Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-05 / 4. szám

Hangulatos belvárosi utca Bonyhádon Cseri Lászlá felvétele Mit írna Ady mai kisvárosainkról?... Városszépítők, városvédők Körkép a régió néhány kisvárosából lfeszfelek ca liftből Az ügyelet azonnal visszajelez A PIK minden felvonóját bekapcsolják a rendszerbe Menedzseriroda Kaposváron Vitorláshajó Moviki­tőkével Egy év alatt 15 millió forint forgalmat bonyolított le a No- viki Kisüzemi Innovációs Iroda kaposvári kirendeltsége. Talál­mányokat menedzselnek, hiánycikkeket termeltetnek, tő­két adnak az újdonságokat ígérő vállalkozásokhoz. A kaposvári kirendeltség 1985 januárjától Baranya, So- moqy és Tolna megyében pró­bálja sikerre vinni az innová­ciót. Az első év tapasztala­tait úgy összegezik: a legtöbb új ötletet Baranyában találták, a legtöbb hiánycikk­eltüntető termelőre Somogybán akadtak, Tolna pediq egyelőre „fehér folt”, ott alig sikerült kapcsolatokat teremteniük. A váratlanul nagy nyereség azt is lehetővé tette, hogy „al­bérletből” saját irodába köl­tözzenek. Bemutatótermük is van már, ahol néhány érdekes­ség látható. A falon két doboz villog és sípol. — Műtéti bemosakodó készü­lék ez — magyarázza Balogh István kirendeltségvezető. - Pontosan adagolja a vegyszert és jelzi az operációhoz készülő team tagjainak, mikor kell a folyadékautomatához járulniuk. A Pécsi Honvéd Kórházban és a Kaposvári Meqyei Kórházban máris megkedvelték. Az anyatejgyűjtő rendszernek most végzik kórházi gyakorlati próbáit. Létezik állandó helyre telepített, valamint hordozható változatban is. Egész más terület: import­helyettesítő pótalkatrészek me­zőgazdasági gépekhez. A Ka­posvári Agroker kérésére kis­iparosokkal gyártatják ezeket. Nemrég egy munkaközösség olcsón készíthető vitorláshajó terveit mutatta be a mened­zserirodában. Ebbe a Noviki tőkével „száll be”. Milyen újdonságokkal fog­lalkoznak még?- Négy-öt, komolynak mond­ható találmány leírása van az íróasztalomban - mondja az irodavezető. — A többi titok. Nagy a versengés, aki először csap le valamire, az sok pénzt nyerhet. Ez még akkor is úgy van, ha egyébként nekünk is meg kell küzdenünk a hazai innovációs folyamatot nagyon lelassító bürokratikus akadá­lyokkal. Mondjuk úgy: a hazai viszonyok között mi rendkívül gyorsak vagyunk. Luthár Péter Ady Endre ha ima körülnéz­ne, nemcsak azt tapasztal­ná, amit a „Kisvárosok őszi vasárnapiá"-ban megismert és megörökített. Ha ma élne, másfajta verset írna, hiszen e dél-dunántúli kisvárosok kö­zönségének egy lelkes, okos gyölekezete legalább negyed­évenként összegyűlik, hogy meghányja-vesse: hogyan le­hetne szűkebb hazájuk szebb és vonzóbb — másoknak is. Erről szeretnénk beszámolni e sorokban. Dombóvár A városszépítő egyesület mindössze egy éve működik itt. Ezalatt is számos városrende­zési és fejlesztési kérdésben ■kikérték a véleményüket. Bárki meggyőződhet róla, ha végig­utazik Dombóvár főútvonalán. Erről esett szó legutóbbi talál­kozójukon is a napokban, ami­kor a város VII. ötéves tervi el­képzeléseiről rendeztek nyil­vános vitaestet. Az elhangzott kérdésekre a tanácselnök, Vi- dóczi László válaszolt. Meg­tudtuk: a mit és hogyan kér­déseit megbeszélni minél szé­lesebb körben szeretnék, a nyílt várospolitika jegyében. Megtudtuk azt is, hogy a fő­tér túlsó oldalán szerinte is négyszintes épületek kellenek majd, alul üzletsorokkal. S azt is, hogy a patinás, hajdani Korona vendéglőt 1990-ben adják át rendeltetésének. Úgy, amilyen a századvégén lehe­tett. A művelődési központ magastetős beépítését Mako- vecz Imrével terveztetik meg, s ezzel újabb 800 négyzetmé­terrel növekszik az intézmény hasznos tere. Felkutatják vagy újra elkészítik a városközpont 3 szép, egykori kandeláberét. Rendbehozzák a hősök emlék­művét. Pável Ágostonnak, horvát-szerb és magyar műfor­dítónak pedig, aki a gimnázi­um tanára volt a tizes évek­ben, emléktáblát állítanak. Bonyhád A városszépítő és városvédő kör itt a legfiatalabb: 1985 novemberében