Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-31 / 357. szám
Dunántúlt napló 1985. december 31., kedd A Havihegy alatt Feljebb az új családi otthonok, a Mező Imre utca alatt még az ódon hangulatú városrész A ..hegy lánya” mögöttünk csetlett-botlott nővére kezébe kapaszkodva. Arcát pirosra színezte a friss tettyei szél. Akárhányszor néztem vissza, pontoson tartotta a távolságot, ha felfele mentünk valamelyik kis utcán, ha meredek lejtőn óvatoskodtunk le. — Nem fárad ez a kislány? — kérdem édesapját, aki magabiztosan válaszolt: — A „hegy lánya"? Bejártuk már párszor az egész környéket. Pedig vannak itt fárasztó részek . . .A „hegy lánya” — Gyulay Dórika — talán mór eavedül is jól tájékozódna a Havihegy alatti zeqzugos részen. Nem tévedne el a Zerge utcában, a Puturluk félszáz méteres utcáiban, a szívósan beépülő új részeken. Édesapja időnként ké- zenfoqja, s meqnézik: hogyan lehetne megoldani a szennyvíz- elvezetést. Gyulay György a körzet tanácstagja. * Most, hoqy a szerkesztőségi íróasztalra kiterítem Pécs térképét, keresve-felidézve, hogy merre jártam előző nap a tanácstaggal — aliq érzem magam táiékozottabbnak, mint ott, a helyszínen, a város Havihegy alá és a Tettyevölqy közé szorult, zsúfoltan beépített apró utcáiban. Ember leqyen a talpán, aki itt, az „óvárosban" idegenként nem téved el. Gömöry lános, Pécs főépítésze így minősíti a környéket: — A leqtörténetibb városrész! A Tettye-környék a Zidi- nóval, a Puturlukkal a leanvu- qatibb balkáni jellegű település. Hozzátette azt is: amekkora rangja van Pécs belvárosának, pontosan akkora ennek a külvárosnak is: jellegzetességeiben, emlékeiben, hangulatában, a beépítés módjában vá- rosképi-idegenforqalmi szempontból egyenértékű Pécs történelmi centrumával. — Legjellegzetesebb részei — folytatta — az Ágoston tér és környéke, illetve az Ady Endre—Mező Imre utcák közötti és fölötti részek. A terület beépítése részben a szénbányászathoz kötődik (az Erzsé- bet-telepi rész), részben a szőlőkben, a hegyen épültek inkább nyaralóház jellegű épületek. A sűrűbben lakott részekre a zártsorú, kisvárosias jellegű beépítés a jellemző. * „Vannak itt fárasztó részek ..." — mondta Gyulay György, nemcsak a Tettye alatti sétánk során, hanem Csepregi '/sfvón, e terület tanácskozási központja vezetőjének irodájában. És sorolják: — A történelmi öröksége mellett e terület másik jellegzetessége: a város legelhanyagoltabb része . . . Sokáig nem adtak ki ide építési engedélyeket, a meredek oldalakat támasztó falakat időnként megerősítették, más nem történt. Mindenki igyekezett el innen, egy szép és lakói által kedvelt területről ... — De legalábbis sokan — teszi hozzá Gyulay György, — Ha ma megnézzük a Majtényi utca környékét, szemmel láthatóan rendbehozzák a házakat, s ez a ragaszkodás jele. Kik építkeznek? Elsősorban a régi tulajdonosok gyermekei, leszármazottai. Áll ez a feljebb levő szőlőkre, de a sűrűbben lakott kis utcák régi házainak felújítására is. A Losonc utcában már új és felújított házak vannak, a Mező Imre utca végig beépült — mint egy villanegyed —, a Zerge utcában, ami pedig egy kivilágítatlan szurdokút, új épületek készültek az utóbbi években. — De nincsen szennyvízelvezetés, néhány helyen a köz- világítás hiányzik, a helyijáratú buszmegállók a terület szélére esnek! — mondja Csepregi István. - A Losonc utca végéből csak egy árokban lehet lemenni az Ady utcára, 50—60 méteres szakaszt kellene megcsinálni, műszaki ember vagyok, tudom, hogy nem kerülne túl sokba ... így vagy ezt az árkot választják az emberek, vagy nagy kerülőket tesznek. — Ismerik a területre vonatkozó távlati elképzeléseket? — Nem tudunk ilyenről . . . Gömöry János: — A Losonc—Törekvés—Mező Imre utcák által határolt részben a hetvenes években megindult építkezésekre városképi szempontból nem ügyeltek kellően. Más a helyzet az újabb építkezésekkel: a Zsig- mond utca és környéke, a hegyen feljebb eső részeken már olyan házak készülnek, amelyek illeszkednek a városrész jellegzetességeihez. Ezzel együtt a területre a keveredés a jellemző, cél az, hogy ez eltűnjön, természetesen az idegenül ható épületek kárára. A városrész gyakorlatilag magánerős rekonstrukciós építési terület, szabadon formálhatja magát az említett korlátok között. Az alapállásunk: az ilyen értékű történelmi külvárosokra nagyon kell vigyázni! Ezt kommentálva mondta később Csepregi István: — Az a véleményem, hogy ha Pécsnek olyan építészei vannak, akik az ország más részeiben, városaiban a tájba, a környezetbe illően tudnak tervezni, meg tudják ezt csinálni ezen a területen is, meg- őrizve-megtartva a városrész jellegzetességeit, még tömpges beépítés esetén is. Mert: ha lenne a Puturluknak és a fölötte, a Tettye-Havihegy felé emelkedő résznek szennyvízelvezetése, ha a közművesí- tettség, az infrastrukturális ellátás teljesebb lenne — vélik a tanácstag és a tanácskozási központ vezetője —, óriási mértékben megnőne e városrész vonzása, s ez kedvezne Pécsnek is, lévén itt még sok családi házas építési terület. * Az Ágoston térbe torkolló Vince utcán indulok felfelé. Középen szélesen folyik a viz, valahonnan fentről — a terület szennyvize — mondja Csepregi István — az Ágoston és az Irányi Dániel téren „csapódik" ki —. egyre keskenyebbek, egyre régebbiek lesznek az utcák, a házak. Tettye utca 45.: ,,E házban volt a „MUNKÁS" című politikai napilap szerkesztősége és kiadóhivatala." A Szikla utca alig néhány házból áll. A Cserző-köz — talán 50 méteres - másik végén még a régi felirat: Karmelita-köz. Böckh, Barátur, Boldizsár, Dimitrov, Gáspár utcák: házaik egy része — ha nem is a török, vagy elvonulásukat követő időkben —, de nagyon régen épültek, szorosan egymás mellé-fölé. Egyikükből töpörödött nénike figyel, szalad is ki a kapun, hogy kérdezem: — Mi lesz ezekkel a régi házakkal? — Le nem bontom, annyi biztos! Megveszik majd, figyelje csak, újjáépítik, jönnek ide a városiak .. . Befele mentében visszanéz — szemében semmi bánat. Talán majd — jut eszembe a „hegy lánya" — éppen ő lesz az, a frissen bandukoló- énekelgető, nem fáradó Dórika, „megőrizve-megtartva a városrész jellegzetességeit”. Mészáros Attila Nászay Csilla rajza Katonák, szabad időben Fellépés előtti megbeszélésen, a pécsi Petőfi laktanya Művészeti Együttese, a Helyőrségi Művelődési Otthonban Erb János felvétele A laktanya főépületének legfelső szintjén öles tábla jelzi: „Közművelődési övezet". Meglepetésemet nem titkolva kérdem Rása Imre főhadnagytól, az MN 8677 alakulat instruktorától, miért ilyen nevet adtak ezeknek a helyiségeknek? — Arra nem volt lehetőségünk, hogy csapatművelődési otthont építsünk, ezért gondoltunk arra, hogy a padlást átalakítjuk, s közművelődési célokra hasznosítjuk. Klubok alegységszinten korábban is működtek, saját programokkal, itt a katonák egyebek közt egyéni érdeklődésüknek megfelelő szak- tevékenységet folytathatnak. Hogy miért lett övezet? Talán mert ez katonás elnevezés . . . Az egykori raktárakat, limlom-tárolókat kitakarították, kifestették, s a kisebb-nc- gyobb szobákat szépen berendezték. Még korántsem fejezték be a munkát, akad tennivaló, de a katonák szívesen feljönnek dolgozni, lehet rájuk számítani. Itt működik a szakkörök zöme: a hátsó teremben dekorosok, a képzőművészet iránt érdeklődők ténykednek, ezzel szemben van a számítógép- és videoszoba, valamint egy helyiség, ahol színes televízión nézhetik a katonák a videón lejátszott filmeket. A videorendszert most építik ki, a magnetofont összekötik a laktanya többi színes tévéjével, így egy időben több embernek tudják majd levetíteni a szak- és szórakoztató filmeket. A keramikusszakkör szobájában vázák, dísztárgyak várnak égetésre, odébb a fotósok tesznek rendet az asztalokon.- Egységünknél egyre inkább adott lesz a lehetőség, hogy minden katona a polgári életben megszeretett kedvtelésével foglalkozzon - mondja Rása Imre főhadnagy. — Tagja lehet az említettek mellett előadóművész, barkács, színház- és könyvbarát, csapatstúdió, zenebarát és testépítő szakköröknek is. Az igények „feltérképezését" már az újoncok bevonulásánál megkezdik, mindenkitől megkérdik, szabad idejükben mit szeretnének csinálni. Ha az adott időszakban más szakköröket akarnak, annak sincs akadálya, ezt az érdeklődéstől teszik függővé. Somogyvári Miklós százados, az egység KISZ-bizottsógának titkán szerint később is rendszeresen megkeresik a katonákat, évente kétszer Ki mit tud?-ot rendeznek, hogy a fiatalok a hadseregben is kibontakoztathassák képességeiket. Eglesz Kálmán, honvéd azok közé tartozik, akik a „seregben" is megtalálták hobbijukat. A zene- és előadóművészetet szerető fiatalember szívesen beszél a zenekarról, a színjátszó csoportról. — Ritka jó csapat jött ösz- sze, nagyon jól éreztük magunkat egymással, s igazán szép eredményeket értünk el. Például az „Április 4-ről szóljon az ének ..vetélkedősorozatban eljutottunk a néphadsereg szintű gálára Budapestre. Természetesen a kedvtelések nem mehetnek a kiképzések, a gyakorlatok rovására. Babai Alex honvéd ízléses kerámiákat készít - bevonulása előtt a pécsi Szép Lehel keramikusnál dolgozott —, de mint harc'kocsi- irányzó éppen olyan katona, mint társai. Hard y Péter honvéd most ismerkedik a fotózással, tagja a szakkörnek. Tapasztalata szerint nehezen szánják rá magukat az újoncok, hogy valamelyik szakkörbe lépjenek, így jónak tartja, hogy az egység ugyancsak fiatal politikai munkatársai a lehetőségekről rendszeresen tájékoztatják a katonákat. Persze, az alakulatnál nem csupán szakkörök vannak. A szabad idő hasznos eltöltését szolgálják az alegységklubok programjai, a rendszeres filmvetítés, a fo- notéka, a színház- és mozibérletek, s nem utolsósorban a 14 500 kötetes könyvtár. Szirtes Zoltán honvéd alig több mint három hónapja katona, túl van már az első hetek „ismerkedésén".- Újoncként kevesebb szabad időm van, sokat kell takarítani, de nagyon szeretek olvasni —, tagja vagyok a könyvtárnak —, s erre azért jut idő. Rendszeresen megnézem a filmeket, igazán jókat vetítenek, s kijárunk moziba, színházba. Az alegységnél bérletek vannak, s aki nem áll büntetés alatt, elmehet az előadásokra. A laktanyában a katonák szabad ideje a kiképzések, a napi feladatok elvégzése után kezdődik, de az igazsághoz tartozik, hogy ennek egy része irányított, azaz kötelezően meghatározzák, mit kell tenniök, a többivel ők rendelkeznek. Érdekes számot mondott Rása főhadnagy: az egység állományának kilencven százaléka tagja a könyvtárnak. Hozzáteszi, ezt önmagában még nem tartaná eredménynek, a katonák azonban valóban olvasnak, amit bizonyítanak a teleírt olvasókártyák. Korábban ez nem volt jellemző. Roszprim Nándor Zömmel a korábban itt élők leszármazottai építkeznek a felosztott telkeken Proksza László felvételei
