Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-17 / 16. szám

1986. január 17., péntek Dunúntűii napló s HNF megyei elnökségi ülés A népfrontbizottságok munkaprogramja Füuoszenekarok Siklóson Az idén június 20—21—22- én 16. alkalommal gyűlnek össze Siklóson, várfesztiválra, s országos fúvószenekari ta­lálkozóra az ország legjobb, azaz legmagasabb minősíté­sű fúvószenekarai s a meg­hívott külföldi együttesek. A fesztivál a Liszt- és Er- kel-évfordulók jegyében zaj­lik le; a verseny kötelező műve is két Liszt-zongoramű fúvószenekari átirata. A találkozó programjáról tanácskozott tegnap délután Siklóson a várfesztivál ren­dező bizottsága. Két újdonság is várható. A rendezőség be­mutatkozásra meghívja négy zenetanárképző intézet (Pécs. Debrecen, Miskolc, Győr) fú­vósötösét; s a korábbiaktól eltérően négy külföldi fúvós- zenekar is versenyszerűen Júniusban ismét várfesztivál kapcsolódik bele a várfeszti­vál műsorába. A versenyt nemzetközi zsűri értékeli, s egy-egy fesztivál­dijat ítél oda a legjobb ha­zai és a legjobb külföldi ze­nekarnak. A három nap fő programját a négy hazai és a négy külföldi versenyző együttes: a Budapesti Ganz- MÁVAG; a Dunaújvárosi Du­nai Vasmű, a Mecseki Szén­bányák, valamint a Soproni Liszt Ferenc Művelődési Köz­pont fúvószenekara; illetve Agder megye ifjúsági zene­kara (Norvégia); továbbá Buweiler város (NSZK), Ostrava (Csehszlovákia) és Veliko Trnovo (Bulgária) fú- fósegyüttesei adják. Részt vesz a találkozón a siklási, a berettyóújfaiusi út­törőzenekar és az a bara­nyai úttörő-, vagy ifjúsági együttes, amelyik legjobbnak bizonyul a május 24-én Pécsváradon megrendezésre kerülő megyei válogatón. S ott lesz és önálló koncertet is ad a várudvaron a leg­jobb magyarországi együt­tesként ismert Magyar Nép­hadsereg Központi Fúvósze­nekara is. A várfesztivál programjá­ban megtartják a hagyomá­nyos külsőségeket. A részt vevő zenekarok ünnepélyes felvonulással sorakoznak fel a nyitóünnepség előtt június 21-én, (szombaton) délelőtt. A Néphadsereg Fúvószene­karán kívül önálló fesztiváli koncertet adnak a külföldi zenekarok; az úttörőzeneka­rok, a három 1984. évi fődí­jas zenekar; s az idei fesz­tiváldíjért versenyző négy magyar együttes. A hazai együttesek Har­kányban, a külföldiek Pé­csett, a sétatéren is koncer­teznek. A fesztivál ünnepé­lyes bevonulással, díjkiosz­tással és záróhangversennyel fejeződik be június 22-én es­te. Új bemutatóterem készült el a közelmúltban a Szigetvári Cipőgyárban. Az új terem, melyben az áruválasztékot mutatják be igen ízlésesen, már üzleti tárgyalások lebonyolítására is alkal­mas. Fotó: Läufer László Van akarat, pénz és segítés Lesz Mindszentgodisán újtelepi út? A Hazafias Népfront Bara­nya Megyei elnöksége tegnap délután ülést tartott, melyen elsőként dr. Ádám Antal me­gyei elnök szólalt föl, s a me­gyei népfronttestületek szere­péről beszélt. Ezt követően Krasznai Antal, a HNF megyei titkára ismertette azokat az el­képzeléseket, melyek alapján a testület a kongresszus anya­gát feldolgozza. A napirendek között szere­pelt az elnökség mellett mű­ködő bizottságok idei program­ja, s egyben ismertették a bi­zottságok névsorát. A béke, borátsági, szolidaritási bizott­ság a HNF Vili. kongresszusá­nak állásfoglalását figyelembe véve továbbra is megrendezi a hagyományos májusi békehó­napot és az őszi szolidaritási akciót. Ezenkívül barátsági he­teket és napokat szervez, vala­mint támogatja a már működő békeklubokat és tervei közt szerepel újabb békeklubok lét­rehozása. E bizottság elnöke Benkő László. ,A szervezési és közjogi bi­zottság feladatai közé tartozik többek között a társszervekkel kötött együttműködési megálla­podások felülvizsgálata, a köz­élet tisztaságának vizsgálata, a választások után a tanácsi munkával való foglalkozás, a lakóterületi közéleti klubok mű­ködésének vizsgálata, a fo­gyasztói érdekvédelemmel való foglalkozás, a jogpropaganda. A bizottság elnöke dr. Hir Gé­za, az SZMT munkatársa. A honismereti munkabizott­ság — melynek elnöke dr. Var­gha Károly — legfontosabb célja, hogy széles körben is­mertesse, tudatosítsa a lakó­Nagy sikere volt tegnap a Pannónia Műszaki Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat új kezdeményezésének, az In­novációs Klubnak. Csaknem száz szakember és érdeklődő jött el, hogy meghallgassa dr. Márton Jánosnak, az Agrár- gazdasági Kutatóintézet fő­igazgatójának előadását mező- gazdaságunk termelési kultúrá­járól — pontosabban ennek perspektívájáról és feszültsé­geiről —, és megosszák gond­jaikat Szigethy Miklóssal, az Agrárfejlesztő Bank igazgató­jával az innovációk finanszíro­zásának nehézségeiről, illetve lehetőségéről. Mindkét témával részleteseb­ben foglalkozunk majd lapunk­ban. Ezúttal arról szólunk bő­vebben, mire vállalkozik a volt baksaiak klubja. Egyszerűen és röviden: erjesztő központja, se­hely, a megye és hazánk érté­keit, ezek megbeszélésére és gyarapítására neveljen. Idén kiemelt feladatnak számít a nemzetiségi honismereti mun­ka, valamint a középfokú ok­tatási intézmények munkájának javítása. A társadalompolitikai bizott­ságnak elsősorban az ifjúság­gal és az idős korúakkal kell foglalkoznia. Jelentős szerepet kap a bizottság munkájában az egészséges életmódra neve­lés és a nehéz körülmények kö­zött élőkkel való foglalkozás. A bizottság elnöke dr. Bleyer Erzsébet, a KÖJÁL főorvosa. A nőpolitikái bizottság elnö­ke Kádár Német Béláné, a Kl- SZÖV PB titkára; itt különösen a lányok pályaválasztási lehe­tőségeit és a cigány nők mun­kavállalását gátló tényezőket kell felülvizsgálni. A pedagógiai munkabizott­ságnak legtöbb feladatot a kö­zépfokú oktatási intézmények és a kistelepüléseken folyó ok­tatási munka segítése odja. A bizottság elnöke dr. Erhardt Imre, a Széchenyi Gimnázium igazgatója. A gazdasági és településpo­litikai bizottság elnöke dr. Tóth József; a környezetvédelmi bi­zottság elnöke Mészáros Jó­zsef; a Fogyasztók Megyei Ta­nácsának elnöke Jakabos Zol­tánná, a Kertbarátok és Kiste- nyésztők Baranya Megyei Tár­sadalmi Szövetségének elnöke Balázs János. A HNF Baranya megyei el­nökségének tegnapi ülésén még egy napirend szerepelt: javaslatot tettek a bizottság és az elnökség idei munkatervé­re, melyet a testület elfogadott. gítője szándékoznak lenni Pécs, Baranya innovációs tö­rekvéseinek és a régió agrár- és részben műszaki értelmisé­gének. Fórumot akarnak adni a szakembereknek, feltalálók­nak és újítóknak, lehetőséget teremteni a termelés szervezői­nek, irányítóinak arra, hogy mérnökökkel, feltalálókkal, tu­dományos szakemberekkel ta­lálkozzanak, kötetlen, társasá­gi formában eszmét, gondola­tot cseréljenek. Mindezt — egyebek közt — ötletnapok se­gítik majd. Lehetőség nyílik a vállalat taggazdaságainak be­mutatkozására - termékbemu­tatóval —, országos tekintélyű szakembereket, vezetőket hív­nak meg, klubot szerveznek számítástechnikai szakembe­reknek és videósoknak. Mindszentgodisa új telepén húsz család él. A falugyűlése­ken és tanácsüléseken az itt lakók képviselője, Orsós József tanácstag többször is felvetet­te: köves utat szeretnének épí­teni ezen a részen. 1980 óta a mindszentgodisai tanácsülések állandó napiren­di pontja az útépítés. Először az itt élőknek 1000 forint hoz­zájárulást kellett volna fizetni, de a húsz család egyhangúlag vállalta a házanként 3000 fo­rintot. így 60 000 forint jönne össze, és ehhez a helyi tanács is adna 50 000 forint támoga­tást. — 1985. januári tanácsülésén bíztak meg azzal, hogy az új telep útépítéséhez kérjek támo­gatást a Baranya Megyei Ta­nács közlekedési osztályától — kezdte beszélgetésünket Záká- nyi József mindszentgodisai ta­nácstag. — Tavaly nyáron fel­kerestem az illetékeseket. Be­jelentésemre azt a választ kap­tam, hogy segítenek a techno­lógia meghatározásában, a méretek és anyagnormák meg­adásában, és vállalják az út befejezését. A hétszáz méter hosszú út alapozásához szükség lenne 800 tonna kőre, ebből a hely­színen van 80 tonna. A Mecse­ki Szénbányák is segítenék az építkezést célgépekkel, és a kő kedvezményes szállításával. A helybeliek a kiásott alapot el­egyengetnék, elterítenék rajta a követ. Minden család 15 óra társadalmi munkát vállalt. — A múlt év végén megke­resett Orsós József, hogy nem tudják vállalni az anyagi ter­heket, ezért visszalépnek az út­építéstől — folytatta Zákányi József. — A tervünk most az, hogy részleges falugyűlést hí­vunk össze az újtelepen, hogy megbeszéljük, hogyan lehetne mégis megoldani az útépítést. Milyen módon fizethetik ki a hozzájárulást. A Baranya Megyei Taná.cs közlekedési osztályát elmúlt év októberében kereste fel Záká­nyi József - tájékoztatott Wil­helm Ferenc osztályvezető. — Már akkor ígéretet tettünk ar­ra, segítséget adunk a köves út elkészítéséhez. Felajánlot­tuk, hogy pontosan kiszámít­juk mennyi kő kell, megmond­juk hol lehet beszerezni a szükséges gépeket, elvégezzük az út kitűzését. Vállaljuk a szakszerű művezetői feladato­kat. A megyei út-híd keretből fizetné ki a közlekedési osztály az elkészült útalap bitumenes permetezését és kőzúzaiékkal való leszórásót. Baranya me­gyében már több helyen is épített a lakosság saját erő­ből utat, amihez hasonló mó­don adott a megyei tanács tá­mogatást. Itt tart a történet. Lesz út? Sz. K. Korszerűsödő növényvédelmi előrejelzés Az eddiginél is ponto­sabb és hosszabb távra szóló előrejelzésre lesz ké­pes az idén a növényvé­delmi szolgálat. 1986-ban már 12 növény károsítóinak fellépéséről adnak rendsze­res, napra kész tájékozta­tást, és a távelőrejelzésben 20 növényi kultúra 90—100 kártevőjére hívják fel a fi­gyelmet szolgáltató háló­zatukon keresztül. A MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja előrejelzé­seinek összeállításában fontos szerep hárul a nagyüzemekben működő növényvédelmi szakembe­rekre, a megyei előrejelző intézményekre, s az egyre korszerűsödő technikai be­rendezésekre. Az előrejelzéseket vala­mennyi mezőgazdasági nagyüzem és a velük kap­csolatban lévő irányító szervek egyaránt megkap­ják. Igény szerint részprog­nózist is kérhetnek a táj­egység jellegének, növényi állományának megfelelően. A központi előrejelzést azonban nem pótolja a helyi termelési folyamatok­hoz kapcsolódó üzemi adatfelvétel. A MÉM ren­deletére létrehozott üzemi kártevőfigyelő hálózat ma mór alapjában véve jól működik, és ez is elősegíti a kellő időben való véde­kezést. Napjainkban egyetlen mezőgazdasági naqyüzem sincs, amely ne alkalmazná az előrejelzés valamelyik formáját, s számos terme­lési rendszer él ezzel a le­hetőséggel. Bekapcsolódva az üzemi előrejelzésbe, a Dónszentmiklósi Gyümölcs­termelési Rendszer és má­sok is a termelési tech­nológiájukba foglalták a kártevők, növényi betegsé­gek fellépésének állandó fiqyelését. A balatonbog- lári mezőqazdasági kom­binát növényvédelmi szak- emberaárdájában előrejel­ző szakember is dolgozik. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja új szolgáltatásai közé tar­tozik a hamarosan beve­zetésre kerülő új számító­gépes orogram, amelyet a Keszthelyi Aarártudományi Egyetemmel közösen dol­goztok ki a Commodor 64- es aépekre. Eqyelőre a bú­za és a kukorica később a reDce növénykárosítóinak előreielzésére készítenek számítóqéoes módszert. A nagyüzemeknek a táblákon kell elvéqezniük az előze­tes adatfelvételt, majd a számítógépes program se­gítségével a korábbinál hatékonyabban védekez­hetnek. Varga J. Tanácskozás a külkereskedelem feladatairól Csütörtökön a Magyar Ke­reskedelmi Kamarában a kül­kereskedelmi és a külkereske­delmi jogú termelő vállalatok vezetői tanácskoztak az ágazat legfontosabb teendőiről. A megbeszélésen jelen volt Ka- polyi László ipari és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és több más tárca képviselője. Veress Péter külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a VI. ötéves terv legfontosabb célkitűzését - az ország fizetőképességének javítását — sikerült elérni. Ugyanakkor ebben az időszak­ban a gazdaság exportképes­sége a konvertibilis elszámolá­sú piacokon romlott. Nem sike­rült a termelési szerkezetet a nemzetközi igényekhez igazíta­ni. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a műszaki fejlesz­tés a szükségesnél gyengébben haladt. Éppen ezért a VII. öt- éVes terv időszakában a mű­szaki fejlesztés meggyorsítása elsődleges fontosságú. A konvertibilis külkereskede­lemben azzal számolnak, hogy a következő öt évben a külgaz­dasági környezet nem rosszab­bodik ugyan, de továbbra is szigorú követelményeket tá­maszt. Alkalmazkodó képessé­günkön múlik, hogy a népgaz­daság helyzete javul-e vagy további hátrányokkal, veszte­ségekkel kell-e számolnunk. A fejlett tőkés országokkal kiala­kult kapcsolatainkban növek­szik a fejlettebb, tartós együtt­működési formák, különösen a termelési kooperációk és a mű­ködő tőke bevonásának jelen­tősége. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatokat meg­határozza, hogy a partnerek fokozottabban törekszenek a forgalom kiegyenlítettségére. Az eddigieknél nagyobb mér­tékben kell kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a Világbank és a Nemzetközi Fejlesztési Szervezet által fi­nanszírozott beruházások nyújt­hatnak. A tapasztalatok azon­ban azt mutatják, hogy a ver­senytárgyalásokon a magyar vállalatok visszahúzódnak, részvételük nem eléggé vállal­kozó szellemű. A miniszter elmondotta, hogy 1986-ban az 1985. évi ex­portteljesítmény megismétlése nem elégséges. Figyelembe vé­ve a rendelkezésre álló áruala­pokat, különösen nagy feladat hárul az iparra és ezen belül is elsősorban a feldolgozóiparra. A tanácskozáson felszólalt Váncsa Jenő, aki elmondotta, hogy az élelmiszergazdaság termékeinek egyharmadát ex­portálják. Az ágazat a követ­kező öt esztendőben elsősor­ban a szocialista országokba növeli kivitelét - öt év alatt mintegy 18 százalékkal — a dol­lár elszámolású piacokon való­színűleg csak kis mértékben tudják bővíteni eladásaikat. Nagyon fontos, hogy a terme­lők és a külkereskedők az ed­diginél hatékonyabban működ­jenek együtt. Ez lényeges az exportálható termékek feltárá­sában és a külpiaci igények közvetítésében egyaránt. Az agrárágazatban is mind több termelő vállalkozik arra, hogy önállóan értékesítse termékeit külpiacokon. Az újonnan kül­kereskedelmi jogot kapottak eredményesen megbirkóztak a növekvő feladatokkal, s ez iga­zolja a kezdeményezések he­lyességét. Kapolyi László felszólalásá­ban az ipari ágazat legfonto­sabb feladatának az export to­vábbi bővítését jelölte meg. Mint mondotta, a feldolgozó- ipar a jelenleginél nagyobb exportra képes. Jól indulta „Pannónia" klubja

Next

/
Oldalképek
Tartalom