Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-10 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ncroio XLIII. évfolyam, 9. szám 1986. január 10., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Hernyó­invázió várható májusra a Mecseken (5. oldal) KöszSntötték a megye legidősebb párttagját (5. oldal) Sajtótájékoztató a jogalkotás és az igazságszolgáltatás időszerű kérdéseiről Az 1986-1990. közötti idő­szak jogalkotási feladatairól tájékoztatta a sajtó képvise­lőit Markója Imre igazságügy­miniszter csütörtökön a Parla­mentben. A sajtókonferencián — ame­lyet Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott 'meg — az igazságügy-minisz­ter elöliáróban kiemelte: a jobszabály-előkészítő tevékeny­ségről — a népgazdaság kö­zéptávú tervéhez hasonlóan — öt évre szóló terv készült. Erre azért van szükséq, hoay a ioq- szabályok körültekintő elem­zéssel, a tudományos kutatás eredményeinek felhasználásá­val, a tágabb közvélemény és a széles körű szakmai javasla­tok meghallgatásával öltsenek formát. A törvényelőkészítés­nek ez az ötéves terve része a Minisztertanács középtávú programjának. Az elmúlt években a párt és a kormányzati szervek felismer­ték: a gazdaságfejlesztés mel­lett a politikai intézményrend­szer korszerűsítésére is kiemelt figyelmet szükséges fordítani. Ez a szemléleti változás a jog­alkotásban is éreztette hatá­sát. Mindezek ellenére jogal­kotásunk ma sem mentes az ellentmondásoktól, az alkot­mányosságot sértő szituációk­tól, ezért ezen a területen kí­vánatos a nagyobb áttekinthe­tőség, a túlszabályozottság megszüntetése. Ezzel kapcso­latban az igazságügy-miniszter hangsúlyozta: tavaly is növe­kedett ugyan a jogszabályok száma, de a növekedés üteme elmaradt a korábbi évekétől. A következő öt esztendő jog­alkotási feladatait összegző kormányprogrammal kapcsolat­ban Markója Imre kiemelte: a jogalkotásnak segítenie kell az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztését. Növelni szükséges az országgyűlésnek a jogalkotásban betöltött szere­pét, a tanácsok önállóságát és felelősségét, folytatni kell a hatáskörök kiszélesítését, a kormányzati munka korszerűsí­tését, illetve az államigazga­tási tevékenység színvonalá­nak emelését. Mindezek érde­kében törvényt készítenek elő a jogforrásokról. Korszerű és átfogó törvény készül a sajtó­ról, a tájékoztatási tevékeny­ségről. A tervezet valószínűleg még az idén az országgyűlés elé kerül. Törvényt alkotnak a társadalmi szervezetekről és az egyesületekről, és újra szabá­lyozzák a polgári eljárást. Üj törvényt készítenek elő az állami vállalatokról. A szövet­kezeti kongresszusok állásfog­lalásait szem előtt tartva kor­szerűsítik a szövetkezeti jog­szabályokat. Törvényt alkotnak a földről, e jogszabályban rög­zítik a földek tulajdonára, használatára, forgalmára és a földvédelemre vonatkozó alap­vető előírásokat. Felülvizsgál­ják és kiegészítik a társulások­ra vonatkozó rendelkezéseket, szabályozzák a gazdálkodó szervezetek szanálását és fel­számolását. A bankrendszer továbbfejlesztése érdekében módosítják az állami pénz­ügyekről szóló törvényt. Kialakítják az egységes sze­mélyi jövedelemadó rendsze­rét és felülvizsgálják a lakos­sági adókra vonatkozó jogsza­bályokat. Megalkotják az új Munka Törvénykönyvét és egy­idejűleg a munkavédelemről szóló magas szintű jogszabályt. Ezzel a gazdálkodás haté­konyságának javulását, a dol­gozók jogainak és kötelezett­ségeinek fokozottabb érvénye­sülését segítik elő. A lakosság életkörülményei­nek javítása érdekében új tár­sadalombiztosítási törvényt ké­szítenek elő, módosítják az egészségügyről és korszerűsítik az ifjúságról szóló törvényt. Fokozott figyelmet fordítanak a negatív társadalmi jelensé­gek elleni határozott fellépés­re. Módosítják a családjogi törvényt, illetve kidolgozzák annak egységes szövegét. Ma­gas szintű jogszabályt alkot­nak a gyermek- és ifjúság- védelemről, valamint a bűn- megelőzéssel kapcsolatos fel­adatokról, s módosítják a Bün­tető Törvénykönyv és a büntető eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Újraalkotják a szabálysértési törvényt és vég­rehajtási rendeletéit; a politi­kai és az állami döntéseknek megfelelően a jogi szabályo­zás eszközeivel is elősegítik az alkoholizmus elleni küzdelmet. A jogrendszer egységének és áttekinthetőségének érdeké­ben felülvizsgálnak több jog­területet, például az állami felügyeletre és ellenőrzésre, a szociálpolitikára, a lakásépí­tésre és a lakásgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat. A túlszabályozottság csökkentése céljából 1986 végéig az egyes tárcák és az országos hatás­körű szervek vezetői áttekintik az 1960 előtt kiadott, feladat­körükbe tartozó jogszabályo­kat és szükség esetén javasla­tot tesznek hatályon kívül he­lyezésükre, módosításukra. A felülvizsgálatot követően 1988- ban kiadják a hatályos jog­szabályok következő gyűjtemé­nyét. Szocialista országok tiltakozása Négy szocialista or­szág, Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország és az NDK állandó ENSZ- képviselete a világszerve­zet főtitkárához intézett levélben tiltakozott szer­dán New Yorkban amiatt, hogy az ENSZ-nek ott­hont adó Egyesült Álla­mok korlátozta e négy ál­lam diplomatáinak moz­gását, s ezzel megszegte magára vállalt 'kötelezett­ségeit. Mint arról korábban hírt adtunk, december elején az Egyesült Álla­mok január 6-i hatállyal kötelezte a négy szocia­lista ország diplomatáit és ENSZ-alkalmazottait, hogy az amerikai ikülügy- m in isztériumnak jelerotsék be az Egyesült Államokon belüli utazásaikat. A levélben a szocialista országok felhívják a fi­gyelmet az ENSZ alapok­mányának 105-dik cikke­lyére, amelyik kimondja: Az ENSZ-titkárság tisztvi­selőit és az ENSZ-képvi- seletek munkatársait meg­illeti a munkájuk végzé­séhez szükséges vala­mennyi mentesség és ki­váltság a világszervezet­hez tartozó valamennyi ország területén — egye­bek között a világszerve­zet székhelyének fogadó államában, az Egyesült Államokban. Az amerikai intézkedés provokatív jel­lege és jogi megalapo­zatlansága már csak azért is teljesen nyilván­való, mivel a négy szo­cialista államban vala­mennyi ország — köztük az Egyesült Államok — diplomatái rendelkeznek minden diplomáciai ki­váltsággal, beleértve a szabad mozgás jogát. Aláírták az együttműködési megállapodást Horváth Lajos és Mirico Vujanovié aláírják az 1986. évre szóló együttműködési szerződést. Fotó: Proksza L. Eszéki tanácsi küldöttség Baranyában Az eredményekben évről iévre gyarapodó, mindjobban terjedő, s tovább alakuló test­véri együttműködés elismerést kiváltó példája Eszék terület és Baranya megye munkakap­csolata. Az együttműködés elmúlt évi tapasztalatainak összegzé­sére és az 1986. évi feladatok megjelölésére küldöttség ér­kezett tegnap megyénkbe, Mirko Vujanovicnak, az Eszéki Községközi Választmány elnö­kének vezetésével. Vele érke­zett Ivan Kis, a Választmány elnökhelyettese és Mihajlo Kramaric, a Végrehajtó Bizott­ság titkára. Az eszéki vendégeket Pé­csett, a megyei tanács székha­zában Horváth Lajos, a Bara­nya Megyei Tanács elnöke és dr. Földvári János, általános elnökhelyettes fogadta. Baranya tanácsának elnöke köszöntőjében igen eredmé­nyesnek minősítette az elmúlt évet. Amit az előző megállapo­dásban rögzítettek, mindkét részről kölcsönösen teljesítet­ték. Mirko Vujanovic válaszában elismeréssel szólt a testvérkap­csolatok előnyéről, hasznossá- ságáról és szélesítésének le­hetőségeiről. Az eddigi eredményes együttműködés folytatása cél­jából az Eszéki Községi Vá­lasztmány és a Baranya Me­gyei Tanács megállapodásban rögzítette az 1986, évi felada­tokat. Elsődleges célként a gazdasági teendőket jelölték meg. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a kölcsönös érucsere-forgalomra, az áru­csere fejlesztésére, a magyar áruk eszéki bemutatójának megrendezésére. Kiemelt gon­dossággal segítik a mezőgaz­dasági termékek és gépek egymás piacán való, kölcsönös elhelyezésére, továbbá a vető­magcserére, a cukorrépa, a szója termelésére és feldolgo­zására, valamint egyes Bara­nya megyei építőipari felada­tok jugoszláviai építőipari ka­pacitással való elvégzésére, illetve a hatórmenti területek magyar termékekkel történő el­látására. A kölcsönös tapasz­talatcsere fejlesztésének érde­kében továbbra is ösztönzik a Baranyai-Szlavóniai Szövetke­zetek Szövetsége és a Bara­nya Megyei Termelőszövetkeze­tek Szövetsége együttműködé­sét, a vendéglátóipari és ide­genforgalmi szervezetek kap­csolatainak szélesítését, külö­nös tekintettel a csoportos tu­rizmus fokozására. Jelentősebb előrelépésre ösztönzik a jég­eső-kárelhárítás és környezet- védelem intézményeinek együtt­működését. Támogatják a víz­ügyi szervek együttműködését. Fontosnak tartják a legújabb termelési tapasztalatok, tudo­mányeredmények kölcsönös át­adását. Kiemelkedő jelentőségűnek tartják az 1986-ban Pécsett sorra kerülő magyar—jugoszláv tudományos szakmai napok előadássorozatát. Az okmányban megfogal­mazták a művelődésügy, az egészségügy, a műemlékvéde­lem és a sportkapcsolatokat. A lehetőségeik szerint segí­tik az Eszéki Tudományegye­tem és a Pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem, vala­mint a Zágrábi Orvostudomá­nyi Egyetem Eszéki Fakultása és a Pécsi Orvostudományi Egyetem közötti kapcsolatokat és az egészségügyi szervek, intézmények — különösen a rendelőintézetek és gyógyszer- tárak, továbbá a közegészség­ügyi-járványügyi szervek kap­csolatainak rendszeressé téte­lét. Mindezeken túl segítik Eszék és Pécs, Pélmonostor és Mohács, Donji Miholjac és Siklós testvérvárosi — valamint más településeknek kialakult, vagy megszülető — együttmű­ködését. A megállapodást Horváth Lajos tanácselnök és Mirko Vujanovic elnök írta alá. Az eszéki küldöttség délután látogatást tett a Baranya Me­gyei Tejipari Vállalatnál, ahol Straub János igazgató* adott tájékoztatót munkájukról. Ezt követően megnézte a Város­történeti és Munkásmozgalmi Múzeumot. Látogatásukat a Konzum Áruházban fejezték be, ahol dr. Biró László igazgató értékelte a kereskedelmi kap­csolatokat és az áruházi cse­réket. Nagy István A pellérdi halastavak szomszédságában épül fel az új pécsi szennyvíztelep, a DÉLVIÉP kivitele­zésében. Az építkezés első ütemében 26 ezer négyzetméternyi területen rendezik a terepet, hogy elkezdhessék a műtárgyak építését. A fel töltéshez az Uszögpusztán felépítendő 25 ezer köbméteres víztartály alaDozásánál kitermelt földet használják fel. Erb Jánac felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom