Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-22 / 21. szám
6 Dunántúli napló 1986. január 22., szerda — Százezer gyümölcsfát! 180 előadás a télen Hagyomány, hogy a téli hónapokban szakmai oktatásokat szervez a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Társadalmi Szövetsége és a helyi kertbarát és kistenyésztő klubok. Idén több mint 180 ilyen szaktanácsadással egybekötött előadásra kerül sor. A legtöbb előadás szőlőtermesztés, borászat, méhészet, zöldség- és gyümölcstermesztés témakörében lesz, de több szakmai oktatáson szerepelnek a sertés- és nyúltenyésztés, a takarmányozás és a növényvédőszerek alkalmazásával kapcsolatos egészségvédelmi kérdések is. Ugyancsak a tél, illetve a koratavasz rendezvényei körébe tartoznak a szokásos helyi borversenyek is. Idén szövetkezeti borversenyt rendeznek, de az április 10-i megyei döntőben 0 gazdaságok borai mellett 100—150 kistermelői minta is helyet kap a verseny mezőnyében .A részvételi jogot városkörzetenként megrendezendő elő- versenyeken való kitűnő szerepléssel szerezhetik meg a kistermelők. Közülük tízeqvnéhányna'k arra is lehetősége lesz, hogy legjobb borával benevezhessen a május végén, június elején megrendezendő országos borversenyre. Húsvétkor a kertbarátok és kistenyésztők ismét megrendezik hagyományos pécsi nyúlbemutatójukat. A mohácsi klub májusban kisállatkiállítást tart a Du- na-parti városban. A pécsi klub szeptemberben a bányásznap idején zöldség- és gyümölcskiállítást rendez a pécsi vásárcsarnokban. A megyei szövetség tavasszal Szigetváron tartja meg tanácskozását a kistermelők munkájának integ rálásáról. Az idei év programjához tartozik annak az akciónak a beindulása is, amelyet a tavaly novemberi megyei népfrontértekezleten hirdetett meg a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Megyei Társadalmi Szövetsége. Az akció lényege, hogy a következő öt év során minden kertbarát ültessen legalább egy gyümölcsfát. Baranya megye 73 000 kiskertjét számítva az akció célba vett eredménye reális: öt év alatt 100 000 gyümölcsfával gyarapodjon a megye gyümölcsfa állománya. Az akció sikere sem eredményezheti azt, hogy Baranya gyümölcsféleségekből teljesen önellátó lesz, de sokat segíthet abban, hogy a fogyasztói árak ne emelkedjenek olyan rohamosan, mint ahogy az elmúlt öt évben, amikor növekedésünk meghaladta az ötven százalékot — részben a szállítási költségek miatt. Érdemes, sőt szükséges tehát almát is telepíteni, s megyénkben különösen kedvezőek az adottságok a körte- és a barackfélék termesztéséhez. Az akció ígéretes részeredménnyel indult. Már novemberben és december elején 15 000 gyümölcsfát ültettek el a baranyai kiskertekben. Tavasszal ehhez hasonló mennyiség várható. D. I. Gyümölcstermesztés — korszerűen Hajtások, vesszők Gyümölcstermő növényeink hajtásának nevezzük szárrendszerük első éves, lombleveles részét. Ezeken — a leveleken kívül — rügyeket, virágokat és terméseket is felfedezhetünk. A szárrendszerben a hajtásokon kívül levéltelen szárképleteket is találunk, ezeket koruk szerint — és elhelyezkedésük alapján is — vesszőknek, gallyaknak, ágaknak nevezzük. A hajtások tavasszal lágyál lomá nyúak, majd alapi részüktől kezdődően fokozatosan fásodnak úgy, hogy a vegetáció ideje alatt a növekedő csúcsi rész mindig lágyállományú, csak a növekedésének befejezése után fásodik el teljesen úgy, hogy csúcsrügyben záródik. A hajtásokon a rügyek kialakulása az alaptól felfelé halad, ezzel ellentétes a kihajtásuk sorrendje: mindig a legkésőbb kifejlődött csúcsrügy hajt ki legelőször és ezt követi az alap felé haladva a többi rügyek. Az almatermé- sűeknél az alapi rügyek évekig alva is maradhatnak. Elsőrendű hajtásnak nevezzük a rügyekből tavasszal fejlődött hajtásokat, ezek rügyeiből még ugyanazon évben kihajtott oldalhajtásokat másodrendű hajtásoknak hívjuk, ha ezek rügyei is kihajtanak, harmadrendű hajtást kapunk. A még nem fásodott hajtás a zsenge, míg a részben meg- fásodott a fóliás, a teljesen beérett a vessző. Utóbbiak szerepük szerint lehetnek növekedési vesszők és termővesz- szők. A termővesszőket tovább csoportosíthatjuk rövid, középhosszú és hosszú termővesszőkre, melyek a fajra és fajtára jellegzetesek (sima termőnyárs, tövises termőnyárs, ter- mőbog, bokrétás termőnyárs stb.). Abban az esetben, ha a nó- duszok egymástól jól megkülönböztethetők, hosszú szártagú hajtásról beszélünk. Ha a rövid szártagú hajtások ízközei rövidek és ezért a nódu- szok közel vannak egymáshoz, akkor rövid szártagú hajtásnak mondjuk őket. A koronában levő helyzetük szerint lehetnek vezérhajtások, oldalhajtások és vízhajtások. A vezérhajtás lehet sudár- hajtás (a törzs függőleges folytatásában), oldalhajtás (a koronát képező oldalvirágok folytatásaképpen), mellékhajtás (amikor visszamet- széskor a vezérhajtás alatti rügyből lett hajtás konkurál a vezérhajtással) és ikervezér- hajtás (ha a főrügy alatti mellékrügy is kihajt és a vezérrel egyenértékű hajtást fejleszt). Oldalhajtások a vesszők oldalrügyeiből képződnek, nem a hosszanti növekedést szolgálják, hanem az elágazódást. Az oldalhajtások is tavasztól őszig fejlődnek és csúcsrügyben záródnak, de növekedési erélyűk a vezérvessző csúcsától az alap felé haladva egyre csökken. A termőrészre metszéskor szerepük óriási. Vizhajtásoknak a hosszú ízközű, erőteljes növekedésű, laza szövetű azon hajtásokat nevezzük, amelyek a szárrendszer idősebb részein (ág, gally, törzs) levő rejtett rügyekből hajtanak ki. Ez rendszerint azokon a fákon keletkezik, amelyik elöregedett és megújítani akarja ágrendszerét, vagy olyan gyümölcsfán, mely súlyosan megsérült, vagy erősen metszett vissza a termelő. A vízhajtások szolgálják az ifjító metszés alapját. Buzássy Lajos iifiiiillijl ! i“t' egv gazdánál A háztáji tehénállomány csökkenésének ellensúlyozására néhány éve bevezették a kihelyezett tehéntartást, amely a mezőgazdasági nagyüzemek és a kisgazdaságok együttműködésére épül. A nagyüzem adja az üszőt, a tehenet, a takarmányt napi áron, biztosítja a mesterséges termékenyítést, a háztáji tulajdonosa pedig a munkáját, szakértelmét és nem utolsósorban az állattartást szolgáló épületeket, melyek létrehozása így beruházást nem igényel a termelőszövetkezettől. Az állat továbbra is a nagyüzem tulajdonában marad. A termelt tej utáni bevétel természetesen a kistermelőt illeti, a tulajdonos pedig szervező, ellátó munkájáért jogosult az ez évtől már két forint kilencven fillér literenkénti nagyüzemi felár felvételére. Megyénkben egyre többen kötnek ilyen jellegű szerződést, az 1982-es 402-ről 1985- re 842-re nőtt a kihelyezett tehenek száma. A Szigetvári Állami Gazdaság, a szentlászlói, a mozsgói és a sásdi termelőszövetkezet adta ki a háztájiba a legtöbb tehenet, egyenként 100—220 közötti állományt. Jelenleg 146 tehene van kisgazdaságokban a szentlászlói Búzakalász Termelőszövetkezetnek. 1984 májusában kezdték a kihelyezést, ekkor 7 gazdához 110 állatot szállítottak, majd a következő év júniusában újabb kettővel kötöttek szerződést. Egy-egy tenyésztőhöz általában 6-20 tehén került, első borjas kortól 7 évesig. — Hetente kétszer silót, abrakot, répaszeletet szállítunk ki partnereinknek, aki pedig igényli, területet bérelhet tőlünk a szálastakarmány megtermeléséhez. A gazdák általában megtalálják számításukat. Igaz, hogy aki kis hozzáértéssel és odaadás nélkül végzi ezt a munkát, az be is fürödhet — tájékoztat Szilber András, a tsz háztáji koordinátora, aki egyúttal az egyik legjobb eredményeket felmutató gazdához is elvezet. Bartha József feleségével s a jelenleg katonaidejét töltő fiával a Szentlászló melletti Szentegyed-pusztán a termelőszövetkezettől bérelt gazdasági épületben tartja a 15 kihelyezett tehenet, és 13 saját tulajdonában levő növendéküszőjét. Éppen az esti fejés idején érkeztünk hozzájuk. Ebben a munkában a beépített vezetékes kétkannós fejőgép van segítségükre. Egy-egy alkalommal - reggel és este 200—300 liter tej kerül a kannákba. Egy tehéntől átlagosan 5300 litert fejnek egy évben, ami igen szép eredmény. Ezzel tehenenként 800 liter tejjel haladják meg a szerződésben elvárt 4500 litert, s így jogosultak a tsz által kitűzött literenkénti 25 fillér prémiumra a többlettermelés után. — Reggel fél négykor kelünk és este 7-kor fejeződik be a munka — mondja a gazda. — A nap nagy részében a takarmány beszerzésével, megtermelésével, előkészítésével foglalkozom. A szállítást én saját lovaimmal végzem. így olcsóbb. Csak lucernamagra 10 000 forintot adok ki. A bérelt 5 hold területre most hordtunk ki 43 pótkocsi trágyát. Ez újabb 10 000-be került. De nem panaszkodom, megéri. No és szeretek is állatokkal 'foglalkozni. Egész életemben juhász voltam, csak két éve álltam át a szarvasmarha-tartásra. Megtetszettek a szövetkezet által ajó.n- lott feltételek. Balog Nándor Zöldség a kiskertekben Meghatároztuk a vetendő zöldségnövény tenyészterületét és az előző példa szerint kiszámítottuk, hogy betakarításkor a sorba négycentiméterenként kell hogy legyen egy-egy sárgarépa, petrezselyem, vagy spenót. 'Négycentiméterenként mégsem vethetjük a magot, mert az elvetett magoknak csak ki- sebb-nagyobb hányadából fejlődik terméshozó növény és betakarításkor már közel sem lesz négycentiméterenként egy-egy növényünk. Mennél apróbb a vetőmag, általában annál rosz- szabb a betakarítási arány. A vetőmagvakkal szemben ezért minőségi követelményeket támasztunk. Minket most a csírázóképesség érdekel a legjobban. Ez a mag legfontosabb és legértékesebb tulajdonsága. Szabvány szerint a zöldségmagvak túlnyomó többségének csírázóképessége 85 százalék körüli. Ennél valamivel jobb csíraké- pességűek a káposztafélék, kalászosok, salátafélék és paradicsomfélék vetőmagvai. Rosz- szabbul csíráznak a hagymafélék, sárgarépa, spenót, tojásgyümölcs magvai, leggyengébben — 75 százalékos csíraképességgel — a petrezselyem, pasztinák, spárga és a mangold magvai. A dupláját! Legjobb az, ha magunk győződünk meg arról, mennyire csíraképes a vetőmagunk. Nedves homokban vagy itatóspapírok között csíráztassuk ki a magvakat és ebből megállapíthatjuk, hogy hány százalék a csírázóképtelenek pedig nyugvó állapotban maradnak. Általában ezzel szoktuk tervezni a kívánt tőszámot. Gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a csíraképességnél sokkal gyengébb a kelési arány. Ez értcsíraképes. Gyorsabban úgy is hető is, hiszen a szabadföldi megállapíthatjuk a csíraképeskörülmények sokkal zordabbak, séget, hogy a vizsgálandó és ha rossz a magágy, vagy magvakat forró fémlap ra tesznem m egfelelő a vetési mélyszűk. A csírázóképes magvak ség — ez az arány tovább felforrósodva elpattannak, a romlik. A gyakorlat a következő képet mutatja: Zöldségfaj Elvetett Kicsirázott Kikelt Betakarított db db db db Petrezselyem 100 80—90 38—41 nincs adat Sárgarépa 100 80—95 16—33 12—28 Vöröshagyma 100 80—90 27—64 20—48 Paradicsom 100 70—95 26—83 10—53 Uborka 100 90-95 60—94 55-68 Aprómagvak vetésénél tehát a jó kelés érdekében a talajt csak sekélyen, a vetési mélységnek megfelelően igyekszünk fellazítani. Tovább javíthatjuk a kelési arányt azzal, ha a magvakra a vetőbarázdába gilisztahumuszt szórunk és csak ezután takarjuk be a barázdát. Mindezek után azt javaslom, hogy a kiszámított tőtávolságot megfelezve vessük el a magvakat. A 4 cm-es tőtávolságnál méterenként a 25 db mag helyett 50 db magot vessünk. Rossz csírázóképesség esetén a magszámot tovább növeljük. Tóth Attila Hazai borsófajták külföldiek helyett Az elmúlt három évben a gazdaságok növelték a zöldborsó termőterületét és a kistermelők is szívesen foglalkoztak ezzel a növénnyel. Megtehették: jelentősen bővült a fajtaválaszték. Legutóbb két új zöldborsó kapott köztermesztési engedélyt. Az egyiket, a Zeusz-nevű fajtát a Vetőmag Vállalat Nyíregyházi Kutató Központjában nemesítették. Jól illeszkedik a hazai fajtaválasztékba, mivel bőven terem és géppel is betakarítható. Az importfajták fölváltására javasolják annál is inkább, mert a veszedelmes növényi betegséggel, a fuzáriummal fertőzött területeken is biztonságosan termeszthető. A másik fajtát, a Kisma- esi 130-ast a debreceni Agrár- tudományi Egyetemen állították elő, ezt házikerti termesztésre is ajánlják amellett, hogy a nagyüzemekben sikeresen helyettesíthetik a vele hasonló érési idejű, külföldi zöldborsóféléket. Pécsi utcák — hires emberek Liszt Ferenc (I.) A Liszt-évfordulók jegyében izzik az ország. Száz éve, hogy meghalt és 175 éve, hogy egy nyugat-magyarországi kis falucskában, Doborjánban meglátta a napvilágot. Apja zenésznek készült, több hangszerrel is próbálkozott, de nem nagy sikerrel. 'Inkább arra ügyelt, hogy Ferenc fia zenei tanulmányait zavartalanul végezhesse. Alig töltötte be kilencedik évét, máris csodagyerek számba veszik. Sikerrel szerepel Sopronban, Kismartonban Esterházy Miklós herceg előtt, majd Pozsonyban, ahol öt magyar főúr magára vállalja zenei továbbképzésének költségeit. Híre jár rögtönző, variáló képességének, és Salieri mester, kinél Beethoven is tanult, nagymértékben támogatta partitúraolvasási gyakorlataiban. Alig 11 éves, midőn megjelenik neve abban a variációsorozatban, amelyet neves zeneszerzők írtak Diabelli ke- ringőjére. Ferenc már a do'borjáni házban elhatározta, olyan lesz, mint Beethoven. Amikor már „befutott”-nak számított, megkérik Beethovent, jelenjék ■meg Liszt egyik hangversenyén. A híres zeneszerző jelenléte szárnyakat adott a kis művésznek. Nemsokára elérkezik a hazától és a családi háztól való búcsúvétel. 1823. május 1-jén Pesten, a Hét választófejedelem nagytermében tartandó hangversenyre ilyen szövegű hirdetmény várja a közönséget: „Magyar vagyok, s nem tudok nagyobb boldogságot, mint hogy neveltetésem és taníttatásom első zsengéit Franciaországba és Angliába való utazásom előtt forró hálám jeléül drága hazámnak tisztelettel felajánljam." Ekkor ugyan még csak 12 éves, de 26 évesen is visszhangzik benne a magyar táj szeretete: „...atyám akarata ragadott el Magyarország síkságairól, ahol szabadon és korlátokat nem ismerőn nevelkedtem fel vadócok csapata tagjaként." Alig 16 évesen egyedül maradt. Párizsban áttűzesíti a szerelem első virága, Paganini bátor, merész szelleme és Berlioz fantasztikus szimfóniája. Vándorévek következnek — d' Agoult Mária grófnő (kitől később három gyermeke születik), majd George Sand írónő társaságában. Lyonban látja a tüntető munkások zász- lajait, rajta a jelszó: „Dolgozva élni, vagy harcolva meq- halni!" Ez lesz nemsokára Liszt Lyon című darabjának a mottója is. De nemcsak a lyoni sztrájkoló munkásság megsegítése készteti hangversenyek adására. Velencében egy német nyelvű újságból értesül a pesti árvízről. Szenvedélyesen felkiált, és indul haza: „Ó, én távoli vad hazám! Ismeretlen, barátaim! Széles, népes családom! Fájdalomkiáltásod szólított vissza hozzád .. . Kegyetlen sorsom miért tart tőled távol?" Egy hónap alatt tíz koncertet tart mintegy 25 000 Ft bevétellel az árvízsújtottak javára. Utána Becsbe siet, Velence, Lugano következik, majd Róma, ahol megszületik Dániel nevű fia. 1848 elején érkezik Weimar- ba, ahol a zenekar és a színház átépítésén fáradozik, de közben kitör a forradalom. Amikor száz évvel ezelőtt Beyreuthban meghalt, végrendelete szerint Pesten kellett volna eltemetni. Nem történt meg, pedig Liszt ötvenéves művészi jubileuma alkalmából így vallott: „Kora ifjúságomtól az a szándék vezérelt, hogy hazám dalnoka legyek." 130 magyar tárgyú művet hagyott hátra. Tóth István Háztáji b a
