Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-17 / 345. szám

1985. december 17., kedd Dunántúlt napló 3 n jobbítás szándékával, a szocializmusért emeltek szét A képen a baranyai küldöttek a tanácskozáson (Telefoto — MTI Manek Attila felvétele — KS —DN) Baranyai küldöttek a népfront kongresszusáról Az Országos Tanács megalakulásával, az elnökség és a ve­zető tisztségviselők megválasztásával zárult vasárnap kora dél­után Budapesten a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa. Meg­erősítette tisztségükben az Országos Tanácsnak a megyei nép­frontértekezleteken megválasztott tagjait. Baranya megye népfront- mozgalmát heten képviselik .az Országos Tanácsban: dr. Ádám Antal, a megyei népfrontbi­zottság elnöke, a JPTE egyete­mi tanára, Bischop Jánosné ta­nító (Mohács), Bősz Józselné kiskereskedő (Pécs), Horváth Endre, a Mecseki Szénbányák Vasas-Bányaüzemének cso­portvezető vájára, Klonga Ág­nes, a pécsi HUNOR Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat szabá­sza, Krasznai Antal, a Hazafi­as Népfront Baranya Megyei Bizottságának titkára és dr Sipos Béla, a JPTE docense. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségébe vá­lasztották meg a baranyaiak közül dr. Ádám Antalt és Hor­váth Endrét. A népfrontkongresszuson részt vett baranyai küldöttek vasárnap késő este érkeztek haza Pécsre, fáradtan, de az egyértelműen sikeres, nagyon hasznos tanácskozás élményé­vel. Ezt tükrözik a küldöttek véleményei is, amit még fris­sen, élmények hatása alatt, alig néhány órával a kong­resszuság zárása után fogal­maztak meg. Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára: — Belpolitikai életünk nagyon fontos eseménye volt ez a kongresszus, s biztos vagyok benne, hogy nemcsak a kül­döttek számára volt élmény és egyben mozgósító hatású, ha­nem ugyanígy társadalmi fej­lődésünk lendítője is lesz. A 'beszámolóban, a vitában az állásfoglalásban benne volt minden, ami ma politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális életünk valóságát jellem­zi, helyes arányokban és hangsúllyal a megtett út ered­ményei és a jövő tennivalói. A népfront nagyon széles tár­sadalmi bázisát nagyon jól érzékeltette a vita. A felszóla­lók az eddig megtett utat ér­tékelve a jobbítás szándéká­val, jobb társadalmi gyakorlat kialakításáért munkálkodva a szocializmusért emeltek szót. Érvényes ez a megállapítás az egyházak képviselőinek meg­nyilvánulásaira is. Jó volt hal­lani, hogy a népfrontról mint mozgalomról minden felszóla­ló elismerően szólt. Ez is na­gyon fontos, mert azt igazolja, hogy ez a mozgalom mint a politikai rendszerünk egyik in­tézménye, jól funkcionál. Dr. Ádám Antal, a megyei népfrontbizottság elnöke: — A kongresszus munkáján, tanácskozásának légkörén egy­értelműen, érződött, hogy a népfrontmozgalom a szocia­lista társadalmi rendszer alap­elveire figyelemmel kívánja elősegíteni társadalmi rendsze­rünk fejlesztését. Őszinte, nyílt, elmélyült önvizsgálat volt a megtett út értékelése, a felszó­lalók színesen, sokoldalúan közelítették meg a problémá­kat. Ugyanakkor mégsem a panaszok, igények listáját hall­hattuk a vitában, mert minden felszólaló a tennivalókat is megjelölte. A következtetések után a feladatok megvalósítá­sára, a cselekvésre kell he­lyezni a hangsúlyt. A kongresz- szus egész munkáját áthatotta ez a tenniakarás. , Balázs János, a Kertbarátok és Kistenyésztők Baranya Me­gyei Társadalmi Szövetségének elnöke: — Először voltam népfront­kongresszuson, s nagy hatás­sal volt rám a tanácskozás em­berközpontúsága, a munka és a béke egyértelmű, természe­tes összefonódása minden do­kumentumban és felszólalás­ban. Természetesen külön is megragadtak a mezőgazda­sággal és kertbarátok és kis­tenyésztők tevékenységével összefüggő témák és a falusi emberek mai problémái. Jakabos Zoltánná, a Fo­gyasztók Baranya Megyei Ta­nácsának elnöke. — A népfrontkongresszus azt 'bizonyította, hogy szilárd a hi­tünk társadalmunk megújulá­sában, s ebben világnézeti hovatartozástól függetlenül egységesek vagyunk. Nem néz­hetjük közömbösen a visszássá­gokat, s jobbítás szándékával a közösségi célok megvalósí­tásáért együtt tudunk dolgozni. Bősz Józsetné, kiskereskedő: — Rám azok a felszólalások voltak a legnagyobb hatással, amelyek a szenvedély túlzásait leszámítva figyelmeztető igaz­ságokat mondtak ki a népes­ség alakulásáról, a közműve­lődés állapotának egyes egész­ségtelen tüneteiről, az iskolai és családi nevelés megoldásra váró gondjairól, az öregekről való gondoskodásról. Ha moz­galmunk eszközeit, lehetőségeit tekintem, ezekben a kérdések­ben még nagyon sokat lehetne tennünk. Vörös Vince, a Pécsi Vízmű dolgozója; az 1944-es Ideig­lenes Nemzetgyűlés egykori tagja: — Azzal a kíváncsisággal mentem a népfrontkongresz- szusra, hogy megtudjam, a po­litika mai vezetői az elmúlt negyven év tapasztalatai és eredményei alapján mit kíván­nak tenni jövőnk érdekében. A kongresszus tanácskozása na­gyon színes, és építő jellegű volt, az értelemhez szólt in­kább, mint az érzelemhez. Eredményeinkről és hibáinkról egyaránt nemzetünk jövője ér­dekében szóltak, s ezek alap­ján azokról a teendőkről, ame­lyek megoldásával mind ma­gasabb szintre emelkedhet né­pünk élete. Dunai Imre A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének X. kongresszusa Hétfőn az ÉDOSZ székházá­ban megkezdte munkáját a Művészeti Szakszervezetek Szö­vetségének X. kongresszusa. A hét szakmai szakszervezet — az Artistaművészek, a Filmművé­szek és Filmalkalmazottak, a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók, a Ma­gyar Rádió Dolgozói, a Tele­víziós Dolgozók, a Színházi Dolgozók és a Zeneművészek Szakszervezete — több mint 42 ezer tagjának képviseletében 309 küldött vitatja meg az el­múlt öt évben végzett munkát, határozza meg a következő időszak feladatait. A tanács­kozáson részt vett Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A kongresszus írásos beszá­molójához fűzött szóbeli kiegé­szítésében Sírná Tibor, az MSZSZ főtitkára a művészeti élet megítéléséről, a művészek és művészeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek alaku­lásáról szólt. A beszámolót követő vitában felszólalt Pál Lénárd is. Művé­szetpolitikánk változatlan fő céljairól szólva hangoztatta: Pártunk, dolgozó népünk nagyra értékeli és megbecsüli a szocializmus eszméi iránt el­kötelezett művészek munkáját. Azt szeretnénk, ha a szocialista és humanista értékeket magas színvonalon megjelenítő művek és produkciók száma nőne, ha több értékes alkotás születne szocializmust építő társadal­munk eredményeiről, ellent­mondásairól és küzdelmeiről. A vitában felszólalt Köpeczi Béla is, aki a kultúra és a gaz­daság, a kultúra és a közön­ség kapcsolatáról fejtette ki véleményét. A hozzászólók kö­zött volt Virizlay Gyula, a SZOT titkára is. A kongresszus kedden foly­tatja munkáját. A Hazafias Népfront Vili. kongresszusának állásfoglalása A Hazafias Népfront Vili. kongresszusán elfogadott állás- foglalás elöljáróban visszatekint a népfrontmozgalom fél évszá­zados történetére, Hangoztatva a Komintern VII. kongresszusán meghirdetett, a fasizmus elleni küzdelemben kovácsolódott ősz. szefogás szellemi örökségének fontosságát. Rámutat: a Ha­zafias Népfront a mai megvál­tozott feltételek között — az al­kotmányban is rögzített fel­adatainak megfelelően — őr­zője, örököse és folytatója a fél évszázados népfrontpolitikának. Az állásfoglalás a további­akban megállapítja: a népfront­mozgalom az eltelt öt esztendő­ben erősítette a párt szövetségi politikáját és fejlesztette a nemzeti összefogást. Tevékeny résztvevője volt a közéletnek, eredményesen ellátta közjogi feladatait. A jövőben fokozódó mértékben kíván szerepet vál­lalni az országépítésben, a tár­sadalmi viszonyok szocialista irányú fejlesztésében. Céljának tekinti népünk összeforrottságá- nak erősítését, az állampolgá­rok mozgósítását az ország fel­adatainak megoldására. Arra törekszik, hogy munkája nyo­mán a társadalom minden osztályából és rétegéből egyre többen és mind nagyobb ered­ménnyel vegyenek részt a köz­életben, a közakarat mellé köz- cselekvést is teremtve. Csak a közakarattal párosult közös cse­lekvés teheti ugyanis lehetővé, hogy az MSZMP XIII. kongresz- szusának hazánk további épí­tését szolgáló határozatai a nemzet programjaként megva­lósuljanak. A dokumentum ezután leszö­gezi, hogy a népfront a szo­cialista nemzeti egység érvé­nyesítésének átfogó kerete, po­litikai tömörülése a szövetségi politika jegyében. Befolyása és kezdeményező szerepe a ma­gyar társadalomban, a közélet­ben növekvő jelentőségű. Múlt­jának, jelenének tapasztalatai alapján a jövőre nézve is ér­vényesnek tartja, hogy a poli­tikai, a társadalmi egyensúly­nak és fejlődésnek nélkülöz­hetetlen feltétele az emberek közösségi szándékú és szellemű felelős tevékenysége. A nemze­ti egységre törekvés, a szövet­ségi politika ápolása nem tak­tika, hanem a haladás állandó feltétele és tényezője. A társa­dalomban végbement, új el­lentmondásokat is teremtő vál­tozások miatt a népfront az ed­diginél is fontosabb kötelessé­gének tartja, hogy — a párt politikájának szellemében —a közösséqi együttműködést saját eszközeivel, önállóan formálja, észrevételeivel és javaslataival erősítse a társadalmi közmeg­egyezést, a különböző osztályok és rétegek politikai szövetségét közös céljaink elérésére. A szövetségi politika helyes értelmezése és alkalmazása te­szi lehetővé, hogy világnézete miatt senki sem szenvedhet hát­rányt sem a munkában, sem a közéletben. Az egyházak, a val­lásos emberek részt vesznek ez ország építésében, közéleti te­vékenységüket a népfront segí­ti — emeli ki az állásfoglalás. Kitér arra is, hogy a nemzeti­ségek jól érzik magukat közös hazánkban, dolgoznak érte, boldogulnak benne. Ott vannak képviselőik a társadalmi és az állami élet vezető testületéiben, s ez is előmozdítja egyenjogú­ságuk fejlődését. A dokumen­tum fontos feladatként említi a cigányság társadalmi beillesz­kedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogy a népfront intézményes közéleti cselekvési lehetőséget kíván nyújtani az ifjúság különböző rétegei szá­mára, s részt vállal az idős ko­rúak érdekeinek feltárásában és képviseletében is. Feladatá­nak tekinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egység és egyetértés fejlesztését. A Hazafias Népfront közjogi funkciójának keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműködik a tör­vények kezdeményezésében, előkészítésében. A legjelentő­sebb feladatok közé tartozik a szocialista demokrácia fejlesz­tése és gyakorlati érvényesíté­se a politikai irányítás és in­tézményrendszer további alakí­tásában. Egyre nagyobb hang­súlyt kap a mozgalomban a társadalompolitika: a helyi ön- kormányzatok erősítése, a tele­pülésfejlesztés, a nőpolitika, az idős korúak problémája, az ér­telmiségpolitika, a szociálpo­litika; kiemelt jelentőségű az életmód, a családvédelem, az ifjúságpolitika, a művelődés, a környezetvédelem — végső so­ron a nemzet egészét érintő — ügye. A társadalompolitikai felada­tokat áttekintve a dokumentum szól arról: jövőnk megalapozá­sának elsőrendű feltétele, hogy a népesség évek óta tartó csök­kenését mérsékeljük, mielőbb szüntessük meg. Ezután hang­súlyozza, hogy az indokolatlan társadalmi egyenlőtlenségekre s bizonyos újratermelődő társa­dalmi igazságtalanságokra fi­gyelemmel a népfrontnak is többet és elmélyültebben kell foglalkoznia a nehezebb sorsú rétegek és csalódok qondjai- val, a szegénység problémáival. A dokumentum a továbbiak­ban leszögezi: a népfront is­meri és vállalja az építőmun­ka nehézségeit, a megújító kezdeményezések kockázatait, támogatja a párt törekvéseit, a politika, a gazdaság fejlesz­tésére irányuló erőfeszítéseit. A Hazafias Népfrontnak kö- telesége a társadalomban be­következett változásoknak meg­felelően és az elmúlt évtize­dekben felnövekedett új nem­zedékek igényei szerint keres­ni és megtalálni azt a hang­vételt, stílust, tartalmat, azo­kat a módszereket, amelyek az eddigieknél jobban megfelel­nek országépítő nemzeti egy­ségünket és a szocialista nem­zetköziség eszméjét szolgáló céljainknak. Ugyancsak a mozgalom ele­mi kötelességeként jelöli meg az állásfoglalás azt, hogy se­gítse a társadalmunkat, gaz­daságunkat, intézményrend­szerünket megújító reformfo­lyamatot, ennek keretében a tanácsok önkormányzati szere­pének, a vállalatok és szövet­kezetek önállóságának erősö­dését. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy mind a te­lepüléseken, mind pedig, a munkahelyeken jóval nagyobb teret kell nyernie a közvetlen demokráciának, annak érdeké­ben, hogy a társadalom egyes rétegei - főként a fiatalok - tevékenyebb részesei lehesse­nek az érdemi közéletnek. Eh­hez is kapcsolódó feladat a határozott fellépés a felelőt­lenség, a fegyelmezetlenség, a naplopás ellen, a korrupció, a jogtalan előnyszerzés vissza­szorítására. Szükséges, hogy a népfrontmozgalom meggyőző munkájává) a társadalmi ér­tékrend egyik talpkövévé tegye azt a felfogást, amely szerint a munka a személyes boldogu­lás legfőbb forrása. A gazdaságpolitikai felada­tokat rögzítő fejezet a legköz­vetlenebb tennivalók közül a gazdasági élénkülés megindí­tását és ennek érdekében a megújulási folyamat követke­zetes továbbvitelét, a rugal­masan alkalmazkodó, hatéko­nyabb gazdaságirányítás kiala­kítását tartja a legfontosabb­nak. A határozottabb cselekvés­hez nélkülözhetetlen a tenni­valók pontos meghatározása és a hibák őszinte feltárása. A népfront egyetért azzal, hogy a megalapozott és növekvő ütemű fejlődéshez elengedhe­tetlen a termelési és termés­szerkezet átalakításának meg­gyorsítása, a tudományos ered­mények mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a népgazdaság jövedelemterme­lő képességének növelése. A dokumentum hozzáfűzi, hogy mindennek feltétele a műsza­ki fejlesztés meggyorsítása, s egyre sürgetőbb, hogy méltó rangot kapjanak a műszaki-tu­dományos ismeretek. Külön kiemeli a gazdasági célok elérésében oly fontos emberi tényezők szerepét, han­goztatva: Helyeseljük a válla­lati tanácsok, az üzemen be­lüli új fórumok megalakulását, az igazgatók demokratikus vá­lasztásának elterjedését. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a népfrontmozgalom vál­lalja mindazoknak a kormány­zati és vállalati törekvéseknek támogatását, amelyek célja a nagyipar hatékonyságának nö­velése, meghatározó szerepé­nek erősítése. A mezőgazdaság elért eredményeinek, színvona­lának fenntartásához ugyan­csak fontos társadalmi érdekek fűződnek; szükséges, hogy a szabályozó rendszer még in­kább serkentse az élelmiszer- termelést, az értékesítési felté­telek kedvezőbbé tételét, s ja­vuljon a mezőgazdaság ipari háttere. A népfront támogatja a szocialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kistermelés továbbfejlesztését, erősíti a kertbarát- és kisállattenyésztő mozgalmat. A mozgalom fontos feladat­nak tartja, hogy a közreműkö­désével kidolgozott terület- és településfejlesztési határozat céljai megvalósuljanak. A ki­egyenlítettebb és arányosabb fejlesztés nyújtson nagyobb esélyegyenlőséget a települé­sek és 'lakosaik részére a tár­sadalmi javak eléréséhez. A településfejlesztéshez nélkülöz­hetetlen a helyi tanácsi gaz­dálkodás önállóságának növe­lése, s az, hogy a nyílt telepü­léspolitika mindenütt váljon gyarkorlattá. A népfrontbizott­ságok ezt segítendő vállalják a tervek közösségi véleménye­zésének, s a társadalmi mun­kaakcióknak megszervezését. A környezet- és természetvé­delem feladatainak megoldá­sában a cselekvő társadalmi közreműködés sezrvezését és kiszélesítését vállalja a mozga­lom, kiegészítve ezzel az állam, a gazdálkodó szervek környe­zetvédő és -kímélő törekvéseit. Ugyancsak változatlan felada­tának tekinti a fogyasztói ér­dekvédelem erősítését. A művelődéspolitikai teen­dőkkel foglalkozó fejezet be­vezetőben hangsúlyozza: a népfront ismeretterjesztő tevé­kenysége arra irányul, hogy a lehető legtöbb ember eljusson a politikai érettségnek arra a fokára, ahol természetes az el­kötelezettség és a felelősség- érzet, hiszen csak ez lehet a társadalmi közmegegyezés szi­lárd alapja is. A mozgalom minden kezdeményezést segí­teni kíván, akár a szakmai is­meretek gyarapítását, akár az általános műveltség terjeszté­sét szolgálja. A műveltség meg­alapozója és legfontosabb in­tézménye az iskola — szögezi le a dokumentum, s fontosnak mondja, hogy a népfront az is­kola és a család közötti együtt­működés jegyében erősítse kap­csolatait a szülői munkaközös­ségekkel és a tantestületekkel. A nevelés- és oktatásügy fej­lődése érdekében szorosabb együttműködésre törekszik a KISZ-szel és az úttörőszövetség­gel. Végül a népfrontmozgalom nemzetközi törekvéseit rögzíti az állásfoglalás. Hangsúlyoz­za: a népfront részt vállal a béke legfőbb védelmezőjének, a szocialista közösségnek erő­sítéséből. Fejlesztjük együttmű­ködésünket a szocialista orszá­gok testvérszervezeteivel, moz­galmaival, velük összehangol­tan lépünk fel a nemzetközi küzdőtéren. Nemzeti ügyünknek tekintjük a barátság elmélyíté­sét a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel. A HNF a kölcsönös érdekekalap­ján fejleszti nemzetközi kap­csolatait a békéért és a hala­dásért küzdő mozgalmakkal és személyiségekkel, a demokra­tikus pártokkal, a nemzeti fel­szabadító erőkkel. Szolidáris a fejlődő országok népeivel, tá­mogatja a nemzeti felszabadító mozgalmakat, a népelnyomó rendszerek, az újgyarmatosítás elleni küzdelmet. A népfront fejleszti kapcsolatait a tőkés or­szágok mindazon szervezeteivel, pártjaival, akik erre az egyen­jogúság alapján hajlandók. Kész a közös fellépésre, s a párbeszédre minden szervezet­tel, amely híve a katonai és politikai feszültséa csökkentésé­nek, a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom