Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-12 / 42. szám

e Dunántúli napló 1986. február 12., szerda Helikopter és rénszarvasszán Az északi féltekén két ha­talmas országnak, Kanadának és a Szovjetuniónak csak a fele tartozik az aktív gazdasá­gi tevékenység zónájába, de hasonló a helyzet egyes észak-európai országokban is. A másik fele gyakorlatilag la­katlan, a gazdaság szempont­jából inkább csak teher, hi­szen a szállítási útvonalaikat meghosszabbítja, mivel csak nagy nehézségek árán érhető el. A kiaknázatlan természeti kincsék azonban sokszor ép­pen az ilyen vidékeken talál­hatók. A nagy távolságok mel­lett általában a kegyetlen időjárási viszonyok jelentik a legnagyobb problémát. A negyvenfokos téli hidegben még ma is fontos szerepük van a szánokat vontató rén­szarvasoknak, e rendkívül szí­vós állatoknak. A rénszarvas vagy más ne­vén tarándszarvas (iram- szarvas) közepes termetű, szép, tarka testű állat. Érde­kessége, hogy ez az egyetlen szarvasfaj, amelyből nemcsak a bika, de a tehén is agancsot Visel. A rénszarvas agancsára az jellemző, hogy alakja — a többi szarvasétól eltérően — előregörbülő. A hómezők so­vány táplálékán is megélő ál­lat nélkülözhetetlen az északi népek számára, hiszen jófor­mán minden porcikája haszno­sítható, a tehervontatásban betöltött szerepéről nem is beszélve. A hómezőkön óriási csapatokba verődve vándorló — az ember által még be nem fogott, nem háziasított — rén­szarvasok a zord tél közeledté­vel mintegy 700 kilométerrel délebbre húzódnak a tundrák­ról: csak ott találnak annyi táplálékot, mellyel jókora tes­tük energiaszükségletét fedez­ni tudják. Képünk: az elmondottakat húzza alá; a korszerű helikop­terek már eljutnak ugyan a zord északi vidékekre; de még nem tudják teljesen ellátni ä személy- és teherszpllítás fel­adatát, amelyet részben rén­szarvasok vontatta szánokkal oldanak meg. A beszélő papagáj segített egy jogvita megoldásában A bonni járásbíróságon egy papagáj hangos közbekigbá- lása vetett véget egy évek óta húzódó pereskedésnek, mely két szomszéd között folyt az állat tulajdonjoga körül. A madár olyan élethűen utánoz­ta a felperes beszédét, hogy ez minden kétséget eloszlatott a papagáj valódi tulajdonosá­ra vonatkozóan. Koko 1982 májusában berepült a 300 mé­terrel odébb lakó szomszéd- asszony ablakán, aki ettől kezdve a magáénak tekintette. A madár valódi gazdája elő­ször fényképeket mutatott a megszökött papagájról és kér­te az állat visszaadását. A szomszédasszony kijelentette, hogy ez nem egyértelmű bizo­nyíték. A bonni járásbíróság­nak is ez volt a véleménye és elrendelte a papagáj előveze­tését. A „beszédpróba” után az eredeti tulajdonos vissza­kapta kedvencét —, de 350 márkát kell fizetnie szomszéd- asszonyának a madár eteté­séért. Egy szektavezér tündöklése és bukása Nehéz dolog manapság akár csak egy órácskát úgy sé­tálni a nyugati metropoliszok központjában, hogy ne talál­koznánk furcsa öltözetű, ének­lő, rendszerint rövidre nyírt ha­jú fiatalokkal, akik a járókelő­ket meg-megáltítva, vagy csu­pán irományaikat kínálva hir­detik szektájuk dicsőségét. Legtöbbször a „Hare Krishna" követői zengik monoton himnu­szukat London, Amszterdam vagy New York terein, parkjai­ban, de sokszor lehet látni a Moon-féle „Világegyház", „Is­ten gyermekei" vagy más transzcendentális eszmerend­szer követőit is. I75 évi börtön Földünk tarka vallási összké­pében mindig is sajátos szín­foltot jelentettek a különféle „mesterek" és guruk kultuszát terjesztő, nemegyszer zűrzava­ros ideológiójú kisebb-nagyobb szekták. Igazán azonban csak az a borzalmas, tömegméretű öngyilkosság hívta fel rájuk a közvélemény figyelmét, amely 1978-ban a guyanai őserdőben történt: Jones szektavezér pa­rancsára akkor csaknem ezer híve vett be mérget, engedel­mesen követve csodált szelle­mi vezetőjét a másvilágra is. Az a botrány — helyeseb­ben botránysorozat —, amely­nek hullámai az elmúlt hetek­ben a híres-hírhedt Bhagwan- szekta alapjait rengették meg, nem volt ennyire véres, tragi­kus. Ám a nyomában járó szen­záció semmivel sem kisebb, hiszen nem egy kislétszámú, saját soraiba visszahúzódó gyülekezetről van szó, hanem egy olyan csoportról, amelynek népszerűsége — legalább is fénykorában. — három kOrtti-- nensre, s állítólag csaknem fél millió lelkesen adakozó, el­szánt hívőre terjedt ki. Sőt, a Bhaqwan-székta nem lebecsül­hető anyagi erejét arra is fel­használta, hogy fokozatosan Földi gondok gyötrik a Mestert A Bhagwan-bolrany Mámái behatoljon egyes, jól jövedel­mező „polgári” ágazatokba, s o gyors ütemben terjeszkedő éttermi-szállodai és diszkólánc révén éveken át dollármillió­kat söpörjön be. Ügy tűnik azonban, hogy mindez a múlté! Az 53 éves, ősz szakállú Bhagwan Shree Rajnash eredetileg az indiai Poonában hozta létre kommu­náját, s csak a hatóságok is­métlődő fellépése, valamint az egyre súlyosabb adócsalási vá­dak miatt tette át székhelyét A hívők az Egyesült Államokba. Aztán ott is égni. kezdett a lóba alatt a talaj. Hiszen — bármilyen megailázó legyen is ez egy föl­di szentre nézve — az ameri­kai hatóságok nem kevesebb, mint 175 évi börtönbüntetést szabtak ki rá, s 400 ezer dol­láros bírsággal is sújtották. Igaz, a szektavezér mégsem került fogházba, mivel az ítélet ötnapos határidőt hagyott arra, hogy elhagyja az Egyesült Ál­lamokat. Egyszerűen szex-guru Bhagwan ellen, aki Poona után az Oregon állambeli Raj- neeshpuramban hozta létre vallási központját, hivatalosan a bevándorlási törvények 35 íz­ben történt megszegése miatt emeltek vádat. Egyrészt átköl­tözésekor maga is valótlant állított, hogy csak klinikai ke­zelésre, egy gerincműtét el­végzésére) érkezik az Egyesült Államokba. Másrészt azóta előszeretettel hozott tető olá álházasságokat, hogy tehető­sebb külföldi rajongóinak szin­tén lehetővé tegye a féllegális bevándorlást az USA-ba. A hívők zöme azonban ame­rikai volt, többnyire a fogyasz­tói társadalom életformájától elforduló, értékzavarba kerülő, családjától, korábbi kötelékei­től elszakadt vagy szabadulni igyekvő fiatal. Vonzó volt számukra az „önmegvalósítás", » : az „önkiteljesítés” hirdetése, a szeretet hatalmának hangsúlyo­zása, a meditációk és a, transz- állapotig juttató szeánszok so­ra éppúgy, mint a közös cere­móniákat gyakorta követő he­ves orgiák szokása. (Ellenfelei sokszor egyszerűen szex-guru­nak nevezték! Bhagwant, azt ál­lítva, hogy az „agymosás”, az önálló akarat kioltása mellett leginkább a szabad szerelem engedélyezésével toborozza a csalódottan távozók helyébe lé­vő friss utánpótlást.) Mert azért kiábrándultak mindig akadtak — még a leg- rózsósabb, legzavartalanabb periódusban is. Sokan lelki ter­rorra panaszkodtak, mások, pe­dig hosszabb távon azt nem viselték el, hogy keresetük, méghozzá nemegyszer verejté- kes munkával kiérdemelt kere­setük zömét a „Mesternek" kellett felajánlani. Fokozódó visszatetszést keltett a guru té­kozló életmódia, nyakló nél­küli költekezése. Az elmúlt években állítólag már kéthe­Bhagwar Shree Rajnash tente vásárolt egy-egy vado­natúj Rolls-Royce luxuskocsit, csak selyembe öltözött és tö­méntelen ékszert halmozott fel­A Bermudák helyett... Mindez azonban még kevés lett volna. A vég kezdetét az jelentette, hogy ősszel fakép­nél hagyta titkára, helyettese. Fő bizalmasa, aki állítólag két­szer is megkísérelte eltenni láb alól a guru háziorvosát, né­hány társával az NSZK-ba tá­vozott. Ott vette őrizetbe a nyugatnémet rendőrség — méghozzá ugyanazon a napon, amikor Bhagwant is letartóz­tatták Észak-Karolinában. A „Mester" megérezte, hogy a sűrűsödő felhők ezúttal nem apró nehézségeket, hanem ko­moly válságot jeleznek szektá­ja és saját jövője szempontjá­ból. Ezért híveinek legszűkebb csoportjával sietve útnak in­dult, miután ügyvédje hiába próbálta meg előzetes óvadék kifizetésével elkerülni a vár­ható letartóztatást. Ám a végállomás a Bermuda-szigetek helyett (ahol biztos lehetett volna a kiadatási kérelem el­utasításában) Charlotte város­ka börtöne lett: csuklóján kö­nyörtelenül kattant a bilincs. Bhagwan személyes sorsa az ötnapos haladókkal, úgy lát­szik, megoldódott: sikerült megúsznia a büntetés tényle­ges letöltését. Más kérdés, hogy mi lesz híveivel, illetve kiterjedt birodalmával, amelyen mostanra természetesen a bom­lás ezernyi jele mutatkozik. A „Mester” őrizetbe vétele nyo­mán meginogtak a szekta pénzügyi alapjai, tömegesen pártoltak el a megrettent szek­tatagok, s már egyes vállalko­zásokat is kénytelenek voltak pénzzé tenni. Bhagwan kósza hírek szerint azt is fontolgatta, hogy visszatér szülőhazájába, s egy kommunát hoz létre a Himalája térségében, de ez valószínűleg hírlapi kacsa csu­pán, hiszen egykori adóhátra­lékai, lezáratlan bírósági ügyei ismeretében aligha fogadnák ott tárt karokkal. Elekes Éva Látni fog-e a világtalan? A külvilággal való kapcso­latteremtésünkben a szemnek van a legnagyobb szerepe: in­formációnknak mintegy 90 szá­zalékát látás útján nyerjük. Ér­zékszerveink közül tehát a szem tekinthető a legfonto­sabbnak. így a világtalanok és csökkentlátók lennének leg­jobban rászorulva a segítség­re. Mégis, a technika eddig ta­lán nekik adta a legkeveseb­bet. A csökkentlátókon ugyanis még csak tudnak segíteni va­lahogy, de a szem valamikép­pen való helyettesítésére ma még nincs lehetőség. De már sok új — az elektronika leg­újabb vívmányait hasznosító — eszköz van készülőben. Az igazi megoldás az volna, ha a vak embert sikerülne lá­tóvá tenni. A kutatók azt már tudják, hogy az agy bizonyos területeit elektromos árammal ingerelve fényélmény váltható ki a vakoknál. Bebizonyosodott, hogy minél több elektróddal ingerük a látómezőt, annál tisztábban — élesebben — rajzolódhat ki a kép a fényfol­tok összességéből. Az első kí­sérleteket 80 elektród beülte­tésével végezték, és azpkra voltaképpen egy tévékamera elektromos jeleit kapcsolták ró. Később 180 elektródos rendszerrel próbálkoztak, de az is kevésnek bizonyult. Az elekt­ródok számát azonban nem könnyű szaporítani, mert a hozzá tartozó elektronika bo­nyolult és terjedelmes. A leg­nagyobb gond mégsem ez, ha­nem a képfelbontó csőből ér­kező jeleknek — ingereknek — az átrendezése és az átkódolá­sa. Megoldandó probléma te­hát még van bőven a vakok valamilyen módon való látásá­nak a végleges megoldásáig. A képünkön látható makett azt mutatja, hogy miként és hová építenék be a koponyá­ba a mesterséges látás létre­hozásához szükséges elektro­nikus egységeket. A VOLÁN SZEMÉLYFORGALMI IGAZGATÓSÁGA helyi forgalmi feladatok ellátására autóbusz-gépkocsivezetőket vesz fel Kereseti lehetőség: 6 000—10 000 Ft között, és évi 7 000 Ft egyszeri forgalmi juttatás. A munkavállalónak és családtagjainak díjtalan, illetve kedvezményes utazási lehetőséget biztosít a vállalat. JELENTKEZÉS: BOLGÁR NÉPHADSEREG ÚTJA 33., FSZT. 8. A PLASTEX Műanyag- és Textilipari Szövetkezet PÉCS, DÉRYNÉ U. 35. SZÁM ALATTI 1573 M’ ALAPTERÜLETŰ TELEPHELYÉNEK HASZNÁLATI JOGÁT TÉRÍTÉS ELLENÉBEN ÁTADNÁ. 500 m2 területű irodának alkalmas helyiséget beszámítunk Érdeklődni lehet: PLASTEX Központ, Pécs, Déryné u. 35. sz. Tatár Zoltán, telefon: 11-155.

Next

/
Oldalképek
Tartalom