Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-15 / 45. szám
‘/.'.‘.'S?/.Vv'/,'Äv.v/r,Av//.v.vVv//Xv,v.,.v.v,v/.v.v. WtidlcwciÄrt i o 8C5EhbtCISSü^SQ|^Bt! A tavalyinál Ifibb sartást dolga mafa fel az idén a Húsipari Vállalatnál Megfordul a trend Baranyában csak mérsékelt volt a visszaesés — Üsző- és koca- kihelyezés — Segítik a szőlő- telepítést — Több lesz a zöldség is? A bizonytalan külpiaci elhelyezési lehetőségek, a kedvezőtlen időjárás és a nyomott világpiaci árak begyűrűzése az utóbbi két évben károsan hatott a hazai élelmiszer-termelésre. Egyes cikkek termelésének tudatos visszafogása a nagy- és kistermelők egy részét a kevésbé jövedelmező ágazatok felszámolására késztette. Sokan abbahagyták a tej- és tojástermelést, a kistermelők egy része felhagyott a sertéstartással, csökkenés következett be a juh. és baromfi-állományban. A nagy fagykárok miatt kevesebb bor termett. A trend most megfordul. 1986- tó| a termelés bővítését szorgalmazza a kormányzat, ami a külpiaci elhelyezési lehetőségek javulásával függ össze. Az ösztönzést szolgálják az 1986. évi termelői árintézkedések is. Baranyában a visszaesés a juh ágazat kivételével kisebb mértékű volt az országosnál. Húsfélékből tavaly csak 7000 tonnával maradtunk el a korábbi évi 100 000 tonnás csúcsától, a tej felvásárlásában is csak 2—3 százalékos csökkenés következett be, mivel a hozamok a létszámcsökkenést jobbára ellensúlyozni tudták. S ha a Bátyi Mezőgazdasági Kombinát 1,5 millió literes jugoszláv tejexportját is beszámítjuk, akkor a tejcsökkenés alig több, mint egy százalék. A kedvezőbbé' vált külpiaci lehetőségek az export árualapok növelésére késztetik az élelmiszertermelő és -feldolgozó vállalatokat. A szerződés- kötések jól haladnak. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat január végéig 108 millió liter tej felvásárlására kötött szerződést a baranyai nagyüzemekkel és a kistermelőkkel, illetve Tolnából a bátai, Somogybái a barcsi tsz-szel. Évközi szerződésekkel további 4— 5 millió liter tejre számítanak annál is inkább, mivel az idén lép be a termelésbe az az 1040 vemhes üsző, amelyet még tavaly helyeztek ki a kedvezményes akció keretében. Az idén folytatják az akciót. Megnőtt az érdeklődés a Sertéstartás iránt, A nagyüzemek eddig 191 840 vágósertésre kötöttek szerződést a Baranya Megyei Állatforgalmi- és Húsipari Vállalattal, 26 170-nel többre a tavalyinál. A vállalat a hízott sertések több mint 50 százalékát a kistermelőktől kívánja beszerezni. Ez a kocalétszámon múlik, hisz a férőhely a kistermelőknél adva van. Tavaly 3600 vemhes süldőt helyeztek ki. Az idén újabb 4000 vemhes kocasüldőt és 1000 fiatal kocasüldőt kívánnak kihelyezni. A háztáji sertésállománynál minőségi váltás kezdődött el. 1983-ban a háztáji sertésnek még csak 30 százaléka volt fehér hússertés, tavaly viszont már 70 százaléka. Még 10 százalék javulás, és a baranyai kistermelők utolérik a nagyüzemeket a fehér hússertés arányában. Ez fontos a kistermelőnek is, hisz az eddigi több éves felár most megszűnt és helyette a minőségi felár lépett be. De fontos a vállalatnak is, amely megkezdi a fóliás sonka gyártását és a darabolt sertés exportját. Vágómarhából 23 800-ra szerződtek, ez kevesebb a korábbinál. A lengyel alapanyag bérhizlalásáról — tavaly 3000 darabot helyeztek ki — egyelőre még nem tudnak nyilatkozni. 26 000 vágójuhra kötöttek szerződést. A vállalat eddig 10 millió forintot invesztált az ágazatba az alanycsökkenés megállítására. A Baranya Megyei Gabona- forgalmi- és Malomipari Vállalat az 1984. évi 550 000 tonnás szemestermény mennyiséget szeretné az idén is felvásárolni. Takarmánykeverék-gyártási tervük 110 000 tonna. A Pannonvin Borgazdasági Kombinát négy megye területén — több minf 4000 szerződést kötött — 250 000 hektoliter bor felvásárlására a nagyüzemekkel és a kistermelőkkel. A most induló szőlőtelepítéseket tervezéssel szaporítóanyagbiztosítással és egyéb módon segíti a kombinát, amivel hosz- szabb távon is biztosítani szeretné alapanyag-ellátottságát. Az évi 60 000 tonna kapacitású Szigetvári Konzervgyár eddig 110—120 százalékban fedezte le szerződésekkel idei nyersanyagszükségletét. Különösen paprikából, paradicsomból szerződtek többet a tavalyinál. A léalmához szükséges nyersanyagot a Nyírségben kötötték le. Termékeik 80 százalékát exportálják. A pécsi Zöldért a lakosság ellátásából nyáron 30, télen 40 százalékban veszi ki részét. A megkötött 200 szerződés 12—13 000 tonna árut: burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt biztosít a vállalatnak. Ezen felül 25—30 százalékban szabad beszerzési lehetőséget hagytak. Mohácsi tartósító üzemük 2000 tonna alapanyagra szerződött.- Rné — 1M millió liter te) felvásárlására fcőtótt szerződést januárban a Tejipari Vállalat Ax 506-as Szakmunkásképző Intézetben SnerábCI kezdték mag a kézéi negyven fát befogódé Is* kólái tanműhely építéséi Fotó: Läufer László Szóvá tesszII le Elvétik a sorrendet Sok vállalat ad eszközöket — Az oktatást másodlagosnak tekintik — A végzett tanulók fele sem marad ott Egy 1972-es rendelet értelmében a vállalatok és szövetkezetek kötelesek bérköltségük 0,2—0,35 százalékával hozzájárulni a szakmunkásképzéshez. A befizetésekből a képzésben közvetlenül résztvevők kaphatnak, de tanműhelyek építését semmi nem ösztönzi. Az új létesítmény növeli a vagyonadót. Gond az ösztöndíjak és a szakoktatók bére után fizetendő béradó, és a tanulók keresete utáni adó is. Három pécsi ipari szakmunkásképzőnél az iránt érdeklődtünk, hogy mivel tudják segíteni ebben a helyzetben a vállalatok az iskolák munkáját. Zrínyi Miklós (500-as) Blesz József igazgató a Mechanikai Laboratóriumnak címzett levelet mutat. Az intézet két-három használaton kívüli esztergagépet kér tanműhelye számára. — 1973-ban létesült műhelyünk hetven gépe elöregedett. Évente csak kettőt tudunk felújítani, újak vásárlására nincs lehetőségünk — mondja az igazgató. Jobb a helyzet a tavaly kialakított mérőtermünkben. Az ott lévő műszerek zömét a Mechlabortól és a So- piana Gépgyártól kaptuk, ezek újak. A csökkent lehetőségek mellett is sok vállalat ad eszközöket. A Mecseki Szénbányáktól például úgynevezett hidropneumatikus rendszert kaptunk, ez az Oktatásban nélkülözhetetlen. Mérőpadot állított be tanműhelyében a Pannon Volán. Ennek értéke közel egymillió forint. Értékes a Kéményseprő Vállalat támogatása is. — Nem szabad alulértékelnünk a lehetőséget sem, hogy bérmunkában dolgozhatunk a vállalatoknak — teszi hozzá Ritzl Béla tanműhelyvezető. — A MÉV-től például rendszeresen olyan jellegű feladatokat kapunk, amelyek jól illeszthetők a tantervi követelményekhez. Elek Tamás (506-os) Az építőipari szakmunkásokat képező iskola Horváth József igazgató és Laczkó Lajos gyakorlati oktatásvezető szerint sajátos helyzetben van. Tanműhelyben nem képzelhető el a gyakorlati képzés, így a tanulók már az első félévben az alapismereteket a munkahelyeken sajátítják el. A különböző feladatokra specializálódott üzemek döntően csak profiljuknak megfelelő képzést tudnak adni, — a tanulók fölkészültsége is ennek megfelelően alakul. Egyhónapos, kéthetes csereidőkkel próbálják elérni, hogy ne váljon teljesen egysíkúvá a munka. Az intézet joga eldönteni, hogy tanulói oda kerüljenek, ahol az évek során viszonylag legjobbnak látták a képzés feltételeit. — A vállalatok felső és középvezetői szerencsére nem, de a közvetlen termelésirányítók, művezetők sokszor elég termeléscenfrikus szemléletűek — mondja Laczkó Lajos. — Elvétik a sorrendet, az oktatást másodlagosnak tekintik. Partnereink elsősorban épületeink felújításában, karbantartásában segítenek. Oktatás- technikai berendezést 76 munkáltatónk egyikétől sem kaptunk még. Tarr Imre (508-as) — A csökkenő lehetőségek inkább a kis vállalatokat érintik — mondja Móricz Ottó igazgató. — Kevesebb tanulót igényelnek, vagy menet közben küldik vissza azokat, pénzügyi nehézségek miatt. Máig az a rendszer van érvényben, úgy tudunk tanulót felvenni, hogyha a vállalatok kérnek. A tanulóknak fele sem marad ott végzés után öt évvel, ahova eredetileg kérték. Baj van az ösztöndíjrendszer gyakorlati megvalósításával is. A meny- nyiségi szemlélet miatt a vállalatok nem differenciálnak a tanulmányi eredmény függvényében, hanem mindenkinek, aki velük szerződést köt, egységesen ötszáz forintot adnak. Kell-e mondani, hogy ez nem jelent húzóerőt. — Bár a fölsorolást a gondokkal kezdtem, azért azt hangsúlyozni kell, hogy munkáltatóink korszerű berendezéseket vásárolnak. Több vállalat új tanműhelyt is kíván építeni. Ezekhez szívesen adunk javaslatot, de jobban örülnénk, ha közösen építenének egyet. A hely megvan, ez ugyanis az intézet eredeti terveiben is szerepelt, az iskola pedig szívesen lemondana a tulajdonjogról. Ehhez az elképzeléshez keresünk most hivatalos és koordináló támogatást. A helyzet jól mutatja, a vállalatok látják: a szakmunkásutánpótlás legfőbb forrásai az intézetek. Lehetőségükhöz mérten igyekeznek segíteni a képzést. A termeléscentrikus szemlélet fölszámolása, az ösztön- díjrendszer adta lehetőségek jobb kiaknázása, az erők koncentrálása továbblépést jelenthet. » Sz. Koncz István fféíf' Fot6: Lauer Györgyi Közel százezer tonna mészhidrát készült el a tavalyi évben Kihasználatlan kapacitások Piacokat keres a BCM Mészkőliszt talajjavításra - Fóliazsákokban a mészhidrát egyötöde A Cement- és Mészművek Beremendi Gyárában 1981-ben még egymillió tonna cementet állítottak elő, 1985-ben már csak 730 ezret. A VII. ötéves terv éveiben is 70—75 százalékos kapacitáskihasználás várható, amíg a vállalati beruházások és a magánépítkezések területén nem lesz fellendülés. A cementüzem megfelelő választékkal a minőségi igényeket kielégíti. Az időbeli szállítások a második és harmadik negyedévben jelentenek gondot, s ekkor a százszázalékos üzem mellett is ellátási zavarok keletkezhetnek. A cement ugyanis szezontermék, akkor veszi meg az építkező, amikor felhasználja. A szezonalitásból eredő esetleges hiány megszüntetésének alapkérdése: ki tároljon, a gyártó vagy a kereskedő. — A mészüzem, ellentétben a cementüzemmel, kapacitásszinten dolgozik, csak a szezo- nalitás okozott itt is némi döc- cenőket — állítja Révbíró Géza gazdasági igazgatóhelyettes. — Az ellátási nehézségek felszámolásának egyik példája a fóliazsákba húzott, raklapokra helyezett hidráttárolás megvalósítása — a TÜZÉP, a Volán, a BCM együttmunkálkodási készségét bizonyítva. Az elmúlt évben a Beremen- den gyártott közel 100 000 tonna mészhidrát egyötöde fóliá- zottan került ki az üzemből. Piacnyitási lehetőséget jelent, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek mind nagyobb mértékben igyekeznek a termőtalajok savanyodási folyamatát mészkőliszttel megállítani. Baranyában évente összesen .64 ezer tonna mészkőlisztre lenne szükségük a mezőgazdasági üzemeknek. Az igények konkréttá válásával az egyik cementvonalat kisebb beruházással átállítják mészkőliszt gyártására. A szállítási lehetőség adott, az ÉPFU eddig is tartálykocsival fuvarozta. A Cement- és Mészművek Beremendi Gyárának fő profilja a cementgyártás, a kapacitások mind teljesebb kihasználása itt a legfontosabb. A nagy kérdés az idén is az, sikerül-e exportra is szerződni és azt engedélyezik-e, ez nagyban enyhítene a BCM eladási gondjain. L. Cs. K. HÉTVÉGE S.