alakult meg, 70-80 taggal, 11 tagú veze­tőséggel. A jövő évben elsősor­ban a városrendezési, város- fejlesztési munkát szeretnék segíteni. Szekciókat alakítot­tak, s programjukra tűzték a város és városkörnyék törté­nelmi emlékeinek, természeti értékeinek feltárását, védelmét. Fölülvizsgálják a város utca­neveit, s ahol rossz vagy mél­tánytalan volt a hajdani el­nevezés megváltoztatása, ott javasolják az egykori döntés fölülvizsgálatát. így kerül sor például dr. Lotz János, a je­les finnugor nyelvész utcájá­nak „viszaigazítására”. (Egy­kor bonyhádi diák volt: je­lenleg az utca a „Károly" ne­vet viseli . . .) Forberger Lász­ló tanárnak, aki 1902-ben vil- lanytelep-társulatot, tejszövet- kezetet szervezett, uszodát építtetett, ismét visszaállítják a névtábláját. (1934-től 1946-ig utcája volt Bonyhádon.) Baja A bajaiak példás — és ha­gyományos — városszeretetére már több ízben utaltunk. Vá­rosszépítő egyesületük tervei­ben is ez tükröződik. Javas­lataik közt szerepel Baja — átutazók számára jól ismert — sétáló központjának további csinosítása. Megismertetik, vé­leményezik - a lakosság minél szélesebb körű visszajelzései alapján — a Béke tér komplex rendezési tervét. Felmérik, do­kumentálják a bajai temetők védelemre érdemes sírjait, sír­emlékeit. Javaslatukra bronzba öntik és újra elhelyezik a Déry- kertben Déry Frigyes bronz mellszobrát. Belekapcsolódnak a Sugovica-part és a Petőfi sziget rendezésének több éves programjába, hogy e területek minél kulturáltabban fogad­hassák a növekvő idegenfor­galmat. Baja tíz év múlva 300 éves fennállását ünnepli. Kez­deményezésükre egy alkalmas városszéli helyen 30 hektáros jubileumi parkot alakítanak ki. Barcs Hatodik éve működik a Barcsi Urbanisták Egyesülete. Tagjai: építészek, helytörténé­szek, műszaki szakemberek ed­dig is sokat tettek a lakossági kapcsolattartás, véleménycsere szempontjából a város új, s egyre szépülő arculatának formálásában. Bevonták a la­kosságot az új lakótelep zöld­területeinek, külső rendezésé­nek munkálataiba. Az új vá­rosközpontra kiírt pályázat munkáinak hivatalos elbírálá­sa előtt, mintegy társadalmi zsűriként, véleményezték a beérkezett pályamunkákat. E terv izometrikus rajzai nyo­mán, az urbanisták segítségé­vel várják a lakosság legszé­lesebb köreiből a véleménye­ket: milyen lesz, illetve milyen legyen az új városközpont? Addig is a főutcai épület- homlokzatok, üzletportálok esz­tétikusabbá tételére 1986-ban pályázatot írnak ki, három díj­jal. W. E. — Szilveszter estéjén előbb az Ybl Miklós utca 1., majd né­hány perc múlva a 4. számú ház liftjéből jött a vészjelzés. Mindkét helyen egy-egy hölgy lett a lift foglya — emlékezik Szitás György, aki az óév utolsó estéjén volt szolgálatban. — Néhány perc alatt kimentettem mindkét utast a szorult helyze­téből A Pécsi Ingatlankezelő Válla­lat újmecsekaljai központi vész­jelző-rendszerébe 30 liftből fut­hatnak be a vészjelzések. Ha elakad a lift menet közben, vagy nem lehet célba érkezve az ajtaját kinyitni, az utas köny- nyen pánikba esik. Joggal. Mert elképzelhető, hogy a házmes­ternek lejárt a munkaideje és elment otthonról. Iqy a sorsára hagyott, bennrekedt utas két­ségbeesve várhatja, amíg vala­ki segítséget hoz, hogy az ki­szabadítsa szorongatott helyze­téből. Magam is jártam már így, és őszintén szólva az ellen­ségemnek sem kívánom az át­élt, végtelennek tűnő percek gyötrelmeit a lift rabságában. Az Ybl Miklós utca 7. számú lépcsőházának földszinti helyi­ségében — vagy annak alköz­pontjában a 17 emeletes ház földszintjén — egy táblán ap­rócska égők teszik élővé a kap­csolatot a 30 lifttel. Ha bárme­lyiknek foglya lesz az utas, az a fülkében megnyomja a vész­jelző gombját, sípolás jelzi neki vissza, hogy él az SOS-rendszer és a beépített hangszóróban bejelentkező ügyeletes liftmen­tő máris megnyugtatja, hogy perceken belül ott lesz. Nagy Gábor, a PIK felvonó­műszaki ellenőrének újítása nyomán valósult meg a vész­jelző-rendszer, Bezensek Antal felvonószerelő kisiparos kivitele­zésében. S hogy mennyire élet­képes, az azt is jelzi, hogy a PIK fenntartásában üzemelő 181 pécsi felvonó mindegyikét 1988 végéig rákötik valamilyen vészjelző-rendszerre. Majd két éve építették meg az első vészjelző-rendszert, amely ugyan beszédkapcsolat nélkül, de 8 lift bajbajutott uta­sainak jelentette a biztonságot. Azt követte az Ybl Miklós utcai 30 liftet felügyeld stabil rend­szer, amely már lehetővé teszi a bennrekedt utas és a kimen­tője közti beszélgetést. A jövő a mobil, azaz a mozgatható központi vészjelző-rendszeré, mely egy-egy lakóskörzet 6—8 (legfeljebb 15) liftjének bajba­jutott utasainak mentését teszi gyorssá. A házmesterlakásokba beépített csatlakozási pontokra csak felhelyezik a vándorköz­pont készülékét és az épp ügye­letes házmester azonnal veszi az esetleges vészjelzést és siet elhárítani a bajt. Tehát a ház- felügyelők egymást váltva ügye­lik a lifteket, mentik ki az uta­sokat. Idén márciusig a PIK liftjei­nek felét már ilyen üqyeleti köz­pontokra fűzik fel. Ez a lift­mentő szolgálat kiépítése fel­vonónként ugyan 18—22 ezer forintba kerül, de ez a megol­dás országos viszonylatban is olcsónak mondható. A megbíz- hatósóqáról és az utas bizton­ságáról nem js beszélve. Murányi László Az újmecsekalji központi felvonó vészjelző-rendszert ellenőrzi Bezensek Antal és Nagy Gábor, az Ybl Miklós utca 7. számú ház földszinti helyiségében. Pécsett a Suzuki Alto Próbaúton az új japán kisautóval Jó vezethetőség, megfelelő stabilitás, ízléses belső kiala­kítás — így foglalhatnám össze annak a próbaútnak első be­nyomásait, amelyet a Technika című folyóirat tesztjének része­ként tehettem. A lap munka­társa, Petrák János 1985 utolsó napján hozta néhány " órára Pécsre a Suzuki négyszemélyes kisautóját, az Alto GL-t. Már első ránézésre is feltűnt a négy ajtó: hasonlóan kismé­retű kocsiknál ritkán alkalmaz­nak ilyen kivitelt. A számok még meglepőbbek: a teljes hossz mindössze 3215 mm, az autó szélessége pedig nem éri el a másfél métert (1395 mm). Ennek ellenére négy felnőtt számára hosszú távon is ké­nyelmes utazást biztosít. Meglepően nagy és jól hoz­záférhető a csomagtér, amely­nek ajtaja a fűthető hátsó szél­védővel egybe van építve. Kár, hogy ezen az üvegfelületen an­nak ellenére sincs ablaktörlő, hogy nagyon könnyen bepisz­kolódik. A Suzuki Alto GL tömege 630 kg, és - az utasokat is be­leértve - 400 kg teher szállí­tására képes. A háromhenge­res, vízhűtéses, elöl keresztben elhelyezett, 796 köbcentiméte­res motor 29,4 kW (40 LE) tel­jesítményű. Csomagok nélkül, három utassal tíz másodperc alatt gyorsítja fel az autót 70 km/ó sebességre. A sebességváltó négy foko­zatú, rendkívül könnyen kezel­hető. Az előbb leírt terhelés mellett az egyes fokozatban 40, a kettesben 70, a hármas­ban 110 km/ó az általunk mért végsebesség. Kis kerekei miatt a jármű a gödrökre elég érzékeny. Lejtőn haladva, fékezéskor bizonyta­lansági érzése alakul ki a ve­zetőnek - nehezen fékezhető. A bizonyára legtöbb embert érdeklő fogyasztásra vonatko­zóan, tapasztalatomra hivat­kozva megalapozatlan volna bármit írnom. Fogadjuk el a reálisnak tűnő hivatalos adato­kat: 90 km/ó sebességnél 5,3, 120-nál 6,2 liter az Alto fo­gyasztása. Városban 6,7 liter 92-es benzin fogy száz kilomé­terre. A kormány a legfinomabb mozdulatra is reagál és a kap­csolók is szinte érintéssel mű­ködésbe hozhatók. A beépített páramentesítő kivitele inkább látványos, mint hasznos. A kocsi legszebb része a mo­tortér, amely nagyon zsúfoltnak tűnik, mégis minden könnyen hozzáférhető. A szerkezeti ki­alakításra is igaz az, ami ta­lán az egész autót iái jellemzi; minden eredeti ötlet nélküli, precíz kivitelű, nem kifejezet­ten modern a Suzuki Alto GL. Ahogy mondani szokták, na­gyon „jóindulatú” autó: leta­posott hevon, latyakon, nedves úton egyaránt kitűnően volt vezethető. Magyarországi for­galmazásáról egyelőre nincsen szó. Sz. Koncz István vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom