter bejelen­tése, miszerint a kor­mánya kedvezően ítéli meg a francia vállala­tok részvételét az SDI- programba. London és Bonn után tehát az EURÉKA legfőbb támo­gatója, Párizs is hitei tett az amerikaiakkal való együttműködés mellett.- TERRA — Franciaorszag Erőgyűjtés márciusra Terjeszkedés a föld alatt Japán kirakata Franciaország ismét válasz­tások előtt áll. Március 16-án döntenek arról, hogy a követ­kező öt évben ki vezeti majd az országot: kormányon ma­rad-e a Szocialista Párt, vagy visszatér a hatalomba a jobb­oldal? A legutóbbi választások előtt biztosra lehetett venni o jobb­oldal bukását. A franciák vál­tozást kívántak, s az egyetlen lehetséges alternatíva Francois 'Mitterrand szocialista pártja volt, amely biztató program­mal jelentkezett. Legutóbb egy választási gyűlésen Laurent Fa- bius már arról beszélt, hogy bármely politikai program megvalósításához öt esztendő kevés. A miniszterelnök ezzel arra kívánt magyarázatot ad­ni, hogy Mitterrand híres, 110- pontos programját miért nem sikerült maradéktalanul meg­valósítani. Fordult a kocka Hogy most a közvélemény- kutatási adatok kisébb-na- gyobb eltéréssel a szocialista párt bukását és a jobboldal győzelmét jósolják, abban nem is a választások előtt szokásos számonkérés játszik szerepet. Az eredményeket — amelyek szép számmal vannak — tulaj­donképpen elismerik. A fran­ciák inkább azt nem hajlan­dók lenyelni, hogy éppen a szocialisták kormányzása alatt duzzadt fel közel két és fél millióra a munkanélküliek szá­ma. Az igazsághoz tartozik, hogy a munkanélküliség növekedése valójában olyan gazdasági kényszerintézkedésekből követ­kezett, amelyek a kézi erővel termelő ipar modernizálásával függtek össze. A negyedik ipa­ri forradalom küszöbén ezt a változtatást nem lehetett to­vább halogatni, még azon az áron sem, hogy ezek az intéz­kedések óhatatlanul politikai feszültséget eredményeztek. Vagyis, fordult a kocka, és most a szocialista párt politi­kája ellen tüntetett nemegy­szer, és sok tízezer francia dol­gozó. A mérleg másik serpenyőjé­ben ugyan a többi közt olyan tételek szerepelnek, mint az ötödik heti szabadság, az inf­láció öt százalék alá szorítá­sa, a külkereskedelmi deficit csökkentése, a családi pótlék felemelése, a bankok, biztosí­tó társaságok és egyes nagy- vállalatok államosítása. De ezeket a fontos, esetenként Mitterrand elnök korszakváltást jelző intézkedé­seket háttérbe szorította a sok-sok egyéni tragédia. Á jobboldal támadásai A jobboldal 1983-ban még meglehetősen csendben volt, túlságosan közel volt ugyanis a bukás. Ebből a pozícióból nem lehetett hatásos támadá­sokat vezetni. Akkor, 1984-ben tudtak csak színre lépni, ami­kor a munkanélküliség miatti elkeseredés mind erősebbé vált. Több mint egymillió em­bert voltak képesek az utcára vinni az egyébként teljesen je­lentéktelen iskolatörvény ellen, noha ezeken a tüntetéseken a felvonulók valójában a kor­mánnyal szembeni érzelmeiket juttatták kifejezésre. Ez volt a fordulópont. Ettől kezdve a jobboldali pártok szünet nélkül támadnak. Bírál­ták a munkanélküliség növe­kedését, számonkérték a vá­sárlóerő csökkentését, részle­tes programot terjesztettek elő az államosított üzemek, ban­kok visszaadásáról a magán­tőkének. E támadások köze­pette nem kímélték sem a köztársaság elnökét, sem a kormányt, sem a testületeket, sem a személyeket. Ehhez a politikai offenzívához nagysze­rű keretet és töltetet adott a Greenpeace-ügy, amely — mint emlékezetes — egy környezet- védő hajó elsüllyesztésében játszott francia szerep miatt a múlt nyáron pattant ki, s amely a hadügyminiszter lemondásá­hoz és a miniszterelnök elleni támadás állandósulásához ve­zetett. Ez volt a második forduló­pont, és a jobboldal nagyon élénk és nagyon durva, nem­hivatalos választási kampányá­lnak kezdete. Ezután nemcsak a politikai és a gazdasági élet jelenségeit támadták, ha­nem a baloldali politikusok le­járatására is nyíltan töreked­Marchais, az FKP főtitkára (Fotó: AP - MTI - KS] tek. Lényegében ősztől, a po­litikai évad újrakezdésétől szá­mítható ez a korszak, amely már a hatalom visszaszerzését szolgálta. Á párbaj elkezdődött Ennek a politikai mérkőzés­sorozatnak annyiban új állo­mása a mostani, a hivatalo­san még el sem kezdett vá­lasztási kampány, hogy a hang felerősödött, a frontok tisztá­zódtak, a programok megfo­galmazódtak. Hogy a francia polgárt milyen mértékben há­lózza be a kampány, azt ta­lán sejteti két adat. Az új gaulleista párt elnöke, Jacques Chirac mindössze egy hét alatt tizenkét választási gyűlést tar­tott Párizstól Dijonig és Ca- lais-tól Orléans-ig. Ugyaneb­ben az időben az FKP vezetői 41 nagyobb találkozót rendez­tek Franciaország-szerte. A választási gyűléseken a pártok programjaikat magya­rázzák, a jobboldal közös platformját, a kommunisták és a szocialisták pedig a sajátju­kat. A szocialisták a folytatást ígérik, s a jobboldal visszaté­rése ellen igyekeznek mozgó­sítani. A jobboldal lefutottnak tekinti a választási eredményt, biztosnak tartja győzelmét, s erre az esetre sok és alapvető változtatást ígér. A többi közt az államosított üzemek, ban­kok visszaadását a magántő­kének, a szabadáras rendszer bevezetését, a pénzváltás tel­jes szabaddá tételét, a nagy jövedelmekre kivetett adó megszüntetését, és sok más egyéb közt a sajtótörvény meg­szüntetését. A kommunisták vi­szont világosan elmondják, hogy a jobboldalt tekintik po­litikai ellenfelüknek, és csak abban az esetben támogatják a szocialista pártot, ha az megváltoztatja politikáját. Ónody György Aki csak néhány útikönyvet olvasott, pár riportfilmet látott is Japánról, jól emlékezhet a világhírű, nyüzsgő forgalmú, felhőkarcolókkal teli Ginzára. A Tokió szívében fekvő, neon­reklámokkal, előkelő üzletek­kel és háztömbnyi óriás áruhá­zakkal, apró bárokkal és csillo­gó éttermekkel zsúfolt város­rész méltán jelképezi a japán fővárost. Jellemző, hogy a ke­rület határait nem szabják meg szigorúan, hiszen a kör­nyék minden kereskedője azt hirdeti: még az ő boltja is a Ginzához tartozik. Ez persze érthető, mivel az elhelyezkedés ebben az eset­ben minőséget, megbízhatósá­got és színvonalat is hivatott sugallni. (Igaz, legtöbbször ár­színvonalat is ...) A Ginza szó egyébként — ha már a pénzre utaltunk — eredetileg pénzverdét jelentett, az ezüst­pénz csengését idézte. Ma persze inkább a pénz elveré­sére nyújt alkalmat. Nos, bármennyire híres, ne­ves legyen is a Ginza, bár­mennyire ezen a környéken összpontosuljon Tokió kereske­delmi élete és éjjeli szórako­zó világa, az elmúlt években több új városrész üzletköz­pontja jelentkezett vetélytársi- ként. Tudjuk, a gyorsan ter­jeszkedő japán főváros lakos­sága már meghaladja egész Magyarországét, s egyes kör­zetei, például Sindzsuku vagy Haradzsuku napjainkban a Ginzáéhoz hasonló korszerű bolthálózattal csalogatja a vá­sárlókat. Sőt esetenként még modernebb, még merészebb, a XXX. század konstrukcióit megelőlegező épületekkel. Va­lószínűleg ez a fokozódó kon­kurencia is hozzájárult ah­hoz, hogy az illetékesek nagy­szabású felújítási tervet dol­goztak ki: e szerint a Ginza nem csupán kívülről újul meg, hanem tovább is terjeszkedik — lefelé! Meg akarjuk őrizni „Japán kirakatának státus- szimbólumát" — jelentette ki Isimaru Judzsi, a Ginza Szö­vetség főtitkára. A tervezet el­készítésében a MITI, a Nem­zetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium is részt vett, szak­értői alaposan átvizsgálták a beterjesztett javaslatokat. Felmerült például, hogy egy hosszabb szakaszon helyezzék mélyebbre a városi metróhá­lózat legidősebb vonalát, a Ginza Line-t, mivel így körül­belül 300 ezer négyzetméternyi hasznosítható teret nyernének. Itt új üzletsorokat hoznának létre, a közlekedést komputer- vezérlésű miniautók biztosíta­nák. A tervek közt szerepel a kábeltévé kibővítése, sűrített levegővel működő szemételszól- lítási rendszer lefektetése, más közüzemi hálózatok korszerű­sítése és az egysínű vasút pá­lyájának meghosszabbítása. Mindez természetesen óriási kiadásokat követel, de hosz- szú távon a felszíni zsúfoltság miatt nincs más megoldás: a telekárak odafönt már régóta az egeket ostromolják, a beru­házók milliókban számolnak, így könnyen meglehet, hogy akit világjáró kedve vagy mun­kája néhány év múlva a Fel­kelő Nap országának fővárosá­ba visz el, az a képekről — filmekből jól ismert Ginza mel­lett. alatt egy újabb város­résszel is megismerkedhet. $ 3 $ 8 VJS $ & $ $ $ $ $ $ $ & A Baranya Megyei kereskedelmi Vállalat Uj ABC áruháza nyílik 1986.február 20-án Lvov-Kertváros déli részén, llku Pál út 27/A. szám alatt. Nyitva: hétfőn kedd—péntek szombaton 6.30— 17 óráig, 6.30— 19 óráig, 6.30— 14 óráig. Keresse fel ABC-áruházunkat, legyen a vásárlónk) $ S 8 9 $ $ S 3 S $ Kiegészítésül 1984-ben alighogy megjelent A Magyar Helyesírás Szabá­lyainak II. kiadása, rövidesen „hiánycikk” lett a könyvkeres­kedésekben. Ma azonban mint­egy 250 000 példányban meg­jelenve újra hozzáférhetővé vált. Nem így az a tájékoztató, amely többek között a meg­változott írásmódú szavak és szókapcsolatok jegyzékét is tar­talmazza. Bár a Dunántúli Napló ha­sábjain ezekről az eltérésekről több ízben is szó esett, mégis mivel az említett tájékoztató- füzet érthetetlen okból csak irt­ott volt beszerezhető, indokolt­nak tartjuk néhány eddig még nem közölt helyesírási sajátos­ságra felhívni a figyelmet. Kezdjük a tulajdonnevekkel! Pécsett már az új helyesírási szabályzat megjelenése előtti évtizedekben a felvilágosodás nagy költőjének nevét az utca­névtáblán Batsányinak írták a hivatalos Bacsányi helyett. Most a régi jogszokást törvényesítet­te a Helyesírási Bizottság. A magyar reneszánsz költőjének a nevét is Balassiban véglegesí­tették az eddigi szórványosan előforduló Balassa-alak helyett. A bizonytalan névírású Báthory István fejedelem is megnyugod­hat, nem a Báthori-forma már a helyes. Régebben közöltük, de nem árt, ha megismételjük: Attila neve írható és anya­könyvezhető Atillának is. Ajel- zősített írók, költők újabban két arcúakká váltak: adys vagy adyas: petőfis vagy petőfies. A földrajzi nevek helyesírá­sában is van változás. Eltűntek az Alpesek, megmaradtak az Alpok. Az Amazon helyett oz Amazonason csónakázhatunk. Politikai állásfoglalástól függet­lenül Amerika-barátot vagy Amerika-ellenest írhatunk az eddigi kisbetűs alak helyett. Eurázsia a helyes az eddigi Eu- ráziával szemben. Nemrégiben még a tanárok pirossal aláhúzták, ha valaki a Gellért-hegyet vagy a Margit­szigetet nem írta egybe. Ez most már csak akkor helyes, ha róluk budapesti városrész­ként beszélnek. E tulajdonnevek jelzősített származéka is az előbbiek szerint módosul: gel- lértheqyi (a Ge'lértheqy szár­mazéka): de: Cellért-hegyi (a Gellérthegy származéka). fgy írható: margitszigeti vagy Mar­gitszigeti. Új helyesírási rendszerünk­nek két érdekes sajátossága: néha az özést kedveli, néha az ezésnek hódol. A fedő lehet fö­dő, s gy öngéllt is írhatunk a gyengéi! meliert. A veres újabban csak vörös lehet, mi­ként a veresük helyére a vörös­ük lép. Az ezés példái: a fen­ség — fönség helyett csak fen­ség, a fedez-födöz helyett csak fedez. Az érzékfölötti nem jó, csak az érzékfeletti, és így va­gyunk a fönt nevezettel is, amely helyesen: fentnevezett (egybeírtan I). Az odább lehet odébb, a hát­rább pedig hátrébb is. A mienk me'lé írható, mondható a miénk is; a meglevőhöz pedig a meglévő társul. Ekként a ren­delőkben jöhetnek a jelenle­vők vagy a jelenlévők, illetőleg a soron levők-lévők. Az új akadémiai helyesírás végre érvényesíti saját szabá­lyait a szótári rész összetett szavainak írásában. Számos szóösszetétel helyesírását kel­lett ezért megváltoztatni. Rövidesen megjelenik a He­lyesírási tanácsadó szótár 9. ki­adásának bővített változata. Ennek szótára mellékletben tar­talmazza az új szabályzatban szereplő módosításokat, változ­tatásokat. Nemcsak tanároknak, diákoknak ajánljuk, de azoknak is, akiknek érteniük kell a toll- forgatás mesterségéhez. Dr. Tóth István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom