Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-24 / 23. szám

1986. január 24., péntek Dunántúlt napló 3 Párbeszéd a párttagsággal A tagdíjfizetés űj rendje A z elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága — a kongresszus állásfoglalásá­nak megfelelően — határozatot hozott a tagdíjfizetés rendjének módositására. Ta­pasztalataink szerint párttagságunk e dokumentumot egyetértőén és megelégedéssel fogadta, mivel az megerősítette pártunkban kialakult tagdíjfizetési alapelveket, ugyanakkor messzemenően figyelembe vette a kongresszusi előkészítés időszakában a kommunisták ezzel kapcsolatos reális észrevételeit, konstruktív javaslatait. Öt évvel diploma után Minden jel szerint a Központi Bizottság tagdíjfizetésre vonat­kozó határozata számtalan hasznos energiát lekötő feszült­séget felold, a párt belső éle­tében fel-felbukkanó vitát le­zár. Elismerően szól arról a ta­gadhatatlanul fontos tényről, hogy pártunkban a tagdíjfize­tési morál jó. A kommunisták túlnyomó többsége jövedelmé­nek megfelelő mértékben, ha­vonta rendszeresen eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. Mivel az elmúlt öt évben a párttagságunk nagy részének életkörülményei is nehezebbé váltak, ezért egyre szélesebb körben tették szóvá a tagdíj növekvő összegét. Igazságosabb tagdíjfizetés A tagdíjfizetésre vonatkozó új határozat — mindenekelőtt az alacsony jövedelemmel ren­delkező párttagok esetében — csökkenti a tagdíjak mértékét. A túlmunkából származó kere­setek figyelmen kívül hagyása a tagdíj megállapításánál, va­lamint a keresetarányos száza­lékos tagdíj megállapítás a párttagok számára igazságo­sabbá teszi a tagdíjfizetést. Mindezek következtében meg­ítélésünk szerint — mind a ko­rábban kialakult tagdíjfizetési fegyelem, mind a jelenleg tag- díjfizetés mértékének csökken­tése és egyszerűsítése — elő­segíti a határozat kedvező fogadtatását és eredményes végrehajtását. Ennek alapján reálisnak tekinthető az az iqény, hogy megfelelő politikai előké­szítő munka után, és a párt­tagsággal való személyes be­szélgetést követően, ez év áp­rilisától minden pórtalapszer- vezetben bevezethető, érvénye­síthető lesz a tagdíjfizetés mó­dosított új rendje. A jelenlegi időszakban — le­hetőleg január hónapban — a pártalapszervezetek egyik leg­fontosabb tennivalója a tagdíj- fizetésre vonatkozó határozat ismertetésének, egységes értel­mezésének biztosítása. Ennek érdekében az alapszervezetek vezetőségei remélhetően gon­doskodnak arról, hogy a kom­munisták pártfórumokon, lehe­tőleg taggyűléseken megismer­jék a Központi Bizottságnak e témával összefüggő határoza­tát. A határozat ismertetése és érte'mezése alkalmával célsze­rű kitérni a KB dokumentum el­fogadását indokló előadói be­szédre. valamint a végrehajtást szolgáló útmutató főbb meg- állaoításaira is. Egyúttal helves tájékoztatást adni a vezetőség­nek arról a tervéről, hogy az új tagdíj besorolásáról előre­láthatóan kivel, mikor, milyen módon kerül sor a személyes beszélgetésre. Személyes beszélgetés a párttagokkal A taggyűlésen — a tájékoz­tatást követően — a pártta­goknak legyen alkalmuk, lehe­tőségük a határozat tervbevett helyi végrehajtásáról kérdezni, véleményt nyilvánítani. A veze­tőség — amennyiben erre is­meretei elegendőek — helyes, ha rögtön választ ad a kérdés­re. Abban az esetben, ha az adott problémakörről informá­cióik nem teljesek, inkább a taggyűlést követő személyes be­szélgetéseken térjenek vissza a kérdések megválaszolására, az irányító pártszervükkel történt konzultációkat követően. Ott, ahol a helyi körülmények miatt a közeljövőben taggyűlés nem hívható össze, a vezetőség erre felkészült tagjai pártcsoport­megbeszélésen oldják meg a határozat ismertetésével, vég­rehajtásának egységes értelme­zésével kapcsolatos teendőket. A határozat ismertetését kö­vetően az alapszervezet veze­tőségének egy tagja az adott pártcsoportbizalmival együtte­sen minden párttaggal január— február hónapban személyesen beszélgessen el. Ez alkalommal is vegyék figyelembe • kommu­nisták minden egyéb kérdéssel összefüggő észrevételeit, javas­latait. (Értékes információkat, sok jó javaslatot gyűjthet ösz- sze ezúttal is a pártvezetőség.) A beszélgetés befejeztével — a vonatkozó határozat alapján — a párttaggal egyetértésben állapodjanak meg az 1986. áp­rilis 1-től fizetendő tagsági díj új összegében. Természetes igényként kell kezelni azt is, hogy amennyi­ben a párttag kéri, az alap­szervezet vezetősége adjon se- aítséqet az 1985. évi jövedelem fiqyelembevételével a tagdíj- alao kiszámításához. A beszél­getéssel megbízott vezetőségi tagok, oártcsoportbiza'|miak legyenek körültekintően tájé­kozottak az egyes párttagok családi, illetve magánéletének problémáiról. Minden indokolt esetben — a párttag szociális körülményeinek jelentős rosz- szabbodása, vagy tartós betea- séqe esetén — humánusan és felelősséateljesen éljenek a tagdíj csökkentésére vonatkozó javaslattétellel, vagy a saját kezdeményezésükre, vagy a párttag kérését figyelembe vé­ve. A beszélgetést végzők rög­zítsék a párttagokkal folytatott beszélgetés főbb tapasztalatait, és azt juttassák el a vezetőség­nek, amely majd összesíti és értékeli azokat. Mérlegeljen, értékeljen a pártvezetőség Rögzítsék az egyes párttag tagdíjának 1986 áprilisától fi­zetendő új összegét. Foglalja­nak állást — az okok, indokok, körültekintő mérlegelésével — a tagdíjak csökkentésére vo­natkozó javaslatokban. Mind­ezek együttesen képezzék a márciusban tartandó e témával foglalkozó taggyűlési napirend mondanivalójának lényegét. E pártfórumon feltétlen térjenek ki a kommunisták másirányú észrevételeire, minősítsék azt, és jelezzék azok további sorsára vonatkozó elképzeléseiket. Őszintén tájékoztassák a tag­gyűlést a határozat fogadtatá­sáról. Helyes, ha minősítik a kommunisták tagdíjfizetési kész­ségét. Végül személy szerint terjesszék elő javaslataikat ar­ra vonatkozóan, hogy a párt- alapszervezet vezetősége kik­nek az esetében, milyen okok miatt, milyen mértékben csök­kenti az előírás szerint megál­lapított tagdíjat. A tagdíjak mérséklése az éves besoroláskor kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Évközben felmerülő egyedi tag­díj csökkentési igényekről a ve­zetőség saját hatáskörében dönt, amelyről helyes ha a párttagságot soros taggyűlésen tájékoztatja. Természetesen e pártfórumon kell azt is ismer­tetni, ha netán akad olyan párt­tag, aki indokolatlanul, — a határozattól eltérően — mél­tánytalanul kevesebb párttag­sági díjat kíván fizetni. Mind­ezeket a taggyűléssel megvitat­va, ezt követően az alapszer­vezet határozattal erősítse meg 1986. évi tagdíjbesorolását. Az esetleg fennmaradó vitás kér­dések lezárásához a vezetőség feltétlen igényelje az irányító pártszerv segítségét, amelyről helyénvaló a legközelebbi tag­gyűlést tájékoztatni. A pártbizalmiak növekvő szerepe Mivel a jövőben a párttagok keresetük arányában százalé­kosan, tagbélyeg nélkül tesz­nek eleget tagdíjfizetési köte­lezettségüknek, a pártcsoport bizalmiak feladata, az eddig alkalmazott módszere, egyben felelőssége is megváltozik, meg­növekszik. A megállapított tag­sági díj befizetését a pártcso­port bizalmi minden hónapban a párttag által bemutatott tag­sági könyvbe személyesen, számmal jegyzi be, és azt alá­írásával is bizonyítja. A párt­tag a befizetést a tagdíjfize­tési íven szintén aláírásával igazolja. Ez a helyzet sok helyen meg­követeli a hosszú évek óta ki­alakult tagdíjfizetési gyakorla­tunk lényeges megváltoztatását. A pártcsoport bizalmiak csak akkor tudnak hiánytalanul ele­get tenni feladatkörükből adó­dó követelményeknek, ha a párttagok többsége ehhez min­den segítséget megad: minde­nütt, ahol lehetséges, a tagdíj- fizetéskor a kommunisták tag­könyvükkel együtt keressék fel bizalmijukat. E módszernek ál­talánossá kell válnia az alap­szervezetekben. Minden való-, színűség szerint a leqalább ha­vonta egyszeri személyes talál­kozás, a kölcsönös eszmecsere javítja, erősíti a párton belüli közvetlenebb emberi kapcsola­tokat, az alapszervezetek kö­zösségi szellemét. A tagköny­vünk gyakoribb kézbevétele pedig arra figyelmeztet, hogy azt gondosabban őrizzük, kö­rültekintőbben kezeljük. Termé­szetesen a tagdíjfizetés új rendjének bevezetésekor szám­talan más körülményre figye­lemmel kell lennünk. Gondol­nunk kell a betegséq miatt fel­mentett, vaqy távollévő elvtár­sakra, a szétszórt munkahelyen dolgozókkal való kapcsolattar­tás úi módszereinek kialakítá­sára is. Mindenütt a helyi kö­rülmények és lehetőségek gon­dos számbavételével érjük el azt, hoav a kommunisták ha­vonta lelkiismeretesen tegyenek és tehessenek eleaet a párt­tagsággal iáró eqyik elenged­hetetlen kötelezettségüknek, — a tagdíjfizetésnek. Kovács Péter, az MSZMP KB alosztályvezetője Csak alakás hiányzik... Sok helyen idegenkednek a köz­gazdászoktól Két tanár, egy építészmér­nök után következzen egy közgazdász, aki ugyancsak öt éve vette át diplomáját Imre Csaba Pécsett végzett, a Köz- gazdasági Karon, 29 éves, most a BÉV-nél dolgozik, pénzügyi osztályvezető-helyet­tes. Ez a második munkahelye az öt év alatt. — Első munkahelyemen mindössze tíz hónapig dolgoz­tam, a szénbányánál, Pécs- Bányaüzemnél. Amikor végez­tem, túl nagy terveim nem voltak, csak azt szerettem vol­na kipróbálni a gyakorlatban, amit tanultam. De sajnos az első helyen olyan munkám volt, aminek semmi köze nem volt a végzettségemhez, s ezért onnan eljöttem. A körül­mények szerencsések voltok, sikerült a BÉV-hez kerülnöm, még 1981-ben. Itt valóban a képzettségemnek megfelelő munkám van, igényt tartanak rá. — Az évfolyamtársainak is hasonlóak a tapasztalatai? — 'Nemrég volt az ötéves ta­lálkozónk, s ott kiderült: szin­te mindenki munkahelyet vál­toztatott egy éven belül. Sok helyen az emberek még min­dig idegenkednek a közgaz­dásztól, akinek pedig egyre fokozottabb szerepet kellene betöltenie. Jól mutatunk a statisztikában, de igazából nem tudnak mit kezdeni ve­lünk. Szerencsére ez nincs mindenütt így; én most már elmondhatom, hogy második munkahelyemen valóban telje­sült az a vágyam, hogy ki­próbálhatom a gyakorlatban is, amire az egyetemen ké­szültem, tehát szakmailag el­értem azt, amit körülbelül öt év alatt el szerettem volna érni. Tíz-tizenkét ágyas szobákból négy-öt személyeseket alakíta­nak ki a pécsi Xavér utcai szociális otthonban. A változ­tatás nem jelent létszámfejlesz­tést, de az itt élők sokkal ké­nyelmesebb, otthonosabb kö­rülmények között tölthetik majd napjaikat. Az intézmény udvari nagy épülete most egyszerre szociá­lis otthon és építési munka­hely. Mindkét szinten dolgoz­nak az építők és mindkét szin­tet lakják a beutaltak. Bár ez az állapot egyik félnek sem ideális, csak így tudták elke­rülni a többszöri költözködést, illetve az átmeneti létszám- csökkentést. A többszöri költözködés több okból is nagyon nehéz lett volna, de talán elég, ha csak egyet említünk: az itt lakók — Sőt, vezető beosztásban dolgozik. — Igen. Ez is érdékes: évfo­lyamtársaim többsége, a mun­kahelyváltoztatás után, szintén vezető beosztásba került. Mindez azt mutatja, hogy végül is meg kell keresni azt a helyet, ahol az ember értel­mes munkához juthat, mert van ilyen — legföljebb nem első próbálkozásra sikerül. Nyár óta vagyok osztályvezető- helyettes; első munkahelyemen háromezer forint volt a fizeté­sem, most hatezer négyszáz, természetesen ez fokozatosan emelkedett. Ezzel át is tértünk az anya­gi 'kérdésekre, illetve ezen keresztül az életszínvonalra. Imre Csaba, mint mondta, szakmailag elérte, amit akart, az első öt év alatt, nagy ter­veiből csak egy nem vált va­lóra eddig: lakása még nincs. Egyelőre nőtlen, családról te­hát nem 'kell gondoskodnia, s ellentétben az egyik korábban megszólaltatott pályakezdő, ugyancsak nőtlen tanárral, nem albérletben lakik, hanem szüleivel. E szempontból tehát szerencsésebb helyzetben van. — Remény a lakásra? — Nem tudom, mik az esé­lyeim, minthogy egyedülájjá vagyok; a kérvényemet már közül mindössze 27 a fennjá­ró, a többiek nagy része még a mellékhelyiségig vezető utat sem tudja egydül megtenni. A létszámcsökkentés pedig ko­moly elhelyezési problémákat jelentett volna, hiszen a 150 személyes szakosított - elmés — intézmény lakóinak akár egy részét is — a város és Bara­nya otthonainak telítettsége miatt — nehezen lehetett vol­na másutt befogadni. Ilyen in­dokok miatt vállalták a dol­gozók és a kivitelezők a bent­lakás melletti átalakítást. A korszerűsítés tulajdonkép­pen már a nyáron megkezdő­dött. Ekkor váltották fel az olajkályhákat távfűtésre. A vál­toztatásra 1 millió 600 000 fo­rintot adott a városi tanács. Az elmúlt év decemberében pedig hozzákezdtek a belső öt éve .beadtam. Azt azonban tudom, hogy még így is, hogy albérletre nem kell költenem. ha csak saját erőre támasz­kodhatnék, ha nem lenne meg az úgynevezett családi háttér, akkor a fizetésem alapján képtelen lennék egyedül lakást teremteni. Erre nincs reális esély. Imre Csaba némileg bizony­talan hangon mondta, hogy azt vette célba: harmincéves korára lesz már lakása. Most huszonkilenc éves.- Saját helyzetemet át­lagosnak ítélem meg. Hogy az elkövetkező öt évre mit ter­vezek? Szakközgazdász szeret­nék lenni, továbbra is ennél a cégnél szeretnék dolgozni és továbbra is értelmes munkával akarom tölteni az időmet. Időnként én is végzek maszek munkát, ez jövedelmemnek egyáltalán nem számottevő ré­sze, de ha lenne lakásom, nem szorulnék rá, azt hiszem. Sze­retnék utazni is, több helyre. Jó lenne, ha harmincéves ko­rára mindenkinek lenne egy telefonos lakása, negyvenéves korára pedig emellett egy au­tója, s egyáltalán olyan körül­ményei, amelyek lehetővé te­szik a zavartalan munkavég­zést. leválasztásokhoz. A kivitele­ző. az UNISZER GMK 1 millió 300 000 forintért vál­lalta el a munkát. Ezért o pénzért a nagyszobák ketté­választása mellett korszerűsí­tik a fürdő- és mellékhelyisé­geket, illetve minden szobábo bevezetik a meleg vizet. Mindkét szintet végigjárva úgy tűnik, hogy jól szervezték meg a munkát. December vé­gétől január közepéig négy szobával teljesen elkészültek. Oly annyira, hogy ezekbe már visszaköltöztek a lakók. A kö­vetkező hetekben is stafétabot- szérűén adják át egymásnak a helyiségeket a kőművesek, víz­vezeték-szerelők, burkolok, fes­tők. A tervek szerint március végére befejezik a munkát. T. É. D. Cs. Kisebb szobák, jobb körülmények Felújítják a Xavér utcai szociális otthont

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom