Dunántúli Napló, 1986. január (43. évfolyam, 1-30. szám)
1986-01-13 / 12. szám
1986. január 13., hétfő Dunántúli napló 3 Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A lakosság tíz százalékának betegsége A degenerotfv mozgásszervi betegségek gyógyításánál alkalmazzák a mikrohullámú készüléket. Fotó: Tóth László Civilizációnk ártalma: a reuma Magyarországon legalább egymillió megbízható szakértője van a reumának. A statisztika szerint ugyanis a lakosság tíz százalékának van vagy volt ilyen panasza. Diagnózisát számos objektív tünet segíti elő, de amiről biztonsággal felismerhető, s amit csak a beteg tanúsíthat hitelesen, az nagyon is szubjektív tényező: a fájdalom.- Amit reumának nevez a köznyelv, valójában miféle betegséget jelent? — kérdeztem dr. Megyeri Ágnes főorvostól, az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet főigazgatóhelyettesétől. — A reuma nem egy bizonyos betegség, hanem gyűjtő- fogalom, amely sok, egymástól különböző, de számos azonos tünettel járó kórképet foglal magában. Ami valamennyire jellemző, az valóban a fájdalom és a mozgáskorlátozottság. Két nagy csoportja van. Az egyik a gyulladásos jellegű mozgásszervi betegségek, az ízületi gyulladások, amik érinthetik a végtagokat, de a gerincet is. A másik nagy csoport az ízületek elfajulásos (degeneratív) betegségei; valamint az izmok, a bőr alatti kötőszövet, az inak, a nyálkatömlők reumás betegségei. A csípő és a térdízületi porckopás általában idős korban jelentkezik. — Ismeretesek-e a betegséget kiváltó tényezők?- Van olyan kórkép, amelynek már tudjuk az eredetét, de soknak még nem. Kóros ízületi elváltozást, illetve gyulladást okozhatnak a baktériumok, a vírusok, a megfázás, a fertőzés, a túlerőltetés, illetve ezek együttes hatása. Számottevő szerepe lehet az elhízásnak — hiszen ha valakinek 60—65 kiló helyett 70—80 kilót kell hordoznia, az nagyon elősegítheti a porckopá- sos betegség kialakulását. De az idősödő életkorban gerincelváltozás keletkezhet akkor is, ha valaki nem mozog eleget, mert azok az izmok, amelyek a harmonikus mozgást biztosítják, eltunyulnak, illetve az évek előrehaladtával egyes ízületeket túlságosan, míg másokat a kívánatosnál lényegesen kevésbé veszünk igénybe. — Eléggé gyakori az a tapasztalat, hogy a reumatoló- gus csak könnyit a beteg helyzetén, de meggyógyítani nem tudja. így van ez? — Azoknak a reumás betegségeknek, amelyeknek ismerjük a kórokozóját, a gyógyítása is sikerrel kecsegtet. Teljesen meggyógyíthatok a friss fertőzés okozta ízületi gyulladások a fertőző gócok végleges megszüntetésével. Az utóbbi évtizedekben felfedezett gyógyszerek sokat segítenek a gyulladásos betegségek terápiájában. — A gyógyítás közismert módja a fizikoterápia. Mióta alkalmazzák a módszereit? — A fizikoterápia a fizikális kezelést alkalmazó gyógymódok összefoglaló elnevezése: a természeti energiákat hasznosítja a gyógyításban. Ide tartozik az elektromos kezelés, a vízgyógyászat, a klíma- terápia, a gyógytorna, a masz- százs. A balneoterápia szinte egyidős az orvoslással, hiszen a gyógy-, illetve a meleg víz hatását évezredek óta ismerik, a tapasztalat alapján ösztönösen az orvoslás kezdete óta hasznosítják. Ma már jól ismerjük a kezelések hatás- mechanizmusát. A fizikoterápia egyenrangú, sőt olykor nélkülözhetetlen kiegészítője a gyógyszeres kezelésnek. — Milyen előrehaladás történt a területi ellátás fejlesztésében, illetve a reumahálózat kiépítésében? — Az utóbbi évtized szervezési munkájának eredményeként valamennyi megyében van reumatológiai osztály vagy részleg. Vidéken összesen nyolcszáz kórházi ágy óI• a mozgásszervi betegek rendelkezésére, nem számolva ide a gyógyfürdő kórházak ágyait. De ez sem elegendő. Területünkön is érvényesül a fokozatos, progresszív betegellátás: - a megyeszékhelyek reuma szakrendelései fogadják a körzeti orvos által odairányított betegeket, és a szakrendelők utalják kórházba vagy az országos intézetbe a rászorulókat. — Milyen tanácsot ad főorvosnő a mozgásszervi betegségek megelőzésére? — Azt hiszem, hogy az elmondottakból következik a legfontosabb: egészséges életmóddal, korszerű táplákozás- sal lehet elejét venni a bajnak. Ha a mozgásszegény életmódot felváltjuk az értef- mes és a szervezet karbantartását szolgáló mozgással, ha újra polgárjogot nyer életünkben a séta, ami nemcsak testi, de lelki felüdülést is jelent. Sz. K. K. Az 1986. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban a hatósági áras termékek és szolgáltatások fogyasztói árai, illetve díjai — szűk körben, nagyobb részt nem alapvető fogyasztási javak esetében — emelkednek. Január 13-tót a következő árintézkedésekre kerül sor: A déligyümölcsök az import árak változása miatt kilogrammonként átlag 3 forinttal drágulnak. A mazsola ára kilogrammonként 72 forintról 80 forintra emelkedik. Nem változik a citrom fogyasztói ára. A hazai előállítású tartós gépipari fogyasztási cikkek közül a hűtőgépek és fagyasztók ára átlagosan 5,6 százalékkal nő. A háztartási villamos forróviztárolók (bojlerek) ára átlagosan 5 százalékkal emelkedik. Ezen belül csökkennek a horganyzott bojlerek és emelkednek a zománcozott bojlerek árai. A gázvíz melegítők és a konvektorok ára átlagosan 4 százalékkal, a lakásfűtő készülékeké 3 százalékkal emelkedik. A konvektorok közül nagyobb mértékben — átlagosan 15 százalékkal — emelkedik a speciális kivitelű típusok ára, míg a többi alaptípusé nem változik. Átlagosan 5 százalékkal drágulnak a hazai gyártású automata mosógépek. A személygépkocsik fogyasztói ára — az import beszerzési árak emelkedése miatt — a jelenleg forgalmazott típusoknál a következők szerint alakul: a Lada, a Skoda és a Zastava típusok ára 3-4, a Polski Fiat 126-é 4,6, a Dácia 1310-é 1,5 százalékkal emelkedik. Nem változik a Trabant és Wartburg típusú gépkocsik ára. Az új árak a január 13-át követően kiértesített és befizetett gépkocsik átvételénél érvényesülnek. A típusok szerinti árváltozásokról a MERKUR- vállalat részletes tájékoztatást ad. Az áztató-, mosó- és mosogató- szerek fogyasztói ára átlagosan 4 százalékkal emelkedik. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a fogtechnikai és gyógyászati segédeszközök ára. Február 1-től havi 20 forinttal emelkedik a televízió előfizetési dija. A páratlan hónapban dijat fizetők első ízben márciusban, a páros hónapban fizetők első alkalommal februárban fizetnek emelt dijat. Március 1-vel a nemzetközi csomagszállítási dij átlagosan 60 százalékkal emelkedik. Április 1-től a nemzetközi egyezményekkel szabályozott szocialista viszonylaté légi személyszállítási dijak emelkednek, mintegy 3 százalékos mértékben. Július 20-tól emelkednek a telefonbeszélgetések dijai. A belföldi előfizetői forgalomban az időszámlálásba bekapcsolt készülékeknél hárompercenként, az időszámlálásba be nem kapcsolt készülékeknél hívásonként 1,50 forintról 2 forintra emelkedik a helyi beszélgetési dij. Átlagosan 33 százalékkal növekednek a távolsági beszélgetések díjtételei. Változatlan marad a nyilvános készülékekről folytatott beszélgetések dijai. A díjemelésből származó többletbevétel a telefon- hálózat bővítését szolgáló pénzügyi forrásokat növeli. A Magyar Posta az elszámolás és díjfizetés rendjéről július hónapban részletes tájékoztatást ad. A felsorolt hatósági árintézkedések 0,4 százalékkal növelik a fogyasztói árszínvonalat. A pécsi kisdobosoknak „Játsszál velünk!” Szinte mór hagyománnyá vált, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége Pécs városi elnöksége és a Pécs Városi Tanács művelődési osztálya minden évben megrendezi az általános iskolák kisdobosainak a „játsszál velünk!” játékos ügyességi sportvetélkedőt. Gyöngyös Zoltán, a városi úttörőelnök elmondta, hogy a vetélkedő indítására az ösztökélte őket, hogy egyrészt az úttörőkkel szemben a kisdobosoknak aránylag kevés városi, illetve megyei szintű közös vetélkedőt, találkozót szerveznek, másrészt a néhány évvel ezelőtt a televízió által is közvetített, NDK „Gyere velünk, csináld velünk” játékos versenysorozat a gyerekek körében rendkívül közkedveltté vált. E kezdeményezést követve hazánkban elsőként Pécsett indult újára tehát a „Játsz- szál velünk!”. A január 18- án, immár a 16. alkalommal megrendezésre kerülő játék- sorozatra a megye 40 általános iskolája közül 24 jelentkezett. Egy-egy találkozón négy csapat mérkőzik meg egymással. így a négy fordulón ösz- szesen 720 kisdobos vesz részt. Minden úttörőcsapatot ugyanis évfolyamonként négy lány, négy fiú, egy pedagógus, egy anyuka, egy apuka és egy focicsapat képvisel, összesen 30 fő. Az öttagú zsűriben az általános iskolai sportbizottságok, a turisztikai, táborozási és a kisdobos szakbizottságok, illetve a rendezők és a KISZ képviselői foglalnak helyet. A feladatokat évek óta Benkő Csaba, a pécsi Testnevelési és Általános Iskola tanára állítja össze és némi segítséggel ő is vezeti a játékot. Minden versenyfeladat után 4 ponttal értékelik az elsőként végző csapatot, hárommal a másodikat és így tovább. Az összesítésre pedig a zórófoci góljai után kerül sor. Az ügyességi sorversenyek mellett persze szokás szerint pontozzák a csapatok csatakiáltásait, és helyet kapnak mozgalmi, elméleti kérdések is. A szülők rendszeresen elkísérik a gyerekeket, s a vendégek számára a rendezők büfével, szendvicsekkel, üdítővel kedveskednek. Eddig a TASI adott helyet a versenynek, idén azonban csak az első két forduló lesz az Építők úti iskolában, a második kettő a Belvárosi iskola tornatermében, az utolsó kettőt pedig a Testvér- városok terei Általános Iskola rendezi meg. Minden fordulónak meglesz a maga győztese, illetve helyezettjei, tehát valamennyi résztvevő kap jutalmat. A vetélkedőben így nem a helyezések a fontosak, hanem a játék, az együttes versengés, a szórakozás, a felszabadultság. Az iskolák mintegy ezer forint értékű sportfelszereléseket kapnak jutalmul. N. A. Milyen a helyi tömegközlekedés minősége? Busznézőben Pécsett NEB-ellenőrzés a város két csomópontján Didergető, párás-szmogos hajnal. 1986. január 9., csütörtök reggel 6 óra. Ébredő város, növekvő reggeli forgalom. A pécsi MÁV-pályaudvar előtti „placc” most ugyan épp — viszonylag — elcsöndesedett. Persze ez csak néhány perc ... Negyed 7 körül újra megélénkül. Érkező és induló utasok százai. Mindenki siet. Vagy ácso- rog. Buszokra várva ... Feszülten s a „beállásra” várakozó járművek felé tekintve. Furcsa egy ilyen 30—40-es (60—70-es) tömeg. Mintha egy képzeletbeli parancsnok „fogadás balróT’-t vezényelt volna. Csak a szemük más. Abban ott vibrál tízezrek hajnalireggeli stressz-kérdése: mi lesz, ha nem jön, késik, kimarad, lerobban stb ...? A buszok azonban jönnek. Itt és ma legalábbis rendre beállnak. Percre. Azután az utasok felugrálnak, az ajtók csapódnak — busz indul . . . Voltaképp elsősorban ezeket az indulásokat ellenőriztük ezen a korareggelen 6 és 8 óra között a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság öt megbízottjával — vagyis összesen hatan — a város két csomópontján: itt és a Nevelési Központnál, hárman-hárman. A kiválasztott járatok: amott a 29, 1, 16 és 47-es: itt a 30, 31, 31/Y, 49 és 50-es. Az enyém a 30-as. Mór a szép új csuklósok járnak. A tájékoztató tábla szerint reggel 5 és 19 óra között 5—10 percenként: a hivatalos menetrend szerint 5 és 6.30 között 7—10; 6.35—7.50 között 5 percenként. A valóságban egyik sem áll. Ellenőrzésünk alatt 6.48-ig egymást követő 4 járatnál 9 perc, ezután 8 óráig (két-három kivétellel) 7 perc volt a követési idő. Az indulási fegyelem általában jó, a2 új csuklósok, úgy tűnik, sikeresen vizsgáztak. Tapasztalataink a megyei NEB-elnöki szobában összegezve — nagyjából megegyeztek kertvárosi kollégáinkéval. A Nevelési Központnál gyors és nem gyors járatok ritmikus, alkalmazkodó indításával, (főleg 7 óra előtt és után) óriási tömegeket szállítanak el a belvárosba, illetve Uránvárosba. Igaz, a tömve induló 16-os és 47-es járatok a megállókban már nem képesek fölvenni az ott várakozó tömeget... A legkritikusabb csúcsidőben viszont egymást követő 2,5—3 perces indításokkal folyamatosan — elviselhető időn belül — feloldják a negyvenezres városrész mindennapos, valóban tömegközlekedési feszültségeit. Nem állítjuk persze, hogy az utas egyéni stresszér- zetei nélkül... Az indulási fegyelem itt is rendben volt. A népi ellenőrök összbenyomása: a járatok a forgalom szükségleteihez igazodnak. Pécs város tömegközlekedése, lehetőségeihez képest — s a csütörtöki nap ellenőrzése alapján —, jónak tűnik. De még nem korszerű, nem kulturált; némelyik csuklósjárot csúcsidőkben hurkatöltőre emlékeztet ... A megállóhelyek tájékoztató táblái — a kiinduló állomások kivételével — korszerűtlenek, nem tájékoztatnak elfogadhatóan. Ezt követően dr. Vida lózsef, a megyei NEB elnöke és a népi ellenőrök ismertették tapasztalataik lényegét Fűzi Árpád dal, a Pannon Volán igazgatójával. Jelen volt a vállalat két másik illetékes vezetője is. Fűzi Árpád egyebek közt hangsúlyozta: Pécs városszerkezete — adott helyzet. A tömegközlekedést ebben feladatuk ellátni a meglevő eszközökkel. Ezek: 160 busz (100 csuklós). Átlagosan 135—136 indul járatba, s mintegy 360 000 (!) utast szállít naponta. A 30-as vonal „csuklósítá- sát" nem tervezték — az élet hozta: több „szólóbusz" helyett — ami pluszban terhelné az egyébként is zsúfolt belvárost — ez ígérte a kulturáltabb közlekedést. Akkor is, ha az új csuklósok, kevésbé „fürgék”, s emiatt csak 7 és 9 perces követési időkkel indulhatnak. (A férőhely viszont 27 százalékkal növekedett itt.) A meqállók tájékoztató táb- táit ez év szeptember 1-ig föl- úiitják. Olvashatóbbak, áttekinthetőbbek lesznek. Bizakodunk, a legközelebbi NEB-ellenőrzésen e tekintetben is ió tapasztalatokat szerezhetünk. W. E.
