Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-04 / 3. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna namo B XU1I. évfolyam, 3. szám 1986. január 4., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának 1086. évi munkaterve (3. oldal) Közvetlen beleszólás a közügyekbe (7. oldal) Kistelepülés - kisipar? A kistelepülések ellátási soha nem szerepelt any- nyi tanácskozás, megbeszélés, tárgyalás és ülés napirendjén, mint mostanában. Korábban ugyanis az ellátás gondjai általánosak, az egész országra szinte egyformán érvényesek voltak. Később, az országos szolgáltató hálózat kiépültével, az éles feszültségek mérséklődni látszottak, a szervezeti korszerűsítés nyomán azonban új vetületben jelentkeztek. Az országos, vagy megyei ihatókörű nagyvállalatok köpenye alatt ugyanis békével megfért egymás mellett, egymást kiegészítve a nagy- és a kisforgalmi szerviz, felvevőhely. Úgy is mondhatnánk: kiegészítették egymást. Nem így manapság, amikor a nagyokból tanácsi felügyelet alá tartozó, ám önállóan gazdálkodó kisvállalatok lettek, amelyeknek anyagi eszközeik kisebbek, jövedelemérdekeltségük viszont nagyobb: nem engedhetik meg, nem képesek elviselni a veszteséget. Ezért sorra zárták, zárják be a kis települések kisforgalmú szolgáltató helyeit. Úgy mondják: a szocialista szektor — a vállalat, szövetkezet — kivonul a lakossági szolgáltatásokból, s ■helyét nagyrészt, de a kisebb helységekben ma már szinte kizárólagosan, a kisipar foglalja el. Ezért rendkívül aktuális téma: a kistelepülések szolgáltatási helyzete, amelyet a közelmúltban tűzött napirendjére a Fogyasztók Országos Tanácsa. A kutatók úgy számoltak, hogy kistelepülésnek a kétezernél alacsonyabb lélekszámúnk számítanak. Ezek teszik ki több mint háromezer településünk háromnegyed részét; itt él a lakosság 16,2 százaléka, 1,7 millió ember. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ipar az ötezernél nagyobb lélekszámú helységekbe települ szívesen, ezért az ennél kisebb falvak már magukon viselik a kistelepülések jellegzetes vonásait, így hát az említett 1,7 milliónál jóval többen vannak, akik a szolgáltatásokhoz az alapellátás szintjén sem jutnak ‘hozzá, vagy csak nagy üggyel- bajjal, s a városiaknál aránytalanul és érdemtelenül több idő- és pénzráfordítással. Azt mondhatni, s mondják is erre sokan: a kistelepüléseken mások az igények. Sok szolgáltatásra nincs is szükége az ott élőknek. Félő azonban, hogy ezúttal is a tyúk és a tojás problémájával van dolgunk, legfeljebb újabb vetü- letében. Hiszen talán éppen azért nem jelentkezik az igény, mert úgy sincs ott a szolgáltató. Sőt, egyre kevésbé van ott. Példa rá egy Szolnok megyei község esete. Itt a megyei Patyolat Vállalat felvevőhelyet tartott fenn, s az jó! működött. Annyira azonban nem, hogy meggyőzően nyereségesnek találtassák. Ezért hát a felvevőhelyet bezárták. Helyébe túrajárat lépett, s hamarosan tapasztalhatóvá vált a következmény: a forgalom az eddigi egyharmadá- ra esett vissza. Nem véletlenül. Senki sem ellensége ugyanis a saját érdekeinek, éljen falun vagy városon. A túrajárat kéthetente közlekedett; oda kellett cipelni a ruhát, várni a buszt, majd a cseppet sem rövid határidő letelte után az ellenjáratot. Expressz vagy egyéb fajta szolgáltatást meg persze egyáltalán nem lehetett igénybe venni. Amikor a vállalatnál észlelték, mi történt, ismét intézkedtek: visszaállították a felvevőhelyet. S csodák csodájára, a forgalom most megháromszorozódott, azaz visszazökkent az eredeti szintre, bizonyságául annak, hogy a hiba bizony gyakran a kínálat körül keresendő. Hogyan lehetne kimozdítani a falusi szolgáltatások kátyúba jutott szekerét? A jelenlegi, nagyrészt fusira — önellátásra — kisiparra szervesen ráépülő, valamiféle laza szervezeti keret például sokat segíthetne. Lehetne faluszövetkezetet, bedolgozói rendszert kialakítani, elenyésző adózás mellett, és kihasználhatók a jelenleg meglevő, esetleg szabad kapacitások a termelőszövetkezetekben, áfészekben. A legfontosabb szempont azonban, hogy mindezt rá kell bízni a helyiekre. Ők tudják, mikor mire van a leginkább szükségük; öntevékenységük segíthet a legtöbbet a falusi szolgáltatások javításában. Varga Zsuzsa Amer ika-e! lenes tüntetések Líbiában A tripoli rádió jelentése szerint pénteken számos líbiai városban Amerika-ellenes megmozdulások voltak válaszul azokra a washingtoni jelzésekre, amelyek amerikai megtorló akciót helyeznek kilátásba Líbia ellen a bécsi és fiumicinói merényletek kapcsán. A tüntetések résztvevői jelszavaikban hangoztatták: készek megvédeni országukat bármiféle amerikai, vagy izraeli támadás ellen. A líbiai televízió híradása szerint a tömegfelvonulások egyes líbiai városokban már csütörtökön megkezdődtek. Előző nap Moamer Kadhafi líbiai vezető sajtóértekezleten figyelmeztette az amerikai vezetést: országa az egész közel-keleti térségre kiterjedő háborúval válaszolna egy Líbia-ellenes amerikai csapásra. Irán korlátlan támogatásáról biztosította Líbiát arra az esetre, ha bármilyen agresszió éri. Az ÍRNA iráni hírügynökség Hasemi Rafszandzsanit, a parlament elnökét idézte, aki Líbia teheráni nagykövetét fogadva kijelentette: ha Líbiát az imperialisták részéről támadás éri, az Irán részéről nem marad válasz nélkül. Reagan nyilatkozata Közép-amerikai „jelenlétének” leépítésére szólította fel Ronald Reagan amerikai elnök a Szovjetuniót. Az amerikai elnök a Noticias de Mexico hírügynökségnek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy pénteken a Mexicali határ menti városban több órás megbeszélést tart Miguel de la Madrid mexikói elnökkel. Reagan azt állítja, hogy a Szovjetunió Kö- zép-Amerikában „áldatlan” tevékenységet folytat, és ha valóban jobb kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal, akkor föl kell számolnia ezt a tevékenységét. Az amerikai elnök szerint a Szovjetunió és Kuba áll a kolumbiai, az ecuadori és a salvadori partizánmozgalom mögött is. Az elnök érdes hangvételű nyilatkozatát egy nappal Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újévi üzenetváltása után tették közzé. Marjai lózseff Kubába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke Jósé Rámán Fernández miniszterelnök-helyettesnek, a bizottság kubai társelnökének meghívására pénteken Havannába utazott, ahol részt vesz a bizottság 14. ülésszakán. Sajtóértekezlet Moszkvában Felújuló szovjet— amerikai kulturális kapcsolatok Genf szellemében gyümölcsözően fejlődhet a szovjet—amerikai kulturális csere, erősítheti a két nép egymás iránti kölcsönös tiszteletét; a kulturális kapcsolatok ilyen alakulása megfelel a két nép érdekeinek, előmozdítja a nemzetközi megértést — jelentette ki pénteken Moszkvában Georg// Ivanov. A Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese sajtóértekezleten vett részt olyan neves szovjet művészek társaságában, mint Jevgenyij Jevtusenko költő, Igor Mojszejev koreográfus, Tyihon Hrennyikov zeneszerző, Genrik Borovik író és Sztanyisz- lav Rosztockij filmrendező. A miniszterhelyettes emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat hibájából csaknem hat éven át szüneteltek a két ország között a hivatalos kulturális kapcsolatok. A szovjet embereknek azonban ez idő alatt is módjuk volt ismerkedni az amerikai kultúrával; 1979 és 1934 között 1784 könyvet adtak ki amerikai szerzőktől — összesen több mint 200 millió példányban. 165 szovjet színház 51 amerikai szerző darabját tartja műsoron, sok amerikai filmet bemutatnak a szovjet filmszínházak, befejezéséhez közeledik az „amerikai irodalom könyvtára" című, 45 kötetes sorozat előkészítése. Ezek a lépések sajnos nem kölcsönösek — mondotta. Ivanov ismertette az idei terveket. A genfi csúcstalálkozó eredményeként feliújuló kulturális csere keretében neves szovjet művészek, előadók, együttesek utazinak az Egyesült Államokba, a Szovjetunióban pedig fogadják a legismertebb amerikai szimfonikus zenekarokat, sor kerül kiállítások cseréjére. Sztanyiszlav Rosztockij — a Magyarországon is nagy sikerrel vetített „Csendesek a hajnalok” rendezője — a két ország filmművészei együttműködésének fontosságáról beszélt. Jevtusenko a könyvkiadás felelősségéről szólva kiemelte annak fontosságát, hogy a szovjet és az amerikai emberek ne csak újságokból, hanem irodalmi alkotásokból is képet alkothassanak egymásról: Tyihon Hrennyikov bejelentette, hogy szovjet zongoramű- szek, karmesterek első csoportja hamarosan elindul az Egyesült Államokba. Tervezik amerikai dzsessz- és popzenészek szovjetunióbeli vendégszereplését is. Városavató Budaörsön és Szécsényben Pénteken ünnepi tanácsülést rendeztek Budaörsön, abból az alkalomból, hogy az Elnöki Tanács várossá nyilvánitotta a települést A társadalmi összefogással épített Jókai Mór Művelődési Házban megtartott avatóünnepséget Fehérváry János tanácselnök nyitotta meg, majd Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Alkotmányjogi Tanács elnöke mondott beszédet. Köszöntötte az új város polgárait, további sikereket kívánt mindazoknak, akik munkájukkal segítettek megteremteni a gyarapodás feltételeit, majd átadta a várossá nyilvánítást tanúsító okmányt. A mai Budaörs területén — a régészeti emlékek tanúsága szerint — már négyezer évvel ezelőtt éltek emberek. Budaörs lakossóaa a XIX. század végéig kizárólag földműveléssel foglalkozott. Az ipartelepítés 1949- ben kezdődött, az itt működő ipari üzemek ma több, mint tízezer embernek adnak munkát. A várossá válás folyamata a hatodik ötéves tervidőszakban gyorsult fel, két lakótelep épült — ezeken csaknem nyolcezren élnek. * ünnepi tanácsülést tartottak pénteken Szécsényben, a település várossá nyilvánítása alkalmából. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulájában rendezett avatóünnepségen Zagyva/ Sándor tanácselnök mondott beszédet, majd Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte c száz év után ismét várossá lett Szécsény polgárait és átadta a várossá nyilvánításról szóló díszoklevelet. Szécsény Nógrád megye egyik legrégibb és legjelentősebb történelmi múlttal rendelkező települése. Ősidőktől fogva lakott hely. A felszabadulás után Szécsény új életre kelt. A környező települések vitathatatlan politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. Hat ipari üzeme, építőipari vállalata, szövetkezetei a helyi lakosságon kívül mintegy másfélezer bejáró dolgozónak adnak munkalehetőséget. A Szigetvári Állami Gazdaság sezntegáti központja mellett a gazdaság támogatásával 12 új lakás épül saját dolgozói szá mára. Több lakásban laknak már, a teljes befejezés a tavasz végére várható. Fotó: Erb János
