Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-11 / 339. szám

6 Dunántúlt napló 1985. december 11., szerda MAGAZIN Történelmünk újságok tükrében Az Aacheni Nemzetközi Újságmúzeumban Az NSZK-beli Aacheni Nem­zetközi Újságmúzeum, e vi­lágviszonylatban is egyedül­álló kulturális értéket 'képvi­selő intézmény 125 ezer féle újságot gyűjt a világ minden tájáról. Jelentős a német nyelvű újságok kollekciója; köztük a Németországon kívül megjelenő német nyelvű lapok — az USA-ból, Kanadából, Latin-Amerikából, Dél-Afri- kából. Rendkívül értékes a vi­lág zsidóságának sajtója. De megtalálható a gyűjtemény­ben egyiptomi, grönlandi, ja­pán, új-zélandi, sanghaji új­ság is, vagy az evangélikus imisszió lesoto nyelvű kiadvá­nya. Kuriózum a vicc- és a divatlapok gyűjteménye, maskodjanak. Mint a gyűjtemény többi darabjait, a magyar újságo­kat is címük szerint, a kiadás helye és évszáma szerint rendszerezték, őrzik a Ma­gyarországon megjelent ide­gennyelvű és német újságo­kat. A legkorábbi magyar nyelvű lap 1790-ből a „Min­denes Gyűjtemény", amely •kelt Komáromban, Böjt Első Havának 27. napján (azaz február 27-én). Oskar von Forckenbeck tu­datosan gyűjtötte a különböző sajtótermékeket. 1860-tól, amikor benősült a wassenber- gi polgármester gazdag csa­ládjába, már csak e gyűjtő­szenvedélyének élt. Tanulmá­nyozta és kereste az unikumo­kat, a frissiben indult, a betil­tott, cenzúrázott lapokat. Egész kollekciót mondhatott magáénak az 1848—49-ec évekből, az európai demokra­tizálódás korának kiadványai­ból, a korai szocialisztikákból. Megszerezte Heinrich Sachs augsburgi postatisztviselő 23 ezer példányos régi újságokat tartalmazó gyűjteményét, amely 43 nyelven, illetve nyelvjárásban 12 168 különbö­ző városból, helységből tar­talmazott információkat. A legkorábbi a Strassburger Re­lation (Strassburgi kapcsola­tok) 1609-es példánya volt. Amikor 1885-ben már 80 ez­resre nőtt Forckenbeck gyűj­teménye, elhatározta, hogy bemutatja az érdeklődő kö­zönségnek. Az aacheni Suermondt Mú­zeum adott 'helyet a kiállítás­nak. Ez 1886. február 28-án történt — s ezt a dátumot tartják az újságmúzeum szü­letésének. Különleges konzerválási, restaurálási eljárásokkal őrzik régmúlt idők és napjaink új­ságjait. Kiállítva háromterem- nyi anyag — vitrinekben, spe­ciális szekrényekben —, csak ízelítő a rendkívül gazdag és sokoldalú gyűjteményből. Dí­szes rajzolatú fejlécekkel, cí­merekkel, sűrűn teleírt lapok a világ minden tájáról: Európa, La Presse, The Penny Maga­zin, Aachenische Zeitung, The Athenian Mercury, Amsterda- mische Courant, Wienne- rischer Diarnum ... A Kari Marx által szerkesz­tett Neuen Rheinischen Zei­tung legutolsó, 1849. május 19-i kiadású példánya — a fő- szerkesztő dekrétumával. A L'Aurore 1898-as példánya, Zola: J’Acusse kezdetű híres levelével, a Hamburger Fremblatt Ferenc Ferdinánd trónörökös halálát közlő so­rokkal. Múltunk, közelmúltunk és a jelenünk egész történel­me - újságcikkekben, sajtó- közleményekben. Aztán a különlegességek. Betiltott, a cenzúra által meg­nyirbált lapok. Különnyoma­tok, rendkívüli kiadások, soha meg nem jelent lapok próba­nyomatai, nyomdai tervei. Arab, japán, kínai betűs hír­lapok. Divatlapok, újságok, sport, technika, nőknek, gye­rekeknek szerkesztett lapok, s egy macskaújság. Forckenbeck nemcsak gyűj­tötte az újságokat, hanem fel­hívta a nagyközönség figyel­mét a sajtóra, amely minden közösség történetének alakitó­ja és egyúttal tükrözője is. Az Újsógmúzeum címmel — 1889-től haláláig, 1898-ig fo­lyóiratot jelentetett meg, amelyben rendszeres tájékoz­tatást adott a bel- és külföldi sajtó helyzetéről, egyes jelen­tős lapok történetéről, új