Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-18 / 17. szám
Sorsfordító föl évtized írta: Németh Miklós, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője Sorsfordító éveket zártunk — sorsfordító fél évtizedhez kezdünk. Ma, amikor két tervidőszak fordulóján a mérlegkészítés a feladat, okkal juthat eszünkbe ilyen summázat. Hiszen a VI. ötéves tervben kritikus időszakokat átvészelve jelentős eredményeket értünk el, azonban — várakozásainkkal ellentétben — terheink észrevehetően nem csökkennek, horizontunkon újabb erőfeszítések igénye tűnik fel. Sorra véve a fontos, meghatározó tényezőket: megőriztük társadalmunk szociális vívmányait, s megóvtuk a magyar belpolitika stabilitását. Magyarországnak, szocialista vívmányainknak azt a legnagyobb politikai értékét, amely a nemzeti egységben fejeződik ki és immár harminc évre tekint vissza. Gazdaságpolitikai, de nyuqodtan állíthatjuk, politikai jelentősége is van annak, hoay külső egyensúlyi helyzetünk javult, hogy gyarapítani tudtuk pénzügyi tartalékainkat és fokoztuk gazdaságunk biztonságát. Nem szenvedett el a társadalom jelentős gazdasági megrázkódtatást, s az 1978— 85 közötti évek nemegyszer kritikus pontjain túljutva, mea- te'emtettük a továbbfejlődés reális alapjait. Növekedési ütem és egyensúly Ez még akkor is nyilvánvaló, ha tudjuk: nem értünk el érdemi haladást a termékváltásban: az ipar termékmegújítási folyamata több okból — például a műszaki fejlesztés szüksé- szerű visszafogása miatt — ' késett. Nem valósult meg a termelésben előirányzott haté- konysóaiavulás. Az anyagi ágakban az élő és holtmunka hatékonysági mutatói az öt évre számított 12 százalék helyett csak 6 százalékkal növekedtek. Tényszerűek tehát azok a megállapítások. amelyek mind a XIII. pártkongresszuson, mind pedia utóbb, a ielentős ooliti- kai fórumokon. így a VII. ötéves tervjavaslatot tárgyaló központi bizottsági ülésen, illetve az orszóagyűlés ülésszakán megfogalmazódtak: a maqyar gazdaság eljutott fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor növekedését a hagyományos források egyre kevésbé táplálják, az új növekedési források pedig rpég nem kellően erősitik. A vártnál lényegesen rosszabb külgazda- sáqi, külpolitikai hatások között élt az ország, csak két adató» említve: ha 1985-ben az 1981-es áron értékesíthettük volna élelmiszer-termékeinket, bevételünk mintegy 600 millió dollárral lenne most több; külkereskedelmi árveszteségünk a oserearányromlás felgyorsulása miatt megduplázódott. Pártunk XIII. kongresszusa tisztázta a társadalmi-politikai- gazdasági teendők összefüggésrendszerét és mozgósító erejű célokat adott népünknek. Kiderült, a termelés visszafogása, az újabb fékezés már nem vezethet eredményre, olyan koncepció szolgálja érdekeinket, amely az egyensúiy megsziláditása, az adósságállomány további csökkentése, a gazdasági fejlődés élénkítése, az életszínvonal fokozatos javítása irányába hat. Ez lett a VII. ötéves terv programja. Az előzetes vitákban felelős politikai elmezéseken igazolódott az, hogy ez a cél reális és mértéktartó. Ez olyan gazdasági stratégiát ad a társadalomnak, amely Magyarország mai és jövőbeni adottságait figyelembe véve helyesen kapcsolja össze a növekedési ütem és az egyensúly követelményeit, biztonságos fejlődési sebes- ségetnyújt, egyszersmind eleget tesz annak az igénynek is, hogy szocialista társadalmunk építése hű maradhat a bevált prioritásokhoz, szocialista értékeinket megőrizhetjük és erősíthetjük. Magában foglalja ez azt is, hogy mód nyílhat c műszaki—technikai haladás felgyorsítására és az indokolt szociális célok megvalósítására. A VII. ötéves terv a nemzeti jövedelem öt év alatti 15—17 százalékos, az ipari termelés 14—16 százalékos, a mezőgazdasági termelés 7—10 százalékos, az egyfőre jutó reáljövedelem körülbelül 9—11 százalékos és a reálbér mintegy 5 százalékos emelésével számol. A terv tehát nem ír elő „nagy ugrást", túl gyors nekibuzdulást, hanem józan, teljesíthető pályát szab. Fontos szerephez jut ebben a fokozatosság, amely például mind a gazdaságirányítási célok megvalósításában, mind pedig a szociális elképzelések végrehajtásában döntő: csak a gazdaság teljesítményének javulásával bontakozhatnak ki a tervezett és remélt folyamatok. Biztosítékok és garanciák Tisztóban vagyunk azzal, hogy e fokozatosságot is csak úgy tudjuk biztosítani, ha összpontosítjuk erőfeszitéseinket mór 1986-tól kezdve. Hiszen a terv önmagában nem jelent és nem is ielenthet „biztosítékot" a megvalósulásra, még ha a középtávú tervben elvárható konkrétsággal meg is határozza a célok mellett az azokat alátámasztó eszközöket, cselekvési irányokat, (ideértve a gazdaságirányítás folyamatos továbbfejlesztését, a külön jóváhagyásra kerülő programokat: továbbá feltételezve, hogy az éves népgazdasági tervek és o folyamatos gazdasáq- irányítás a tervcélok realizálását szolqólják.) A tervben meqielölt fejlődési pálya csak a feltételek megteremtése és azoknak az eddigieknél jobb kihasználsa, az állami gazdaságirányítás, a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok céltudataos, az ötéves terv irányvonalával összhangban álló, annak érvényre juttatására irányuló aktív tevékenysége esetén járható végig eredményesen. Az előrehaladás a kitűzött célok megvalósításának folyamata csak fokozatos lehet, hirtelen pozitív változások elérése reálisan nem várható el, ezért nem tűzhető ki célul. A társadalom számára kedvező megoldások mindenkor csak a gazdaság fejlődésében elért tényleges eredmények alapján jöhetnek létre. A VII. ötéves terv gazdaság- politikai céljainak valóra váltását elsősorban a gazdaság- irányítási rendszernek a VII. ötéves népqazdasáqi tervről szóló törvényben lefektetett elvek szerinti fejlesztésével és összehangolt működtetésével kell alátámasztani. A qazdasóairá- nyításnak — eszközei célirányos alkalmazásával — gondoskodnia kell a központi feladatok maradéktalan végrehajtásáról. továbbá arról, hogy a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények önálló terveik alapján folyó tevékenysége összhanaban legyen az ötéves terv céljaival. E célokat a gazdasági mechanizmus szolgálja jól, ha a tervszerű központi irányítás és a sazbályozott piac aktív szerepét szervesen összekapcsolja és gazdasági szabályozó eszközök alkalmazásával hatékonyabbá teszi a népgazdaság tervszerű központi irányítását, tovább növeli a vállalatok gazdasági önállóságát, kezdeményezését és felelősségét, jobban segíti az érdekek összehangolását, az állami gazdaságirányítás és a vállalati gazdálkodás közötti jobb munkamegosztás révén is aktívabb szerephez juttatja az áru- és énzviszonyokat, közvetlenebb apcsolatot teremt a belső és külső piacok között, szélesíti a a szocialista demokráciát, biztosítva a lakosság öntevékenységét, a dolgozók vállalatvezetésben való intézményes részvételét. az érdekképviseletek szélesedését. Hangsúlyváltás és aktivitás Az idei esztendő, mint any- nyiszor, most is kulcsfontosságú lesz abban, hogy az előrelépés programját végül is sikerül-e megvalósítani. Sajnos, mint ismeretes, 1985 ehhez nem adott jó feltételeket; az előirányzotthoz képest jóval kisebb a nemzeti jövedelem emelkedése, az állami költségvetés egyensúlyi helyzete romlott, s bár rubelelszámolású áruforgalmunk aktív 'lett, a konvertibilis forgalom nem alakult számunkra kedvezően, adósságállományunk nem csökkent tovább. Mindez bizonyos kényszerű cselekvési programot is megfogalmaz, hiszen eredetileg azzal számoltunk, hogy az 1984-ben tapasztalt fejlődés tovább folytatódik. Az idén feltétlenül meg kell szilárdítanunk az egyensúlyjavitás folyamatát, fel kell számolnunk az 1985- ös megtorpanás következményeit ahhoz, hogy a VII. ötéves terv céljai megvalósulhassanak. Ennek érdekében az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésére alapozva, a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékos emelésével számol a terv. Ez a reális lehetőségek keretein belül van, hiszen gazdaságunk 1981-ben, 1982-ben és 1984-ben valójában nehezebb körülmények között teljesítette ehhez kapcsolódó feladatát. A gazdasági munka fő feladata tehát folytatni a XIII. komaresszus ha tó ro zata i na k vég reh a i tó sá t, beleilleszkedve a VII. ötéves terv irányvonalába. Az idén a konvertibilis áruforaalombar, ismét fontos a jelentősebb aktívum elérése, miközben rubel- elszámolásbain is — a fizetési megállapodásokkal összhangban - folytatjuk adósságaink mérséklését. Természetesen a külső egyensúly javítása nem történhet a belső felhasználás szűkítésére, azaz rovására. Gazdaságpolitikánkban és gazdaságirányítási gyakorlatunkban hangsúlyváltás lesz, szigorúan szabályozzuk ugyan a vásárlóerőt, ugyanakkor olyan gazdaságpolitikai magatartást érvényesítünk, amely főként a feldolgozóipart, a kivitelt bővítheti, meggyorsíthatja a fajlagos energia- és anyaqrófor- dítások mérséklését. Egyszóval, erősíti a vállalati aktivitást, a gazdálkodás minőségi jellemzőinek érvényre jutását, a strukturális változásokat —a hatékonyság Javulását. A nemzeti jövedelem előirányzott növekedése és felhasználási céljai — elsősorban a termelési folyamatok, a forrás- képződés javításával érhető el, ez áll a gazdaságirányítás középpontjában. A tervezett növekedési ütemhez a KGST- tagorszáqokkal folytatót külkereskedelem a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket teremt A konvertibilis export feltételei változatlanul szigorúak, most már elengedhetetlen a piaci és ármunka, a termelők és külkereskedők együttműködésének lényeges javítása. Ezt fogják szolgálni a szabályozó- rendszerben végrehajtott változások és az a rendszer például, amely az ipari export- termelést ösztönzi. A munkaidő- alap kiaknázása Gazdasági hatékonyságunk növelésének több kiemelt feladatára központi programok és intézkedések szolgálnak, ugyanakkor elengedhetetlen a vállalati hatékonyság javulása; kibontakoztatjuk a gazdaságosságot szigorúbban mérő, a gazdaságos termelést előmozdító folyamatokat. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a gazdaság erőforrásai a gyengén termelő, elmaradó vállalatok életben tartását szolgálják. Az eszköz- rendszert fel kell használni arra, hogy a gazdaságtalanul termelőket szerkezetátalakítással, átszervezéssel gazdaságossá tegyük, vagy ha más mód nincs, tevékenységüket felszámoljuk. Érdemes 'megemlíteni: az idén jobban érvényesülni fognak a szelektív fejlesztési célok, az élelmiszer- gazdaság, á feldolgozóipar egyes területein, így a gép- és vegyiparban nagyobb fejlődési lehetőséghez jutnak a vállalatok, a népgazdasági exportcélokkal összhangban. Az adottságokhoz mérjük a társadalom jövedelemelosztási céljait. Amennyiben sikerül a várt teljesítményt elérni, élet- színvonalunkat megőrizhetjük, néhány elemét pedig szerény mértékben javíthatjuk. Megtartjuk a reálbérek átlagos színvonalát, bővülő körben megőrizzük a nyugdijak vásárlóértékét (itt az alacsony nyugdijak emelésére is sor kerül), javulnak a kisgyermekes családok életfeltételei, mérsékeljük a fogyasztói árszínvonal növekedési ütemét, a közteherviselés méltányos elveinek megfelelően változások következnek be az adóztatásban. A lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 1—1,5 százalékkal, fogyasztása mintegy 1 százalékkal emelkedhet. A fogyasztói árszínvonal 5 százalékkal nő, mintegy 2 százalékponttal kisebb mértékben, mint 1985- ben. Ezzel összefüggésben a lakosság összes pénzjövedelme 6 százalékkal, a bruttó átlagkereset 5-5,5 százalékkal, a pénzbeli társadalmi jövedelmek, juttatások összege 6,5—7 százalékkal gyarapodik. Tavaly felfigyelhettünk egy nagyon fontos jelenségre: erősödött a párbeszédre való készség a társadalomban, nyíltabb, demokratikusabb viták után hoztuk meg döntéseinket. Végezetül ezek egyik tanulságát említeném: a társadalom sikerrel csak ak';or juthat túl e sorsfordító évek kihívásán, ha az egységes gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási és intézményi, fejlesztési elképzelések és magatartás mellett nagyobb figyelmet szab önmaga, a mindennapi munka számára. Az utóbbi években ugyanis romlott a munkafegyelem, a munkaidőalap egyötöde, egyhato- da elvész. Ezt nem hagyhatjuk így tovább, saját érdekünk, hogy kiaknázzuk mind a soha vissza nem térülő időt, mind pedig minden eszközünket, forrásunkat. Ebben, meggyőződésem szerint, a társadalom túlnyomó többsége egyetért, s ennek megvalósítására kész. Uj Hitelfeltételek Épülő családi ház Pécsett, a Tiborc utcában. Fotó: Proksza L Az építési költség 70 százaléka Állami kölcsön 35 évre 3 százalékos kamattal - A harmadik gyermek után 125000 forint Január elsejétől a magán- lakásépítésnél, -vásárlásnál és a magánforgalomban eladott lakások esetében megváltoztak a hitelfeltételek. Az állami kölcsön kiegészítésére is lehetőséget ad az új rendelet. Ebben az esetben a sajátrész az építési költség 15 százaléka lesz, míg a kedvezményes kölcsön 85 százalékra emelkedik. A bankhitel legfeljebb tizenöt évre adható. A kedvezményes kölcsön értékhatárai is megváltoztak. A többszintes, többlakásos épületeknél: 1—2 családtag esetében 320 000 forint, 3—4 beköltözőnél 380 000 forint, 5—6 családtagnál 440 000 forint, 6 fő felett 500 000 forint hitel adható. A családi házak építésénél a határok a következőképpen változnak: 1-2 fő: 260 000 forint, 3-4 fő: 320 000 forint, 5-6 fő: 380000 forint, 6 fő felett 440 000 forint. A szociálpolitikai támogatásnál lényegesen emelkedett az adható pénzösszeg: az első gyermek után 40 000 forint, a másodiknál 65000 forint, míg a harmadik után 125 000 forint szociálpolitikái kedvezményre jogosultak a szülők. A többi gyermek után egyenként 40 000 forint adható. A szociálpolitikai kedvezmény továbbra sem haladhatja meg a lakás árának 45 százalékát. Megelőlegezésénél azonban ezentúl külön bankkölcsön- szerződést is kell kötni 15 évre. Amennyiben a vállalt két gyermek nem születik meg hat év leteltével, akkor kilenc év alatt kell visszafizetni a megelőlegezett szociálpolitikai kedvezményt. Ha a szerződéskötés után születik gyermek, vagy örökbe fogadnak, akkor 40 000 forint szociálpolitikai kedvezményre jogosultak a szülők minden gyermek után. Az úi hitelrendelet lehetőséget ad arra is, hogy úi lakás vásárlásához és családi ház építéséhez ismételten igénybe lehessen venni a szcciálpolitikai kedvezményt. Például ha valaki a két gyermek után 60 000 forint szociálpolitikai kedvezményt már kapott, és most házat épít, vagy vásárol, akkor még jogosult 45 000 forint kedvezményre. Mindez azonban nem vonatkozik azokra, akik magánforgalomban vásárolnak lakást, házat. A saját erő helyettesíthető a tanácsok által adott támogatással — lehet ez visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő kölcsön —, valamint munkáltatói kölcsönnel. Az utóbbiban újdonság az is, hogy nincs meghatározva, a vállalatnak, üzemnek hány év alatt kell visszafizetni a hitelt és felhasználható a magán- forgalomban történő lakásvásárlásnál is. A fiatalok lakáshoz jutását segíti, hogy megváltozott az Ifjúsági Takarékbetét után adható kölcsön összege. Ha új lakást vásárol vagy épít, akkor 5 év után a megállapodásban vállalt összeg 100 százalékát, maximálisan 150 000 forintot, hat év után maximálisan 180 000 forintot, hét év után 210 000 forintot kaphat, a kedvezményezett állami kölcsönön felül évi 3 százalékos kamatra. Ha magánforgalomban vásárol lakást, akkor is felhasználhatja az Ifjúsági Takarékbetét külön kölcsönét, de csak a betét és a kamat együttes összegét kaphatja meg a tulajdonos, amit húsz év alatt kell visszafizetnie, évi 3 százalékos kamattal. Az állami kölcsön nem haladhatja meg a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 70 százalékát. A törlesztési idő legfeljebb 35 év lehet. A havi törlesztés a lakásba együtt beköltözők keresetének 10 százalékánál alacsonyabb nem lehet. A kedvezményes kölcsön évi kamata 3 százalék. Sz. K. Pácolt bering a Hortobágyrói Pácolt hering készítésével foglalkoztatják a téli hónapokban a Hortobágyi Állami Gazdaság halkeltető- és baromfiágazatának mintegy ötven dolgozóját. Az 5—7 dekagrammos heringek Svédországból érkeznek, s hazai hagymával vegyítve hatvan napig áznak az ecetes-sós, fűszerekkel Ízesített páclében. Az ízesítéshez babérlevelet, koriánder- és mustármagot használnak. Októbertől decemberig naponta húsz, január és március között pedig napi tíz mázsa halat dolgoznak fel, s a formatervezett üvegekbe töltött, közkedvelt csemegét a Halért Vállalat révén Debrecenben és a keleti országrész más városaiban értékesítik. HÉTVÉGE 3.
