Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-31 / 30. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XLIII. évfolyam, 30. szám 1986. január 31., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Interjá dr. Földvári Jánossal, az MTESZ ■egyei elnökével (3. oldal) Lakásokban 6 millió farint kár (5. oldal) A 100 éves Bakti Ferenc köszöntése (5. oldal) Jelentés a VI. ötéves tervidőszak megyei tapasztalatairól, irányelvek a gazdaság- és életszínvonal-politikai célok megvalósításának VII. ötéves tervidőszaki Baranya megyei feladataira Könnyebb a kapálógép, bővült a tartozékok köre A megyei párt- bizottság ülése Utolsó simítások a szállításra váró kapálógépeken, és a napokban bemutatkozó kórházi ágyazó kocsin. Lauler László felvételei Sikeres temékek Szabadszentkirályról Elkészült az első Hygienia ágyazókocsi Három éve működik Baranya egyetlen árutermelő kisszövetkezete Szabadszentkirályon. A Fémipari Kisszövetkezet saját fejlesztésű termékeivel, például a KF—04 rotációs kapálógépcsaláddal meghódította a belföldi piacot. A tavalyi Pécsi Ipari Vásáron jelezték, hogy a kapálógépeken 1986-tól az amerikai gyártmányú Briggs motorra cserélik az addigi olasz motort. Állták a szavukat. A közdarabbal ellátott motor átszerelhető a szintén általuk gyártott fűnyíróra, s a tervek szerint komposztálógép és szivattyú is működtethető vele. A kistermelők régóta várták a kétsebességes alapgépet, mely a szántásnál nélkülözhetetlen. Az első száz darab előállítása folyik. A KF—04-tartozékok körét bővíti az áruszállító utánfutó, különlegességét az adja, hogy erre rá lehet ülni. Jelenleg a KERMI-nél vizsgálják. Az Agroberrel közös fejlesztésben hozták létre a sertéstelepeken alkalmazható önjáró takarmánykiosztó kocsit. A Sko- da-motorral működő gépegyüttes korszerűbbé, tisztábbá, könnyebbé teszi az állattenyésztési munkát. Termékeik közül kiemelkedő fontosságú c Hygienia betegfürdető kocsi. A Felkínálom műsor márciusi adásában az ország televíziónézőinek is bemutatják. Az első százas nagyságrendű szériagyártás idén januárban elkezdődött. A Pécsi Honvéd Kórház orvosaival közösen kifejlesztett eszköz különösen az égéses sérültek ellátását gyorsítja, könnyíti, valamint kíméli a betegeket. Bár a termelés csak pár hete indult, már érdeklődnek a betegfürdető kocsi iránt a svájciak, az osztrákok. Néhány napja készült el az első Hygienia ágyazó kocsi. Hasonlót kínálnak az osztrákok is megvételre, de annak az ára háromszorosa a Szabadszentkirályon gyártottnak. A kiskocsi nemcsak kórházakban, hanem szállodákban is jól alkalmazható. A termékekhez szükséges öntvényeket kooperációban gyártották decemberig. Ez évtől azonban a kisszövetkezet öntödéje állítja elő ezeket is. A kapálógépben ez már most változást jelent: nyolc kilóval lett könnyebb! Ugyanis vas helyett alumíniumból készül az öntvényrésze. A kapálógép nehezen emelhetőnek, kevésbé mozgathatónak számított, nem lehetett hol megfogni. Ez évtől fogantyúsan kerülnek a boltokba a gépek. A létesített öntöde kapacitása 90—100 tonna évente, ennek felét külső megrendelések teljesítésére fordítják. A Szabadszentkirály; Fémipari Kisszövetkezet gépei esztétikusak, mondhatni szemet gyö- nyörködtetők akár egészség- ügyi, akár mezőgazdasági termékről van szó. Talán ez a piaci sikerük egyik titka. L. Cs. K. Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról. Elismeréssel szólt az eredményekről, egyúttal felhívta a figyelmet a népképviseleti és az önkormányzati vonások erősítésének, valamint az igazgatás és a gazdaságszervezés módszerei továbbfejlesztésének fontosságára. A Miniszter- tanács kötelezte a kort- mányzati szerveket, hogy a Végrehajtó Bizottságnak nyújtsanak segítséget a megye társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló feladatok megoldásához. Tegnap Lukács Jánosnak, az MSZMP KB tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. A tanácskozás munkájában részt vett Markó István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. A testület megvitatta a VI. ötéves tervidőszak megyei tapasztalatairól szóló jelentést, valamint a gazdasági és életszínvonal-politikai célok megvalósításának VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó megyei irányelveit. A VI. ötéves tervidőszaki tapasztalatokról szóló jelentés többek között megállapítja, hogy a megyében a gazdálkodó szervek és tanácsok középtávú tervei összességében jól tükrözték a fő célokat, a megjelölt feladatokat. Azonban a tervidőszak folyamán a megvalósítás feltételei jelentősen megváltoztak. Többirányú, a vártnál szigorúbb központi intézkedésekre került sor. A megváltozott feltételek több vonatkozásban a feladatokat is módosították. Az anyagi ágazatok teljesítményei differenciáltan alakultak. Csökkent az ipar és építőipar termelése. Bővült a mező- gazdasági termelés, a közlekedés és a kereskedelem teljesítménye. Megyénkben a foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, legjelentősebben az építőiparban. Kevesebben dolgoztak az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben is. Néhány szakmában állandósult a munkaerőhiány. A kötelező munkaidő csökkenése a munka- és üzemszervezés javulásával járt együtt, de a munkaidőalap tartalékai még jelentősek. A munkaerő-gazdálkodásban új elemek — átcsoportosítások, átképzés, területi tanácsadás — jelentek meg, hatásuk azonban még nem széles körű. Az állami beruházások hatására, de a tervezettnél kisebb mértékben növekedtek a folyóáras beruházási ráfordítások, értékük mintegy 35 milliárd forintot tett ki. Központi döntések alapján csökkent a liászprogram és egyes célcsoportos beruházások forrósa. A kedvezményezett célok közül az energiaracionalizálás, az élelmiszergazdaságban az export- bővítés, illetve a gabonaprogram kapott nagyobb figyelmet. Tervszerűen megépült több jelentős termelő és a lakosság életkörülményeit javító beruházás, így pl. bővült a regionális vízrendszer, megvalósult a földgázhálózat kiépítése és a vasútvillamosítás. A lakás- és közműépítéseknél megnövekedett a magánerő bevonása, ez is hozzájárult egyes feladatok túlteljesítéséhez. A gazdálkodás hatékonysága szervezetenként eltérően változott, de összességében nem javult. A lehetőségek jobb kihasználására, a belső tartalékok feltárására, a költséggazdálkodás javítására, az erőforrások átrendezésére nem volt erőteljes az ösztönzés. Több területen romlott a termelékenység. A gazdálkodók pénzügyi helyzete kielégítő volt, de szélesebb körben gyengült a pénzügyi biztonság. Emelkedett a veszteséges, alaphiányos, illetve kritikus helyzetű vállalatok, szövetkezetek száma. A vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése keretében 29 gazdálkodó szerv vált önállóvá. Az önálló gazdálkodás tapasztalatai kedvezőek. A gazdálkodó szervek együttműködése javult, de elmaradt a lehetőségektől. Mintegy 700 vállalati munkaközösség szerveződött. Ezek döntően az alaptevékenységet bővítették, a szűk keresztmetszetek feloldását segítették. A belső irányítási és érdekeltségi rendszerek fejlődése lassú. Az új vállalatvezetési formákra az érintett szervezetek több mint kétharmada tért át megyénkben. Az előkészítés megfelelő volt. Tartalmi munkájuk kibontakozása eltérő színvonalon indult meg. A vezetés színvonala, nagyrészt követve a fokozódó követelményeket, emelkedett. Az új vezetők többsége megfelelő. Az ellenőrzés segítette a pénzügyi-gazdasági folyamatokban való tisztánlátást, a tapasztalatok szélesebb körben hasznosultak. Kiemelt figyelmet fordítottak a fontos társadalmi programok megvalósitására, a gazdálkodók gondjainak feltárására, elemzésére, a közérdekű bejelentésekre, a káros jelenségekre. A szocialista munkaverseny- mozgalomban több gazdálkodó szervezet kapott országos és megyei elismerést. A munkabérek 35—36 százalékkal emelkedtek. Az átlagos bérfejlesztés a szocialista szektor ágazataiban, illetve 1985- ben a különböző bérszabályozási formákba tartozó szervezeteknél közel azonos volt. Azonban a bérek és teljesítmények kapcsolata nem erősödött a szükséges méretben. Az élet- és munkakörülmények javultak. Csökkent a munkaidő, szerény mértékben nőtt a lakosság reáljövedelme és fogyasztása. Jelentős élet- körülményeket javító fejlesztések valósultak meg. A kiemelt társadalmi programokat sikerült túlteljesíteni, több lakás és tanterem épült, a vízellátás a tervezettet meghaladóan javult. A lakosság reáljövedelme 6-7 százalékkal emelkedett, az országos átlaghoz hasonlóan. A tervezettnek megfelelően, 4—5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az írásos jelentéshez dr. Dá- nyi Pál, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a megye fejlődése az öt évvel ezelőtt elfogadott céloknak és irányelveknek megfelelően ment vég(Folytatás a 2. oldalon) A Baranya Megyei Tanács beruházásában tanácsi számítástechnikai központot épit Pécsett, a Szigeti úton a Tolna Megyei Allamr Építőipari Vállalat. (Cseri László felvétele)
