Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-11 / 10. szám
felé Dél-Dunántúl szoftverháza Bárkinek bármilyen géphez programot szállít a SZÜV Nagy és nyitott a külföldi piac Közreműködés a számító- gépesítésben Szolgáltató iroda Pécsett A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezet új tűződéje Fotó: Cseri László Átképző tanfolyamokat szerveznek a vállalatok Szakmunkás-bizonyítványt felnőtt fejjel! Új távlatok ESzR—22-es számitógép A közelmúltban megkezdett építkezés révén 900 négyzet- méter alapterülettel bővül a KSH Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat Baranya Megyei Központja. A bővítés lehetőséget ad megyénk számítástechnikával legrégebben foglalkozó cégének a jobb helykihasználásra, lehetővé tesz új feladatokat, bővülő profilt, számítástechnikai szolgáltatásokat is. A részletekről dr. Gyöngyösi László, a SZÜV igazgatója a következőket mondotta: — A bővítéssel mindenekelőtt szeretnénk megteremteni a teljes körű számítógépes szolgáltatósok fizikai kereteit. Űj, nagyobb teljesítményű számítógép fogadására, egy nagy teljesítménvű. nagy háttérka- pacitósú ESZR-gép beállítására készülünk fel. A közüzemi számítógépes szolgáltatások ki- fejlesztését szolgálják úgynevezett fejlesztőgépeinlc is — az Alpha Micro, az IBM PC, a TAP—34 és a M08X, később esetleg egy TPA —, amelyekkel részint a hazai alkalmazások bővítésére, elmélyítésére kell felkészülni, részint a szoftverexportra. — Arra, hogy környezetünk szoftverháza legyünk, eddia is törekedtünk, bár elsősorban saját gépeink programokkal való kiszolgálása volt a cél. A bővítés most lehetőséget ad ennek megvalósítására is, tehát orra, hogy elvileg bárkinek, bármilyen géphez programot adjunk, illetve hogy előre elkészített proaramcsomagoWral álljunk rendelkezésre. A szoftver egyúttal külföldön is jó üzlet: kész, de inkább célra készített, „testreszabott” szoftvereket — kis mennyiségben — máris adunk el német nyelvterületen, és szóba jöhet ez Svédországban vagy Angliában s természetesen a szomszédos szocialista országokban is. A szoftverpiac mealehetősen nagy és nyitott, feltétele lényegében „csak" a számítás- technikai, illetve a nyelvtudás. A magyar programozóknak jó a hírük, a külföldnek megéri. — Milyenek a SZÜV tapasztalatai a számítástechnika vállalati hasznosításáról? — A gazdasági szabályzók szigorodása, a nehezebb feltételek megfontoltabbá teszik, de szerencsére nem riasztják el a számítógépesítéstől a vállalatokat. Épp ellenkezőleg: at esetek többségében az alkalmazást célzó, megelőző, nemritkán szervezési célú „átvilágításokkal” többé-kevésbé tudatosan törekednek a hibást megoldások, párhuzamosságok, felderítésére, a tartalékok feltárására. Ez még akkor is hasznos, ha — egyelőre — „jó, ha tudunk róla” alapon történik. Legkönyebben azokkal a cégekkel tudunk együttműködni, ahol egyébként is újat kereső a vezetés. — Sajnos, még mindig előfordul, hogy a számítógép csak „státusz-szimbólum”. Sokhelyütt nem az után vesznek gépet, miután átgondolták, alaposan előkészítették, és így már pontosan tudják, mire akarják használni, hanem előbb: amikor — úgymond — pénz van rá. Megvesznek gépeket „prospektusból", — szerviz, alkatrészbeszerzési, javítási, illetve fejlesztési lehetőség nélkül. Cégünk feladatának tekinti olyan szemlélet szorgalmazását, terjesztését, hogy a feladat jellege, körülményét döntsék el, mikor, mihez kell gép. Ha megvan ez az elképzelés, a megoldáshoz szakszerűen megalapozott, felelősségr teljes tanácsot, segítséget adunk. A rendszerek fejlesztését az anyagi lehetőségekkel szinkronban bővítjük; programot adunk, betanítunk. A legfontosabb azt tudni, hogy q számítógépesítéshez alapos munka, többéves, nagyon tervszerű fejlesztés kell. Ha ez megvan, áldásos, nagyon hasznos lesz az eredmény is. A KSH SZÜV egyébként- — számos példa van rá — bármilyen jellegű, s akár rövid, akár hosszú távra szóló közreműködést vállal a számítógépesítésben. Akár a nála történő feldolgozást, akár az osz- tottat, akár azt, amikor a partner maga óhajt számítógépesíteni, fejleszteni. Az utóbbira friss és jó példa a Bonyhádi Cipőgyár, amelynek most készítenek komplett, „kulcsrakész" beruházási programot, az előbbiekre a Baranya Megyei Húsipari, illet tőleg a Tejipari Vállalattal fenntartott együttműködés. Az utóbbinál gépi program alapján szerveződik (gépen készül) egyebek közt a termelés és a szállítás, továbbá ezek adminisztratív, pénzügyi vonzata: az előbbinél a felvásárlástól a minősítésen át a termelésig egyre több adatot, elemzést, műveletet bíznak ugyancsak számítógépre. Legközelebbi tervük: számi tógépes szolgáltató iroda a városi utcán, jelesen — a pesti, kecskeméti, szombathelyi mintára, hamarosan — Pécsett is. Cél: eladás, bérlete- zés; floppyk, kazetták, leporellók, szakkönyvek árusítása, s tanácsot, útbaigazítást adni komputerügyben az utcáról betérő járókelőknek is. Mit tehetnek a vállalatok, ha bizonyos munkák elvégzésére nincs legalább betanított, vagy szakmunkás dolgozójuk? — Vagy állást hirdetnek és várnak, vagy gyárkapun belül megkezdik dolgozóik átképzését a kívánt szakmára. Az utóbbi a biztosabb és kifizetődőbb. o A Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályán dr. Fodor Imréné osztályvezető-helyettes elmondta: jelenleg hat átképzési támogatás van folyamatban. Ez a könnyűiparban számottevő és a helyi foglalkoztatást segíti. Célja, hogy a pályakezdőket képezzék ót hiányszakmákra, szorgalmazzák az elektronikához kötődő munkahelyek, valamint az eredetinél hatékonyabb munkahelyek kialakítását. Szentlászlón 120 nő sajátította el a cipőgyártás munka- műveleteit, ők már a Szigetvári Cipőgyárnak dolgoznak. A Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat siklósi gyáregységében 64 dolgozót képeznek át cipőgyártásra. A Baranya Megyei Cipőipari Szövetkezetnél — az új telephely birtokba vételét követően — két részletben kezdték meg az átvett dolgozók átképzését betanított munkássá és szakmunkássá. A Pécsi Cipőipari Szövetkezetnél az 1986 tavaszán átadásra kerülő sumonyi telepre képeznek át 44 dolgozót. A magyarteleki Vörös Október Tsz múlt év augusztusában indult varrodájában fél éven át éltek az átképzési támogatás lehetőségével, 55 nőt képeznek ki varrodai munkákra. A Pécsváradi Áfész megszüntette a veszteséges ostyasütő és a műanyagfeldolgozó üzemét és fonó-kár- tolóüzemet alakított ki, ehhez 8 dolgozót képeznek ki a támogatást igénybe véve. A Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pályakezdők képzésére és hiányszakmák betöltésére vette igénybe ezt a lehetőséget: 35 dolgozót képeznek ki élelmiszereladó, valamint hús. és hentesáru-eladó szakmára. A megyei tanács továhbra is biztosítja az átképzéshez az anyagi támogatást az azt meg- pályázóknak, illetve elnyerőknek. A felnőtt szakmunkásképzés terveit január végén kapják meg a megye vállalataitól. o A Mohácsi Farostlemezgyár többnyire gyárkapun belül indított képzéssel, át- és továbbképzéssel elégíti ki szakemberszükségletét az igényeinek megfelelően. Évente félmillió forintot áldoz erre. A hetvenes évektől végzik szervezetten az ilyen képzést — mondja Szabó István, a gyár személyzeti és oktatási osztályának vezetője. ötévente indítanak felnőtt dolgozóinak farostlemezgyártó szakmunkás-tanfolyamot, két-három évente nehéz, illetve könnyűgépkezelő tanfolyamot. Kétévente tartanak targonca- vezető-, valamint darukezelő- és kötözőtanfolyamot. Az elmúlt évben szerveztek gázkazánkezelői, művezetői, valamint középvezetői tanfolyamot. Októberben volt motorosfűrész- kezelő tanfolyam, ilyet az új évben is indítanak. Évente 80—100 dolgozó szerez a MOFÁ-ban szakmunkásbizonyítványt, vagy betanított képesítést. A dolgozókkal szerződést kötnek, s a szerződés- szegőkön bevasalják a tandijat. Gond, hogy jelenleg is 50—60 olyan dolgozójuk van. aki nem végezte el a nyolc általánost, így őket sem szakmunkássá, sem betanított munkássá sem képezhetik át, és semmiféle szaktanfolyamra nem iskolázhatják be. o A Temalorg Vállalat mohácsi gyárában Bauer Ferenc igazgató örömhírrel fogad: 1986-ban — egy év kihagyás után — ismét indul a fonószakmunkásképzés a mohácsi 502. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben, ahová 10— 12 gyerek beiskolázását remélik, ugyanakkor a betanított fonómunkásoknak is indítanak esti szakmunkásképző tanfolyamot, várhatóan 10 dolgozónak. Drágák a berendezések, lényeges, hogy értsenek hozzá a dolgozók. A hetedik ötéves tervidőszakban még tovább szeretné növelni gépparkját a mohácsi gyár, mert a fonalak iránt egyre nő a kereslet. Ezzel nemcsak a fonalválaszték bővítését, hanem az import csökkentését is el szeretnék érni. Agyárban targoncakezelő- 'képzést is végeznek. „Ez a képzési lehetőség jó a gyárnak, és a dolgozóinknak! is előnyös” — összegez Bauer Ferenc gyárigazgató. A Dél-dunántúli MÉH Nyers- anyaghasznositó Vállalatnál az elmúlt év szeptemberében indult 30 dolgozó részvételével a MÉH kereskedelmi szakmunkásképző tanfolyama. A 10 hónapon át tartó, havi 3 napos, bentlakásos képzés célja, hogy minden vezető beosztású telepi dolgozó megfelelő szak- képzettséggel rendelkezzék, így a telepvezetők és helyetteseik, a raktárosok és a telepi adminisztrátorok. Ez a tanfolyam a vállalatnak és a dolgozóknak egyaránt fontos. Murányi László Varga János Siemens 7531 típusú számítógép Proksza László felvételei El kerülhetetlen a gépcsere Mágocsen Számítanak a SZIM, valamint a Kismotor- és Gépgyár segítségére Egyre több a 15—20 éves, nullára írt gép a Mezőgép Vállalat mágocsi gyárában. A Kismotor- és Gépgyártól, valamint a Szerszámgépipari Művektől bérlik őket. Az utóbbi 2—3 évben aggasztó méretet öltött az elöregedés. — Forgácsoló műhelyünk 30—35 darabos gépállományának csaknem a felét bérbe vett berendezések alkotják. Mindegyikkel két műszakban dolgozunk — mondja Szekeres János műszakvezető. — A bérelt esztergák gyakran meghibásodnak, ilyenkor várunk, átcsoportosítjuk a munkát és csak nagy erőfeszítések árán tudjuk az alkatrészgyártás mennyiségi, sőt minőségi követelményeit teljesíteni. A forgácsoló műhelyben a saját esztergák is majdnem elérik az öreg kort. Az egyetlen újat még 1984-ben vásárolták. A gyárban az utóbbi pár esztendőben saját erőforrásból mindössze 4—5 gépet szereztek be. A SZIM, valamint a Kismotor- és Gépgyár az általa alaposan kihasznált munkaeszközöket adja bérbe Mógocsnak, amelyeken közúti jármű-, vasúti fék-, kompresszor és lég - fékszelvény-alkatrészeket gyártat, illetve kettő fékhengert új.'Ltat fel. A bérbe adó cégek vállalják a 'kölcsöogépek javítását, de a hibaelhárítás újabban egyre több késéssel, problémával jár. — Ilyen körülmények közepette is igényeljük a fenti két cég kapcsolatát — vélekedik Décsi Józsiéi főmérnök —, hisz évente 100—120 millió forintos megrendelés kielégítését bízzák ránk, ami az árbevételünknek majdnem a fele. Egymásra utaltságunk erős. A SZIM-mel most lejáró gépbérleti szerződésünket szeretnénk meghosszabbítani, a Kismotor- és Gépgyárral már 1990-ig biztos az együttműködésünk. Minél előbb legalább egy megmunkáló központot bérelnénk. A 10—12 millió forintos CNC előteremtésére pénzt is ajánlottunk fel. A mágocsiak számára fontos a beszerzése. Az alkatrésznek számító kompresszor forgattyús házat jelenleg nyolcán 18 perc alatt készítik el. CNC-vel az 5 és fél perces gyártáshoz elég három munkás. Mágocs a gépcseréhez egyedül nem tud 15—20 millió forintot előteremteni. A CNC-k beszerelésével a saját és a közös termékkifejlesztés jelentősebb hangsúlyt kapna. A biztonságos árbevételt hozó bedolgozói alkatrészgyártás mellett 1986-ban előtérbe kerülhet a gázrúgó- és a hidraulika- hengergyártás. Ez utóbbi az osztrák IPA céggel közösen történne. Csuti J. HÉTVÉGE 5.
