Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-04 / 332. szám
1985. december 4., szerda Dunántúli napló A várospolitika alakításának időszerű kérdései Del'Dunantul ipartörténete Napirenden a pécsi tömegközlekedés Jótett helyébe... Szakmai segítség termelőszövetkezeti dolgozóknak növénytermesztő és 3 ügyviteli dolgozó: — Egy Commodore-unk már van, s a szövetkezet most kezd komolyabb beruházásba, ezért vagyunk ennyien — mondja Bachmann Ferencné könyvviteli csoportvezető. — Az első óra után úgy tűnik, hogy nem lesz nagyon nehéz, mert az előadó nagyon /ő. Az előadó, Zsemberi László valóban szakavatottan nyújtja át az ismereteket, látszik, hogy nemcsak a számítástechnikában, hanem a tanításban is jártas. Négyen-öten ülnek egy- egy gép előtt, s rögtön ki is próbálják, amit mond — győződhetnek meg arról, mit csinál a gép.- Sokat várok én is a tanfolyamtól - mondja Cörgényi Imréné, a Szentlőrinci Állami Gazdaság agrokémikusa. — Van egy program a gazdaságnál, s szeretném én is használni, s a számítógép adta más lehetőségeket is. A következő tíz hétben egy- egy napra gyűlnek össze a szakközépiskolában a tanfolyam résztvevői. A szakközépiskola önköltségi áron szervezte meg a tanfolyamot, így valóban viszonzása az a korábbi segítségnek. B. L. Jóllehet, a Szervezési és Vezetéstudomónyi Társaság Baranya Megyei Szervezetének „rendes évi programjába" illik az az előadás, amelyet Piti Zoltán, a Pécs Városi Tanács elnöke tartott tegnap délután a Technika Házában a szolgáltatási szakosztály tagjainak, a téma — A várospolitika alakításának időszerű kérdései — aktualitása többszörösen is aláhúzható: végén vagyunk egy tervidőszaknak, küszöbén g következőnek, s a megye- székhely közelmúltbeli eredményei éppen úgy érdeklik a szakembereket, mint az elkövetkező évek feladatai. A fórumjellegű beszélgetés valóban részesévé válhat a várospolitikának. A tájékoztatóhoz fűzött megjegyzések, a felvetett kérdések, a megközelítés módja keresztmetszetét adhatja a városért tenni akarók elképzeléseinek, a megvalósíthatóság realitásainak. Ha csak nagy vonalakban érintjük is az előadás csomópontjait, elsősorban a Pécs előtt álló feladatokra figyelve — az alapellátás helyzete, a regionális szerepkör erősítése, a lakosság bevonása a helyi elképzelések megvalósításába, a területi arányok (bel város, peremrészek) javítása a belvárosi rekonstrukció — valamennyi beszélgetésre véleménynyilvánításra serken ti a várospolitikát figyelem mel kísérő szakembereke! Szita László dr. T. Mérei Klára Számítógép-tanfolyam Szentlőrincen Az első szünetben jónéhá- nyan bennmaradtak a gépek mellett: két fiatalember már kisebb program írásával foglalkozik. Igaz, a nulla helyett 0-betűt gépelnek be, s a PRINT utasítás után hiányzik az idézőjel, viszont a FOR- NEXT ciklus megszervezése hibátlan, úgyhogy az előbbiek korrigálása után ötvenszer kerül a képernyőre a program- készítő neve — holott csak egyszer gépelte azt be a Commo- dore-64-be. Kezdetnek nem rossz, mint ahogy a kezdet sem volt rossz a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskolában: a megyei mezőgazdasági üzemek segítségével sikerült kialakítaniuk egy kis számító- gépparkot — természetesen az oktatás szolgálatában. A szak- középiskola úgy gondolta, hogy ezt a segítséget illik valamilyen formában viszonozni, ezért hát már tavaly megszervezett egy olyan számítógéptanfolyamot, melyen a termelő- szövetkezetek dolgozóit oktatták gépismeretre, a programozás alapjaira, meglévő programok használatára. — Okultunk a tapasztalatokból, s reméljük, a most kezdődő tanfolyamunkon már nem követjük el a tavalyi hibákat — mondja Winter András, a szakközépiskola felnőtt tagozatának a vezetője, aki tegnap reggel köszöntötte az új tanfolyam résztvevőit. Kis Károly, a megyei tsz-szövetség titkára azt hangsúlyozta beszédében, hogy Baranya kiemelkedő mezőgazdasági eredményei úgy emelhetők, ha feltárjuk tartalékainkat, s mozgósítjuk a modern technika adta lehetőségeket: ezek körébe tartozik a számítógép is. A legnépesebb gárda az új- petrei termelőszövetkezetből érkezett a tegnapi első foglalkozásra. öt állattenyésztő, 5 munkásságát méltatja Fotó: Tóth László Vita Dr.T. Mérei Klára könyvéről Fontos, hiánypótló ipartö'té- neti kutatásokat folytatott dr. T. Mérey Klára az elmúlt esztendőkben, melynek eredményeképpen megjelent az Akadémiai Kiadónál „Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején" című könyve, amely egyben az akadémiai doktori disszertációja is. A könyv ismertetését, a benne- foglaltak vitáját tegnap tartották a PAB székházában, a PAB 8. szakbizottság helytörténeti munkabizottsága, a Magyar Történelmi Társulat déldunántúli csoportja rendezésében. A felkért hozzászólók, dr. Szita László, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója, Kárpáti Andrásné, a Tolna Megyei Levéltár levéltárosa, dr Szily Ferenc kandidátus és Bősze Sándor levéltáros a Somogy Megyei Levéltárból egyöntetűen kifejtették, hogy olyan olvasmányos, történeti munkát írt dr. T. Mérey Klára, amelyre a kutatók régen vártak, amelyet a jövőben remélhetőleg kézikönyvként fognak használni. Dr. T. Mérey Klára a Regionális Kutatások Központjának főmunkatársa, munkássága kezdetén agrártörténettel, azóta ipar- és településtörténettel foglalkozik. A Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején című könyvében az iparszerkezet átalakulását a folyamatok többoldalú elemzésével mutatja be. Több buszjárat, növekvő igények Egymillió kilométer egy év alatt A megyeszékhely tömegközlekedésének aktuális kérdéseiről, az utazási igények változásáról és az ezzel összefüggő feladatokról közlekedési szakemberek tanácskoztak tegnap a Volán pécsi, Bacsó Béla úti Művelődési Házban. Előadása után Gyuris Gábortól, a Pannon Volán személyfuvarozási és kereskedelmi osztályvezetőjétől kértünk ösz- szegzést. — Ffogyan változott a pécsi tömegközlekedés az utóbbi öt évben? — A város lakossága 1980 óta mintegy 2—3 ezerrel növekedett, az utazási igény viszont több mint 10 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az itt élők mindegyike naponta legalább kétszer utazik. Elgondolkodtató, hogy 1985-ben közel 1 millió kilométerrel többet bocsátunk ki mint 1980- ban, ennek ellenére a kiszolgálás színvonalában ma inkább érzünk feszültségeket mint korábban. Pedig az eszközfejlesztéseken kívül például forgalom- és feladatszervezéssel több mint 10 százalékkal növeltük a csúcsidejű indítások számát. Ezek aránya egyébként az összes indított járathoz viszonyítva eléri a 70 százalékot. — Mégis vannak a városnak neuralgikus pontjai. — A déli városrész, a 16-os és a 47-es járat, illetve ezek vonzáskörzetének kiszolgálása problematikus. Kedvezőtlen az- utaztatás színvonala a 29-es járaton is, ez azonban összefüggésben van a forgalomelterelés miatt kialakult helyzettel. Ez a Szekszárd nagyságú városrész egyébként a pécsi tömegközlekedés legnagyobb feszültségforrása. Időszakosan zsúfoltság jelentkezik a déli és a nyugati városrészek kapcsolatában is, valamint a pécsújhegyi részen, a 17-es járat vonalán. A jövőt tekintve komoly feladat a 30- as és a 33/A-s járat működtetése. A belvárosi útvonalak már ma sem igen bírják a további fejlesztést. — Milyen változásokra számíthat a lakosság? — A tömegközlekedés fejlesztése érdekében többféle lehetőséget is kidolgoztunk. Ezek részletes ismertetése talán korai lenne, hiszen egész pontosan még nem ismertek a VII. ötéves terv számai. Viszont a döntésekbe kellő időben szeretnénk a lakosságot, az utazóközönséget is bevonni. A megoldás érdekében alapos számításokat végeztünk és figyelembe vettük a város fejlődését, valamint az ezzel ösz- szefüggő gondokat, nehézségeket is. A legfontosabb feladatnak tartjuk a jövőben is, hogy a kiszolgálás színvonala megfelelően alakuljon. Az utasszámlálás, a forgalomelemzés adatai azt mutatják, hogy néhány járat hosszúságát rövidíteni, míg más járatok számát sűríteni kell. De gondolkodunk azon is, hogy útvonalakat módosítsunk, több gyors, illetve expresszjáratot állítsunk be. Ferenci Demeter Elismerésben részesültek a katonai pályára irányító munkában kitűnt pedagógusok, pályaválasztási szakemberek és ifjúságmozgalmi aktivisták. A kedden a Magyar Néphadsereg művelődési házában taitott ünnepségen 115-en a Haza Szolgáltatóért Érdemérem különböző fokozatát, illetve a honvédelmi miniszter dicséretét és jutalmát vették át, hat tanintézet pedig elismerő emléktárgyat kapott. Az elismeréseket Papp Dezső vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium pá- lyairánvítási főosztályvezetője adta át. A magyar sajtó napia alkalmából kedden ünnepséget rendeztek a Munkásőrség Országos Parancsnokságán. Az eseményen részt vett és felszólalt Bányász Rezső államtitkár, a Miniszterlanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Meaielent Karvalics László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Borbély Sándor országos parancsnok kiemelkedő színvonalú alkotásaikért, publikációikért közösségi elismeréseket, egyéni nívódíjakat, kitüntetéseket, iutal- makat adott át szerkesztőségi kollektíváknak, úiságíróknak, művészeknek, nyomdászoknak. * Kedden délelőtt, a Hazafias Népfront székházában Pozsgay Imre főtitkár nemzetközi sajtó- értekezleten számolt be a mozgalom közelgő, nyolcadik kongresszusának előkészületeiről. Jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke is. Berták László köszöntése Hóból a lábnyom Bertók László az emberiséggel utazik, őrzi az emberiség tradicióit, az európai kultúra hagyományait, megörökíti az ember esendő- ségét, nem feledi őseit, felelősséget érez a jövő iránt — talán így foglalhatók össze röviden Szederkényi Ervinnek, a Jelenkor főszerkesztőjének üdvözlő, értékelő szava, amelyekkel Bertók Lászlót köszöntötte legújabb, válogatott és új verseit tartalmazó, „Hóból a lábnyom" című kötetének megjelenése és a költő ötvenedik születésnapja alkalmából. Tegnap este a pécsi Városi Könyvtár Várko- nyi Nándor fiókkönyvtárában tartott ünnepségen megemlékezett arról a régi esetről, amikor egyszer együtt bandukoltak hazafele és Bertók László elmesélte azt az élményét, amelyből vers is született. Autóbuszon utazott. térdén fiával és az út a temető mellett vezetett el. A költő a múlt és a jövő találkozása közti pillanatot akkor érzékelte a legmélyebben és ennek a „köztes állapotnak, pillanatnak” a megörökítése költészetének egyik fő motívumává vált. Az irodalmi esten, amelyet a Baranya Megyei Tanács és a Pécsi Városi Tanács művelődési osztálya, a Jelenkor szerkesztősége, a Magyar írók Szövetsége dél- dunántúli csoportja, a pécsi Városi Könyvtár rendezett, pécsi költők születésnapi verseikkel gratuláltak Bertók Lászlónak. Csorba Győző „Az idegen- vezetőt köszönti egy másik idegenvezető" című költeményét Szederkényi Ervin olvasta föl. Pákolitz István, Pálinkás György, Parti Nagy Lajos, Csordás Gábor mondták el rímbe szedett üdvözlő gondolataikat. A Pécsi Nemzeti Színház művészei, Sólyom Katalin és Győry Emil Bertók László műveiből nyújtottak ízelítőt, a költő pedig fölolvasta két legújabb költeményét. Gyermán István hegedűművész Bartók Béla egyik művével köszöntötte a költőt. A városi tanács nevében Piti Zoltán, a Pécsi Városi Tanács elnöke fejezte ki jókívánságait és nyújtott út születésnapi ajándékot.
