Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-07 / 6. szám

1986. január 7., kedd DunQntau napló 5 Gyermekruhák a magyarteleki varrodából Megnövekedtek a piaci igények Immár négy hónapja üze­mel Magyarteleken a Bara­nya Megyei Népművészeti Szövetkezet és a helybéli Vö­rös Október Termelőszövet­kezet által közösen létreho­zott varroda. Az első hóna­pokban gyermekpizsamákat és lányka ruhákat, jelenleg naponta 50—60 darab step­pelt fiúruhát gyártanok. Ter­mékeik az igények szerint változnak. Kezdeményezé­sükkel nemcsak a hazai vá­lasztékot, hanem a tőkés ex­portjukat is növelik. Ferencii György, a Nép- művészeti Szövetkezet elnö­ke elmondta, a varroda lét­rehozására azért volt szük­ség, mert bár a szövetkezet már régóta bevált profilja a könnyűkonfekció, tavaly új igények jelentkeztek. Hogy a vásárlók ezen megnöveke­dett igényeit is kielégíthes­sék, de a keresett, hagyo­mányos népművészeti cikke­ket is tovább gyárthassák, az eddigi kapacitás megnö­velésére, beruházásra volt szükség. Takács László, a termelő- szövetkezet elnöke szerint a néhány hónapja üzemelő varroda igazolta a hozzáfű­zött reményeket. Létrehozá­sával nemcsak a tsz olyan dolgozói, a 40-50 asszony jutott álláshoz, okikét addig neim tudtak folyamatosan foglalkoztatni, de a környék­beli cigánylakosság is. A múlt év december elejével sikeresen lezárult a betaní­tás időszaka, azóta normára dolgoznak a varrónők. A kö­vetkező negyedév programja a lízing szerződés feltétele­ként a tőkés export teljesíté­se, ennek keretében munka­ruhákat gyártanak majd. Amennyiben termékeik iránt tovább nő a kereslet, a gé­pek jobb 'kihasználása érde­kében is, a jelenlegi egy műszak helyett bevezetik a két műszakot, s Így akár megkétszereződhet a terme­lés. N. A. Január 6-án Mohácson talál­koztak a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetsége Mo­hács városi csoportja tagjaj és Mohács város párt- és állami szerveinek a vezetői. Az aktuá­lis politikai és társadalmi teen­dőket vitatták meg. * A Török Köztársaság buda­pesti nagykövete két napot töltött Baranyában. Osman Basman vasárnap a Pécsi Nemzeti Színházban megnézte A Denevér német nyelvű elő­adását. Tegnap felkereste Pé­csett a Várostörténeti és Mun­kásmozgalmi, és a Nem.es JEndre Múzeumot. A nagykö­vetet elutazása előtt fogadta Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke. * KölcsöntSI az utazásig Korszerű bankot alakítanak ki a pécsi Kossuth Lajos utcában Rövid időre bezárt az OTP Kossuth Lajos utcai fiókja. A bel­városi rekonstrukcióval összhangban felújítják, korszerűsítik az intézményt. A több mint száz éve épült ház földszintjén új, kor­szerű bankot alakítanak ki, ahol a betétek, a folyószámlák keze­lésén kívül számos más szolgáltatást is bevezetnek. A tervek szerint az idén nyáron nyíló intézményben egyaránt foglalkoznak valuta vétellel és eladással, valamint devizaszámlák vezetésével. A jólismert, hagyományos üzlet­ágak mellett ismét lehet majd széfet bérelni. A takarékpénz­tár 96 trezort biztosít erre a célra. A felújított épületben kap helyet az OTP—Penta Tours legújabb pécsi irodája is. Az elképzelések szerint ez a te­vékenység megfér a hagyo­mányos pénzintézeti feladatok­kal, sőt bizonyos tekintetben igen jól kiegészíti azokat. — Két éve, amikor OTP— Penta Tours néven létrejött a magyar—osztrák vegyesválla­lat, Baranya elsők között csat­lakozott a vállalkozáshoz — mondja dr. Horváth László, ez OTP Baranya megyei Igazga­tóságának igazgatója. — A Rákóczi úti utazási iroda mű­ködése azóta bizonyította, hogy érdemes volt belevágni ebbe az üzletbe. A siker arra ösztönzött bennünket, hogy a lehetőségek szerint bővítsük a szolgáltatást, ügyfeleinknek ne kelljen egyik helyről a másik­ra mennie, kapjanak meg mindent egy helyen. — Mit nyúft majd a Kossuth Lajos utcai iroda? — A repülőjegytől az érték- megőrzésig mindent el lehet a helyszínen intézni. Arra számí­tunk, hogy a hazai és a kül­földi turisták hamar megked­velik a belváros szívében nyíló korszerű bankot. Az újjáalakí­tott intézményben 18—20 em­ber dolgozik és nagy szerep jut a különféle modern gé­peknek, berendezéseknek is. A felújítási munkálatok ki­vitelezője a Szentlőrinci Költ­ségvetési özem, a tervek sze­rint tavaszra végeznek az épí­téssel. Ezután kezdődik a bel­ső tér kialakítása, amelyet az Iparművészeti Vállalat végez. Ha elkészül az átalakítás, sze­rény, Ízléses és korhű környe­zet fogadja a betérőket. Jelenleg a deviza-valuta csoporthoz tartozó utazási iro­da a Kossuth Lajos utcában már önálló egységként műkö­dik. Bár a kötöttség eddig sem vált hátrányukra, a na­gyobb önállóság nyilván na­gyobb lehetőségeket jelent. Mindenesetre a tavalyival sike­res évet zárt az OTP—Penta Tours pécsi irodája. Csoportok­nak és magánszemélyeknek több mint 1 000 000 forintért adtak el repülőjegyet, az álta­luk szervezett utak közül a há­romnapos bécsi kirándulások, az ausztriai üdülések, a görög és jugoszláviai nyaralások vol­tak legnépszerűbbek. F. D. 20 éven felülieknek Beiratkozás a Dolgozók Általános Iskolájába T 20 éves kortól olyan fel­nőttek beiratkozását vár­ják tegnaptól Pécsett, a Dolgozók Általános Iskolá­jában, akiknek nincs meg a nyolc osztályuk. Kárpáti Árpádtól, az intézmény igazgatójától kérdeztem: Várhatóan sokan jelent­keznek-e a meghirdetett időpont végéig, január 20- '9­— Sajnos, nem valószí- 1 nű. Az utóbbi években fo­kozatosan csökken a lét­szám iskolánkban, különö­sen a 20 év felettiek van­nak kevesebben. Sokszor úgy tűnik, a vállalatok sin­csenek eléggé érdekelve abban, bogy dolgozóik el­végezzék a nyolc osztályt. Valóban ez lehet a ma­gyarázat, hiszen hivatalos adatok alapján az általá­nos iskolát 14 éves korig be nem fejezők aránya 15 százalék körül van évek óta hazánkban. Mégis megszűntek a korábban népszerű vállalati kihelye­zett tagozatok. A most hirdetett, 20 év felettieknek szánt úgyne­vezett intenzív munkásto­vábbképzésen öt hónap alatt végezhetnek el egy osztályt a jelentkezők. Fel­vételi vizsga nincs, egy adott évfolyam akkor in­dul, ha legalább tizenöten jelentkeznek. Ebben az esetben viszont az általá­nos iskola bármely osztá­lyát megkezdhetik a ta­nulók — január 27-től. Az oktatás heti két alkalom­mal lesz, délutánonként. BEBHBUUAilBBI A nyugdíjasok szabadegyetemének záróünnepségét rendezték meg tegnap Pécsett, a TIT Bartók Klubjában, amelyen dr. Grastyán Endre akadémikus 98 oklevelet adott át a hallgatóknak. A nagy érdeklődésre való tekintettel újabb kétéves tanfolyamot, valamint kísérleti harmadik évet indítanak a kétéves kurzust már elvégzett nyugdíjasoknak. Lauer Györgyi felvétele A szakszervezetek kongresszusának küldötte A bőrösök képviseletében Az általános iskola után rögtön dolgozni ment, azóta is a bőrösö'k közé tartozik Er­dős/ Jánosné, a Pécsi Bőrgyár meása; így hát jól tudja, mi­lyen gondok és eredmények jellemzik az iparágat. Annál is inkább, mert résztvevője volt az ágazati szakszervezeti kongresszusnak is. Öt dele­gálták a szakszervezetek kong­resszusára is.- 1971 óta dolgozom itt a Bőrgyárban, három éve lettem meós, s egy éve az akkor újon­nan alakult bőrdíszműüzem dolgozója vagyok. A munka mellett szereztem érettségit, majd szalomunkásbizonyítvónyt, két gyermekem van, s a na­pokban költöztünk új családi házunkba, amit Kozármisleny- ben építettünk. Nem panasz- kodhatom tehát, hogy esemé­nyek nélkül teltek az évek. 1981-ben vettek fel a pártba, ott is feladatot kaptam, az egyik pártcsoport helyettes ve­zetője vagyok. Természetesen szakszervezeti tag vagyok az­óta, hogy dolgozom, de tiszt­séget csak tavaly bíztak rám, igaz akkor jelentősét: a szak- szervezeti bizottság tagjának választottak, s a nőfelelősi re­szort lett. az enyém. Az év első bórgyári munka­napján beszélgettünk Erdősi Jánosnéval. Ekkor neki még alig volt munkája, hiszen a késztermékeket már kiszállítot­ták, s a munkatársai még ja­vában dolgoztak azokon a da­rabokon, melyeket meóznia kell. Az ott készülő bőrdíszmű- vek mellett a teljes egészében nyugati exportra kerülő bőr­talpakat is ő vizsgálja át, mi­előtt dobozokba csomagolják. — Jól dolgoznak munkatár­saim, az ellenőrzés ezért is szúrópróbaszerű. Ha szót kap­nák a szakszervezetek kong­resszusán, akkor ezzel is eldi­csekednék, s azzal is, hogy a Pécsi Bőrgyárban tudnak ke­resni az emberek. Nekem nem kellene panaszkodnom az itte­ni bérek miatt. De azt mórén is szóvá tehetném, hogy a mi szakmánk, ami neve szerint könnyűipar, bizony kemény fi­zikai munkát követel meg. A bőrdiszműüzemet is azért hoz­ták létre, hogy rehabilitációs munkahelyet teremtsenek azoknak, akik más műhelyek­ben már nem tudnának dol­gozni. Szólnék arról is, hogy noha üdülési lehetőségeink jók, de általában is kevés az olyan beutaló, melyet az egész családdal, tehát a gyerekek­kel együtt lehet igénybevenni. Azt is elmondanám, hogy ná­lunk a szervezettség szinte százszázalékos, de azt is, hogy sajnos nem mindenki tudja, hogy mi mindennel foglalkozik a szakszervezet, hogy a szak- szervezeti tagoknak milyen jo­gaik és milyen kötelezettsé­geik vannak. Még van időm tájékozódni, munkatársaim véleményét kikérni, mielőtt el­indulok a kongresszusra, s ha ők megbíznak a felszólalással, akkor jelentkezni is fogok. Azt mondja még Erdősi Já­nosné, hogy a szakszervezetek kongresszusán már nemigen érdemes foglalkozni a felszó­lalóknak a helyi ügyekkel, hi­szen azokról esett már elég szó az ágazati kongresszusig bezárólag. A szakszervezetek kongresszusán a szakszerveze­tek egészét érintő kérdésekben kell véleményt nyilvánítani a helyi tapasztalatok alapján. B. L Hétfőn ünnepi tanácsülést ren­deztek Sárbogárdon abból az al­kalomból, hogy á települést vá­rossá nyilvánították. A művelő­dési központban megtartott ava­tóünnepséget Szalai István ta­nácselnök nyitotta meg, majd Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kö­szöntötte az új város lakóit, további sikereket kívánt mind­azoknak, akik munkájukkal elősegítették a település gya­rapodását és hozzájárultak a várossá válás feltételeinek megteremtéséhez, majd átadta a várossá nyilvánítást tanúsító okmányt. A tanácsülésen, ame­lyen részt vettek a megye párt- és tanácsi vezetői, városainak küldöttei, a környező települé­sek képviselői, ünnepi műsor­ral is emlékezetessé tették az eseményt. Sárbogárd, a 63. sz. út men­tén 7 kilométer hosszan el­nyúló jelenleg 13 és félezer lakosú Fejér megyei település egy évszázada egyszer már mezővárosi rangot kapott. Ma vonzáskörzetébe 21 falu tarto­zik és 48 ezer lakos közigaz­gatási, ellátási, irányitó, szer­vező központja. Tanácskozás a bős­nagymarosi vízlépcső­rendszer építésének feladatairól A bős-nagymarosi vízlép­csőrendszer építésének Komá­rom megyei feladatait egyez­tette hétfőn Komáromban az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat a nagyszabású mun­kában érdekelt Komárom me­gyei üzemek, vállalatok, taná­csok és termelőszövetkezetek képviselőivel. A megbeszélésen ismertették, hogy a vízlépcső- rendszer duzzasztásának hatá­sára a komáromi Duna-szaka- szon is számolni kell a folyam vízszintjének emelkedésével. Ezért az egész térségben olyan árvízvédelmi műveket építenek, amelyek a vízszintemelkedés ellenére is a legnagyobb biz­tonsággal védik az egész te­rületet az árvizek ellen. A nagyszabású munkálatok nyomán a jelenleginél sok szempontból kedvezőbb hely­zetet teremtenek Komárom megye Duna menti települé­sein. üdülésre alkalmas új te­rületeket nyernek például Al- másneszmély, Esztergom, Pi­lismarót és Dömös térségében. Javul az ivóvíz-ellátás, a me­zőgazdasági üzemek egész so­ra rendezkedhet be öntözésre, megszűnnek a fakadó vizek, amelyek az eddigi árvizek ide­jén sok gondot okoztak. A hétfői tájékoztatót azért rendezte meg az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat, hogy az érintettek javaslatai­nak figyelembevételével készít­hessék el a kiviteli terveket. Ez év második felében a bel­vízcsatornák építésével a hely­színi munkálatok is megkez­dődnek a komáromi öbölben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom