Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-18 / 48. szám

1986. február 18., kedd Dunántúlt napló 3 A tavalyihoz hasonló az alkatrész-utánpótlás Az újpetrei termelőszövetkezet központi gépműhelyében javítják az erőgépeket, munkagépeket. Képünkön teljesen felújítják a darabokro szedett John Deer traktort. Erb János felvétele A z alkatrész-utánpótlás nem rosszabb, de sajnos nem is jobb, mint az elmúlt években volt. Röviden így össze­gezhetjük a mezőgazdasági nagyüzemek műszaki szak­embereinek véleményét a téli nagyjavítások idején. Az ellátás nagyrészét biztositó Pécsi Agroker Vállalat és a termelési rendszerek után most a legilletékesebbeket, a felhasználókat kerestük meg kérdésünkkel: milyennek Ítélik meg a jelenlegi alkatrész-helyzetet? Téli nagyjavítás a mezőgazdaságban Több alkatrészt várnak a Mezőgép vállalatoktól Sok területen jó ellátás, bizonyos típusoknál komoly hiányok Májusiól már fejtenek Cél: a gazdaságos kitermelés A Pannolit és a MÁFI közös vállalkozása A válaszok egybehangzóak, a legtöbb típusnál azonosak a gondok. A tőkés importból szár­mazó erő- és munkagépek ja­vításánál nincsenek különösebb nehézségeik, a szocialista or­szágokból vásárolt és a hazai gépeknél viszont gyakran hát­ráltatja a munkát bizonyos al­katrészek hiánya. Nem beszél­ve arról, hogy sokszor csak egy fontos részelem hiányzik, és már nem is tudják üzemképes­sé tenni a gépet. A legtöbb helyen gyengének minősítik az ellátást a cseh­szlovák Crystal traktorokhoz, bár itt a tavalyihoz képest né­mi javulásról számolnak be. Az MTZ-traktorok alkatrész-után­pótlását különféleképpen ítélik meg a szakemberek. Az 50-es típusnál — tekintve, hogy ezek nagy része már selejtezési ko­rú — a forgalomból kivont gé­pek alkatrészeivel javítani tud­ják a még üzemelőket, a 80- as és 82-es típusoknál viszont már több a gond. A Rába, a szovjet K—600-as és T—150-es, valamint az NDK Fortschritt- traktoroknál többnyire kielégí­tő helyzetről számolnak be, de bizonyos hidraulika és kuplung­alkatrészek, a Rábáknál a hid- roszivattyúk meghajtó kiskar- dántengelyének és a kardán­keresztnek a hiánya gyakran okoz nehézségeket. A tehergépkocsik gumiköpeny­nyel való ellátását egyöntetűen kritikán alulinak találják a 825- ös, a legkeresettebb méret pél­dául régóta a hiánylistákon szerepel. Átmeneti megoldás a futózott gumik beszerzése le­het, de természetesen az új gu­mikhoz mindenhol nagyobb a bizalom. A kép egyébként a tehergépkocsiknál is vegyes, az IFÁ-knál javuló, de még mindig hiányos, az Aviáknál és Robu- roknál gyenge, a Barkasoknál jó ellátásról beszélnek. Az Intenzív Gabonatermeszté­si Program keretén belül be­szerzett külföldi munkagépek — talajmegmunkáló és vetőgépek — alkatrész-utánpótlása igen jó, és általában a Rába mun­kagépeinél is kevés a panasz. Nem kaphatók viszont bizonyos részelemek az aprómagok — például a lucerna — vetőgépei­hez, jellemző az ekevasak hiá­nya, a HÓDGÉP által gyártott műtrágyaszórók pedig sok he­lyen már 1—2 éve leállásra kényszerültek az NDK hidro- motorok hiánya miatt. Az alkatrész-igényeket még tavaly év végén elküldték a rendszerekhez és az Agroker- hez, s az általában január ele­jén kezdett javítások március közepéig, végéig tartanak a mezőgazdaságban. Ebben az időszakban sok-sok ezer km-t tesznek meg az anyagbeszerző kocsik. Amit nem találnak meg rendszerüknél, vagy a Pécsi Ag­roker Vállalatnál a beszerzők, azt más megyék agroker válla­lataitól, más rendszertől, az Autókerektől, sok esetben köz­vetlenül a gyártó cégtől, vagy éppen a szomszédos termelő­szövetkettői, állami gazdaság­tól igyekeznek megszerezni. Az egyszerűbb részelemek legyár­tását nem egyszer saját gép­műhelyük oldja meg. — Tizenegy Crystál trakto­runk van, s számukra elég sok gondot okoz, hogy ennek a tí­pusnak igen rossz az alkatrész­utánpótlása — tájékoztatott Bozó László, az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet javítóműhe­lyének vezetője. — Nem ka­punk például hozzájuk adago­lómeghajtó egységet és tömí- tő gumigyűrűket az adagolóba. Az IFÁ-khoz hiába keresünk hengerfejtömítést, dugattyúkat, hüvelyeket. Eredeti gyűrű hiá­nyában gyakran a gyengébb minőségű magyar gyártmányút kell használnunk, ekkor viszont hüvelyeznünk is kell, ami jelen­tős többletköltséget jelent. A szükséges, de hiányzó ekevasa­kat egy gmkval gyártottuk le. Sajnos, ez nem egyenértékű a gyárival — folytatta gondjaik felsorolását. A bicsérdi tsz-ben 20 millió forintért vásároltak IH 6200-as és Rau vetőgépeket, a Rábák­hoz kojnbinátorokat, kuitiváto- rokat, tárcsákat 1983-ban az IGP keretében. Ezekhez igen jó az ellátás a műszaki főága- zatvezető véleménye szerint. Az­zal, amit időben megrendelnek, többnyire nincs is problémájuk, beszerzi rendszerük, a KSZE, vagy az Agroker. Késedelmes teljesítés vagy elmaradás a pót­rendeléseiknél van és ha sze­zonban, munka közben kelle­ne gyorsan alkatrész. Meglévő készleteikkel máraz elmúlt év november végén ja­vítani .kezdtek a reménypusz­tai Új Élet Termelőszövetkezet­ben. Úgy látják, hogy a Pécsi Agroker Vállalatnál most lé­nyegesen nagyobb készlettel várják a beszerzőket. A típus­hiányok mellett felhívták a fi­gyelmünket arra, hogy hosszú idő óta hiába keresik a hűtő­víz fagyállóságát mérő műszert. Ennek hiánya nagy pazarláshoz vezet, mert a biztonságra töre­kedve így mindig jóval több fagyóllófolyadékot használnak fel. A kémesi, a szalántai és o görcsönyi termelőszövetkezetek­ben is év elején kezdtek, s a több gépcsoportnál mutatkozó kielégítő ellátás mellett gond­jaik nekik is az eddig leggyak­rabban említettekkel egyeznek. Általános vélemény a mezőgaz­dasági nagyüzemekben, hogy mind a külföldi szállítóknak, mind a magyar Mezőgép válla­latoknak az új gépek gyártása mellett több figyelmet kellene fordítaniuk a kielégítő alkat­rész-utánpótlásra. Enélkül ugyanis a mezőgazdaságunk lényegesen drágábban, az erő­forrásokkal pazarló módon tud­ja csak a tőle elvárt eredmé­nyeket elérni. Balog Nándor Majdnem negyed százada annak, hogy abbahagyták a munkát Hosszúhetényben a kö­vestetői fonolit kőbányában. A szakemberek azzal érveltek, hogy a húszas években meg­nyitott üzemben gazdaságta­lan a termelés. A bezárás évé­ben, 1962-ben is kézzel dol­goztak az emberek, nehézke­sen működött a facsillés sikló, az iparvasút, a zúzómű pedig messze üzemelt. A mostani tulajdonos, a Pannolit Kőbányászati Vállalat komlói üzeme a MÁFI Dél­dunántúli Területi Földtani Szolgálatával együttműködve 1984-ben közös vállalkozásba fogott a felhagyott bánya alsó és felső udvarában, ahol meg­kutatták a mélységet. Kiderült, hogy bőséges a készlet, kitűnő minőségű a szürke színű vulka­nikus fonolit kőzet. Keménysé­ge a gránithoz hasonló, jól fű­részelhető, csiszolható és mé­retre vágható. A megmunká­lás kisebb-nagyobb sikereiről bizonyságot szerezhettek a Kő­faragó és Épületszobrászati Vállalat almásneszmélyi grá­nitfeldolgozójában, valamint egy budapesti kőmegmunkáló üzemben is. Az elküldött tömb­köveket mívesen vágták össze a kívánt méret szerint, pedig a tömböket vagy 20—25 éve robbantották le, az idő meg­viselte őket. A próbagyártás még nem zökkenőmentes. Az a cél, hogy egy tömbből minél nagyobb lapfelületeket hozza­nak létre károsodás nélkül. — Gazdaságos kitermelést tervezünk — mondja Hetesi János, a komlói üzem vezető­A Központi Statisztikai Hiva­tal március hónapban széles körű felmérést kezd a lakos­ság időfelhasználásáról, élet­módjáról. A kérdező biztosok mintegy nyolcezer családot keresnek fel, s mindenütt négy alka­lommal részletesen feljegyzik, hogy az egyes családtagok az előző napot mivel töltötték. Ennek alapján a statisztikusok olyan időmérleget állítanak össze, amely részletesen tar­talmazza a magyar társada­lom tagjainak időfelhasználá­sát, azt, hogy mennyi időt töl­tenek munkával, illetve mire fordítják szabadidejüket. A je. — Csekély a befektetés, olcsón gépesíthetünk, hisz más bányáink elöregedett berende­zéseit telepítjük ide. Felújítjuk a régi létesítményeket. Napon­ta busz hozza a 4-5 fős kom­lói brigádot. A piackutatás eredményeit ecseteli Merkl István, a kom­lói bánya vezetője, aki szerint többféle felhasználási céllal kínálják majd a fonolitot. Szá­mításba jöhet útépítési zúzott kő­ként. Biztos vevőkörnek tekint­hetők a sírkőfaragók. A grá­nitpótló újdonságot lépcső­építéshez, valamint burkolás­hoz is felhasználhatják. Talán az üveggyártás is tudja alkal­mazni, amire korábban már volt példa. Egy másik nagy előnye, hogy importot pótol­hatnak vele. Addig is a kiter­melési és a feldolgozási költ­ségen tovább faragnak. Nem véletlen, hogy a nagy szállítá­si távolságot kiiktatják és ezért a siklósi márványfeldolgozó üzemmel gyümölcsöző kapcso­latot alakítanak ki. Siklóson a meglevő gépsor megfelelő, csupán új szerszámokat kelle­ne vásárolni. Nemrég a felső bányaudvar­ban már leszedték a földet, miután jóvá hagyták a felújí­tási terveket és a megnyitásról szóló engedélyt megkapta a vállalat. Az április—májusban kezdődő idei kísérleti eszten­dőben 300—400 köbméter követ fejtenek ki. A hosszúhe- tényi bánya korábban — csúcsban — évente már 200 ezer tonna fonolitot is adott. felmérés kitér a családi mun­kaszervezésre, a család gaz­dálkodási szokásaira, s a fo­gyasztás struktúrájára. Az így kapott információk választ ad­nak arra, hogyan élnek jelen­leg a társadalom különböző rétegei. A felmérés során választ kérnek arra is, milyenek az ét­kezési szokások, hogyan ala­kulnak a rokoni és a társas kapcsolatok, milyen gyakran utaznak a megkérdezettek, mi­lyenek üdülési szokásaik. Az anyagfelvétel során informá­ciókat gyűjtenek a lakásviszo­nyokról, a lakókörnyezetről, va­lamint a vagyoni helyzetről! is. A szalántai termelőszövetkezet gépműhelyében IH-tipusú tárcsázógépet javítanak. Fotó: Läufer László Csuti J. Statisztikai felmérés a lakosság életmódjáról Padlófűtés, videoberendezés Korszerű tanműhelyt épít a Pécsi Állami Gazdaság r Átadás nyáron, tanévkezdés ősszel Új tanműhelyt épít a gép­szerelők és más szakmunkások gyakorlati képzésével immár tizenöt éve foglalkozó Pécsi Állami Gazdaság üszögpusz­tán. A javítóbázisok dolgozói nap mint nap találkoznak a 'kor­szerű hajtásrendszerekkel, jár­műmotorokkal, rásegítő beren­dezésekkel1. Felkészültséget igényel a szemestermény szá­rító-, a vákuum- vagy elektro­mos vezérlésű tejtechnológiai gépek szerelése. A gazdaság próbálta ki először a hegyi kombájnokon az úgyneveezett elektrohidraulikus szintszabá­lyozást. Szükség van tehát jól képzett szakemberekre, az ok­tatás továbbfejlesztésére. Ezt fölismerve döntöttek a gazda­ság szakemberei a több mil­liós beruházás kivitelezése mellett. A tervek szerint a tanulók az 500-as Szakmunkásképző Intézetben tanulnak az első évben, a második és harma­dik évben pedig üszögpusztón sajátítják el a gyakorlati tud­nivalókat. Az új tanműhely ok­tatótermét a műveletek be­mutatására videoberendezés- sel is fölszerelik. A fizikai mun­ka megkönnyítését szolgálja a daru, az emelők, sűrített leve­gővel működő szerszámok, cél­gépek. A szervizrészlegben kor­szerű diagnosztikai műszer­családot állítanak üzembe. Az országban elsőként alkalmaz­zák az alsó légfűtés és padló­fűtés kombinációját, amitől j e I e n tős e ne rg i aim egta k a r ítá st várnak. Az épület szigetelése új anyagokkal történik, ezek élettartama hosszabb az eddig alkalmazottaknál. A műhely a nyáron készül el, a következő tanévben pe­dig már fogadja az első diá­kokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom