Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-05 / 333. szám

1985. december 5., csütörtök Dunántúlt napló 3 4-5 év elteltével szakvizsga Az orvos- továbbképzésről Kapjanak az egyetemek nagyobb szerepet! A felsőoktatásnak, létezése óta, egyik legnagyobb (ugyan­akkor szükségszerű) ellent­mondása, hogy a jövő ponto­san nem ismerhető feladatai­ra képez szakembereket. Ezért és a tudomány újabb eredmé­nyeinek megismertetésére is (a feltételezett önképzés mellett) minden szakmához kötődve lé­teznek szervezett továbbkép­zési formák. Ezek létjogosult­sága vitathatatlan, gyarapodó számuk örvendetes, hatékony­ságuk eltérő. A pedagógusok esetében sokszor az adott isko­la sem szívesen engedi „egy- gyel magasabb szintet” elérni a tanárt — hátha nem jön vissza tanítani. A főiskolát végzett üzemmérnököknél pe­dig az okoz gondot, hogy a szükségesnél kevesebb a lehe­tőség az egyetemi szint elvég­zésére. Az orvosok speciális helyzet­ben vannak. Mint ismeretes, a magyar orvosegyetemeken ál­talános orvosi szakra jár a legtöbb hallgató. A névben a magyarázat. Az utóbbi évtize­dekben végző orvosok — szak­területüktől függően - négy vagy öt év után tesznek szak­vizsgát, ekkor válnak szakor­vossá, gyakornokból tanárse­géddé. Sokan vitatják, nem kellene-e már az egyetemi ta­nulmányok idején szakosodni valamelyest — hivatalosan is, hiszen nagyon kevesen kezde­nek „általános orvosként” dolgozni végzésük után. Mindenesetre a szakvizsga fontos dolog. Az orvosoknál egyébként ötévenkénti, kötele­ző továbbképzés első és leg­jelentősebb állomása. Még- egyszer át kell tanulmányozni hozzá a szakirodalmat — ki­egészítve az újonnan megje­lent munkákkal, kötelező to­vábbképzések és különböző klinikai gyakorlatok is szüksé­gesek az elméleti vizsgára való belépéshez. Ez háromtagú bi­zottság előtt történik. Az egyik tag általában saját profesz- szoruk. Évente mintegy ezer fiatal orvos szakvizsgázik. Min­denki, aki eléri a 4—5 éves gyakorlati időt. 29 orvosi szak­területből szerezhető képesítés. Az első szakvizsgát követő 2- 3 év után újabb, úgynevezett ráépített szakvizsgák tehetők, általában a korábbi szakterü­let egy szeletéből. A szakvizs­gákat a fiatal orvosok saját költségükön teszik le, túlnyomó többségben sikeresen. A szak­vizsgákért csekély fizetéseme­lés jár. A szakvizsgák irányítója és lebonyolítója, az Orvostovább­képző Intézet (OTKI) budapes­ti székhelyű. A képző intéz­mény szerepe legfeljebb annyi, hogy helyszíne lehet a vizsgák­nak vagy valamelyik vezető oktatóját delegálják a vizsga- bizottságokba. Az OTKI admi­nisztrál, vizsgaidőpontokat tűz ki, félfogadási időben felvilá­gosítással szolgál. Szervez. A fiatal orvosok nemrégiben Szegeden tartott tanácskozá­sán az egyik kiemelt téma a továbbképzés volt. Az ország minden tájáról érkezett részt­vevők egyöntetűen szorgalmaz­ták: mivel a négy egyetem le­hetőségei adottak, kapjanak nagyobb szerepet valamennyi posztgraduális formában. Ez­zel el lehetne érni, hogy egy- egy régióban egységesebb szakmai szempontok alakulja­nak ki. (Azok a kórházak, ahol egyetemi éveik alatt gyakorla­tukat töltik a hallgatók, szintén területenként szerveződnek.) A szorosabb egyetemi kötődés — a mostani „központosított szét­szórtság" helyett — lehetővé tenné azt is, hogy az alap- és posztgraduális képzés egymás­ra épülhessen, a terület érdek­lődőbb orvosai pedig — job­ban megismerve az adott egyetemet - bekapcsolódhat­nának az ottani tudományos életbe. Nem szólva olyan praktikus szempontokról, hogy ez a mód kevesebb aktív mun­kaidőt kötne le és az egyének számára is olcsóbb lenne. És, ha mindez az OTKI-val is egyeztetve van, neki is több ideje jutna saját tanfolyamai­nak szervezésére. Még egy, számomra rendkí­vül szimpatikus dolog került előtérbe a szegedi tanácsko­záson. A fiatal orvosok keves­lik a jelenlegi, szervezett to­vábbképzési formákat. Javasol­ták: legyenek kötelező tanfo­lyamok és állandó konzultatív továbbképzések is. Az előb­biek mindig vizsgával zárulja­nak, amelyek eredménye szá­mítson a bérezésnél és a szak­mai előbbrejutásnál is. Bozsik L. Gimnázium a Nevelési Központban Új továbbtanulási lehetőségek Baranyában Új képzési formákat, új sza­kokat tartogat a mostani nyol­cadikosok számára a következő tanév. Ezeket ajánljuk most az érdekeltek figyelmébe. öt első osztály indul a Ko­dály Zoltán Gimnáziumban, kö­zülük kettő a pécsi Középisko­lai Honvéd Kollégium fiútanulói számára. Ide olyan diákok je­lentkezhetnek, akik a katonai pályát választották. A tervek szerint az Apáczai Csere János Nevelési Központ­ban négy első osztállyal gim­názium nyílik. Ezek közül az egyik kétnyelvű osztály lesz, ahol magas óraszámban tanul­ják az angolt, majd az első év második félévétől angolul ta­nulják az egyetemes történel­met, a biológiát és a földraj­zot. A három általános tanter­vű gimnáziumi osztály prog­ramja kisebb eltérésekkel meg­egyezik a többi gimnáziumé­val, de lényegesen rugalma­sabb lesz a fakultációs rend­szere. Alapvető gyakorlati fa­Hol indul technikusképzés? kultációja a közművelődés, va­lamint a számítástechnika lesz. Két szakközépiskolai, eszter­gályos és géplakatos szak in­dul az 500. számú Zrínyi Miklós Szakmunkásképzőben, továbbá három év képzési idővel öntő­szakmunkás osztály is. A na­gyon keresett elektroműszerész szakon az 508. számú Tarr Im­re Szakmunkásképző indít egy szakközépiskolai osztályt. Több évi szünet utón tizenketten itt ismét tanulhatják a textiltisz­tító, tizenegyen a könyvkötő szakmát. A szakmunkásképzők­ben indított szakközépiskolai képzés négy éves, és szak­munkásbizonyítvány mellett érettségit is ad a végzősöknek. Az idei kettővel szemben egy osztály indul csak a Gépíró- és Gyorsíró Iskolában. Három iskola tette közzé, milyen szakokon képez techni­kusokat. ötéves technikuskép­zés indul a szentlőrinci Újhe­lyi Imre Mezőgazdasági Szak- középiskolában, az álllatte- nyésztő—állategészségügyi sza­kon, egy osztályban. Szakmun­kásképzési célú szakközépisko­lai profillal kezd egy állat- egészségőr osztály, és közép­fokú képzési célú szakközépis­kolai szakon egy mezőgazdasá­gi áruforgalmi osztály. Mohácson, a Marek József Mezőgazdasági Szakközépis­kolában növénytermesztő-nö­vényvédelmi szakon kezdődik ötéves technikusképzés fiúknak, kisebb létszámban lányoknak. Ugyanekkor szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztályt is indítanak három év képzési idővel növénytermesztő-gépész szakon, fiúk részére. A Széchenyi István Gimnázi­um várhatóan a következő szakokkal vesz részt a techni­kusképzésben: egy osztály kez­di meg a tanulást a villamos szakcsoportban, vezetékes táv­közléstechnikái szakon: a mechanikai szakcsoportban két osztály tanulhat gépjárműtech­nikai, továbbá egy osztály gép­járműüzemi szakon. Ez utóbbi lényegében a megszűnő autó­forgalmi szak technikusi meg­felelője. Emlékeztetünk rá, hogy a technikusképzés öt év. Negye­dik végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, s ennek birto­kában továbbtanulhatnak felső­fokon. Akik nem tanulnak to­vább, ötödik éven folytatják tanulmányaikat, s annak végén technikusi képesítővizsgát tesz­nek. Technikusi végzettséggel középszintű vezetőként, közvet­len termelésirányítóként he­lyezkedhetnek el. Termelőüze­mekben, kutatóintézetekben is számítanak a tizenöt év szü­net után ismét megindult tech­nikusképzés első végzőseire. A pécsi színház a Pesti Vigadóban Újra a színpadon Az öltözőben: Vóri Éva, Sólyom Katalin, Lang Györgyi és Ferenczi Krisztina (Tér István felvétele) Sarkadi Imre: Az elveszett pa­radicsom cimű szinmüvét ismét játssza a Pécsi Nemzeti Szín­ház december 8-tól. Képünkön a két főszereplő: Szegvári Menyhért és Mensáros László. (Tér István felv.) „Minden jegyünk elkelt de­cemberre", közölte a Pesti Vi­gadó pénztárosa, így aztán áll­va, majd pótszéken néztem vé­gig a Pécsi Nemzeti Színház előadását, Nell Dunn Gőzben című színművét a múlt hét kedd­jén. — A történél egy gőzfürdő öltözőiében játszódik —mond­ta még a premier előtt Szeg­vári Menyhért rendező. —Ere­detileg Pécsett szerettük volna bemutatni. Találtunk a belvá­rosban egy bezárt tisztasági lürdőt: a medence, az öltöző még megvan, a nézőteret is ki tudtuk volna alakítani, elkép­zelni sem tudok ennél ideáli- sabb helyet ennek a darab­Gőzben nak. Tárgyalásaink azonban elakadtak, és amikor — a Számkivetettek sikere után — a Vigadó újabb produkciót kért tőlünk, ezt ajánlottam lel. Egyébként magyarországi be­mutató. A premier november 12-én volt. A kritikai visszhang ve­gyes, a közönség jól szórako­zik. Nell Dunn ismert bulvár­szerző Angliában, ismeri a könnyű, szórakoztató darabok technikáját, sőt azt is, hogyan csempésszen álmélységeket az ugyancsak felületen mozgó, Munka és Művelődés Ezt a feladatot azoknak a szurkolóknak adják oda a csapatok, akik szépen tudnak hímezni — a játékvezető felhí­vására megbolydult a terem, az asztaloktól a széksorokhoz igyekeztek a játékosok. Előraj­zolt MM betűket kell kihímez­ni. Szincsák Istvánná is kézbe­vesz egy anyagdarabkát, mel­lette' ülő társnője biztatja, ta­lán ez a szemüveg jó lesz, jobban megy vele a hímzés. Kinek drukkolnak? — csodálom meg a szabályos láncöltéseket. — A Népművészeti Szövetke­zetnek - mondják. — És hol áll a mezőnyben a csapat? — Nem is tudom pontosan, any- nyira ezekre a betűkre figye­lek — kapja fel a fejét a szor­galmas szurkoló. Közben a Szélkiáltó együttes áll a terem közepére, egy megzenésített verset adnak elő — szöveg nélkül. Az asztalok­nál ülő játékosok némelyike Néhány pillanat a pécsi döntőről megkönnyebbülten bólint, fel­ismerik a dalt, írják is a meg­fejtést. Villámkérdések záporoznak, a csapatok teszik fel egymás­nak, az elolvasott tíz könyv alapján. Ki mit mondott kinek, mi a főhős neve, melyik rész volt a regény csúcspontja? A Munka és Művelődés Pécs városi döntőjén vagyunk a Doktor Sándor—Zsolnay Műve­lődési Központban. A közép­döntőkből a tervezettnél egy csapattal több jutott a döntő­be, így tizenhárom három-há­rom tagú csapat vetélkedik, játszik. Ténylegesen játszanak is, a valamikori kizárólagos lexikális tudás felmondása nincs jelen a vetélkedőn. — Szerintük egyik-másik kér­dés túl részletező — fejtik ki véleményüket a szünetben a bőrgyár dr. Münnich Ferenc szocialista brigádjának ver­senyző tagjai, Kapási Jánosné, Bálint Károlyné, Gyurkovics Sándor. — Például felosztottuk a tíz kötelező könyvet egymás között, de most csak hárman lehetünk itt, tehát nem biztos, hogy mind a tíz könyv vagy film kérdéseire tudunk vála­szolni. Egyébként izgalmas, hangulatos a dö'ntő. Az egyik asztalnál egymást biztatják, ki menjen reklamál­ni, úgy vélik, az egyik feladat­nál méltánytalanul pontozták őket, igaz, csak egy ponttal, de ha már játszanak, akkor játsszanak komolyan. A zsűri­tagok meghallgatják az „óvást", előveszik a feladatla­pot, aztán kiderül, hogy a já­tékosok valamit félreértettek. — Látunk fantáziát az MM- ben, azért is neveztünk be is­mét, tavaly a hetedikek let­tünk. A dohánygyár Pannónia szocialista brigádjának ver­senyzői, Palai Katalin, Szöts Rózsa, Pap Gábor szerint Pé­cset igazán a vetélkedőre való felkészülés alapján ismerték meg. A szünet után még jó né­hány kérdés hangzott el, any- nyi, hogy a döntő tervezett időtartamát már jóval túlhalad­ták, de mind a brigádok se­gítői, mind a játékosok fárad­hatatlanul kitartottak. A szur­kolók közben találóskérdések megfejtésével bíbelődtek, min­den helyes megfejtés a brigád pontszámát gazdagította. A hőn várt eredményhirdetés után az első díjat elnyerő csa­pat, a MÉV II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád tagjai aszta­lához telepedek. Első alkalom­mal neveztek be a játékba, sőt hátránnyal indultak, mert ké­sőn értesültek az évközi fel­adatokról. Még Beremendre is elutaztak, hogy megnézzenek egy olyan filmet, amit Pécsen, MM moziban korábban vetítet­tek.- Nem is gondoltuk, hogy megnyerjük a vetélkedőt, az első hat közé szerettünk volna csak bekerülni. Hogy mi tet­szett nekünk? A múzeumok például, örülünk, hogy meg­ismertük a többségét. Jó, hogy voltak játékos feladatok, jó ötletnek tartjuk a találós kér­déseket, és hogy segíthettek a szurkolók. De például nem ért­jük, miért kellett megmérni a játékosok fejkörméretét és azok összege alapján pontot is adni? A városképek felisme­réséhez nem kaptunk fogódzót évközben — mondja Berták Gyula, Kövesdi János, Mikolics Zdltán. Lassan mindenki szedelőzkö- dik, elpakolják a kiállított tab­lók anyagát, s ha voltak is, akik nem mindenben értettek egyet a zsűrivel vagy egy-egy feladattal, azt mondják, jövőre a tízéves MM-be is benevez­nek. Főleg, ha a brigádok ké­résére a játékot januárban hir­detik meg, és így a vetélkedők­re sem az év végi hajrá idő­szakában kerül sor. B. A. olykor közhelyes, túlságosan is „életszagú" mondatok mögé. A nagy ötlet — hogy a külön­böző társadalmi rétegekből va­ló nőket egy fürdőbe hozza össze, ahol nemcsak testileg, hanem lelkileg is vetkőznek a vendégek — bőven kamatozik. Egyrészt, mert valóban levetik azt az egy szál lepedőt is (Csak felnőtteknek!, olvassuk a plakáton), másrészt a szere­lem, pontosabban szólva a szeretkezés részleteinek szóki­mondó megtárgyalása igazán érdeklődést kelt. Hogy aztán mindezt ki érzi szellemesnek és ki közönségesnek, ki fintorog vagy nevet visongva, az bizony függ ízléstől, műveltségtől, életkortól. Meg a néző nemé­től. Mert itt Nell Dunn igazi fe­minista módra jól beolvas a férfiaknak és sajnáltatja a nő­ket, bár azt sem felejti el, hogy mennyire szenvednek ezek a nők a férfiak nélkül. Nagy gondolatokkal tehát nem ajándékoz meg bennünket a szerző, de írt hat jó szere­pet. A fürdő gondnoka: Peté­nyi Ilona, egy meglehetősen könnyűvérű asszony. Vári Éva egy idősebb hölgy, akinek a szerelemről a macskája jut eszébe: Labancz Borbála en­nek szellemi fogyatékos lánya: Lang Györgyi és két elhagyott értelmiségi feleség: Sólyom Katalin és Ferenczi Krisztina. A Pécsi Nemzeti Színház a következő hónapokban is játsz- sza a darabot a Vigadóban. Bemutatják-e majd Pécsen is? Ezt kérdezem Nógrádi Róbert igazgatótól. — Nincs hozzá megfelelő, intim terünk, ezért nem tervez­zük a pécsi bemutatót. Azt azonban el tudom képzelni, hogy az új kamaraszínház stú­diójában egyszer színre kerül­het a Gőzben. G. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom