Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-09 / 337. szám

1985. december 9., hétfő Dunántúli napló 5 Szakszervezeti kongresszusok Építők: Fokozódó minőségi követelmények 13-án Pécsett lép fel A világhírű Eddy Grant ,,Az egész életed kontroll alatt kell tartanod, mielőtt arra vállalkoznál, hogy vala­mi igazi értéket adsz más­nak!"— nyilatkozta Eddy Grant, világhírű énekes-ze­nész, sikerei csúcsán, tavaly augusztusban. Eddy Grantet láthatja a pécsi közönség is, december 13-án, pénteken, este hétkor a városi sport- csarnokban. A barbadosi származású sztár stílusát talán a rock, a reggae, a soul és a pop elemeinek keverékével jelle­mezhetjük. Hírnevét Angliá­ban, az USÁ-ban és más or­szágokban az Electric Ave­nue című számával alapzta meg. 1983-ban az I Don't Wanna dance (Eszem ágá­ban sincs táncolni) című da­la volt a sztár, ez a Killer on the Rampage (Az őrjöngő gyilkos) című albumáról való, amely hónapokig a legjobb tíz nagylemez között szere­pelt a londoni slágerlistán. „Minden hangszeren ját­szom, amire csak rátehetem a kezem” — nyilatkozta egy propaqandakiadvánv számá­ra adott rövid válaszában. Ebből tudtuk meg, hogy 1948-ban született, 5 láb 1T hüvelyk (180 cm) magas. Kedvenc ételei a zöldségek, hiszen vegetáriánus. Frizurá­ja és a fodrász tevékenysége: reménytelen, és a legmulat­ságosabb dolog, ami vele történt, hogy WC-n ülve kér­tek tőle autogramot. Eddy Grant december 13-i koncertjére jegyek válthatók az Országos Filharmónia jegyirodájában (Színház tér), a Konzumban, a pécsi Neve­lési Központban, valamint Komlón, Mohácson, Siklóson, Szigetváron, a művelődési há­zakban. Pillanatnyi elmezavar? • • Öngyilkosság-kutatások Baranyában (Folytatás az 1. oldalról.) Az építők székházában szom­baton, az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezete XXXIV. kongresszusának második napján folytatták a vitát a központi vezetőség írá­sos beszámolója, a szóbeli ki­egészítés és a határozati javas­lat fölött. Megjelent a kong­resszuson Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá- nap tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A tanácskozás második nap­ján kért szót Losonczi Pál. Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban rámutatott arra: a rajtunk kívül álló okok is hoz­zájárultak gazdasági helyze­tünk romlásához, de az is vilá­gossá vált, hogy gondiaink okait elsősorban magunkban kell keresni. Losonczi Pál utalt arra, hogy az építők kongresszusán és másutt is elhangzottak bírála­tok a gazdaságirányításról, ám — mint hozzátette: — el kell gondolkodni azon, hogy Szombaton a Fővárosi Ta­nács dísztermében megkezdő­dött a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének XXXI. kongresszusa. A tanács­kozáson részt vett Czineqe La­jos miniszterelnök-helyettes, Urbán .Lajos közlekedési mi­niszter és Szlovatsik Károly, a SZOT titkára is. A meqnyitót követően Mol­dovan Gyula főtitkár számolt be a 160 ezer tagot képviselő mintegy 350 küldöttnek a XXX. kongresszus óta végzett mun­káról, s vázolta a soron követ­kező feladatokat. A főtitkári beszámolást kö­vető vitában felszólalt Czinege Lajos is. Hangsúlyozta: az utóbbi öt esztendő alatt a szakma eleget tett az egyre növekvő igényeknek, s összes­ségében jól megfelelt a bo­nyolult, összetett követelmé­nyeknek. A miniszterelnök-he­lyettes ezután szólt az ágazat­nak az elmúlt negyven évben elért fejlődéséről, majd azok­ról a tényezőkről, amelyek gát­jai a gazdálkodás hatékonyab­bá tételének. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének kongresszusa vasárnap a be­számoló feletti vitával’ folytatta munkáját. Urbán Lajos közlekedési mi­niszter is szót kért a vitában, s ez utóbbi témakörrel kap­Szombaton az ÉDOSZ Gor­kij fasori székhazában, az ágazat több mint 200 ezer dolgozóját képviselő 253 kül­dött és a meghívott vendégek részvételével megkezdte mun­káját az Élelmezésipari Dol­gozók Szakszervezetének XXXXVI. kongresszusa. A ta­nácskozáson ott volt Gyenes András, az MSZMP Központ* Ellenőrző Bizottságának elnö­ke, Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára és Szabó Fe­renc mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes. Balogh Károlyné, a szak- szervezet főtitkára fűzött szó­ugyanazon szabályozórendszer mellett vannak kiválóan műkö­dő vállalatok, s vannak olyanok is, amelyek talán saját munká­juk gyengeségei helyett okolják a szabályozókat. A vita után a kongresszus határozatot hozott a szakszer« vezet következő ötéves munká­jának feladatairól. A kongresszus dokumentu­mainak elfogadása után meg­választották a szakszervezet ve­zető testületéit és tisztségvise­lőit. Az elnök Somogyi Sándor- né, a főtitkár ismét Gyöngyösi István lett, titkár. G. Nagy Já­nos, Somogyi Gyula és Takács László. Az Építők Szakszervezete el­nökségébe választották Med- vetzky Antalt, az Építő-, Fa- és ÉpítőanyagiDari Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei tit­kárát, aki emellett a központi vezetőség tagja, az építőipari szakmai bizottság vezetője lett. A központi vezetőségbe került még Nagy Sándor, a Pécsi Közúti Igazgatóság gépkezelő­je, valamint Varga Erzsébet, a Cement- és Mészművek bere- mendi gyárának vezérlőkezelő­je. csolatban aláhúzta, hogy a szállítók közötti konkurencia alapvetően a fuvaroztatók ér­dekeit szolgálja. Arról is szólt, hogy a magánfuvarozók első­sorban hiánypótló szolgáltatá­sokat végeznek a lakosság ér­dekében, s a cél az, hogy e szerepük tovább erősödjön. A vitát követően a kong­resszus határozatot fogadott el. Végül a küldöttek megvá­lasztották a szakszervezet új központi vezetőségét, és szám- vizsgáló bizottságát, továbbá a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának küldötteit. A KSZDSZ elnökévé F. Szabó Ist­vánt, alelnökeivé Mátyási Ár­pádot és Mónus Gábort vá­lasztották. Moldován Gyula lett a főtitkár, s a szakszervezet titkáraivá Hegyi Kálmánt, Je- necsek Istvánt, valamint Papa Bélát választották meg. A Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének kongresszu­sán felszólalt Péterfai György, a Pannon Volán taxigépkocsi­vezetője. Hozzászólásában egyebek között a napidíj eme­léséről, valamint a forgalmi dolgozók túlörakérdésének a rendezéséről beszélt. A köz­ponti vezetőség tagjai közé vá­lasztották Fűzi Árpádot, a Pan­non Volán igazgatóját, vala­mint Eperjesi Ferencet, a Pan­non Volán szb-titkárát. beli kiegészítést az előterjesz­tett írásos dokumentumhoz. Vasárnap a szakszervezet Gorkij fasori székházában folytatta szombaton megkez­dett munkáját az ÉDOSZ XXXXVI. kongresszusa. A ta­nácskozáson megjelent Gye­nes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke, Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára és Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes is. A kongresszusi dokumentu­mok feletti vitában felszólalt Gyenes András is. Az ágazat eredményeit méltatva rámuta­tott: az élelmiszeripar megfe­lelt a növekvő követelmények­nek, az elmúlt öt évben a ko­rábbinál magasabb színvona­lon elégítette ki a lakossági igényeket és fokozódó mérték­ben járult hozzá az export- feladatok teljesítéséhez. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tennivalói­ról. A kongresszus megválasztot­ta az ÉDOSZ vezető testületé­it, tisztségviselőit. Az ÉDOSZ elnöke: Gyenes András: főtitkára: Balogh Ká­rolyné; titkárai: Szilágyi László és Vanek Béla. Baranya megyét az ÉDOSZ elnökségében Sabacz László, Szombaton a SZOT központi iskoláján megkezdődött a Bőr­ipari Dolgozók (Szakszerveze­tének XXL kongresszusa, me­lyen 211 küldött képviseli a bőr-, a szőrme-, a kesztyű-, a bőrdíszműipar és a cipőipar mintegy 50 ezer szervezett dol­gozóját. A tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Sólyom Ferenc, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának tit­kára és Cseh József ipari mi­niszterhelyettes. Csikós Pál, az ágazati szak- szervezet főtitkára fűzött szó­beli kiegészítést az írásos be­számolóhoz. A vitában felszólalt Cseh Jó­zsef is. Elmondotta, hogy az iparág jövője biztosított, termé­kei belföldön és külföldön egy­aránt keresettek, így a vállala­tok elegendő munkát tudnak adni dolgozóiknak. A kongresszuson felszólalt Óvári Miklós, aki a szakszerve­zet szerepéről szólva utalt ar­ra, hogy az egypártrendszer vi­szonyai között a társadalmi szervezeteknek, közöttük a szakszervezeteknek kell fel­színre hozniuk a társadalom különböző csoportjainak eltérő érdekeit, és segíteni ezek ösz- szehangolását. Vasórncp a SZOT Központi Iskolájában a beszámoló felet­ti vitával folytatta munkáját a Bőripari Dolgozók Szakszerve­zetének XXI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottsáq titkára, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Cseh József ipari miniszterhelyettes is. A vitában felszólalt Sólyom Ferenc egyebek között elmond­ta, hogy a szakszervezetek a főmunkaidőben végzett munka lényegesen nagyobb megbe­csülését szorgalmazzák. Szólt arról is, hogy a SZOT a gaz­daságtalan termelés megszün­Az Állami Ifjúsági Bizottság minden esztendőben — a for­radalmi ifjúsági napok alkal­mával — Ifjúsági-díjat adomá­nyoz azoknak, akik tevékenysé­gükkel jelentősen hozzájárul­nak az ifjúságpolitikai felada­tok megvalósításához, így 1986- ban is 20 díjat adnak ki. Ifjúsági-díjra javasolhatók azok a személyek és kollektí­vák, akik, illetve amelyek a gyermekek és a fiatalok szo­cialista szellemű nevelésében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytattak. Javas­latokat vár a bizottság mind­azokra, akik a pályakezdők ne­velésével, az ifjúsági termelési mozgalmak segítésével, szerve­ző, irányító, alkotói, tervezői, közművelődési, pedagógiai és sportszervezői, valamint művé­szeti tevékenységükkel, alkotó­a Baranya Megyei ÁHV szb- titkára képviseli. A (központi vezetőség tagjai közé válasz­tották Somogyi Lászlónét, az ÉDOSZ Baranya megyei bi­zottságának titkárát, Sabacz Lászlót, Miile Istvánnét, a Ba­ranya megyei Tejipari Válla­lat bérelszámolóját, Szakács Józsefnét, a Szigetvári Kon­zervgyár szakmunkását. A kongresszuson felszólalt, a Pé­csi Dohánygyár termelési osz­tályvezetője, a'ki a fejlesztések fontosságát hangsúlyozta. Szót kért Jekl Béla, a Pannanvjn Borgazdasági Kombinát szőlé­szeti ágazatvezető-helyettese. Beszédében kitért az export- értékesítés nehézségeire és a dolgozók kedvezőtlen bérezé­sére. tetését csak akkor támogatja, ha az adott tevékenység sem­milyen módon nem tehető jö­vedelmezővé. Majd megválasz­tották a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének vezető szer­veit és tisztségviselőit. A szak- szervezet elnöke Petrák Ferenc, főtitkára Csikós Pál lett, titká­rok: Bokorné Demeter Piroska és Horváth Ferenc. A szakszervezeti tanácskozá­son hozzászólt Járnovics István, a Szigetvári Cipőgyár szb-tit- kára, aki egyebek között az aktívák komolyabb felkészült­ségét szorgalmazta. Baranyai Magdolna, a HUNOR Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Válla­lat vszb-titkára hojjzászólásó- ban egyebek között arról be­szélt, hogy az új vállalatveze­tési formák között miként kell megtalálni az érdekképviselet lehetőségeit. Muzslay Istvánná, a központi gyár szb-titkára beszédében arra is kitért, hogy az üzemegészségügyben és a balesetelháritásban miként fo­kozódjon a megelőzés szerepe. Kijelentette, hogy a jelenlegi rehabilitációs rendelkezések nem ösztönzik a megváltozott munkaképesséqű dolgozókat arra, hogy főleg ötvenéves7 kor után vállalják az átkép­zést, más szakma megtanulá­sát. A bedolgozók nevében kérte a fizetett ünnep biztosí­tását. Az elnökség és a központi vezetőség tagja lett Baranyai Magdolna és Simon Attiláné. Az utóbbi a Pécsi Bőrgyár vszb-titkára. Bejutott a közpon­ti vezetőségbe a HUNOR Pé­csi Kesztyű- és Bőrruházati Vál­lalattól Bódi Béláné kesztyű­varró, Csendőr Lászlóné rajzo­ló textilszabász, Csuti Károlyné szakmunkásoktató, Nagy Ist­vánná díszítő, Siklói Tamás osz­tályvezető, a Pécsi Bőrgyártól Kosztik István vegyszeradagoló, Szabó Istvánná betanított mun­kás, Vinkó Máté igazgatóhe­lyettes, a Szigetvári Cipőgyár képviseletében Járnovics Ist­ván. sukkal, vagy más módon ered­ményesen járultak hozzá az if­júságpolitikai célok megvaló­sításához. A díjak odaítélésénél 1986- ban előnyt élveznek azok a személyek és kollektívák, akik, illetve amelyek az ifjúság la­káshelyzetének megoldását, a gyermek- és ifjúságvédelmet, valamint az ifjúsáq kulturális nevelését és szabadidő töltését segítő tevékenységük során hosszú idő óta követésre méltó eredményeket értek el, vagy modell értékű kezdeményezé­sükkel hozzájárultak ezeknek a kiemelt ifjúságpolitikai felada­toknak eredményesebb végre­hajtásához. A javaslatokat 1986. január 15-ig lehet eljuttatni az Állami Ifjúsági Bizottság titkárságára. (1357 Budapest, Pf. 2.). Adatokkal kell hogy kezd­jem. 1984-ben, hivatalos forrá­sok szerint, 4900 ember lett ön­gyilkos Magyarországon. Bara­nyában 1576 öngyilkos ese­mény történt, amit 1464 sze­mély követett el, közülük 232 meghalt. Ez a szám valamivel az országos átlag felett van. A leginkább talán az aggasz­tó, hogy az utóbbi harminc év­ben két és félszeresére nőtt az öngyilkosok száma hazánk­ban. Hamarosan befejeződik a devianciákkal, helyesebben a társadalmi beilleszkedési za­varokkal foglalkozó kutatás el­ső ötéves periódusa hazánk­ban, amely négy deviancia­formára terjed ki: a bűnözésre, az alkoholizmusra (becslések szerint félmillió ember veszé­lyeztetett), a nem szervi ere­detű lelki betegségekre (neu­rózis, személyiségzavarok stb.) és az öngyilkosságra. Ez utób­bi téma vezetője dr. Ozsváth Károly főorvos, akit először ed­digi tevékenységük rendszeré­ről kérdeztem. — Az öngyilkossággal kap­csolatos kutatásaink több he­lyen folynak: a POTE igazság­ügyi orvostani intézetében és a megye több pszichiátriai in­tézetében. Vizsgáljuk annak módját, hogyan lehet megelőz­ni az öngyilkossági kísérlete­ket, hogyan lehet segítséget nyújtani azoknak, akik már megkísérelték az öngyilkossá­got, és hogyan adható pszi­chológiai segítség azoknak, akik az öngyilkosság gondola­tával foglalkoznak. Elemezzük az öngyilkossággal kapcsola­tos beállítódást is, nem utolsó­sorban pedig arra törekszünk, hogy ne csak segítsük a baj­ban levőket, hanem elérjük: krízishelyzetben ne válasszák még egyszer ezt a megoldást. — Tapasztalatait hogyan foglalná röviden össze? — Tévedés azt állítani, hogy az öngyilkosság pillanatnyi el­mezavar következménye. Az ön- gyilkosságot elkövetők túlnyo­mó többsége a szó köznapi és tudományos értelmében is „nor­mális" ember. Meggyőződé­sünk: az öngyilkosság tünet, több okra visszavezethető fo­lyamat eredménye. Főbb indí­tékait az adott egyén éiettör- ténetébe ágyazottan kell keres­nünk. — Vizsgálataik alapián mi jellemzi az öngyilkossági kísér­letet túlélt emberek személyi­ségét? — A közhiedelemmel ellen­tétben az öngyilkos-szituációba vagy annak közelébe kerülők alapvetően értékes emberek. Az cngyilkossáq gondolata min­denkiben felvetődik. Lehetet­len konfliktusok nélkül leélni az é'etet. Arra kelesünk ma­gyarázatot, hogy az egyes em­berek hogyan küzdenek meg nehézségeikkel, és esetenként másoknál mi vezet el az ön­gyilkossági kísérletig. — Említette az egyén élet- történetét. Mit tart ezzel kap­csolatban fontosnak? — Az embernek születésétől kezdve két dologra van különö­sen szüksége: a közvetlen kap­csolatokon alapuló, biztonsá­got nyújtó szeretetre és az ez­zel egyensúlyban álló követel­ménytámasztásra. Ha ezek va­lami miatt nincsenek összhang­ban: mindent megengedő sze- retetet kap, vagy érzelmileg si­vár környezetben nő fel, sok baj érheti. Nehezen tud má­sokkal kapcsolatot teremteni, magára marad a kudarcok el­viselésében. E folyamatban — az egyén számára — legmeg­határozóbb élmény — gyer­mekkorának világa. Az elmúlt évtizedek nagy társadalmi vál­tozásai éppen a családot érin­tették legmélyebben. Ezért is fogalmaztam így egyik legutób­bi előadásomon: A jövőnk az anyánk kezében van, de az anyaszerep — sok ok miatt — devalválódott —, fejezte be a beszélgetést dr. Ozsváth Ká­roly. Bozsik László Közlekedési dolgozók: lobban érvényesíteni a munkavállalói érdekeket Élelmezésipari dolgozok: Csökkenteni a fizikai munka arányát Döríparí dolgozok: Nagyobb megbecsülést a főmunkaidőben végzett munkának Felhívás Ifjúsági-díjasok jelölésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom