Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-20 / 19. szám

1986. január 20., hétfő Dunántúlt napló 5 Csontvá ry-mati n é Pécsi kamarazenekar A népszerű Csontváry-ma- tinék sikeresebb koncertjein nyolcvan—száz hallgató ül a múzeum legnagyobb termé­ben. Tegnap délelőtt is ilyen siker volt: még pótszékeket is kellett behozni. A Pécsi Szimfonikusok kamarazene- kara lépett fel Breitner Ta­más vezényletével. Először két Corelli-művet hallottunk, a g-moll Concerto grossót és a Concertót oboára és vonósok­ra, a szólót Kircsi László ját­szotta. Végül Breval kettős- versenyét fuvolára és fogott­ra: a nálunk kevéssé ismert, Mozart-korabeli szerző ver­senyművének szólóit Barth Ist­ván (fuvola) és Zseni Nándor (fagott) játszotta. A közönség melegen ünnepelte a zene­kart és a közreműködő mű­vészeket. Lámpaláz csak az első hangig Vendégkarmester beugrása A kaktusz virágába A „Beugrunk a nagybőgő­be” ... — operettrefrén mosta­nában úgy hangzik a Pécsi Nemzeti Színház társalgójá­ban, hogy: „ma mibe ugrunk be?” A hétvége zűrös volt a színházban, a sorozatos meg­betegedések alaposan felborí­tották a műsorrendet. Vasár­nap délutánra és estére az Elveszett paradicsom volt kiír­va, s lett helyette A kaktusz vi­rága, az is úgy, hogy előadás előtt egy órával érkezett meg a vendégkarmester Szegedről, helyettesíteni a megbetegedett Papp Zoltánt. IIj. Nagy Imre, a Szegedi Nemzeti Színház fiatal karna­gya nemrég kapta meg kine­vezését a könnyűzenei tagozat élére. Szombaton este még bemutatója volt: a Hair-1 vit­ték színpadra a pécsi Tóth Sán­dor koreográfiájával. — Vaszy Viktor utolsó nö­vendéke voltam — mondja a délutáni előadás előtt tíz perc­cel, amikor félbeszakították a röpke, negyedórás, „végszava­zó" próbát. — írtam már filmzenét, gye­rekeknek szóló zenés darabot, s ha lehet, igyekszem sokhe­lyütt dolgozni, mert nagyon hasznos megismerni a kollégá­kat, stílusukat. Ezért is vállal­tam boldogan ezt a beugrást. Amúgy is szerettem volna meg­nézni a pécsi előadást, mert mi is játsszuk, csak egy kicsit más felfogásban. — Lámpalázas? — Most különösen, s általá­ban is, de csak az első han­gig, utána megnyugszom. — Ha otthon magának ját­szik, akkor milyen zenét? — Szép dallamosat, lírait. Három fiam van, a családom nagyon sokat jelent nekem — talán ezért. — S fiai mit kérnek, mit zon­gorázzon nekik? — Sajót darabomból, a Gi- ling-galangból sok kedvenc számuk van ... A kaktusz virága tegnap dél­után és este ismét kinyílott. A sikerben részes volt ifj. Nagy Imre is, aki ma este szintén helyet foglal a jobb oldali pá­holyban a pianínó mellett. Ma már talán oldottabban, mint tegnap délután. Hétvége a váj végeken (Folytatás az 1, oldalról) dasógi munkaközösségekben a kétszeresét is kereshetik annak, amit korábban a pótműsza­kokért kaptak. Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek, a vgmk-k megmutatták, a dolgozóktól ki­induló önszerveződés a nagyobb teljesítményt elismerő kereseti lehetőséggel párosulva jelentős tartalékok mozgósítására ad lehetőséget. Éppen ebből ki­indulva a vállalat vezetése most arra törekszik, hogy ki­alakítsa azokat a szervezeti ke­reteket, irányítói és érdekelt­ségi módszereket, melyek mel­lett a dolgozók vállalkozó- készsége, nagyobb teljesítménye a főmunkaidőben bon­takozik ki. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a gazdasági szabályozás a vállalati vezetés­nek is nagyobb mozgásteret adjon, egy új érdekeltségi rendszer gyakorlati kipróbálá­sához lehetőséget teremtsen. M. Z. Rigó Jancsi, Sarokház, Nádor-tekercs Vasárnap hajnali műszak a Mecsek cukrászdában Megszokott látvány Pécsett, hogy a vasárnap délelőtti séta, matiné után betérnek az embe­rek a Mecsek cukrászdába. Ki helyben fogyaszt, ki dobozban viszi haza a cukrászsüteménye­ket. Általában tíz óra után kezdődik a forgalom: az esti zárás, elszámolás után 30—50 ezer forint bevételt számolnak össze. A Mecsek cukrászdát friss áruval ellátó Nádor cukrász- üzemben vasárnap hajnali öt­kor kezdődik a műszak. A szom­baton éjjel megsütött, betöltött torták, tekercsek, szeletek ilyen­kor kapnak friss tejszínhabot, csokoládé, és gyümölcsdíszítést. Reggel nyolc órára már szállí­tásra készen állnak a hatalmas tálcák: rajtuk a finomabbnál finomabb sütemények. Rigó Jancsi kelleti magát a Sarok­ház, a Nádor-tekercs, a Som­lói galuska és az indiáner szomszédságában. Mellettük az újdonságok —iAdvokat-, Kirsch-, Kastély-, túrótorta — a múlt­évi Fórum cukrászműhely-be- mutatkozó óta készítik a Nádor cukrászüzemben. Közben a krémeket — ananász, csokolá­dé, vegyes — helyezik a tálcák­ra, majd a krémesek, a külön­böző krémszeletek következ­nek ... Tíz óra előtt minden a Mecsek cukrászda pultjaira ke­rül. — Most már lehet pihenni a cukrászoknak? — érdeklő­dünk Rudolf Nándortól, a cuk­rászüzem vezetőjétől. — A vasárnapi forgalom úgy kívánja, hogy szinte megállás nélkül dolgozzunk. Amit most kiszállítottunk, tán két óráig elég. Akkorra már az újabb adagnak ott kell lenni. Közben a fagylaltot is visszük: most enyhe az idő — napi 100—150 kiló fogy. Aztán a délutános műszak a hétfői napra süt. Ná­lunk nincs gyenge, forgalom­szegény hételeje. Az elmúlt évben húszmillió forint értékű süteményt és fagylaltot készí­tettünk. Ebből a vasárnapi for­galom általában 30—50 000 forint. — Számoltam, hogy hányféle süteményt vittek. Legalább negyvenfélét láttam ... — Mi rendelésre is dolgo­zunk. Általában naponta 100— 120 féle édességet készítünk. — Nem csökken a forgalom? — Nem. Igyekszünk mutató- sabb, és különlegesebb ízű tortá­kat, szeleteket és fagylaltokat készíteni. Tervezzük, hogy a tavaszra újdonságokkal rukko­lunk ki az édességek és a fagy­lalt terén is. Hogy mik lesz­nek? Még titok ... a vásárlóink, törzsvendégeink ízlésére bízzuk majd, hogy tetszik ... A. E. Startol a START A nevelő- otthonok sport­egyesülete A Bükkösdi Állami Nevelő Otthon gyerekei az elsők a megyében, akik pályázat útján pénzt nyertek a Start SE-től sí- felszerelésre —, amit természe­tesen azonnal boldogan ki is próbáltak. Különleges sportegyesület ez a Start. Az egyetlen, amely egy bázisközponttal az egész or­szág fiataljait fogja össze. Bár az egyesület mór 1985 áprilisá­ban alakult, jószerével még a felmérések, szervezések stádiu­mában vannak, ami nem cso­da, hiszen az ország 122 ne­velőotthonáról és 15 ezer gye­rekről van szó. Közelmúltban járt az egye­sület ügyvezető elnöke, Puhrné Antalfy Zsuzsanna a Baranya megyei otthonokban felmérni, hol, milyen sportág kifejleszté­sére van lehetőség. Vele be­szélgetve a következőket mond­ta el a Startról: — A sporteqyesületet az Ál­lami Ifjúsóai Bizottsáq, a KISZ KB, és az Országos Úttörő Szö­vetség kezdeményezésére hoz­ták létre azzal a céllal, hogy rendszeres és intenzív sporto­lásra szoktassák a nevelőott­honokban élő gyerekeket, hogy a sport legyen olyan eszköz, ami seqíti őket a társadalmi beilleszkedésbe, fejlessze az akarati tulaidonsáqaikat, adjon olyan sikerélményeket, ami ta­lán kicsit pótolja az eqyéb hiányzó dolgokat az életükben. Ezért az eqvesületet a Művelő­dési Minisztérium jegyezte be és az OTSH elnökével együtt szakfelügyeli. — Az első léoésben a tömeg­sportot kívánjuk fejleszteni. Le­hetőséget adunk arra, hogy minél több sportlétesítményt hozzanak létre. Erre a pénzt pályázót útján lehet megsze­rezni. Hoqy az intézetek veze­tői és a nevelők érdekelve le­gyenek, a pályázati díjak 10 százalékát ők kapják. Honnan van a Startnak pénze? Az Álla­mi Ifjúsáai Bizottság 1,5 milli­ót, az ÁB 500 ezer forintot adott. Ezen kívül vannak párto- lótaqok, például a Mecseki Szénbányák 30 000 forintot utalt ót e célra, és számítunk a helyi szocialista brigádok seqítségére is. A tömegsporton túl, ha a feltételek biztosítva lesznek, sor kerül a versenysportok ki- fejlesztésére is. Lesznek megyei, országos versenyek és rende­zünk Start-olimpiát. Itt Baranya megyében az eddigi felmérések szerint a két pécsi, a bakócai, a csertői és a bükkösdi ottho­nokban rendkívül jók a lehető­ségek, vezetőkön, tanárokon múlik, hogy élnek majd vele. S. Zs. „Farsangi lakodalom” a rádióban A lemezen sem kapható opera teljes stúdiófelvétele A Magyar Rádió zenei főosz­tálya tervszerű, gondos és hiánytpótló tevékenységének jó­voltából, eddigi gazdag reper­toárját ismét egy olyan, értékes opera teljes stúdiófelvételével gazdagította, megörvendeztet­ve hallgatóságát, amely évtize­dek óta hiányzik Operaházunk műsorrendjéről és hanglemezen sem hozzáférhető. Poldini Ede „Farsangi lakodalom" című, háromfelvonásos vígoperája ez a magyar zenei múlt újjászüle­tését segítő mű, amelynek hosz- szú hónapokon át tartó, végül is remekül sikerült rádiós meg­valósítását hallgathattuk meg sajtótájékoztatón. Poldini Ede (1869—1957) itáliai ősöktől származott, Magyarországon ta­nult, zongoraművészként Euró- paszerte koncertezett, majd Svájcban telepedett le és ott is halt meg. Zeneszerzőként elő­ször az 1892-i pécsi „dalár- verseny" pályázatán díjat nyert „Ébresztő" című férfikarával tűnt fel. Több alkalommal meg­látogatta a Pécsett katonai szolgálatot teljesítő Kerner Ist­vánt, (1867—1929), az Opera­ház későbbi főzeneigazgatóját. Agócsy László pécsi ny. főisko­lai tanár Poldini több családi vonatkozású levelét őrzi. Legis­mertebb operája, az 1924-ben bemutatott „Farsangi lakoda­lom" zenéjében —, amint arra a rádiós meghallgatáson is fel­hívták figyelmünket —, wagne­ri motívumszerkesztés keveredik magyaros intenciójú, verbunkos­szerű dallamokkal. Hogy e ren­geteg próbát, számtalanszor megismételt felvételt igénylő produkció végül is kedves, mu­latságos, hatásos darabként ke­rül a hallgató elé, abban dön­tő része van a parádés sze­reposztásnak: László Margit, Pászthy Júlia, Melis György, Hormay Horváth József, Gáti István, Takács Tamara énekesi teljesítménye mellett, ragyogó szerepformálással és mindvégig érthető szövegmondással szinte láttatja a cselekményt. (Rende­ző: Horváth Adóm). Hallhatóan nagy kedvvel vett részt a munkában a Rádióének­kar (karigazgató: Sapszon Fe­renc), valamint a Richard Strauss-nehézségű, bonyolult és hatalmas zenekari apparátust igénylő partitúrát ragyogóan megszólaltató MRT szimfonikus zenekar, melynek élén Pécs vá­ros zeneigazgatóját, Breitner Tamást illeti dicséret. A hang- felvétel kiegyenlítettsége és technikai tökéletessége Matz László zenei rendező érdeme. Minderről a hallgatóság is meggyőződhet január 27-én, a Rádió új operafelvételének (szerkesztő: Schubert Ferenc) első nyilvános közvetítésekor. dr. Nádor Tamás Melis György, Gáti István és Breitner Tamás a „Farsangi lakodalom" stúdiófelvételén

Next

/
Oldalképek
Tartalom