Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-28 / 27. szám

1983. január 28., kedd Dunántúli napló 5 Szavazati a „D+E” zsűri és a közönség Az élső nyolc díjnyertes lábbeli Tervező taggyűlés Kétújfalun A kommunisták tevékenyen segítették elő az eredményes gazdálkodást Tartalmas, részletes és ala­pos munkatervet terjesztett elő a vezetőség nevében Farkas János titkár a kétújfalui ter­melőszövetkezet tegnap délután megtartott alapszervezeti tag­gyűlésén. „Ha mindezt teljesí­teni tudjuk, akkor jó beszámoló taggyűlésünk lesz az év végén — mondta azután a vitában már az egyik felszólaló —, hi­szen minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle.” Divatos és egészséges lábbelik a cipőbörzén Az országos cipő- és bőripari szakvásárnak hatodik alkalom­mal ad otthont a pécsi Nevelési Központ. Az elmúlt hét csütör­tökén nyíló börzét az üzletkötések előtt a közönség is megnéz­hette. Hétvégén több ezren tekintették meg a hazai ipar által kínált őszi—téli lábbeliket. Ezernyolcszáz látogató szavazott: kérdőivet töltöttek ki, hogy melyik gyár terméke nyerte el a tet­szésüket. A szombaton és vasárnap beérkezett szavazólapokat a Pécsi Bőrgyár számitógépén értékelték. Az összesítés után kitűnt, hogy 183 szavazattal első he­lyezést ért el az Endrődi Ci­pőszövetkezet világosszürke női csizmája. Második 168 sza­vazattal a Debreceni Cipőgyár száras, puha férfi sportcipője. Harmadik a Szigetvári Cipő­gyár piros, rövidszárú női csiz­mája 132 szavazattal. Negyedik a Debreceni Cipőgyár tépőzá­ras, magasszárú férficipője 119 szavazattal, ötödik a Minőségi Cipőgyár lapos sarkú, húzott felsőrészű női cipője 118 sza­vazattal. A tesztlapokon külön kérték a szavazatot 'kitöltők adatait, így valamennyien részt vehet­nek egy sorsoláson, melynek helyezettjei összesen tízezer forint értékű cipőt, csizmát nyerhetnek. A pontos névvel, és címmel kitöltött nyertes szel­vények tulajdonosai postán kapják meg n díjakat. A sor­solás hét végén lesz. Ugyancsak hét végén ült ösz- sze a ,,D-j-E" társadalmi zsűri is, hogy megítéljék, melyik mo­dellek érdemesek a „Divatos és Egészséges” embléma vise­lésére. Az orvosokból, szakem­berekből és újságírókból álló zsűrinek nem volt könnyű dol­ga: mind az 1384 lábbelit ala­posan átvizsgálta. Többszöri rostán estek át a 'kiválogatott modellek: előbb a divatossá­got, újszerűséget, utána az egészséges viselet követelmé­nyeit elemezték. Végül is 57 cipőt, csizmát tartottak érde­mesnek a „D+E” embléma viselésére. Kiderült, hogy idén a divatosságra fektettek na­gyobb súlyt a cipőgyártók, míg az egészségesség követelmé­nyei háttérbe szorultak. A gyermekcipők nagyrészénél csalókásak a bélés alatti hosz- szanti boltozattámasztók: nem mindig kerülnek ugyanarra a helyre, és rontják a lábizmok munkáját. Korszerűtlen, és nem higiénikus némelyik gyermek­csizma nylonzacskóba burkolt bélése. Könnyen szakad, be­ázik, és izzad benne a láb. A női cipőknél megint divat a hegyes orr, pedig ettől defor­málódnak a lábujjak. A túl lapos sarok sem segíti elő a helyes testtartást. Ugyanez vo­natkozik a férficipők egy ré­szére is. Megfigyelhető, hogy a felnőtt lábbelik jelentős há­nyadánál a bőr felsőbőrhöz műbőr bélést terveztek. Ez a kombináció szintén a lábgom­básodást segíti elő. Érdemes felidézni, hogy a cipőbörzéken miként alakult a „D+E” modellek aránya. Kezdetben 4—5 százaléka lett erre az emblémára jogosuft a bemutatott modellekből. A leg­utóbb 12—15 százalékuk el­nyerte. Most a börzén bemu­tatott lábbelik csupán négy százaléka kapta meg ezt az emblémát. Á. E. Hét réteg festék alatt az eredeti Flórián Restaurátorok műhelyében A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának restaurá­tor műhelyében jártam tegnap. A nyári, tájházakban végzett vidéki munka után — amivel ezek anyagát tartják karban, illetve új tájházak megnyitásá­hoz készítik elő a kiállítandó tárgyakat — ilyenkor télen nyu- godalmasabb munka folyik restaurátor körökben. A műhe­lyeikben munkálkodnak a fém­mel, porcelánnal és fával fog­lalkozó dolgozók. Fertői Miklós tárgyrestaurá­tor két kollégájával. Balog Nemzetközi gasztronómiai Sokak szerint a tavasz kö­zeledtének egyik csalhatat­lan jele, amikor megszapo­rodnak a vacsoraestek, a bálok Pécsett. Az idei kíná­latról, a Nádor és a Pannó­nia Szálló gasztronómiai rendezvényeiről tegnap a 'Nádor étterem különtermé­ben tartottak sajtótájékozta­tót. A részletekről Vajdáné Kovács Ágnest, az önálló egység igazgatóhelyettesét kérdeztük: — A báli szezon tulajdon­képpen már javában tart. Február elsejétől március végéig minden hét végére jut egy-egy rendezvény. A Nádorban az autósok, a gazdászok, a horgászok, a pedagógusok, az orvosok, a jogászok, a vadászok tánc­estjét rendezzük meg, de itt lesz az álarcosbál is, amit a Pécsi Nemzeti Színházzal közösen szervezünk. A Pan­nóniában a vitorlássport kedvelői, a patikusok, a jo­gászok és az utazási irodák dolgozói találkoznak. hetek Pécsett Báli szezon, vacsoraestek a Nádorban és a Pannóniában — Hogyan kapcsolódnak ehhez a gasztronómiai prog­ramok? — A vacsoraesteknek közel két évtizedes hagyománya van. Minden évben arra tö­rekszünk, hogy valami újat nyújtsunk vendégeinknek. Az idei programot például úgy állítottuk össze, hogy minél több érdeklődő találjon ked­vére valót. A hétfőn kezdődött estünk házigazdái Szabó De­zső mesterszakács és Kiss Károly vendéglősmester, a jó zenéről Dörömböző Géza és népi zenekara gondoskodik. — Mi lesz a folytatás? — Február 3-tól 7-ig a kí­nai konyha hetét rendezzük meg a budapesti Vörös Sár­kány étterem segítségével. Eredeti alapanyagból készült ételeket szolgálunk fel. Lesz kínai palacsinta és kacsa, szecsuáni sertés, rák kantoni módra, cápauszonyleves, bundázott banán és ana­nász. Aki elég merész, meg­próbálhat pálcikával en­ni. Farsangi meglepetésünk a hazai viszonylatban kurió­zumnak számító 150 éves ne­mesvámosi betyárcsárda be­mutatkozása. A bakonyi han­gulatot a csárdagazdák, Ka- kuk András és Székely Sán­dor biztosítják. De vendé­günk lesz néhány napig a tavaly nyílott budapesti Béke Szálló is. A Shakespeare és a Szondy étterem sajátos kínálata mellett a Zsolnay kávézó ételspecialitásaival is megismerkedhet a pécsi kö­zönség. F. D. Farkas Józseffel és Német Jó­zseffel régi, fából készült tár­gyak felújításán és megvédésén dolgozik. — Máriakéménden került elő ez a csaknem egyméteres Flórián-szobor. Megszakítások­kal immár hórom hónapja dol­gozom rajta, de a munka nagy része még hátra von. A töröttkezű barokk Flóriánt, aki a tűzoltók és Pécs város védőszentje, néhol még hét festékréteg takarja, csak ezek eltávolításával érhető el az eredeti faanyag. Csonko jobb­jában valamikor talán vödröt tartott, ilyen volt régen gya­kori megjelenési formája. Egy palotabozsoki szekrény­ajtót mutat Fertői Miklós. — Az emberek régen, hogy felújítsák kopott bútoraikat, okkersárga, oiajszerű festékkel kenték be annak felületét, amire barna festékkel vagy páccal, különböző technikával utánozták a fa erezetét Ez alól az úgynevezett fióder alól hozzuk elő a szekrényajtó ere­deti mintáját Az egyik ajtószárnyon mór előbukkantak a régi színek, az ajtó közepét egy épület talán valamilyen malom díszíti egy köralakú képben. A másik szárny még feltárásra vár, nem lehet tudni, mi kerül elő a fió­der alól. Az 1986-os esztendő munka­terve felől érdeklődöm. — Két nagyobb munka is fel­merült erre az évre. A magyar- egregyi vendégfogadó restau­rálása került szóba, de ennek kivitelezése még bizonytalan. A másik munka a Mohácsi Em­lékpark szobrainak megtisztítá­sa és konzerválása lesz. Itt 116 faszobor vár ránk, restauráto­rokra. Kaszás Endre Módosítani mégsem kellett a vezetőség javaslatát, mert a feltételek adottak idén is a jó munkához. A termelőszövetke­zeti kommunisták erjesztői vol­tak a gazdaság elmúlt évi si­kereinek is — s ez kötelezi őket. Az idei program közép­pontjában természetszerűleg a termelőszövetkezet gazdaság- és szövetkezetpolitikájának mind eredményesebb segítése áll, ám hogy ez valóban ered­ményes lehessen, ahhoz magá­nak az alapszervezetnek is erő­södnie kell. A taglétszámuk harmada ugyanis felmentett az aktív pártmunka alól: meg­öregedtek, tartós betegségek­kel küszködnek. A termelőszö­vetkezetben dolgozók harmada viszont a fiatalsághoz tartozik, s ha a gazdaság sikereiben ők is részesek, márpedig részesek, akkor a legkivólóbbaknak mun­kájuk alapján a párt tagjai kö­zé kell tartozniuk. Ez az alap­szervezet részéről tervszerűbb pártépítési tevékenységet kí­ván, amibe az is beletartozik, hogy a termelőszövetkezeti KISZ-szervezet súlya, rangja, vonzereje is erősödjön. S erre lehetőség van, mint ahogy azt a munkaterv feletti vitában Csökli Zoltán is és Horváth Ottó is elmondta a KISZ-esek nevében. Varga József a gazdaságpo­litikai célkitűzések helyességé­ről szólt, s arról, hogy az utób­bi három-négy év gazdálkodási eredményeit példamutatóan elősegítették a kommunisták. E példamutatásnak idén gaz­dagodnia kell a munkaverseny és a szocialista brigádmozga­lom terén, mégpedig úgy, hogy konkrét pórtmegbízatásokkal, s azok teljesítésével jelentsenek húzóerőt a párttagok. Ifj. Ma- retics József az ideológiai rész- Fiez szólt hozzá, s az eredmé­nyes pártoktatósi formák to­vábbi folytatása mellett állt ki. Mícs János is azt hangsúlyoz­ta, hogy a pórtmegbízatósok konkrét gazdasági feladatokra irányuljanak. A munkaterv ennek érdeké­ben azt is tartalmazta, hogy a pórtcsoportoknak ajánlják a következő témákat: tagok éves és középtávú megbízatásainak áttekintése, az igényekhez való igazítása; a pártfegyelem helyzetének vizsgálata; a páit- taggó nevelésben való Dárt- csoportteendők. A szövetkezed élet igen fon­tos eseménye lesz a tisztújító közgyűlés, melynek előkészí­tésében komoly feladatai van­nak a kommunistáknak, hiszen az a szövetkezeti demokrácia legjelentősebb fóruma: A pártalapszervezet prog­ramját o taggyűlések témái is híven tükrözik: legközelebb a fegyelmi munkáról és a tagdíj- besorolás tapasztalatairól lesz szó, majd a KISZ-választással, -kongresszussal foglalkoznak a párttagok. Ugyancsak a tag­gyűlés vitatja meg a szoc'clis- ta brigádmozgalom állását, fel­adatait, s sorra veszik a párt­csoportokban folyó munkát is. Nem hiányzott az éves rnun- katervből az sem, hogy mikép­pen kívánják megünnepelni a nemzeti és mozgalmi ünnepe­ket, mint ahogy döntöttek ab­ban is, idén kiket szándékoz­nak felvenni a párt soraiba. B. L. Az MSZMP Egészségügyi Bi­zottsága ülést tartott tegnap délután Pécsett a Mozgalmi Házban. Az ülésen megtár­gyalták az 1985. év munkáját és eredményeit, valamint az 1986-os évre javasolt munka­tervet. Ennek egyik célkitűzé­se a szocialista egészségügy színvonalának emelése. Az en­nek érdekében javasolt intéz­kedések közül néhány: az irá­nyító tevékenység szolgálja az intézmények és vállalatok köz­ti együttműködés további mé­lyülését. Szorgalmazni kell a dogozók szakmai képzettségé­nek javítását. Támogatni kell a munka minőségén alapuló differenciált bérezést. Hangsú­lyozni kell a munkafegyelem, a személyes példamutatás, o munkahelyi demokrácia érvé­nyesülésének íelentőségét, a munkahelyi légkör pozitív ala­kulásában és az emberséges betegellátásban. Az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács Prieszol Olga elnökletével hétfőn ülést tar­tott. A testület — a Főváros» Társadalombiztosítási Tanács elnökének beszámolója alap­ján — megvitatta a társada­lombiztosítás állami irányítá­sának bevetése óta a főváros területén végzett társadalom- biztosítási munkát, és állást foglalt a további feladatokról. Értékelte a megyei társadalom- biztosítási tanácsoknak az ala­csony összegű nyugdíjban ré­szesülők támogatása érdeké­ben végzett elmúlt évi munká­ját, és meghatározta a seqit- ségnyújtás ez évi feladatait. Vé­leményezte az egyes társada­lombiztosítási rendelkezések módosítására tett javaslatokat, végül megvitatta és elfogadto a testület 1986. évi munka­programját. A szocialista munkakultúra, munkaerkölcs és a hatékonyság címmel tudományos tanácsko­zást rendezett hétfőn Debre­cenben a Magyar Tudományos Akadémia helyi bizottsága. A konferencián Haidú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok me­gye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képvi­selői, valamint a régió felső- oktatási intézményeinek, párt­oktatási igazgatóságainak tár­sadalomtudományokkal foglal­kozó oktatói vettek részt. Nyers Rezső, az MTA Köz­gazdaságtudományi Intézeté­nek tudományos tanácsadója bevezető előadásában a konfe­rencia címében szereplő fogal­mak összetartozásáról szólva hangsúlyozta, hogy hatékony tórsadalmi-qazdasági fejlődés nem képzelhető el magas szín­vonalú munkakultúra és mun­kaerkölcs kialakítása nélkül. Ez utóbbiak hiányára. alacsony színvonalára napjaink társa­dalomtudományi kutatásai egy­értelműen felhívják a fiqyelmet. A műszaki—technikai haladás egyik feltétele a hozzá igazodó munkakultúra, s annak szub­jektív oldala, a családi és az iskolai közösségek formálto munkaerkölcs. Békéscsabán emléktáblá avattak hétfőn a magyar repü lés egyik úttörője, a 12 évve ezelőtt elhunyt Kvasz Andrá: szülőházán. Kvasz András, a rákosimeze pilóta gépépítők második nem zedékének tagja volt, 1911 ben szállt fel először a levegő be, s az első világháború kitö réséig számos nagysikerű vidé ki bemutató hőseként vált is mértté. 1919-ben a 3. Vörö: Repülő századnál szolgált 1945-ben pedig a békéscsaba repülőtér igazgató-gondnokc lett. A csabai repülőtér az c munkálkodása nyomán kezdeti az ország egyik legjelentősebfc motorosrepülő-, vitorlázó- é: ejtőernyős központjává válni A közelmúltban itt rendezték meg a műrepülő világbajnok­ságot. az idén pediq két — a vitorlázó és ejtőernyős — nem­zeti bajnokság színhelye les: a reptér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom