Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-09 / 8. szám

1986. január 9., csütörtök Dunántúlt napló 5 Átfogó megoldások szükségesek Ot éve működik a véméndi tsz higtárgya fázis bontó berendezése Fotó: Cseri László A népfronttestületek gazdaság- és település politikai feladatai A gazdaság- és település­politika területén tevékenyke­dő megyei, városi munkabi­zottságok vezetői részére teg­nap tanácskozást szervezett a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottsága, melyen Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsa osztályvezetője tar­tott előadást a népfront- kongresszus állásfoglalása szeflemében. Az előadó elsőként arról szólt, hogy a társadalom mind •szélesebb rétegei vesznek részt a helyi és az országos döntések előkészítésében. így Körn yezetvéd Baranya termelő- szövetkezeteiben Nem azért beszélünk róla, mert divatos téma napjaink­ban, nem azért, mert egyre gyakoribbak a gazdálkodó egységeket sújtó környezet­szennyezési bírságok, hanem mert az utóbbi időben egyre reálisabb veszélyekkel fenye­get biológiai környezetünk károsodása, vizeink és légte­rünk szennyeződése, a mező- gazdasági termelés alapjául szolgáló termőföld pusztulása. A fenti gondolatokkal kezd­te a baranyai termelőszövet­kezetek környezetvédelmi hely­zetéről és feladatairól szóló beszámolóját teqnao Pécsett a Baranya Megyei Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Szö­vetségének a szervezet tanács­termében megtartott elnökségi ülésén Mosonyi Géza, a szövet­ség főmunkatársa. A szárító és malomipari te­vékenység léqszennyezése, a gépüzemek zajszintje, a kemi- zálás és az ipari tevékenység, az állattenyésztés vízszennye­zése, a termőtalaj védelme, rendeltetésszerű használata, Vállalati tanácsok elnökeinek fóruma Szerdán az Ipari Miniszté­riumban első ízben rendezték meq a vállalati tanácsok élő­kéinek fórumát, amelyen az ipar vezetői tájékoztatást ad­tak a testületek feladatairól, a vállalati tanácsok szerepéről az éves és az ötéves tervcélki­tűzések meqvalósításában. A gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének részeként mór tavaly megalakultak az első vállalati tanácsok, s vár­hatóan ez év közepéiq az ipar­vállalatok döntő többsége át­áll gz úi irányítási formákra. Eddig 173 vállalatnál hoztak létre ilyet; közöttük 138-nól vállalati tanácsot, a többinél küldöttqyűlési, illetve közgyű­lési formát választottak. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter hangsú­lyozta: rendkívül fontos, hogy a vállalati tanácsok és veze­tőik rendelkezzenek minden olyan információval, amelyek szükségesek a döntésekhez. Ennek érdekében a miniszté­rium továbbfejleszti az ipari információs rendszert és szo­ros kapcsolat kiépítésére tö­rekszik a vállalati tanácsokkal. Kívánatos, hogy a vállalati ta­nácsok jó partnerként dolgoz­zanak együtt a vállalatveze­tőkkel és az ipar irányítóival annak érdekében, hogy a VII. ötéves tervidőszak célkitűzései eredményesen megvalósulja­nak. termőképessége, a természet- védelem és az erdőgazdálko­dás kapcsolata mind olyan kérdés, mellyel előbb-utóbb szembe találja magát a szö­vetkezetek vezetése. Egy-két területen már ered­ményeket is sikerült elérni, például a rekultivációnak kö­szönhetően megállt a szántóte­rületek csökkenése — 1982 óta pedig évente mintegy 1000 hektáros növekedés tapasztal­ható —, de a legtöbb kérdés­ben az átfogó megoldások még váratnak magukra. Az el­nökségi előterjesztésben és az azt követő vitában a veszélyes hulladékok, a gépjárműmosók olajiszapjának, a különböző göngyölegek, az állati hullák gazdaságos kezelése, tárolása, felhasználása és a hígtrágya probléma megoldása került előtérbe. Baranya megye mezőgazda- sági nagyüzemeiben évente csaknem 5000 tonna veszélyes huladék keletkezik, s bár ez a mennyiség csak 4 százaléka az iparból származónak, ko­moly gondokat vet fel tárolá­sa, ártalmatlanítása, esetle­ges felhasználása. Az Orszá­gos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal Dél-dunántúli felügyelőségén arról panasz­kodtak, hogy ezen hulladékok­nak csak mintegy felét jelentik be az üzemek, s igen sok anyaggal — például fagyálló folyadék — nem is úgy bánnak felhasználás után, mint ahogy azt a veszélyes hulladékokkal tenni kellene. Mivel eddig átfogó, egy- egy körzet gondjain enyhítő tárolási, felhasználási megol­dások megyénkben még álta­lában nem születtek, sok kér­désben a gazdálkodó egysé­gek is tehetetlenek. Több he­lyen arról panaszkodtak, hogy az égetési tilalom miatt — és más megoldás hiányában — a náluk felhalmozódó műanyag hulladék, göngyöleg tárolása több vagon gabona, vagy más termény tárolásától veszi el a hasznos teret. A kibontakozás jelei termé­szetesen már tapasztalhatóak. Mihelyt a Tolna megyében le­vő decsi termelőszövetkezet hulladékfeldolgozója megkap­ja a működéséhez szükséges hatósági engedélyeket, enyhül­hetnek a nehézséqek. Kilátás­ban van egy Garé környéki, veszélyes hulladékok gyűjtésé­re, szállítására, átmeneti táro­lására és feldolgozására alkal­mas közös vállalat létrehozá­sa. Mivel dögkutak létesítésé­hez csak kivételes esetekben járulnak már hozzá a hatósá­gok, eqy nagyobb körzet álla­ti hulláit feldolgozó húspép üzem létesítésének gondolata is felvetődött, melyet jelentős támogatóssal és kamatmentes hitellel közösen hozhatnának létre a térség mezőgazdasági nagyüzemei. Balog N. Magyarországi bemutató Füsti Molnár Éva és Gergely Róbert — Vigyázzatok, jön a fali Gyertek előbbre mindnyájan! Kezdjétek el újra onnan, hogy Sammyt átugráljátok — a ren­dező Vas-Zoltán Iván a közép­ső széksorok egyikéből adja tanácsait, a színészek előre­lépnek, Gergely Róbert meg­kéri a zenekar tagjait, kicsit hangosabban játsszanak, mert a nagy zsivajban, amit ők csapnak a színpadon, nem hallják rendesen. Főpróba a Pécsi Nemzeti Színházban, az utolsó előtti si­mítások a szombat esti (19 óra) premier előtt. Willy Russel mai angol író kétrészes musi­caljét magyarországi bemuta­tóként adják elő a nagyszín­házban. Russel nemcsak a da­rabot írta, hanem ő szerezte a zenéjét is. Willy Russel első si­kerét a Beatles együttesről írott musicaljével aratta 1974- ben. Legkiemelkedőbb műve egy kétszemélyes prózai darab, amely bemutatása után el­nyerte Angliában az „cv víg- játéka” díjat. A Vértestvéreket 1983-ban mutatták be először az író szülővárosában Liver­poolban, majd Londonban, és négy díjat is kapott érte. Az egymástól elszakított testvérek története cselekményes, for­dulatos, a drámai eseménye­ket humoros epizódok tarkít­ják. A Vértestvérek főbb szere­peit Vári Éva, Gergely Róbert, Újlaky László, Nagy Annamá­ria, N. Szabó Sándor, Bánky Gábor, Pálfay Péter, Füsti Mol­nár Éva játsszák. A koreográ­fiát Eck Imre készítette. történt ez a 7. ötéves terv- koncepció kidolgozásánál is. A tervezés ilyen demokratizá­lódásában a Hazafias Nép­front és annak szervezetei je­lentős szerepet vállaltak. A tanácsi önállóság növe­kedése is azt a kívánalmat erősíti, hogy a Hazafias Nép­front közvetítésével a lakos­ság mind szélesebb rétegei vegyenek részt a tervezésben — hiszen a közös tervkialakí­tás a végrehajtás feltételeit is javítja. Szólt azokról a szemlélet- változásokról, melyek éppen a népfrontmozgalomból in­dultak ki a településfejlesztés területén. Az új rendszerű ta­nácsi gazdálkodás például lehetővé tette a községek, kis települések fejlődését is, a ha­tékony pénzfelhasználás fel­tétele azonban, hogy a fel- használás megtervezésében vegyenek részt az állampol­gárok is, találkozzanak az el­képzelések. Az előadást követő vitában Steinhőfer Károly, a HNF me­gyei főelőadója a munkabi­zottságok programjait ismer­tette, majd Horváth Endre, a Baranya Megyei Tanács terv­osztályának vezetője értékelte a tanácsi szervek és a nép­frontbizottságok eddigi együtt­működését, illetve jelölte meg azokat a területeket, melye­ken jobb együttműködésre van szükség. Szólt néhány ellentmondásról is, hogy pél­dául hiába teremti meg egy kétezres község a körzeti or­vosi ellátás feltételeit, ha az érvényben levő minisztériumi rendelet ezt megakadályozza. Felszólalásában kiemelten foglalkozott Baranya két tér­ségének felzárkóztatásáról, il­letve a helyi tervek összehan­golásának szükségességéről, melyben a HNF-nek szintén jelentős lehetőségei vannak. Balázs János a kertbarátok és kistenyésztők képviseleté­ben az ivóvízgondok meg­szüntetését szorgalmazta, Gallusz József pedig azzal a kényelmes szemlélettel szállt szembe, amely a „nincs pénz''-re való hivatkozással megakadályozza a megvaló­sítható kibontakozást is. De- szancsics János bólyi HNF- titkár az ipar—mezőgazdaság, illetve a lakásépítkezés témá­jában szólt, Jakabos Zoltánná pedig a fogyasztók tanácsa elnökeként ellátási gondok­ra hívta fel a figyelmet. Dr. Mocsári Ilona, a gazdasági és településpolitikai munka- bizottság tagja azt a nézetet erősítette meg, hogy a terve­zéskor az adott feltételekre •kell meghatározni a célokat, de figyelembe kell venni, hogy a feltételek változhat­nak, s hogy azokra is legye­nek meg a megfelelő terveink. A tanácskozás az elnöklő Krasznai Antal megyei HNF- titkár zárszavával ért véget. B. L. Budapesten befejeződött a szocialista országok televízió és rádió szervezetei vezetői­nek értekezlete, amelyen az együttműködés további fej­lesztéséről, közös műsorak­ciókról tárgyaltak. A delegá­ciók vezetőit szerdán fogadta Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A tanácskozással egyidejű­leg két évre szóló együttmű­ködési megállapodást kötött a Bolgár Televízió és Rádió Bizottság a Magyar Rádióval. A munkatervet Sztefan Tih- csev, a Bolgár Televízió és Rá­dió Bizottság elnöke és Hárs István, a Magyar Rádió elnö- ka írta alá. A Pénzügyminisztérium meg­hívására január 6. és 8. kö­zött hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodott Miguel Martin Fernandez spanyol pénzügyminiszter-helyettes. A spanyol pénzügyi vezető és magyar vendéglátói eszme­cserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó té­mákról és áttekintették a két ország közötti gazdasági, pénzügyi kapcsolatok helyze­tét, fejlesztésének lehetősé­geit. Migyei Martin Fernan- dezt fogadta Hetényi István pénzügyminiszter és találko­zott Bartha Ferenc miniszter- helyettessel, az MT Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetőjével. Dr. Hutás Imre egészség- ügyi minisztériumi államtitkár és Dangászurengij Szaldón, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete szerdán aláírta az 1986—1990. évekre szóló magyar—mongol egész­ségügyi és orvostudományi együttműködési tervet. Az öt évre szóló terv előirányozza a két ország közötti együttmű­ködést, az anya- és gyermek- védelem, a hosszú távú egészségügyi előrejelzés, az egészségügyi tudományos­oktató szakemberek képzése és továbbképzése, valamint a gyógynövények kutatása té­mákban. Szerdán ülést tartott a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöksége. Az ülés napirendjén a sajtótörvény készülő tervezete szerepelt. Miként elhangzott, ez lesz Ma­gyarországon az első átfogó, a sajtóval, a lapkiadással, a tájékoztatás kérdéseivel fog­lalkozó törvény, ugyanis eddig e terület szabályozásával csu­pán alacsonyabb szintű jog­szabályok foglalkoztak. Az el­nökség örömmel üdvözölte a tervezetet, amely átfogóan tar­talmazza a sajtó feladataira, válamint az állampolgárok tá­jékoztatásában az állami és a szövetkezeti szervekre, a társa­dalmi szervezetekre és az egyesületekre háruló kötele­zettségeket. Mezőgazdasági szakképzés Nagykanizsán Nagykanizsán, a C&rháti Sándor Szakközépiskolában 1978 óta folyik gépészképzés, a következő tanévben újra indul a technikusképzés. A tanulmá­nyi idő 5 évére bővített és kor­szerűsített általános és szakmai művelődési anyagot állítottak össze. Már első osztályban megismerkednek a számítás- technika alapjaival, kötelező a második idegen nyelv taní­tása, az angol és német nyelv­ből lehet választani. A tanulók az utolsó két évben jelentős óraszámban tanulnak automati­zálást, irányítástechnikát, üzem- és munkaszervezést, valamint vezetési ismereteket. A tanulók az I. és II. osztály­ban egységes tartalmú általá­nos és műszaki képzést, továb­bá a szakközépiskolai szakmun­kásképzés, valamint a techni­kusképzés követelményeit egy­aránt kielégítő szakmai elmé­leti és gyakorlati alapozó kép­zést kapnak. A II. osztály be­fejezésével alapvizsgát tesznek, amely alapján III. osztálytól tanulmányaikat a technikus szakon további 3 évig, vagya szakmunkás-célú szakközépis. kólái szakon 2 évig folytathat­ják. A IV. évfolyam végén a szakmunkás ágon tanulók érett­ségi és képesítő vizsgával be­fejezik tanulmányaikat, a tech­nikus ágon tanulók érettségi vizsgát tesznek magyar, törté­nelem, matematika és fizika tantárgyakból. Ök az V. évfo­lyamon csak szakmai csak szakmai elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek, majd a jelöltek technikus minősítő vizs­gával zárják tanulmányaikat. A technikus ágon végzett ta­nulók rövid üzemi gyakorlat után minden olyan termelésirá­nyítói, középvezetői munkakört betölthetnek, amelyhez közép­fokú műszaki végzettség szük­séges. Pl.: művezető, üzemve­zető, üzemi technológus, mű­szaki koordinátor, üzemeltető technikus, szerkesztő rajzoló, műszaki programozó stb. Az 1986. szeptemberében in­duló négy első osztályba 120 gépésztechnikus jelölt — 60 ipari gépésztechnikus jelölt leány és fiú és 60 mezőgazda- sági gépésztechnikus jelölt fiú — felvételére nyílik mód. A mezőgazdasági gépész­technikus jelölt osztályokba Zala, Somogy, és Baranya me­gyékből is felvesznek tanulókat. Az 5 éves képzési idő alatt a jelöltek megismerkednek elmé­letben és gyakorlatban a nö­vénytermesztésben és állatte­nyésztésben használatos kor­szerű erő- és munkagépek, gé­pészeti berendezések gazdasá­gos üzemeltetésével, műszaki ellenőrzésével, karbantartásá­val, javításával, szerelésével. A korszerű üzem- és munkaszer­vezési, vezetési ismereteik bir­tokában rövid üzemi gyakorlat után képesek lesznek középve­zetői munkakör ellátására. Az iskola január 11-én szom­baton 8—13 h-ig nyílt napot szervez, várja az érdeklődő szülők és Vili. osztályos tanulók látogatását. Vértestvérek

Next

/
Oldalképek
Tartalom