diva­tos témák megjelenéséről, ké­pes- és sportújságok tartal­máról, a nyomdatechnika új­donságairól. Szakfolyóirata mind a mai napig megjelenik, s informál a sajtóvilág hírei­ről. Kádár Márta Ordögh Erika, Molnár Csilla, Karl Pichlbauer, Kruppa Judit és Füstös Veronika a bécsi „Zum alten Stadt” étteremben. (A szerző felvételei.) Magyar—osztrák szépségverseny fi FIFA nyomában Újabb újdonságot ígér a nők egyre divatosabb szépségverse­nye. Még el sem ültek a „Ma­gyarország Szépe” viadal utó­hullámai, máris újabb esemény kelthet érdeklődést. A Miss Austria Corporation, vagyis az a bécsi vállalat, amely rend­szeresen foglalkozik szépség- versenyek rendezésével, követni akarja a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség példáját és nemzetek közötti válogatott mérkőzéseket szándékozik ren­dezni. Az újítás lényege az, hogy a jövőben a szép lánycsapatok versengenek egymással. — Ha a futballisták csapa­tokba tömörülnek és képviselik országuk színeit — mondta Erich Reindl, a bécsi Miss Aust­ria Corporation igazgatója —, miért ne tehetnék meg ugyan­ezt a szépségek is? Nem óhaj­tunk annyi babért gyűjteni, mint a FIFA, de mindenképpen rend­szeressé szándékozunk tenni az európai szép lányok csapatver­senyét. Amelyik csapat több mérkőzést megnyer, a legtöbb pontot gyűjti össze, az szerzi meg az Európa-bajnoki címet. Minden alkalommal két-két csapat verseng egymással. Be­vezetésként a magyar és az osztrák szépségek válogatottja találkozik Bécsben, december 17-én. Mindkét együttesben tíz­tíz lány kap helyet. A zsűri előtt páronként jelennek meg a szép­ségek, s az a csapat győz, amely több pontot szerez. A „Magyarország Szépe” verseny győztese, továbbá má- sodik-harmadik-negyedik helye­zettje az elmúlt hónap közepén jutalomként három napig az osztrák fővárosban tartózkodott. Molnár Csilla, Kruppa Judit, Füstös Veronika és ördögh Eri­ka megismerkedett az osztrák- magyar verseny színhelyével, a Hilton Szállóval, annak hatal­mas báltermével, ahol a gála­estet rendezik. A meghívó sze­rint „estélyi ruha kötelező”. Molnár Csilla és három ud­varhölgye több meghívást ka­pott, így vendégül látta őket Kari Pichlbauer is a „Zum al­ten Stadt” nevű éttermében. — Jól ismerem a legutóbbi Miss Ausztria verseny győztesét, Elfriede Haindlt és a helyezet­teket is — mondja Kari Pichl­bauer — és most itt látom köz­Miss Austria — a bájos Elfriede Haindl vetlen közelről, hogy milyen szé­pek a magyar lányok is. Élet­ben még csinosabbak, mint a televízió képernyőjén. Nem lesz könnyű feladata december 17- én a zsűrinek. Nyílt verseny. A magyar lá­nyok csapatát a Magyar Média állítja össze és készíti elő a versenyre. Kapitány is kell, akár­csak a futballban. Ezt a tisz­tet Szalma László vállalja, aki a „Magyarország Szépe” ver­seny főrendezőjeként sok ta­pasztalatot szerzett. Molnár Károly Szex és ifjúság Tiltsunk vagy Tallinni karikatúrák Hugo Hiibus és Elle Tikerpöe rajzai A közelmúltban a Magyar Család- és Nővédelmi Tudo­mányos Társaság az ifjúság­nak az önálló életkezdésre tör­ténő felkészüléséről és felké­szítéséről tartott győri tanács­kozásán megkérdezték a meg­hívott fiatalokat: mi a vélemé­nyük az elhangzottakról? Több­szöri felszólításra is csupán néhány mondat volt a válasz: másként akarnak élni, mint a szüleik és arról panaszkodtak, hogy nincs akihez bizalommal fordulhatnának égető gond­jaikkal. Az iskolák nem bizto­sítanak ehhez megfelelő lehe­tőséget és iskolán kívül sem különb a helyzet. Az újságok „Orvos válaszol” rovataitól legalább feleletet lehet remél­ni, de ez sem lehet végleges és kielégítő megoldás. Az újságíró-szövetségben az ifjúsági sajtó és a nemiség té­maköréről tartott ankéton is különösen szenvedélyessé vált a vita, amikor „Az orvos vá­laszol" rovatok kerültek szóba. A problémával kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel dr. Veres Pál orvos-újságírónak, aki több mint két évtizeddel ezelőtt elsőként kezdett vála­szolni az ifjúság diszkrét kér­déseire. — Az újságok olvasói gyak­ran kételkednek abban, hogy az orvosi válaszok valóságos levelekre adnak feleletet. Le­hetséges, hogy csupán a hecc kedvéért Íródtak? Vagy netán a válaszoló találja ki azokat?- Természetesen az újsá­gokhoz is érkeznek beugrató levelek, de a nekem küldött több mint húszezer levél túl­nyomó többsége névvel, cím­mel és nem ritkán felbélyeg­zett válaszborítékkal érkezett. Ez eleve kizárja, hogy félreve­zetés lenne, ezért nincs szük­ségem arra, hogy a fantáziá­mat erőltessem. A jeligékkel kezdődő üzeneteimben is többnyire névvel jelentkezők­höz szólok, mert többen is ér­deklődnek hasonló problémá­ról, és azoknak is felelek, akik fel sem merik tenni kérdései­ket.- Gyakran találkozik leve­lezőivel?- Ha azokat is közéjük ve­szem, aki csak olvasnak, de nem írnak, akkor igennel vá­laszolhatok. Művelődési házak, iskolák gyakran hívnak meg egy-egy előadás, vagy rend­hagyó osztályfőnöki óra meg­tartására. Sajnos, elég jellem­ző, hogy a pedagógusok nem hallgatnak meg, arra hivatkoz­nak, nem akarják a fiatalokat zavarni! De például Szombat­helyen az Entzbruder Dezső Egészségügyi Szakközépiskola igazgatónője nemcsak részt vett a növendékeinek tartott felvilágosító előadáson, ha­nem elrendelte, hogy a követ­kező tanévben minden tanuló és oktató kötelezően hallgas­son meg. Megfelelő befoga­dásé terem nem lévén, három előadáson váltott műszakban adtam elő a mondanivalóimat. — Mit szólnak a konzervatív szülök, hogy gyermekeiket az iskolai tananyagon túlmenően világosítják fel? — Nemcsak a szülőkkel, oly­kor a pedagógusokkal is har­colni kell emiatt. Többnyire olyanokai, akik hallomásból is­mernek és nem a tényekre ala­pítják elutasító véleményüket. Cegléden a pedagógusok egy része megtiltotta növendékei­nek, hogy a művelődési ház­ban meghirdetett előadásomon részt vegyenek. Szerencsére nem ez a jellemző hozáállás. A Zala megyei Páka község­ben az általános iskolások fel­ső tagozatosainak osztályfőnö­ki órán tartott előadásom — pedagógusok és a szülői mun­kaközösség vezetői is meghall­gatták — hosszú ideig beszéd­téma volt a kisközségben. A következő évben a szülőknek számoltam be arról, hogy mit és miért mondtam a gyerme­keiknek. Valamennyi szülő, de gyermektelen házaspárok is megjelentek a zsúfolásig meg­telt művelődési házban és osz­tatlan sikere volt az elméleti és gyakorlati tájékoztatásnak.- Mi a véleménye arról, hogy az oly sok vitát kiváltó „Orvos válaszol" rovatok oly­kor egymásnak ellentmondóan lelelnek ugyanarra a kérdésre? — Ennek a jogos bírálatnak több oka van. Mindenekelőtt az, hogy a válaszolók — akad köztük sportorvos, szülész-nő­gyógyász, genetikus, üzemor­vos, gyermekpszichológus, pszi­chiáter - a maguk szakmai látószögéből ítélik meg a kér­déseket. Egységes, elfogadott álláspont nincs és nem is le­het mindaddig, amíg egyete­meinken, főiskoláinkon a kívá­nalomnak megfelelő mérték­ben pem oktatják a családi életnek ezt a rendkívül fontos területét. A szexet hol lebe­csülik, hol túlértékelik, csak az bizonyos, hogy az oktatásban nincs a helyén. A rossz nemi kapcsolat tönkreteszi a házas­ságot, a jó szexuális együttlét önmagában még nem menti meg. A megalapozott családi élethez az eredményes nemi nevelés is hozzátartozik, de ez messzemenően nem azonos a nemi szabadossággal, hanem annak éppen az ellenkezője. Meg kell vitatni, hogy mit mondjunk a gyermekeinknek, mert csak a tiltással nem ju­tunk előre. És ameddig nincs elérhető, szervezett, megbe­csült intézménye a diszkrét kérdések megválaszolásának, addig az „Orvos válaszol" ro­vatok nem szűnnek meg az érdeklődés hiányában. S. P. Pécsi utcák - híres emberek Esze Tamás 1703 májusának elején a lengyelországi Brezán várában II. Rákóczi Ferenc és Esze Ta­más, a tarpai jobbágy, a ti­szaháti felkelők vezére megál­lapodtak abban, hogy az or­szágnak az idegen elnyomás alóli felszabadításáért és a magyar nemzet jövőjének biz­tosításáért felkelést indítanak. Esze Tamásról tudni kell, hogy 1697-ben részt vett a hegyaljai fölkelésben, annak bukása után fogságba került ugyan, de abból rövidesen ki­szabadulva hazament Tarpára sót szállítani Máramarosból Debrecenbe és az Alföldre. Az újlaki sótisztek nem jó szem­mel nézték Esze Tamás sószál­lítmányait, belekötöttek, el­hajtották a marháit. Esze Ta­más még megsarcolja az újla­ki sóházat, de utána Kis Al­berttal és fegyveres társaival a hegyekbe menekül, ahol már számos szegénylegény, szökött jobbágy, Thököly-katona, pré­dikátor és diák várta az alkal­mat a fölkelésre. A fölkelők közül Esze Ta­másban öntudatosodott talán a legjobban, hogy az ország szabadsága és a jobbágyok társadalmi felszabadulása szo­rosan összekapcsolódik egy­mással. Tudta, hogy a fölkelés vezetőjének örökös szabad­sággal kell megjutalmaznia a fegyvert fogó jobbágyokat. Ezért fordul Esze Tamás az er­délyi fejedelmek leszármazott­jához, a római birodalom szent hercegéhez, az ország hatalmas területekkel rendel­kező földesurához. Rákóczi el­fogadta hadinépéül a sorsül­dözötteket, a társadalom kive­tettjeit, és megesküdött arra, hogy felszabadítja harcoló job­bágyait, örökös szabadságot adományozva nekik. A brezánj találkozás után a fejedelem Eszét ezeres kapi­tánnyá nevezte ki; vele küldte Magyarországra a május 6-i felkelésre szólító kiáltványát. Ebben Rákóczi és Bercsényi fegyverbe szólítja az ország mindenrendű lakosát, nemese­ket és nemteleneket, világi és egyházi személyeket, fegyver­viselőket és fegyverteleneket, mert „sorsunkat, életünköt édes hazánk, regi szabadságunknak javára és hasznára szenteltük”. Szigorúan megtiltották a ne­mesek háborgatását, és azt is, hogy a szegény néoen hatal­maskodjanak. Esze Tamás hajdúezredével a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén, majd a Felvidéken, 1705-től 1707-ig Erdélyben, majd újra a Felvidéken harcolt. Hogy Kassa nem került Rabu- tin kezére, az Radics András és Esze Tamás talpasainak volt köszönhető. Amikor a fejede­lem 1706. október 14-én be­vonult Kassára, Esze Tamást hősiességéért aranyéremmel tüntette ki. Ennek egyik olda­lán a fejedelem, a másikon pedig a sárkánytipró Herkules képe volt látható ezzel a jel­mondattal: ,,Akadályokon át győz az erény." Az őszi hadjárat nagy lehe­tőségeit azonban a főúri tá­bornokok (Forgách és Károlyi) meghiúsították. Több ezredben lázadás tört ki, így Esze Tamás ezerében is: „Sokat zúgolódik a szegénylegénység" — mon­dogatták a reményükben csa­lódott kurucok. És amikor a marosvásárhelyi országgyűlés 1707. április 4-én kimondotta, hogy Erdély el­szakad a Habsburg-háztól, és uralkodójának Rákóczi Ferenc fejedelmet tekinti, 1707. ápri­lis 18-án Esze Tamást briga- dérosává nevezte ki, családjá­nak nemességet adományozott, Tarpát pedig hajdúvárosi ki­váltsággal jutalmazta. 1708. május 27-én, pünkösd napján Nyitrán két hajdúezred összetűzött egymással. Esze Ta­más békitésükre közéjük ment, de véletlenül megölték. Emlé­két számos költői alkotás őrzi. Dr. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom