Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)

1986-01-17 / 16. szám

6 Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunáimra napi XLIII. évfolyam, 16. szám 1986. január 17., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartató m boll ötven éve párttag (3. oldal) Közgazdasági élet (6. oldal) Eltörött Mészáros lába (8. oldal) Tennivaló a fagy sérült szőlőkben Mikroelektronika, agráripari komplexum, ipari fogyasztási cikkek Dr. Diófási Lajos a metszési módokat gyakorlatban is bemutatta Metszési bemutató Szentmiklóson Kedvező a rügyek termékenysége Jó szőlőtermés várható egyes faj'tákból is különféleképpen reagáltak. A Rajnai rizling például az egyik legjobb fagytűrő. A tőkeformák közül a középmagas kordon szenvedte a legnagyobb kárt. A virágzás körüli hűvös esőzés, a nyári hőhiány és az őszi aszály is növelte a terméski­esést. A 20 partnernél az átlag 5,2 tonna lett. Tíz tonna felett termelt a bólyi, a decsi és a sióagárdi tsz. A borok, különö­sen a vörös borok minősége jobb az előző évinél, de elma­rad az 1983-astól. Nagy nyomás nehezedik a szőlészekre, hogy növeljék a hektáronkénti egyedszómot. A sortávcsökkentést nagyüzemben továbbra sem javasolja a ku­tató, a tőtávsűrítéssel 120, de legfeljebb 100 centiméterig ajánlatos elmenni. Az idei ter­méskilátások a most folyó rügy­vizsgálatok alapján kedvezőb­bek a tavalyinál. Eddig tízezer vizsgálatot végeztek el. A leg­több fürtkezdemény a Rizling­szilváninál, a Rajnai rizling és Királyleányka fajtákban van.de jó termést ígér a Zweigelt és a Merlot is. Normál rügyterhe­léssel az idén nagy termésre lehet számítani. Külön szólt a kutató a fagy­sérült szőlőkkel kapcsolatos teendőkről. Ahol csak a rügyek károsodtak, ott a már szokásos metszési módot alkalmazhat­ják. A súlyos fagykárt szenve­dett, 20 évnél idősebb szőlőket selejtezni kell. A fiatalabb ül­tetvényeken a törzsfelújítás ad perspektívát, amikor a régi tör­zset levágjuk és a tőből egy fiatal, erős új hajtást neve­lünk. Ezt a módszert jól bírja a Cabernet és az Olaszrizling, viszont nagyon rosszul tűri az Oportó. A jubileumi rendezvény Má- riatelepen a kísérletek borai­nak bemutatásával ért véget. Márciusban a kistermelők ré­szére tartanak hasonló metszési bemutatót. — Rné — Magyar-szovjet gazdasági megállapodások Ülést tartott a Miniszter- tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén megtárgyal­ta és jóváhagyta a ma­gyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormány­közi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló je­lentést. Megbízta a gaz­dasági bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés ha­tározatainak végrehajtásá­ról. A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette Mórjai József miniszterel­nök-helyettes jelentését a jamburgi földgáztermelési és -szállítási együttműkö­désben való részvételünk­ről folytatott moszkvai tár­gyalásokról és a fentiekre vonatkozó kormányközi egyezmény aláírásáról. A kormány a lakossági áruellátás 1985. évi tapasz­talatainak értékelése és az 1986. évi feladatok megha­tározása kapcsán megálla­pította, hogy az áruellátás színvonala — o' szénféle­ségek kivételével — a nép- gazdasági terv követelmé­nyei szerint alakult. A fo­gyasztói piac egyensúlyát sikerült fenntartani, a ko­rábbi feszültségek néhány területen csökkentek. A kormány továbbra is fontos feladatnak tartja az áruellátás színvonalának megőrzését, egyes tartós fogyasztási cikkek és a ru­házati termékek kínálatá­nak kibővítését. Javítani kell az olcsó cikkek kínála­tát, különös tekintettel a húsfélékre, tejtermékekre és ruházati cikkekre. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésére döntést hozott. S ágazati alprogram Üj szakaszba lép az együttműködés Huszonnyolc különféle doku­mentumot írtak alá a magyar- szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság szerdán zárult 34. ülésszakán. Az új, il­letve megújított megállapodá­sok nagy mértékben hozzájá­rulnak a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztésé­hez. Az egyezmények kiterjed­nek a gazdasági élet szinte minden területére. Ezek közül a legfontosabb az a három kor­mányközi együttműködési meg­állapodás, amely a mikro­elektronika, az agráripari komplexum és az ipari fo­gyasztási cikkek gyártásának gyorsított ütemű, összehangolt fejlesztését irányozza elő. Nyolc ágazati alprogramban határozták meg az ülésszakon a műtrágyagyártási, a vegyipa­ri, a szerszámgépipari, a jár­műipari, a vegyipari és kőolaj­ipari gépgyártási, az elektroni­kai, a műszeripari és az erős­áramú-ipari együttműködés fő irányait. Az alprogramok az ez­redfordulóig megoldandó leg­fontosabb teendőket fogalmaz­zák meg. Üj egyezményeket kötöttek a vasúti határforga­lom, valamint a timföld- és alu­míniumszállítási feladatok meg­oldására. A három kormányközi egyez­mény előkészítése az 1983 jú­liusi felső szintű találkozón ho­zott döntés alapján kezdődött meg. A munkát a szakértők si­keresen befejezték és így a mostani ülésszakon véglegesí­tették a mikroelektronikáról, az agráripari komplexumról és az ipari fogyasztási cikkekről szóló egyezményeket. Ezek a megál­lapodások egyaránt kapcsolód­nak a Szovjetunióban kidolgo­Dél-dunántúl, Bács-Kiskun, Csongrád megye és Tokaj- Hegyalja nagyüzemi gazdasá­gainak szőlőtermelő szakembe­rei vettek részt tegnap Szent­miklóson a PANNONVIN Bor- gazdasági Kombinát kutatóál­lomásán rendezett szőlőmet­szési bemutatón, amelyet, mint 1957 óta minden évben, ezúttal is dr. Diófási Lajos tartott. A kombinát vezérigazgató­helyettese visszatekintett az el­múlt 30 évre, mely során Bara­nya és Dél-Dunántúl szőlőter­mesztése többet változott, mint előtte évszázadokig. A pécsi kutatóállomás a 30 év alatt 21 tőkeforma, 7 metszési mód és 106 fajta kikísérletezésével já­rult hozzá a mai magas terme­lési színvonalhoz. A kutatási eredményeket 90 bemutdtón tették közzé, amelyeken 14 000 nagyüzemi szakember és kister­melő jelent meg. Ezt követően dr. Diófási Lajos ismertette az 1985. évi kutatási eredményeket és bemutatta a korszerű tőkeművelési és met­szési módokat. A tavalyihoz fogható téli fagykárt a mai szőlésznemze­dék még nem élt át. A kombi­nát 20 partnerüzemében lévő 3000 hektár szőlő 17 százalé­kát ki kellett selejtezni. E sors­ra került a pécsi kutatóintézet termőszőlőjének jelentős része is, pedig az állomás termőhe­lye optimális. Nagy kárt szen­vedtek a nappal túlzottan fel- melegedő déli hegyoldalak. A fennsíkok — 160—210 méter tengerszint felett — szerepe vi­szont felértékelődött. Tolna fennsíkjain vagy a bólyi Kos- A ta¥ajI, készítik elő a gépeket a bólyi Kossuth Tsz gépműhelyében. Képünkön (az előtérben) egy BRAUN MULTI­suth Isz fennsíkra telepített szó- SEM típusú vetőgépet szerelnek össze a mohácsi Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulóinak közreműködé- lőjében alig volt kár. A fajták sével, akik itt töltik szakmai gyakorlatukat. Proksza László felvétele zott programokhoz és a ma­gyar népgazdaság legfonto­sabb célkitűzéseihez. Mindhá­rom program előirányozza azo­kat a kiemelt műszaki fejlesz­tési együttműködéseket, ame­lyek nagy mértékben gyorsítják e három területen az előreha­ladást. A programok előirá­nyozzák a termelési háttér, az ehhez szükséges gépipari bá­zis fejlesztését. A mikroelektronikai program egyaránt kiterjed a gyártáshoz szükséges berendezések, mérő- és ellenőrző rendszerek kifej­lesztésére, a mikroelektronikai termékek gyártásának korsze­rűsítésére, valamint a nagy tisztaságú anyagok gyártásá­nak fejlesztésére. Figyelembe veszi a két ország anyagi, mű­szaki és szellemi bázisát és ezek összehangolt fejlesztését tűzi ki célul. Az agráripari komplexumról született kormányközi, együtt­működési egyezmény a magyar és szovjet agrárágazatok mű­szaki fejlesztését, a termelés gépipari hátterét és az árucse­rét hivatott tovább bővíteni. Célul tűzi ki mezőgépek és ter­melési rendszerek közös fej­lesztését, munkaigényes kultú­rák gépesítését, a mikrobioló­giai ipar gyors ütemű fejleszté­sét, a biotechnológia széles körű alkalmazását. Az együtt­működés hozzájárul a kölcsö­nös szállítások növeléséhez, amelyek keretében a Szovjet­unióból a következő öt eszten­dőben növekvő mennyiségben érkeznek különböző mezőgé­pek, traktorok, talajművelő és betakarító gépek, míg a ma­gyar vállalatok elsősorban az élelmiszeripari gépek, sajtgyári, konzervgyári berendezések, o raktározáshoz, csomagoláshoz szükséges eszközök exportját növelik. Lényegesen bővül a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek cseréje. Az ipari fogyasztási cikkek gyártásáról aláírt egyezmény mindkét országban célul tűzi ki a lakosság ellátásának szá­mottevő javításához szükséges Feltételek megteremtését. A műszaki-tudományos feladatok a textilruházati ipar korszerűsí­tésétől kezdve a szórakoztató elektronikai ipar fejlesztéséig terjednek ki. A szakemberek mindezektől azt várják, hogy lényegesen javul a kölcsönösen szállított termékek minősége és színvonala. A program sze­rint mindkét ország tovább folytatja a könnyűipari gyártó berendezések korszerűsítését. Magyarország bővíti részvételét a szovjetunióbeli könnyűipari üzemek rekonstrukciójában. Magyar vállalatok különböző konfekcióipari gépeket és be­rendezéseket szállítanak és to­vábbi üzemek felújítását is ter­vezik. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom