Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-28 / 27. szám
1986. január 28., kedd Dunántúli napló 3 Keresetiadó-kedvezmény a szőlőfagykárokat szenvedett gazdálkodó szerveknek A tavalyi szőlőfagykárok következményeinek enyhítésére a Pénzügyminisztérium — a már korábban kiadott veszteség mérséklő intézkedések kiegészítéseként — normatív keresetiadó-kedvez- ményt állapított meg. Az intézkedés szerint azok az állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek és 'boripari vállalatok kaphatják meg a kedvezményt, amelyeknél a szőlő árbevétele jelentős arányt képvisel a termelésben, és a hozam tavaly az előző évekhez képest 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Az elemi kárból adódó kiesés miatt egyébként fizetendő kereseti adókat a Pénzügyminisztérium felfüggeszti. Amennyiben a gazdálkodó szervezetek a következő két esztendőben az 1985. évi elemi károk miatti kieséseket — meghatározott feltételek mellett a keresetek szigorú 'keretek között tartásával — pótolják, a Pénzügyminisztérium a felfüggesztett kereseti adókat végérvényesen törli. A részletes intézkedésekről az érdekeltek a megyei tanácsok pénzügyi osztályain, illetve a területi szövetségeknél érdeklődhetnek. Munkaszervezők Hirden Megtanultak másodperc- pontosán dolgozni a szövőnők T ermelésnövekedés, húszszázalékos alapbéremelés Kétkedve fogadja munkás, és termelésirányító, ha idegenek állítanak be a gyárba és azt ígérik, munkájuk eredményeként jelentősen felfut a termelés, ezzel együtt a kereset. Ez történt Hirden is, a Kender- fonó- és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövőgyárában. Az URBÓ Polgárjogi Társaság több mint húszfős szakembergárdája 1984. második felében állapotfelmérést végzett az üzemekben. Aztán szerződést kötöttek: a társaság a szövődére 40, a fonodára 20 százalékos termelésnövelést vállalt. Készségfejlesztés, gyakorlás A megszokottat bizonytalanra váltani kevés embernek van ínyére. Legnagyobb meggyőző ereje a helyes érdekeltség megteremtésének volt. Azt ígérték: az elért termelésnövekedési százalék felét bérfejlesztésként megkapják a dolgozók. Az új munkamódszerről filmvetítést, szóbeli tájékoztatást tartottak a szervezők és a gyár vezetői. Aztán következett az érintett háromszáz fő képességi szintjének tesztelése — kézügyesség, figyelem, megfigyelőkészség és egyéb szempontok szerint. Az azonos képességűekből négyes csoDortokat képeztek, a leoiobbakat kiválasztották instruktoroknak. — Fontos, hoay azonos képességűek kerüljenek egy-egy oktatási csoportba — állítja Kántor József szervező — különben a jobbakat visszahúzzák a gyengébbek: a kevésbé ügyeseket elkedvetleníti, visszafogja a többiek sikere. A szervezést, a betanítást ott kell elkezdeni, ahol várhatóan legnagyobb a siker, mert a győzelemmel a korábban ingadozókat megnyerhetjük. A hathetes képzés első hete készségfejlesztés, aztán három hétig álló gépen, az ötödiken működő gépen gyakorolják be a műveleteket. Végül az utolsón már próbatermelés folyik. — Az első héten az volt a legnehezebb, hogy meg kellett tanulni másodpercre dolgozni — mondja Vincze Ferencné szövőnő, aki az elmúlt év februárjában tagja volt a második képzési csoportnak. — Emlékszem, hogy az egyik kézügyességfejlesztő gyakorlat közben körülbelül az ötvenedik próbálkozásnál egyszer csak érzékelni kezdtem a másodperceket. — M/ újat tanult a gyorsaságon kívül? — A takácscsomó kötésére úgy megtanítottak minket, hogy nem kell használni már ollót. A csomózás után most fél centiméteren belüli a szálmaradvány. Gépbeállítás nélküli feszítőkötést sem tudtunk eddig csinálni. A szervezők mutatták meg hogyan kell. Az átképzéssel párhuzamosan a szövőgépek javítása, átalakítása, valamint a hatgépes rendszer kialakítása folyt. Egy szövőnő a régi rendszer szerint négy gépet szolgált ki, ez 140—160 ezer vetést jelentett műszakonként. A hatgépes fészkek létrehozásával egy dolgozó 240—260 ezer vetést teljesíthet. Az átalakított gépeken javultak a munkafeltételek, könnyebb rajtuk dolgozni, így a gépszámnövekedés nem okozott jelentős többletmunkát. Egyidejűleg