Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-31 / 357. szám

1985. december 31., kedd Dunántúlt napló 11 Á fenyőfa sorsa A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése sze­rint a lakosság az év elejétől november végéig 468,6 milliárd forint értékű árut vásárolt: 34,7 milliárd forinttal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez folyó áron 8, összehasonlító áron 1,8 százalékos növekedést jelent. Átlagos mértékben emelkedett a ruházati cikkek értékesítése, ennél jobban az élelmiszereké és vegyesiparcik­keké, s jóval kevésbé a ven­déglátásé. A novemberi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy összességében kiegyensúlyo­zottnak bizonyult. Az élelmi­szerek közül tőkehúsból és hús- készítményekből kielégítette az igényeket a kereskedelem, bár szalonnafélékből és töltelék­árukból, valamint főtt, füstölt termékekből több is elkelt vol­na. Javult a zsír és az étolaj kínálata, a zsírszalonna azon­ban változatlanul nem elegen­dő. Kevesebb a tojás is mint korábban, s az ára is növeke­dett. Megszűnt a korábbi fű­szerpaprika-hiány, bár a vá­laszték még nem mindenütt a legmegfelelőbb. A budapesti szabadpiacokra 9,3 százalékkal kevesebb bur­gonyát, zöldséget és gyümöl­csöt hoztak a termelők, mint a múlt év novemberében. Az árak az előző évihez viszonyít­va ennek ellenére 4,4 száza­lékkal mérséklődtek. A fővárosi Zöldért boltokban csaknem 15 százalékkal kevesebb árut kí­náltak mint tavaly, s az árak 15,7 százalékkal növekedtek. A ruházati boltokban már novemberben megkezdődött a karácsony előtti nagy forgalom. Javult a kínálat férfiöltönyök­ből, női felsőruházati cikkek­ből, elsősorban télikabátokból. Alkalmi ruhákból is kellő vá­lasztékot kínált a kereskede­lem. Néhány helyen azonban hiányok voltak, egyebek közt hagyományos férfi télikabátok­ból és zakókból, steppelt bak- fiskabátokból. Változatlanul kevés a jó minőségű kötött­áru. A vegyesiparcikkek közül né­hány fajta radiátorból nincs elegendő, s romlott az ellátás színvonala füstcsövekből és alumíniumedényekből is. A ko­rábban hiánycikknek számító fürdőkád és zománcedény kí­nálata javult az előző hóna­pokhoz képest. A műszaki cik­kek körében változatlanul hiánycikk a hazai fekete-fehér és színes televízió. A kereske­delem igyekezett minden le­hetséges beszerzési forrást fel­kutatni, s ennek eredménye­ként a korábbinál szélesebb az import színes tévék választéka az üzletekben. Javult a kínálat rádiókból, s megfelelőnek bi­zonyult magnetofonokból. Vál­tozatlanul nem elegendő a ha­zai hűtőgépek, fagyasztóládák, nagyobb űrtartalmú villanyboj­lerek és automata mosógépek mennyisége. Novemberben is élénk volt az érdeklődés a szilárd tüzelő­anyagok iránt. Az ország nagy részén fokozatosan javult az el­látás, a Dunántúl egyes terü­letein azonban továbbra is adódtak ellátási gondok. A Tü- zép-vállalatok novemberben összesen 738 ezer tonna szenet és 23 ezer tonna kokszot érté­kesítettek. A szén és lignit for­galma csaknem másfélszerese a tavalyinak, a kokszé 9,5 szá­zalékkal növekedett, s brikett­ből körülbelül annyit adtak el, mint a múlt év novemberében. A Tüzép-telepek készleteit első­sorban importszenekből töltöt­ték fel. A fenyőfa itt áll Pécsett, a Március 21. téri KlSZ-lakó- telepen. Karácsonyfa lett be­lőle. A díszeit együtt készí­tették felnőttek és gyerekek, és mint évek óta mindig, most is közösen karácsonyoz- tak egy kicsit. Kilencvenöt család, csaknem kétszáz gyer­mek. A karácsonyfává lett fenyőt 31 évvel ezelőtt ültette házá­nak udvarába Markovics Ká­roly, aki ma nyugdíjas bá­nyász. Harmincegy év alatt tizennégy méter magas fává sudarasodott. Egyre nagyobb árnyékot vetett a Tűzoltó ut­ca 7. számú ház udvarának kerti növényeire, egyre job­ban aggódott a gazda, hogy hamarosan eléri a villanyve­zetéket is. A Március 21. tériek dél­ceg fenyőt kerestek, Marko­vics Károly pedig segítséget ahhoz, hogy kivágja a fát. A véletlen hozta össze őket, s így lett szép elmúlása a fe­nyőnek - egy darabig még karácsonyfaként örülnek neki a gyerekek. Az is biztos, hogy jövőre is szép, magas karácsonyfájuk lesz az itt lakóknak és a kör­nyékbelieknek. Szintén a Tűz­oltó utca egyik házának ud­varából. Amikor a mostanit vágták, átszaladt c szomszéd­ból egy fiatalasszony, kérve, hogy az övékét is vágják ki, mert tavasztól őszig árnyékot vet a veteményesre. Majd 1986-ban... ; T. É. A fluor Hí any pótlása erősíti a fogzománcot Egészségesebb fogazaté ifjúságot Felmérést végeztek a bara­nyai általános iskolások első osztályosai körében. A hatéves gyerekek 80 százalékánál ta­láltak fogszúvasodást. A fog- szúvasodás elterjedésének „üteme" olyan mértékűvé vált, hogy azzal semmiképpen nem tud már lépést tartani a fog­orvosképzés. E népbetegség visszaszorításának leghatéko­nyabb módszere nem a lyukas fogak betömése, hanem a fog- szúvasodás megelőzése. A magyar fogorvostársada­lom másfél évtizede kezdte meg a harcot azért az orszá­gos fogászati megelőző prog­Vasérc után gipsz Bezárt Rudabánya Hétfőn az idei esztendő utol­só munkanapján befejeződött a vasérctermelés hazánk egyetlen vasércbányájában, Rudabá- nyán. Az elmúlt időkben a vas­ban gazdag ércvagyont lefej­tették, s az utóbbi években emiatt is, de elsősorban a dúsí­tási költségek növekedése mi­att a termeiéi veszteségessé vált. Negyven évvel ezelőtt még 30—40 százalékos vastartalmú ércet bányásztak Rudabányán, mostanra azonban már csak 22 százalékos teliérek maradtak, amelyeket a helyi üzemben 42 százalékosra dúsítottak. Az ércbányászatnak több mint ezeréves múltja van a tájon. Az üzemszerű ércbányászat 1770- ben, a nagyüzemi vasércbányá­szat pedig 1880-ban kezdődött Rudabányán. Az elmúlt 105 év alatt 35 millió tonna vasércet termeltelc ki a felszíni és föld alatti bányákból, a letakarított meddő mennyisége meghaladja a 60 millió tonnát. A pótvasérc mellett jelentős mennyiségű barnavasércet, ankeritet, ólmot, vasokkaert, baritot és ligniteti s bányásztok. A rudabányai vas­ércbánya és dúsító Ózd és Diós­győr kohóinak ellátásához já­rult hozzá. A termelési csúcsok a hatvanas évek közepén vol­tak, amikor egy-egy esztendő­ben 800 000 tonna vasércet bá­nyásztak. Az idén már csupán 400 ezer tonna volt az ércterme, lés. A rudabányai bányászok nem maradnak munka nélkül. Mind az ezer dolgozó foglalkoztatásá­ról gondoskodnak, csupán szak­mát kell változtatniuk: ércbá­nyászokból gipszbányá.zokká lesznek. Rudabánya határában ugyanis több millió tonnás, jó minőségű gipszvagyont találtak a geológusok. A cementipar és az építőipar igényeihez igazod­va az utóbbi időben meggyorsí­tották a Rudabánya határában már több mint 20 éve fellelt gipsztelepek kutatását. A dúsí­tóműben a gipsz őrlését, emel­lett a többi itt bányászott cs- ványi anyag — például az an- hidrid, dolomit, barit — ipari felhasználásának előkészítését, feldolgozását végzik majd. Már 1986-ban mintegy 40—50 ezer tonna gipszet bányásznak, a ké­sőbbi években pedig évi 300 ezer tonnára fejlesztik a terme­lést. Ez a mennyiség az ország teljes gipszigényét kielégíti, nem lesz arra szükség, hogy im­portból szerezzünk be gipszet. A hatalmas gipsztelep szélső és mélységi határai még isme­retlenek; mindenesetre az egyet­len hazai gipszbánya hosszú távon biztosítja a rudabányaiak megélhetését, gazdaságosabb munkáját. Vasárnap este a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Alice Eredményes tervidőszakot zárt a STYL Sikeres évet, eredményes terv­időszakot zárt a Szombathelyi STYL Ruházati Vállalat. Évről évre növelte termelését, árbevé­telét, exportját és a dolgozók jövedelmét is. A vállalat terme­lési értéke az idén hetvenhét százalékkal volt nagyobb, mint 1980-ban, exportjukat megkét­szerezték, a csaknem egymilli- árd forintos árbevétel két és félszerese az ötéwel ezelőtti­nek. Termékeiknek több mint nyolcvan százalékát exportálják, a legjobb valutatermelők közé tartoznak a textilruházati szak­mában. Szállítanak egyebek között Angliába, az Egyesült Államokba, Hollandiába, Fran­ciaországba, Belgiumba, az NSZK-ba, Kuvaitba, Szaúd­Arábiába. 1986-ban újabb pia­cokra tettek szert. Megrendeléseket kaptak Ausztriából, Egyiptomból, Algé­riából és növekszik az Egyesült Államokba irányuló exportjuk. A Denevér - németül Tavaly szilveszterkor vendég­szerepelt nagy sikerrel a Pécsi Nemzeti Színház Nyugat-Ber- linben: Johann Srauss A dene­vér című népszerű operettjét adták elő német nyelven. A Nemzetközi Kongresszusi Köz­pont ötezer személyes nézőtere több estén át telt meg érdek­lődőkkel, operettkedvelókkel. A Denevér egyébként itthon is szép sikersorozatot ért meg mind magyarul, mind német nyelvű előadásban. Január 5- én, vasárnap este ismét műsor­ra kerül A denevér a Pécsi Nemzeti Színházban — néme­tül. A szereposztásból. Eisenstein: Sipeki Tibor, Rosalinda: Né­meth Alice, Adél: Csáky Ágnes, Ida: Búváry Lívia, Alfréd: Márk László, Frank: Tamás Endre, Falke: Vághelyi Gábor, Blind: Kuncz László, Frosch: Pálfai Péter, Orlovszky: Benci Kata­lin. A darabot Seregi László ren­dezte vendégként. Koreográfia: Tóth Sándor, vezényel: Breit- ner Tamás. Félmilliós tűzkár Tulajdonképpen kezdhetnénk a hónap végével, pontosabban a karácsony estét követő na­pokkal — korántsem szokatlan ugyanis a lakásokban égő, feldíszített fenyőfa ... Ám ez az év kivétellel szolgált — le­galábbis eddig. A megyei tűz­oltóparancsnokságtól kapott információnk szerint ilyen ok miatt ezekben a napokban nem kellett szirénázva rohanniuk a piros autóknak. Eddig, mond­tuk, mert a karácsonyfák még a lakásokban vannak, a fák egyre inkább kiszáradnak, s kaphatnak ennél fogva mind könnyebben lángra — vigyáz­zunk hát, hiszen csak körülte­kintésünkön, óvatosságunkon múlik, hogy megelőzzük a bajt! Több mint félmillió forintos — a pontos adat: 512 688 forint — kárt okoztak decemberben a tüzek Baranyában. Ezekből utólag 25-öt jelentettek be, 21 alkalommal ki kellett vonulniuk a tűzoltóknak. Az arányról — röviden — néhány szót: min­den tűzesetet utólag is be kell jelenteni, s ilyen akkor for­dul elő, ha már eloltották, ha olyan kicsi volt a veszély, hogy nem kellett riadóztatni a tűz­oltókat. Az utólagos bejelentő- sűeket is „rendes tűzként" tart­ják nyilván, a helyszínen ki is vizsgálják ezeket a tűzoltóság szakemberei. Az említett 46 tűz változatos okok miatt keletkezett: négy alkalommal tüzelő-fűtőberende­zés hibásodott meg, elektromos • okból hétszer, dohányzás miatt kilencszer kellett tüzet oltani. Előkelő helyen áll ebben a hó­napban a keletkezési okok kö­zött a hőátadás (5) és az építé­si hiba is (5), gyermekek játé­ka következtében négyszer, nyílt láng használata miatt há­romszor. súrlódás következté­ben kétszer, szabadban tüze­lés miatt ugyancsak kétszer kel­lett a helyszínre vonulniuk a tűzoltóknak, s szerepel három­szor az úgynevezett egyéb ok is. Szerencsére legtöbbször úgy fejezhetjük be mérlegünket a különböző hónapok tüzeiről, hogy személyi sérülés nem tör­tént. Decembert figyelve ezt most nem mondhatjuk el: 23- án Belvórdgyulán égett egy is­tálló és a hozzá csatlakozó pajta. A tulajdonos gázolajjal akarta kiirtani a patkányokat, a pajta felőli oldalon töltötte a lyukba a gázolajat, nem vette észre, hogy a nyílás a másik oldalon átvezet az istállóba, az alomszalma tüzet fogott... Égett a tetőtérben tárolt széna és szalma is, a lovaskocsi, a lószerszám, a lovat kényszervá- góhídra kellett vinni, a tulaj­donos II. fokú égési sérüléseket szenvedett. A kór 120 000 forint. December 18-ón Siklóson, a Pannon Volán helyi üzemigaz­gatóságának műhelyében egy autóbusz üzemanyagtartályát kellett meghegeszteni — ám a tartály nem volt üres ... A ma­gas hőtől az üzemanyag meg­gyulladt, a kicsapó szúróláng­tól megsérült a hegesztő — még most is a kórházban ápol­ják, súlyos sérüléseket szenve­dett. Négy nappal korábban, Sza­va községben volt tűz. Egy idős ember rágyújtott, lefeküdt, el­aludt — fölösleges is folytat­ni... Utoljára hagytuk ezt az ese­tet, mert — ha szabad így fo­galmaznunk — a „háztartási tüzek” közé tartozik, s az ilye­nek veszélye most különösen nagy — itt a szilveszteri A me­gyei tűzoltóparancsnoksógtól kapott tájékoztatás szerint szi­gorúan tilos a petárdák, a csillagszórók, s más, tüzet oko­zó dolgok dobálásal Az elmúlt évek tapasztalatai alapján — jó néhány tűz keletkezett ilyen okokból — valamennyien in­dokoltnak mondhatjuk, ha azok ellen, akiket rajtakapnak szabálysértési eljárást kezdemé­nyez a tűzoltóság. Mészáros A. ramért, amely a jövő év első negyedében kezdődik azzal a céllal, hogy az ezredfordulóra egészségesebb fogazató ifjú­ságunk legyen. A kormányzat 1986-ra 120 millió forintot biz­tosított a fogászati prevenciói program beindítására. A li- kosságot ennek költsége sem­milyen formákban nem terhe­li. A program a következő öt év során fokozatosan kiterjed az ország valamennyi telepü­lésére a gyermekkorú népes­ségtől kezdve a középiskolás korosztályig bezárólag. Első lépcsőben a városi bölcsődés és óvodás korú gyerekeket érinti a program, amely három részből áll: 1. Kisgyermekkorban elkezde­ni a rendszeres és gondos fogápolást. 2. Olyan étrendet kialakítani és elfogadtatni, amely gát­lója és nem előidézője a fogszuvasodásnak. 3. A fluor visszapótlása a szer­vezetbe. Az első kettőhöz aligha szükséges magyarázat, a har­madikhoz viszont igen. Az egészséges ivóvíz optimális mértékben literenként 1 milli­gramm fluoridot tartalmaz, amely a fogzomónc ellenálló­képességét fokozza. Ahhoz, hogy Magyarországon ilyen méretű betegséggé vált a fog- szúvasodás, ahhoz jelentősen hozzájárult az a körülmény is, hogy jelenleg az ország lakos­ságából csak 120 ezren élnek olyan településen, ahol az ivó­víz fluoridtartalma eléri, vagy meghaladja a szükséges szin­tet.- Nem gyógyszerezni akar­juk a gyerekeket, hanem a fluoridhiányt pótoljuk vissza a szervezetükbe — mondja a prevenciós programról dr. Sza­bó Imre, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Fogászati Kli­nikájának igazgatója, aki me­gyei stomatológus szakfelügye­lő főorvos és ezen a terüle­ten a megyei főorvos helyet­tese. — A külföldön már ko­rábban bevezetett hasonló pre­ventív módszerek nagyon jó eredményekkel jártak. Húsz év alatt a szúvas fogak számát legalább a felére lehet csök­kenteni.. A fluorid visszapótlá­sára több megoldás lehetsé­ges. Ivóvízbe adagolása csak legalább Pécs nagyságrendű városokban volna gazdaságos. A konyhasó fluorral való dúsí­tása jobb, olcsóbb, minden településfajtára természetsze­rűleg kiterjeszthető módszer. A forgalmazónak azonban még fel kell készülnie arra a fel­adatra, hogy az egész ország­ban fluoriddal dúsított sót le­hessen kapni. A program kez­detén ezért csak két megyé­ben, Bács-Kiskun és Csongrád, lehet a visszapótlást a kony­hasóban megoldani, a többi megyében — így Baranyában is — átmenetileg életkor és testsúly alapján gondosan adagolt tablettákban. A böl­csődékben és az óvodákban egyszerű lesz a program mind­három pontjának megvalósí­tása. Megyénkben azonban a megfelelő gyermekkorosztá­lyoknak csak 20 százaléka jár bölcsődébe és 60 százaléka óvodába. A program sikere azon múlik, mennyire • tudjuk kiterjeszteni a többi gyermek­re. Ebben a gyermekorvosi- és védőnői hálózat segít. A prog­ram baranyai terve jóváhagyás előtt áll és a megvalósítását szolgáló apparátus is felké­szült. Semmi akadályát nem látom, hogy 1986 első negyed­évében elkezdjük. A következő öt év végére az általános is­kolák alsó tagozatát is bele­foglalva a megye egész gyer­meknépességére kívánjuk kiter­jeszteni a program végrehaj­tását. Azt szeretnénk elérni, hogy öt év múlva az akkori 6 évesek legalább 50 százaléka mentes legyen a fogszúvaso- dástól. Dunai Imre (Tér István felvétele) MA m» ■ ■ M mßgrm Mm I am £ iü ü w wjH^vSB n ■ H ■ ■ isScmUos A petárda, a csíllagszőrö: szigorúan tilos!---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom