Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)
1986-02-01 / 31. szám
Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIII. évfolyam, 31. szám 1986. február 1., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Lehet? Nem lehet? (6. oldal) Országos modell Pécsett (6. oldal) Vértestvérek — bemutató (8. oldal) Mecseknádasdon, főleg a 6-os út mentén, valamint a falu keleti részén az elmúlt őt évben 56 családi ház készült el, és jelenleg 12 épül. Läufer László felvétele A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Napirenden a fejlesztés Állattenyésztési tanácskozás Pécsett A baromfiágazatban dinamikus, a sertéshizlalásban mérsékelt fejlesztés szükséges Hegjelenik az új takarmány- rendelet Az «Imáit évben új épületegyüttessel bővült a Megyei Könyvtár Fotó: Proksza László A gazdaság és a társadalom fejlődése a VI. ötéves terv időszakában Erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai - Gyarapodott a nemzeti vagyon Véncsa Jenő is felszólalt a tanácskozáson. Fotó: Läufer L (Folytatás a 2. oldalon) A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubel elszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését iránvozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben o mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatok voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. Az ágazatban dolgozó nagyüzemi szakemberek és kistermelők vettek részt tegnap Pécsett az Ifjúsági Házban megtartott megyei Állat- tenyésztési Tanácskozáson, amelyen a feszültségektől terhes mezőgazdasági ágazat felzárkóztatásának, továbbfejlesztésének feladatait vitatták meg az érdekeltek. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, az MSZMP KB tagja, Lukács János, a Központi Bizottság tagja, megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos,' a Baranya Megyei Tanács elnöke. Megnyitójában dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese rámutatott: Baranya az országos gabona- és hősprogramból eddig is az átlagot meghaladó mértékben vette ki részét. A tavalyi, némileg szerényebb eredmény után a megye az idén ismét 1 millió tonnát meghaladó gabonával és 100 000 tonna hússal kíván hozzájárulni a program sikeréhez. Vitaindító előadásában dr. Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésiosztály vezetője Baranya megye állattenyésztésének alakulását és a fejlesztés feladatait ismertette. A megye állattenyésztési eredményei csaknem minden vonatkozásban meghaladják az országos eredményeket, de az utóbbi időben tapasztalt negatív tendenciák Baranyában is érvényesültek. A fajlagos hozamok javultak, de az állatlétszám és a tenyésztői kedv az utóbbi időben csökkent, ami a hatékonyság romlásával függ ösz- sze. A szerény fejlesztési eszközök nem tették lehetővé a zömmel 1973-ban épült és igen elhasználódott szakosított telepek korszerűsítését. Néhány nagyüzem önerőből igyekezett -szarvasmarha-ágazatát fejleszteni. Például a ge- resdlaki, bicsérdi, szentlőrinci, egyházaskozári tsz, a szigetvári, Pécsi Állami Gazdaság, Bólyi Kombinát, de a rekonstrukcióban így is igen nagy a lemaradás. A sertéstelepi rekonstrukció 10 tsz-ben folyik, 8 tsz pedig modernizálja telepét, a fejlesztés összege 600 millió forint. A sertés- tartás jövedelmezőségére tett intézkedések és a javuló piaci helyzet máris érezteti kedvező hatását. Itt az ideje hozzákezdeni az állattenyésztési eredmények felzárkóztatásához. Az ágazatban tízezer ember dolgozik a megyében. A feltételek további javulásával a megye az országos dinamizmust meghaladó fejlődésre képes az állattenyésztésben. Ehhez azonban technikai fejlesztésre van szükség a -nagyüzemekben, genetikai fejlesztésre, minőségi váltásra a kistermelésben. A vitában tizenkettőn kértek szót. Wilhelm József dunaszekA belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munka- jövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985- ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985 évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszám- csökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény négyötöde az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti (Folytatás a 3. oldalon) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jog- tanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elI intézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal ősz- szefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A ■megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jusÍ sanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hatjani. így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Ar Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg.-