az öreg szövőgéppark meg is ifjodott, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Üjszegedi Szövőgyárából 32 automata gép került át Hirdre, s ezek lehetőséget adtak arra, hogy — az eredeti elképzeléseket is felülmúlva — nyolcgépes rendszert alakítsanak ki. — A szövőknél a húszszázalékos alapbéremelés, valamint a vetésteljesítés után járó napi prémium egyértelművé tette a rendszer keresetbeli előnyét — mondja Kántor József. — A korábban ötezer forintot kereső dolgozó hét-nyolc ezer forintot vitt haza! Ösztönzés, érdekeltség A karbantartók prémiumot kaptak. A szigorú minőségi átvételt az üzemvezetés a szervezőkkel közösen végezte, s a mércét magasra rakták. A termelésirányítók a gépállapot és a gépen teljesített termelés függvényében részesülnek anyagi ösztönzésben. Ebbe a kategóriába a segédmester, a mester művezető, üzemvezető, valamint a kiszolgáló személyzet tartozik. S ugyancsak érdekeltté tették a szervezésre ható osztályok dolgozóit is, például a munkaügyet, a technológusokat. — Az ösztönzési rendszer lényege az, hogy a szövőnők termelése után kapja a többi dolgozó is a prémiumot. így közös érdekünk az, hogy minél több termék kerüljön le a szövőgépekről — állítja Wéber Ferenc művezető. A fonodában már több akadályt kellett leküzdeni a szervezés során. Maga a munkafolyamat is egészen más, mint a szövődében. Az előkészítési munkáknál nehéz többlettermelést hozni a gerebenezés, a nyújtás és a fonás adott technológiája mellett. A dolgozók képzését nehezítette, hogy a készségfejlesztő ujjgyakorlatokat követően a további tanulás már a termelő üzemben történt. Ez azt is jelentette, hogy az álló gépen gyakorlás idejére egy gép mindig kiesett a termelésből. Igyekeztek tehát minél rövidebbre fogni a tanulási időt. Az eredeti elképzelés, azaz az egy gépoldal kezeléséről másfélre átállás nagyrészt megvalósult. — Tavaly januártól kezdve a szervezéssel összefüggő átképzések miatt kevesebben vettek részt a termelésben. Ezért a szervezés kezdetben termelést akadályozó tényező volt — tájékoztat Cziger Sándor főmérnök. — A vállalati központ álláspontja szerint a szervezésre való tekintettel húszszázalékos termeléskiesés megengedhető lett volna. A termelés azonban folyamatosan ment, s ahelyett, hogy csökkent volna a termelt mennyiség, a szervezés eredményeként még emelkedett is. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy az URBÓ szervezési társaság a szerződésileg vállalt teljesítménynövekedést a Pécsi Fonó- és Szövőgyárban megvalósítja. L. Csépányi Katalin Az Agroszer új telephelye AAezőgazdasági gépek javítása, szervize Január első napjaiban átköltözött az adminisztráció, és a cégér is kikerült a Lajosmi- zsei Agroszer Vállalat pécsi üzemegységének új telephelyére. Á létesítmény a Tüzér utcai felüljáró nyugati oldalán, a MÁV konténerpályaudvarától északra helyezkedik el, a körülötte formálódó ipari és szolgáltató telep részeként. A mezőgazdasági kis- és nagygépek, valamiint kasszámban targoncák és földmunkagépek javításával, szervizével foglalkozó vállalat lehetőségei az új hely birtokbavételével jelentősen kibővülnek. A most felépült egyszintes javítóbázis alapterülete megközelíti az 1000 négyzetmétert, amiből 200 a szociális és kiszolgáló egységek, 150 a zárt raktártér és csaknem 600 négyzetméter a javítócsarnok alapterülete. A fürdőket és öltözőket múlt év szeptember 30- án használatba vehették a dolgozók, s az irodahelyiségek január 6-i elfoglalása után már csak a szerelőcsarnok műszaki átadása várat magára. Ennek valószínű időpontja március vége. Ha ez megtörténik, akkor a 8 üzemegységből és több ki- rendeltségből álló Agroszerhá- lózat egyik legmodernebb és legjobban felszerelt műhely- csarnokában kezdik meg a javítást a szerelők. A két részre osztható műhely egyik felében targoncák és azok fődarabjainak felújítását és javítását, a másik részén pedig a kisgépek szerviz és egyéb célú lakatos és hegesztő munkák végzését kívánják megoldani. Az itt dolgozókat a legkorszerűbb diagnosztikai berendezések, emelőszerkezetek és a szerelési munkákat könnyítő levegőrendszer szolgálják majd. Heteken belül elkészül egy korszerű, hidraulikus rendszeren alapuló dízel-motor próba- pad, melyen a felújított fődarabok próbajáratása és bemérése történhet. Baranya, Tolna- és Somogy megyére terjed ki a pécsi üzemegység tevékenysége, 11 Zsu'k és 3 Barkas műhelykocsival látják el szervizfeladataik nagy részét. A veszprémi Robi, a japán Honda, az olasz Mio háztáji kisgépek, az MPM és TZ-4K-14B típusú kistraktorok, a háti és telepíthető permetezők, Tomos és Arkps szivattyúk javításával, a raktárkészlettel, az anyagrendelé- sek'kel kapcsolatos és egyéb nyilvántartások megkönnyítése céljából kisszámítógép munkába állítását is tervezik ez év végéig.- Az idei gazdálkodási évünket a költözés, a lépcsőzetes átadások miatt még átmenetinek tekintjük — tájékoztat elképzeléseikről Gasteiger László, az üzemegység vezetője. — Várható árbevételünk — melyet 46 fős összlétszámmal produkálunk — 35 millió forint kö'rül lesz. Az új üzemcsarnokban azonban lehetőségeink lényegesen kibővülnek, — így reálisnak tűnik, hogy az 1987- es évben átléphessük az 50 milliós árbevételt. Balog N. Új kedvezmények kistermelőknek Az utóbbi hónapokban egy egész sor intézkedés történt a mezőgazdasági kistermelői kedv ösztönzésére. A sertéstartók örömmel nyugtázzák, hogy december 1-vel mégsem lépett életbe a pigmentált sertések utáni kilónkénti egyforintos árlevonás. Helyette pozitív ösztönzésként a fehér hússertések minőségi felárát emelték fel kilónként 1,20 fillérre. Az élő állapotban minősített sertés átlagára január 1-től kilónként 1,40 forinttal emelkedett. Azok a kistermelők, akik a nagyüzemi minősítési mutatók szerint adják át a vágósertést január 1-től az I. osztályú után 2,10 forint minőségi felárat kaphatnak. Két forint mennyiségi felárat fizetnek kilónként annak a kistermelőnek, aki negyedéven belül legalább 20 hízómarhót ad le. Nőtt a broilercsirke téli óra, november 1-től április 30-ig kilónként plusz két forint felárat fizetnek a termelőnek. A nagyBővült a hitelek köre Több kisgép, tenyészállat Díjtalan tápszállítás üzemek kedvezményes tenyészállat-kihelyezési akcióval segítik a háztájit, javítva ezzel a kistermelői állatállomány minőségét, piacképességét. A tejipar meghirdette a háztáji fejőgépakciót. A fejőgépek árából 6000 forintot a vállalat fizet ki a kistermelő helyett. Január 1-től olcsóbb lett a táp. A kistermelők átlag 3—6 százalékkal fizetnek kevesebbet a különféle takarmány keverékéért. Jó hír az is, hogy február 1-től országosan és így Baranyában is megemelik a gyári tápok fehérjetartalmát, ami lerövidíti a hizialási időt, javítva a háztáji sertések húsminőségét, csökkenti az elzsí- rosodást. A kistermelők jobb kiszolgálását tervezi a Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Három túrakocsi beállításával január 20-tól Sásd, Mohács és Pécs körzetében a tápokat díjtalanul házhoz szállítják. A kistermelők akár telefonon is megrendelhetik a kívánt mennyiséget. A felesleges adminisztráció kiküszöbölése érdekében házhoz szállításkor a gépkocsi- vezetőnek lehet a táp árát fizetni. Bővült a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott hitelek köre. A kisgépvásárlási hitelakcióba bevonták a győriek Rába—15-ös típusú kistraktorát is, amelyből az AGROSZER pécsi telepe új székhelyén, a Közraktár u. 13-ban, jelentős készlettel várja a vevőket. A szántásra, a talajművelésre, növény- ápolásra, szállításra egyaránt alkalmas traktort azok a kistermelők kapják hitelre, akik legalább 15 000 négyzetméter területen gazdálkodnak. A hitel 60 000 forint, a lejárati idő, 8 százalékos kamat mellett, 3 év. A KOMBIMAS mezőgazdasági kisgépnél a vételár 50 százaléka lehet a hitel, a kamat ennél 10 százalék. Január 1-vel új hitelforma, a 150 000 forintos kistermelői hitel lépett be. Ezt azonban csak a szerződéses termelők vehetik igénybe. A kamat itt 6 százalék, a hitelt 5 éven belül kell visszafizetni. A már népszerűvé vált 25 000 forintos mezőgazdasági kölcsön is megmaradt, a korábbi feltételekkel folyósítják az OTP-fió- kok és a takarékszövetkezetek. — Rné —
