Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-07 / 335. szám
12 Dunántúli napló 1985. december 7., szombat fi szocialista országok eletebol Csehszlovákia ¥ Épül az atomerőmű-óriás Befejezéséhez közeledik a dukoványi atomerőmű második blokkjának építése. Az első blokkot az idei év elején helyezték üzembe. A szlovákiai Jaslovské Bohunicében már több év óta működik két WER 440 típusú szovjet atomreaktor. Ugyanitt elkészült a második V—2-es erőmű első blokkja. A dukoványi tehát Csehszlovákiának már a harmadik erőműve. Ez a három atomerőmű azonban még csak a kezdet. A tervek szerint az ezredfordulón az ország elektromos áramszükségletének 60 százalékát atomenergiából biztosítják. Csehszlovákiában különös jelentőséget tulajdonítanak a Teme- linben épülő erőműnek. Ez lesz ugyanis az első négyblokkos atomerőmű, amelynek minden blokkja egyenként 1000 MW-os teljesítményűek. A dukoványi atomerőmű első blokkja áramot ad, a további blokkok építése még tart. Jugoszlávia •• Üresen maradtak a vajdasági pincék Lassanként a jugoszláviai Vajdaságban is elkészül az idei szüret mérlege. A Magyar Szó cikkírója szerint soványak az idei eredmények, kevés szőlő termett, és ebből a kevésből, mondhatni rekord minimum- nyi mustot préseltek. Régen nem volt iyen kevés a bortermés, mint az idén. Az okokat mi is ismerjük, hiszen nálunk is hasonló a helyzet: a szokatlanul hideg tél és a tavaszi fagyok, majd az aszály csak növelte az évtizedek óta tartó termésapadás folyamatát, amelynek alapvető oka a szőlőterület állandó csökkenése. 1948-ban még 34 ezer hektáron termesztettek szőlőt, az idén viszont mindössze 15 ezer hektáron, nem csoda tehát, hoqy állandóan csökken a feldolgozásra, exportra szánt szőlő mennyisége is. Az elmúlt öt év alatt a Vajdaságban eay- negyedével csökkent a szőlőskertek területe. Mindez köztudott, egyszerűen nem állt módjukban megállítani ezt a káros folyamatot, mert az igazi okok a jelenségek mögött, a termelés struktúráiéban reitőztek. A szőlőtermelés termelékenyséqe a Vajdaságban elégqé alacsony, a termelési költséaek viszont magasak és évről évre nőnek. Az alacsony felvásárlási árak magas kamatokkal tetézett termelési, telepítési hitelek, a gépek, berendezések, vegyszerek ára szintén nehezítik a bortermelés rentábilissá tételét. Korábban az is sok gondot okozott, hogy az öreg, keveset termő fajták borminőségét is rontotta. Mégis valóságos harcot kellett folytatni a régi, terméketlen, elfajzott szőlők kiirtása, és új, jövedelmező, exportképes fajták telepítése érdekében. A szőlőskertek területének, számának csökkenése magával hozta a szőlőtermés folyamatos csökkenését is, hiszen az úi telepítés meglehetősen magas költségekkel, utánjárással, fárasztó munkával jár és mai alacsony felvásárlási árak mellett nemigen éri meg szőlővel foglalkozni. A telepítéseket nem mindenütt végezték kellő szakszerűséggel, az új szőlőskertek nem a legalkalmasabb helyekre kerültek, nem a legszerencsésebben választották ki a telepítésre kerülő új fajtákat, hiányzott a kellő összhang és így a jó termést adó esztendők során sem tudnak kellő, exportképes mennyiséget előállítani égy-egy keresettebb fajtából sem. Pedig a szőlőfeldolgozó ipar sokat áldozott a tároló- és feldolgozókapacitás növelése érdekében. Csak hát a megnövekedett befogadóképességű borpincék félig üresen állnak. Jó termés idején is maximális tó- rolóképességük évi 60 ezer tonna, az idei bortermés viszont 20 ezer tonnára tehető. Még jó, hogy a korábban oly sok gondot okozó palackozó kapacitáshiány idén mór megoldódott. Az új péterváradi, versed borpalackozó üzem az ideinél jóval nagyobb, az optimális 30 ezer tonna bor feldolgozására bőven elegendő, és ez nemcsak a hazai fogyasztás számára jelentős tétel, de lehetővé teszi a tervezett 3600 tonna palackozott bor exportálását is. További terveikben még nagyobb arányú borexport szerepel. 1986—90 között 20 ezer tonna bort akarnak külföldön eladni, és erre az igény, az exportlehetőség adott. A világ minden részén ismerik és szeretik a szerémségi, a bánáti, a Fruska Gora-i fehér borokat. Ahhoz persze, hogy a különböző fajtákból legyen annyi, amennyit érdemes külföldön reklámozni, kiszállítani és forgalmazni, változtatniuk kell a jelenlegi termelési szerkezeten. A sok kisgazdaságból rugalmas társulásokat kell szervezni, amelyek kellő tőkével rendelkeznek, hitelképesek és garantálni tudják a kellő minőség mellett a szükséges export- mennyiséget is. A társulások magában persze nem csodaszerek, és csak akkor hasznosul, ha az állam okos, célirányos gazdasági intézkedésekkel, adó- és hitelpolitikával, az árarányok megfelelő gondozásával valóban érdekeltté teszi a vajdasági bortermelőket. Ha egyszer valamitől elment a kedv, nehéz azt újra megszerettetni, de türelemmel, következetességgel mégis célt érhetnek. így van ez a Vajdaságban is, ahol jelenleg kátyúba került a szekér, de még nem reménytelen a helyzet. V. F. Lengyelországi látogatás, 1985. ősz (1.) Varsói séták, látványok Az alkalmi képzőművészeti kiállítás Varsó óvárosi főterén Novemberben az INTERPRESS vendégeként jártam Lengyelországban. Napközben iqen gazdag proqramot állítottak ösz- sze küldöttségünk részére a vendéglátók. Találkozások, konzultációk, sajtótájékoztatók egymást követve. Volt olyan nap, amikor még az ebédidő is elmaradt. Ezért, amikor egy kis szabadidőnk volt, a legszívesebben sétáltunk a városban, a kellemes őszi időjárás kedvezett nekünk. Az idegenforgalom igazi rohama ekkorra már befejeződött, de a városban a múzeumok környékén, szállodák előtt, az óvárosban lehetett még külföldről érkező látogatókkal találkozni. Varsó kellemes programot tud biztosítani vendégeinek. Az óváros főterén ugyan már kevesebb az alkalmilag kiállító utcai képzőművészek száma, de ami még látható, az vonzza magához a kíváncsiskodókat.. A legkülönbözőbb, de elsősorban a modern festészet követői mutatják be alkotásaikat, természetesen vásárlásra is felkínálják azokat. A rajzok, festmények mellett üldögélő alkotók többsége fiatal. Jó- kedvűek, tréfálkoznak egymással, nem veszi el kedvüket, hogy bizony elég kevés üzletet kötnek. A kirakatokban népművészeti termékek, porcelánok, üvegkristályok kínálják magukat. A történelmi városrész számos boltjában található érdekes antikvár könyv, régiség. A kíváncsiskodók kedvtelve kotorásznak a pultokra kirakott ritkaságok között. Van mit emlékbe hazavinni . . . A város középpontjában magasodik a Kultúra és Tudomány palotája, vele szemben a modern Fórum szálloda. E közlekedési csomópontnál, melynek közelében található a föld alatti vasútállomása is Varsónak, állandóan nagy a gyalogos és tömegközlekedési forgalom. A személyautók egy kicsit nehezebben tudnak mostanában errefelé közlekedni, épül a földalatti hálózat. Ezért sok az útelzárás, elterelés. Azt tapasztaltuk, hogy ez sem a gyalogosokat, sem az autósokat nem zavarja. Ezen a környéken sok üzlet, bevásárló központ található. Természetesen kíváncsiak voltunk a vásárlási lehetőségekre. A néhány évvel ezelőtt látottakhoz képest igen kedvező a változás. Konfekciótermékekből, cipőkből, szőrmékből, bundákból igen nagy a kínálat. Az élelmiszerüzletekben sok konzerv, fűszer, zöldség, gyümölcs található, többféle kenyér, sajt kapható. Hal bőven kapható, élő, sózott, füstölt állapotban, konzervekben. Van elegendő mennyiségű és választékú hús és felvágott is, ezt jelenleg jegyre vásárolhatják. Tény, hogy az élelmiszer- boltokban, húsboltokban sorba kell állni. Talán nem is azért, mert kevés az áru, inkább a boltok száma nem elegendő. Varsóban igen sok könyvesbolt, hanglemezeket és magnókazettákat árusító üzlet látható. Nagyon sok, szép könyv, lemez kapható, örömmel fedeztük fel a könyvújdonságok között Kádár János beszédeinek gyűjteményes kiadását is . . . Mitzki Ervin Film... Film... Film... Az ifjúsági korosztálynak ígér jó szórakozást a Gyerek- rablás a palánk utcában című magyar film, amelyet Nógrádi Gábor ikisregénye alapján Mihályly Sándor rendezett. A történet dióhéjban: Kondor Lajcsi és Orsika szülei elváltak. Az apa kamio- nos, így sokat van külföldön. Az anya, hogy „rendes apái" találjon gyerekeinek, férjhez ökör menni. Már kitűzték az esküvő napját is, amikor Lajcsit elrabolják és húszezer forint váltságdíjat követelnek érte. A rendőrség nyomozni kezd, s a csetlő-botló, ám végtelenül gyerekbarát Hecseki alhadnagy hamarosan rájön, hogy Lajcsi önmagát rabolta el . . . A film főszereplői kitűnő színészek: Bánsági Ildikó, Kottái Róbert, Tábori Nóra, Rajhona Ádám, Székhelyi József. Különös filmnek ígérkezik A megkínzott ember mosolya című kínai alkotás, amely a „négyek bandája” által fémjelzett „kulturális forradalom" időszakába kalauzolja a nézőket. A film hőse egy újságíró, akivel olyan riportot akarnak megíratni, amely ellenkezik a meggyőződésével. Hazudni nem akar, de az igazat sem mondhatja el. 1975-ben járunk. Fu pin, a riporter mégis megírja a cikket, ám a le'kiismeretére hallgat. Rövidesen letartóztatják ... A filmet Jang Jen-csin és Teng Ji-min rendezte, akiket természetesen nem ismer még a magyar közönség. Talán ezért is érdemes lesz megnézni a filmet. A Párizs, Texas című amerikai film egy bizonyos Travis nevű férfi kálváriáját örökíti meg. Travis Mexikó határán a homoksivatagból bukkan elő. Senkivel nem beszél, nem tudni kicsoda. Később kiderül, hogy már holttá nyilvánították, és most konokul keresi hozzátartozóit. Harry Dean Stanton és a szépséges Nastassja Kinski a két főszereplő. A filmet Wim Wenders rendezte. Külön csemegének ígérkezik a Volt egyszer egy mozi című „rendhagyó némafilmvetítés" Pécsett az Ifjúsági Házban. December 9-én, hétfőn este 7 órai kezdettel egy századeleji mozihelyiségnek rendezik be a ház nagytermét, s levetítik az első magyar némafilmeket. Jelenet a Gyerekrablás a Palánk utcában című magyar filmből Rádió Szombati magazin: „Jó pihenést" Akik ma reggel 8 órakor a Pécsi Stúdió hullámhosszára állva bekapcsolják rádiójukat, Kovács Imre műsorvezetőszerkesztő köszöntését hallhatják: „Jó pihenést!” A kétórás magazin első órája az aktualitásoké: útimform, lapszemle, meteorológiai jelentés. Folytatódik a „40 év dalaiból” című sorozat, majd - mivel kezdődik a disznóvágások ideje - Pákolitz István olvassa fel A gömböc című írását, ünnepi készülődés, avagy soha többé! címmel Janikovszky Éva gondolatait Labancz Borbála tolmácsolja ezután. „Akkor is divatban volt a Twist Oliver ..." — mondja nevéről a ‘hetvenéves Horváth Olivér festőművész, aki tegnap, a Pécsi Galériában megnyílt kiállításáról és ars poeticájáról beszél. Újabb téma: kereskedőportré az arany-ezüst hétvégék előtt. . NYUOSZ Klub! - A Magyar Újságírók Országos Szövetsége betűnevét átalakítva a Dél-Dunántúlon élő nyugdíjas újságírók körében érdeklődnek a rádió munkatársai a műsor második részében: hogy vannak, mit csinálnak? Dr. Nádor Tamás, Ballabás László, Hajnal Lajosné, Varga János, Szabó Mária és Kovács Endre vállalta a beszélgetést. Tehát a Pécsi Rádióban 8- tcl 10 óráig: Jó pihenést! Humor Különösen az intellektuális humor kedvelői várhatnak sokat Nagy Ban- dó András és Sándor György műsoraitól. A Szegedről indult Nagy Ban- dó 11-én, szerdán 18 órakor a Volán pécsi művelődési házában, 12-én 18.30-kor a pécsi Apáczai Nevelési Központban lép fel. Sándor György a Máglyarakás című műsorával áll közönség elé 12-én 19 órakor az Ifjúsági Házban, Pécsett. Pécsiek, baranyaiak a rádióban 10-én, kedden 10.35-kor a Kossuth rádió. „Éneklő Ifjúság" c. műsorában a pécsi Kodály Gimnázium leánykara énekel. Vezényel: Kertész Attila. 10-én 13.35-kor a 3. műsorban Oktatásról, elméletről és gyakorlatról címmel dr. Zeller Gyulával, a Janus Pannonius Tudományegyetem köz- gazdasági karának tanszék- vezetőjével beszélget Felső Pál. A jövő héten lesz „A magyar népdal hete" a rádióban, melynek pécsi aktualitásai is vannak: 11-én, szerdán 20.08-kor a Kossuth rádióban Találkozásom a népzenével címmel dr. Andrásfalvy Bertalant hallhatjuk, 14-én, szombatan 16.19- kor a Petőfi rádióban pedig Nagy Józsa énekesnő vallomása hangzik el A nagyanya dalaiból címmel. (Riporter: Várnai Ferenc)
