Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-27 / 353. szám
1985. december 27., péntek Dunántúlt ngpiö 5 Segítsük az éhező afrikai népeket! 320000 forint Baranyából Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének felhívásához „Segítsük az éhező afrikai népeket!” csatlakozott a Nemzetközi és a Magyar Vöröskereszt is. A Magyar Vöröskereszt Etiópia és Sierra Leone éhező gyermekeinek megsegítésére szervezett október 21-27. között országos akciót. Ebben tevékeny részt vállalt a Baranya Megyei és a Pécs Városi Vörös- kereszt, segítségül híva a vállalati, intézményi és ifjúsági vöröskereszteseket. Dicséretre méltóan tevékenykedtek a pécsi középiskolások. A Művészeti Gimnáziumban október 25-én egy irodalmi-zenei estet rendeztek, melyen a Nagy Lajos, a Leöwey Gimnázium, valamint az 508-as Szakmunkásképző Iskola diákjai is felléptek. A belépőjegyekből befolyt 20 000 forintot az éhező afrikai gyermekek megsegítésére ajánlották fel. Az Egészségügyi Szakiskola diákjai közel 8000 forintot, a Pollack Mihály Szakközépiskola 8500 forintot, a Nagy Lajos Gimnázium 10 800 Ft-ot, a Gépiró Iskola 2270 Ft-ot gyűjtött. Jelentős anyagi hozzájárulást adott a Leöwey, a Művészeti Gimnázium, a Radnóti Szak- középiskola és a Nevelési Központ kollégiuma. A POTE medikus vöröskeresztes szervezete is koncertet szervezett, és az ebből befolyt 11 540 forintot a segélyalapnak küldte el. Az általános iskolák közül kiemelkedő a Jókai, az Anikó utcai, a Gyakorló, a Nevelési Központ l-es iskolája, valamint a bogádi, berkesdi és gör- csönyi iskolások adománya. A Magyar Vöröskereszthez Baranya megyéből 200 000 forint, Pécs városából 120 000 forint érkezett. A. E. Fotó: Läufer László Dagasztáshoz készülődnek a szentlőrinci kenyérgyárban Diabetikus kenyér Cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak Várjuk az üzletvezetők rendelését Kétféle diabetikus kenyeret gyárt januártól a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat a szentlőrinci sütőüzemében. A kenyereket cukorbetegeknek, fogyókúrázóknak, valamint bélbántalmakkal küszködők- nek ajánlják. A Baranya Megyei Élelmiszerereskedelmi Vállalattal, a MESZÖV-vel, és a pécsi kórházokkal vették fel a kapcsolatot, hogy igénylik-e új terméküket. — A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat keresett fel bennünket az ajánlatával —, tájékoztat Mojzes János, a Baranya Megyei Sütőipari Vállalat termelés vezetője -, még a múlt évben kísérletezték ki a búza- töretes és búzakorpás lisztet. Erre azért volt szükség, mert hazánkban egyre több a cukorbetegek, a bélrenyheségben szenvedők, valamint az elhízott, emiatt fogyókúrázó, illetve orvosilag fogyókóróra fogott emberek száma. Nekik ugyanis nem jó fogyasztani a sok szénhidrátot és kevés rostanyagot tartalmazó fehérkenyeret. De ritkán, illetve csak néhány városban lehet kapni diétás kenyeret. Ezért örömmel fogadtuk a Csongrádi Malomipari Vállalat két újdonságát és a kész liszté': rögzített receptúróját is ez év tavaszán. Ezután megkezdődött az engedélyek kérése, és egyidejűleg próbasütést végeztünk a szentlőrinci sütőüzemben. — Az eredmény? — Teljes siker. Október 18- ón kaotuk meg a gyártási engedélyt. A próbasütésünk termékeit végigkóstolhatták az érdeklődők, a diabetikus ételeknek a szigetvári kórházban rendezett bemutatóján és a Pécsi Ipari Vásáron is. Tetszett és érdeklődést keltett fel.- Egész pontosan mikor kerül az üzletekbe a diétás kenyér? — A tervek szerint január közepén kezdődik a sütése a szentlőrinci sütőüzemben. Azért oda esett a választás, mert ott lehet a fehérkenyér- és egyéb készítmények mellett jól elkülönített, zárt rendszerben gyártani a kétféle diabetikus kenyeret. — Milyen lesz az új kenyér és mennyibe kerül? — A diabetikus búzatöretes kenyér 35 dekás, Ongrofol-fó- lia csomagolású kenyér energiatartalma 1037 KJ/100 g. Minőségét hat napig megőrzi. Fogyasztói ára 17 forint lesz. A diabetikus búzakorpás kenyér szénhidrát- és energia- tartalma alacsony. A 25 dekás, Ongrofol-fái iába csomagolt kenyér energiatartalma 955 KJ/100 g. Hat napig ehető. Az ára 12,50 forint lesz. Hogy miért ilyen drága? Szigorú technológiai előírás szerint lehet gyártani — aztán például a csomagolása is kézi erővel történik.- Hol szerezhető majd be?- Előzetes tárgyalás alapján a Baranya Megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnak, a MESZÖV-nek és a pécsi kórházaknak ajánlottuk fel. Szeretnénk megismertetni a boltvezetőkkel, hogy megrendeljék, mert minden bolt vehet. Ugyanis semmiféle elkülönítést nem igényel, a többi kenyérrel együtt tárolható. Amennyiben yigyobb meny- nyiségre lenne szükség, mi a tervezett heti két alkalom helyett heti három alkalommal is vállaljuk a sütést. Adóm Erika Fauna Fitt Hatórainkon túl is van érdeklődés a Pécsett kikísérletezett és a Soproni Állami Ga daság által gyártott újfajta üdítő italok, a Fauna Fitt után. Pedig elférne — szélesebb körben - több okból a belföldi piacon is. A döntő érv: az eddig forgalomban lévő üdítők nagyobb része nem felel már meg a korszerű táplálkozási-élettani követelményeknek, elsősorban magas szénhidrát- és széndioxid-tartalmuk miatt. Sok országban tiltják ezeknek az üdítőknek a fogyasztását például a szív-, az ér- és a gyomorbetegeknek. Tény, hogy az embereknek mintegy 10-13 százaléka érzékeny a széndioxidra. A Fauna Fitt szénsavmentesen készül. A soproni gyártó „depója” — két megyére kiterjedő működési területtel - Szentlászlón van, s Pöt- tendi Istvántól, az ÁG áruforgalmi munkatársától kapott vélemény szerint üdítő italuknak döntően azért van reményteljes jövője, mert természetes alapanyagból, magas ásványanyag- és vitamintar- tartalommal készül. Ez az alapanyag egyébként a permeát, a tej ultraszűrésével létrejött tejszérum. Egyelőre kétféle ízesítéssel — mangó és ananász — található a forgalomban. Egy-egy üveg üdítő italban a szervezet napi ós- vártyanyag-szükség létének egyharmada benne van, s negyedóra alatt beépül a szervezetbe. A Fauna Fitt baranyai és tolnai részeket érintően mintegy fél éve van a piacon — egyelőre „betörésre készen”. Ez idő alatt is mintegy 10 000 rekesz fogyott el, részben a kereskedelmi forgalomban, részben egészségügyi intézményeknek szállítva. Árufenyő E nnél már csak az lenne rosszabb, ha valakinek nem jutott volna. Még egy ág sem, amire gyertya tűzhető, mely mellé az ajándék tehető. Kell a zöld fa, a zöld ág biztatása a legrövidebb nappalok idején. Dehát ezt is rossz nézni: megnőtt, kivágott, el nem adott fák tömegét az elhagyott tereken — meddő melegséget, értéktelen éktelent, elfonnyadó fenyőleveleket. Mit ér karácsony napján egy tel nem díszített fenyő? Mit ér az apró mag elültetése, a csemete nevelgetése, a fejszecsapás mozdulata, a szállítás munkája? Mit sem ér már karácsony napján. Legfeljebb egy felismerést: a fenyőfa áru. Áru, mégha el sem adták, mert hiszen eladásra termelték. S speciális áru: ha már kivágták karácsony előtt, mar raktárra nem tehető, vissza már nem ültethető a fölösleg. A fényőkereskedelem már bizonyára kitapasztalta, hogy mennyivel kell több fenyőfa karácsonyra az elméleti értéknél. Elég tíz százalékkal több? Vagy húsz? S fajtánként, méretenként milyen a megoszlás és mennyi a szorzó? Hosszú évek gyakorlatából itt is kikerekednek a számok bizonyára — s hogy kár ne érje a termelőt, a kereskedőt, ennek a többletnek az ára benne kell, hogy legyen az eladottakéban. Nem is ez bánt, az én tíz— húsz százalékkal drágábban vett fenyőm ára. így nem is az bánt, hogy eladatlan fenyőket áztat az eső. Hisz még azpk is hasznosíthatók, ha nem is mind, de a gazdaságosan hasznosítható mennyiség egy helyütt bizonyára: olajai lepárolhátók, gyantái kivonhatok, fája briketté. összesajtolható. Már az sem bánt, hogy a gazdaságtalan mennyiség kazalba rakatik, elégettetik, miképp a lakásokban kiszáradt, kidobott fák tömege. Már azt sem tudom, mi bánt, hiszen minden megmagyarázható a fenyő-áru törvényszerűségei alapján. Mert ezeknek a fenyőknek nem erdőalkotás volt a feladata, nem vártak savas esők lassan ölő mérgére, nem levegőt kellett tisztítaniuk, ők csak karácsonyfák, egyszeri fel- használásra. Hisz' azt sem tudom megmagyarázni, miért idegenkedem az egyszer felhasználható másmilyen áruktól, holott praktikusak, kényelmesek? Ha csak úgy nem, hogy több a kidobott érték, munka bennük, mint amit az egyszeri használat visszavesz belőlük. Nem lehet másként, mert rosszabb ennél már csak az lenne, ha valakinek is nem jutna fenyő. Másként nem lehet, mégis: bánt a fel nem használható érték pusztulása is. B. L. Elsők között az országban Környezetés természetvédelmi oktatóbázis Pécsett 1986-ban minden megyében létre kell hozni egy környezetés természetvédelmi oktatóbázist — ez a lényege annak az OKTH-határozatnak, amely kommentálására elsőként dr. Fülöp Istvántól, a Mecseki Kul- túrpark igazgatójától hallottakat említjük meg: Baranya megelőzte nem csak a többi megyét, de magát az OKTH-t is. Azaz: olyan alapok voltak nálunk, amelyekre építve, kis módosítással, a tartalom formálásával tulajdonképpen már az 1986. január 1-et megelőzően oktatóbázisként működő szervezet dolgozott. — Lényegében — hallottuk dr. Fülöp Istvántól — egy módszertani központot kell elképzelni, amely elsősorban az általános- és középiskolákat érintően összehangolja, támogatja a környezet- és természetvédelmi munkát. Ami tehát azt is jelenti, hogy az oktatóbázis szak- felügyeleti munkát is ellát. Az előzményekről röviden: a megyei és a Pécs Városi Tanács V. B. művelődési osztályának kezdeményezésére ez év január elején létrehozták a környezet- és természetvédelmi stúdiót a kultúrpark keretében. A munkatervet számos szerv — HNF, KISZ, JPTE, SZMT — együttműködésében alakították ki. Ez a stúdió működik majd január 1-től oktatóbázisként, tevékenységéhez az OKTH anyagi és Szakmai támogatást nyújt. • — A támogatás érdekében — hallottuk dr. Fülöp Istvántól — pályázatot adtunk be. Már ebben az évben is segített bennünket a KISZ KB egy ornitológiái tábor létrehozásában, szélesebb körű és árnyaltabb lesz a munkánk január 1-től, természetesen együttműködésben mindazokkal a szervekkel, amelyek eddig is kitűnő partnereink voltak, elsősorban a városi és a megyei nevelési központra, az OKTH dél-dunántúli felügyelőségére gondolok. Számos tervünk van, például a pécs—baranyai biológusnapok megrendezése. Szeretnénk ébren tartani minden intézménytípusban a természet- és környezetvédelem fontosságát, bele- szőni az ehhez szükséges ismereteket az oktatásba, s nem csak az élővilággal foglalkozó tantárgyakhoz kötődően. Röviden: a gondolkodás részévé tenni a környezet- és természetvédelmet. Az említett stúdióban már eddig is működtek bázis-szakkörök, kettő témája a természet- és környezetvédelem volt, megalakult a felnőttek természetbarát klubja, terroristák, akvaristák dolgoztak a Kultúrpark szervezésében, összesen közel 200 gyerek és felnőtt. Cél o továbbiakban, hogy módszertani szakkörökké alakuljanak, bemutatókat tartanak majd az újonnan alakuló szakköröknek, átadják tapasztalataikat. A közeljövőben megjelenik egy, a témához kötődő módszertani kiadványuk, s előadássorozatot szerveznek pedagógusoknak. m. a. Az idős urak kedvesebbek? A pénztárgépnél Lehet, hogy öregszem. Mostanában azon veszem észre magam, hogy nem nézem meg a pénztárosnőket. A vásárlás utáni fizetéskor szemem a gépre tapad, elbűvöl a számok sokasága, lebilincsel a végösszeg. Kiszámolom a pénzt és a levegőbe meredve kalkulálok. Pedig a pénztárgépek mellett ülnek. Napi nyolc órát dolgoznak, szinte megállás nélkül. Birodalmuk tíz szám, útvonalukat a vásárolt portékák árai szabályozzák. — Naponta pontos menetrendünk van — kezdi Gábor Sándorné. Angéla, tíz éve dolgozik a pécsi Supermarket pénztárosaként. — Reggel hét óráig jut több-kevesebb időnk arra, hogy rendezgessük a polcokon az árukat, aztán érkeznek a környékbeli munkások. Őket a háziasszonyok követik. Egy és három óra között újra van egy kis szabadidőnk. Ekkor feltöltjük a polcokat a délutáni rohamra készülve. Gábor Sándorné szinte kérdés nélkül mondja: szereti munkáját. A legnehezebbnek azt tartja benne, hogy egyik kosárból a másikba is nekik kell áttenni az árut, a legjobb a változatosság, hogy pihenésként fizikai munkát is végezhet, hogy mindig más és más vevővel találkozik. Igaz, ritkán jut idő arra, hogy megfigyelje őket. — Az idős urak kedvesebbek. Megkérdezik, hogy vagyok, megdicsérik a frizurámat. A korosabb hölgyek főként árgus szemekkel követik a gépszalagot. Megértem őket, nyugdíjuk minden fillérjére vigyázniuk kell! Angéla 80 ezer forint körüli összeget üt gépébe a pécsi Supermarketban egy műszak alatt. Óhatatlanul az árakról kezdünk beszélni. Nem tudja pontosan, hány árunak a ráírt értékét tudja. Többezerét. Ennyiben maradunk. Tíz éve a 3,60-as, egy kiló kenyér volt az első, amit megtanult. Változnak az idők. Megtudom, hogy a vevők az utóbbi napokban néhány piperecikk áremelkedését és a szaloncukor megnőtt árát sérelmezték. Utóbbit nem sokáig. Minden elkelt. Sokan persze több dolgot vásárolnak és csak a végösszeggel törődnek. — Ezerötszáz forint volt a legnagyobb összeg, amit blokkoltam az utóbbi időben egy vevőnél. Most, a karácsonyt megelőző héten. Kis pihenést jelentett a csodálkozás, megállás nélkül dolgoztunk, de tudja hogy van, ha sok a munka, jobban elmegy az idő. Bozsik L.
