Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-17 / 345. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLII. évfolyam, 345. szám 1985. december 17., kedd Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A Hazafias Népfront Vili. kongresszusának állásfoglalása (3. oldal) Mit mond a jogszabály? (6. oldal) Év végi csúcs a pécsi pezsgőgyárban (5. oldal) A kevesebb több lenne? S ok vagy kevés a jogsza­bály? Olyan kérdés ez, amelyre aligha lehet egyértel­műen igennel vagy nemmel vá­laszolni. Mert igaz, hogy az emberek többsége túlságosan is i.beszabályozottnak" érzi életünket, mindennapjainkat, olykor ügyeink elintézésében éppen az okoz gondot, hogy az odott eset megoldására nincs megfelelő rendelkezés. Máskor olyan „joghézagokról" hallani, amelyek ugyancsak megnehezí­tik az igazgatást, az ügyinté­zést. Jelenleg hatályos jogrend­szerünkre persze messze az a jellemző, hogy foghíjas. Sokkal inkább túltermelési válsággal küzdenek a jogalkotók. De a döntő kérdés ezen a területen is a minőség, nem pedig a mennyiség. Hiszen a jó, a tár­sadalmi viszonyokat eredménye­sen regulázó szabályokra ter­mészetesen nagy szükség van. A baj csak akkor adódik, ha olyankor is paragrafusokkal akarnak beleszólni az életünk­be, amikor az adott problémát más, társadalmi eszközökkel kellene megoldani. Magyarországon jelenleg több mint ötezer jogszabály van hatályban, s évente körül­belül 4—500 újabb különböző szintű rendelet, határozat szü­letik. (Igaz, ezek az új rendel­kezések körülbelül ugyanennyi korábbi jogszabályt hatályon kívül is helyeznek.) A szakem­berek már többször is megvizs­gálták: mi lehet a hátterében ennek a feltűnően nagy rende­letalkotó kedvnek? Egy-egy év számszerű jogal­kotási mérlege nagymértékben függ az adott időszakban meg­oldandó társadalmi, gazdasági feladatoktól. Jó példa erre a tavalyi, tehát az 1984-es év, amikor a kormány 65 határo­zatot bocsátott ki. Ennyi mi­nisztertanácsi határozat egyet­len év alatt Magyarországon 1945 óta nem született. Ugyan­így szokatlanul magas volt 1984-ben a minisztertanácsi rendeletek száma is: 66. Ez 1983-hoz képest harminc szá­zalékos növekedést jelentett. Ha azonban a számok mögé nézünk, azonnal kiderül: az új jogszabályok jelentős hányada a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos. A paragrafusok tehát tulajdon­képpen egy politikai döntést próbáltak meg lefordítani a jog nyelvére. Volt egy időszak — néhány évvel ezelőtt —, amikor a mi­niszteri szintű rendeletek, uta­sítások száma emelkedett fel­tűnően magasra. Ennek magya­rázata azonban már korántsem bizonyult ilyen elfogadhatónak. A szakemberek megállapítása szerint az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek a területükön felmerült valómény- nyi témát jogszabályokba akar­ták csomagolni. Kialakult egy olyan téveszme is, mintha egy­egy tárca szerepét, fontosságát az határozná meg, hogy az adott időszakban hány rende­letet, utasítást, körlevelet, vagy éppen irányelvet adott ki. Az effajta irányítási szemlélet nem­csak megnehezítette, bonyo­lulttá tette a helyi szervek munkáját, hanem egyben hely­telen szemléletre is nevelte az irányítottakat. A konkrét ügyek eldöntésében az önállóságuk­kal együtt lassan megszűnt a felelősségük is, hiszen minden esetben akadt valamilyen köz­ponti szabály, amire .hivatkoz­hattak. Máskor a jogi norma kibocsátása a minisztériumnak is hivatkozási alapot jelentett, mondván: ők megtették a ma­gukét, kiadták a tiltást, az elő­írást. Csakhogy a paragrafus önmagában semmit nem old meg, sőt. . . Ha végrehajtásá­nak egyéb feltételei nem bizto­sítottak, több kárt okoz, mint hasznot, lejáratja a többi jog­szabály tekintélyét, komolysá­gát is. • Szerencsére ma már messze kerültünk ezektől a gondoktól, hiszen átalakult, megváltozott a minisztériumok irányítási rend­szere, ami mellesleg máris ki­mutatható a miniszteri szintű jogszabályok számának csök­kenésében. (A hatályon kívül helyezésekkel együtt most sike­rült először elérni a felszabadu­lás óta, hogy a miniszteri ren­deletek száma összességében is kevesebb lett.) V an egy területe a jogal­kotásnak, ahol nem a rendelkezések számának csök­kentése, hanem növelése a cél. Igen, az országgyűlés által al­kotandó törvényekről van szó, amelyekből az elmúlt években a kívánatosnál kevesebb szüle­tett. A múlt év utolsó napján Magyarországon összesen 136 törvény volt hatályban. Tavaly a parlament öf új törvényt ho­zott, és hármat helyezett ha­tályon kívül. Bár az elmúlt idő­szakban már több politikai ál­lásfoglalás is sürgette a de­mokratizmus növelése érdeké­ben az országgyűlés törvényho­zói munkájának fokozását, en­nek eredményei egyelőre nem látszanak. Az új törvények szá­ma évek óta három és hét kö1 zött mozog, s ehhez még azt is hozzá kell számítanunk, hogy ezek között minden évben visz- szatérően szerepel az előző évi költségvetés jóváhagyását és a rákövetkező év költségvetésének elfogadását tartalmazó tör­vény. Reméljük, hogy az idei év­ben megválasztott új ország- gyűlés működésének öt éve alatt gyakrabban él ■ majd a törvényhozás lehetőségével éle­tünk minden területén. Az ered­ményes, a kor követelményei­hez igazodó törvényalkotói munka ugyanis az egész jog­rendszert tekintve meghatározó jelentőségű. Deák András Értelmiségi világ- kongresszus Varsóban Értelmiségi világkongresszust tartanak Varsóban január 16 -19-én — jelentették be hét­főn a szervezők a lengyel fő­városban. A kongresszuson 350-400 nemzetközi hírű tudós, művész vesz részt, akik megvi­tatják az értelmiség felelős­ségét a béke megőrzéséért ví­vott küzdelemben. A varsói értelmiségi világ- kongresszus nyitja meg az ENSZ jövőre sorra kerülő bé­keévének rendezvényeit — hív­ták fel a figyelmet a szervezők. Jelentős szerepet kapott a földgáz a lakosság ellátásában Baranyában a tervidőszak során 52 kilométer új vezeték épült és közel 10 kilométer távhő vezeték rekonstrukcióját végezték el Jói teljesült a megyei energiaprogram A károsak az ország más megyéi, Baranya is részt vesz az " energiaracionalizálási tervek végrehatjásában. A kon­cepció megvalósulásának üteméről és a további tennivalókról dr. Földvári János elnökletével tanácskozott tegnap a Baranya Megyei Tanács termelési, anyagi és ellátási bizottsága. Amint azt a testület megálla­pította a célkitűzéseknek meg­felelően a megye ellátásában jelentős szerepet kapott a föld­gáz. A pécs—bajai vezeték megépítése után a megyeszék­hely fogyasztói idén áttérhettek a földgázfelhasználásra. Sőt a felhasználók körébe bekapcso­lódott a dunaszekcsői, a som- bereki és a véméndi tsz, vala­mint a MOFA is. Mohácson, Palotabozsokon, Somberekén, Görcsönydobokán, Véménden és Kozármislenyben megkez­dődött a településeken belüli elosztóhálózat kiépítése. Bogá- don, Romonyán, Nagykozáron és Dunaszekcsőn pedig a kö­vetkező tervidőszakban indul a gázprogram. Baranyában a gázszolgálta­tó több mint 28 000 fogyasztót lát el vezetékes, 110 000-et pe­dig palackos gázzal. A VI. öt­éves tervidőszakban 30 kilomé­ter új hálózatot építettek és ugyanilyen hosszú szakasz fel­újítását végezték el. A DÉDÁSZ 126 000 fogyasztónak biztosít áramot a megyében. Az áram­szolgáltatást használók száma öt év alatt 16 000-rel nőtt. A nagyfeszültségű állomások szá­ma 3-mal, a 120 kilovoltos ve­zetékeké majdnem száz kilo­méterrel, míg a kis- és közép- feszültségű vezetékeké együtte­sen mintegy 370 kilométerrel. A távfűtők Pécsen, Mohá­cson, Komlón, Szigetváron és Szentlőrincen 35 000 fogyasztót látnak el meleggel. Az energia­felhasználást rendszeresen el­lenőrzik, a lakásokban évente 120 000 mérést végeznek. De a takarékosság szempontjából je­lentősnek tekinthető, hogy a tervidőszakban 30 000 lakás utólagos hőszigetelését végez­ték el. Jelentős energiamegtakarítást ért el a megye az eltelt öt év során. A megspórolt mennyi­ségből a számítások szerint 10 000 kétszobás, átlagos alap- területű panellakás egy évi távfűtése és melegvízellátása lenne biztosítható. Baranya egyébként is igyekszik megoldá­sokat találni az energia ész­szerű hasznosítására. Van már példa az napenergia haszno­sítására, sőt más módszerek bevezetésére is. Sellyén két iskolát fűtenek a környezetet nem szennyező, viszonylag olcsó faaprítékkal. A Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság az apríték termelését a jövőben mintegy 20 000 ton­nával szeretné növelni. A ter­mékből a közületi felhasználó­kon kívül minden bizonnyal a lakosságnak is jut. F. D. Magyar küldöttség utazott a KGST 41. ülésszakára Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének vezetésével küldöttség uta­zott hétfőn Moszkvába, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának 41. (rendkivüli) ülésszakára. A magyar delegáció tagjai közül Lázár Györggyel együtt utazott el Havasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra, Faluvégi Lajos, minisz­terelnök-helyettes és Horn Gyula ikülügyminisztériumi államtitkár. A magyar küldöttség hétfőn megérkezett a szov­jet fővárosba. Moszkvában csatlakozott a küldöttség­hez Marjai József minisz­terelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke és Szigeti Ist­ván, hazánk állandó KGST-képviselőjének he­lyettese. Magyar—kínai árucsere-forgalmi megállapodás December 16-án Pe­ringben Ambrus János kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes és Csen Csie kül­kereskedelmi és külföldi gazdasági kapcsolatok miniszterhelyettese aláírták az 1986. évre szóló ma­gyar-kínai árucsere-forgal­mi és fizetési jegyzőköny­vet, amely a két ország közötti forgalom további növekedését irányozza elő, jelentősen meghalad­va a hosszú lejáratú 'ke­reskedelmi egyezmény 1986-ra vonatkozó elő­irányzatait. A jegyzőkönyv aláírásá­nál jelen volt Cseng To­bin külkereskedelmi és külföldi gazdasági kapcso­latok minisztere és Iván László hazánk pekingi nagykövete is. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat véméndi sajtüzemében teljesítették idei 1200 tonnás ter­melési tervüket. Termékeik közül a Pannónia, a Parmezán és a Goya keménysajtok, míg a Ten- kes félkemény sajt. Az említett termékek közül a Goya (melyet képünkön szállításra készítenek elő) exportra kerül. Fotó: Erb János Osztrák kormány­átalakítás Hétfőn átalakították az oszt­rák kormányt. Kurt Steyrer egészségügyi és környezetvé­delmi miniszter, aki a Szocia­lista Párt (SPOE) jelöltje a ta­vaszi köztársasági elnökválasz­tásra, saját kérésére kivált a kabinetből, hogy maradéktala­nul a választási harcnak szen­telhesse magát. Steyrer — ez eddigi felmérések szerint hátrányban van az ellenzéki Osztrák Néppárt jelöltjével, Kurt Waldheim volt ENSZ-főtit- kárral szemben. Steyrer utódja a minisztérium élén — meglepetésre — Franz Kreuzer. Az 57 éves ismert szo­cialista publicista korábban az Arbeiter-Zeitungnak, az SPOE központi lapjának főszerkesztő­je volt, az utóbbi években ez osztrák rádió és televízió vezető munkatá rsa. Fred Sinowatz kancellár egy­úttal bejelentette, hogy Franz Loeschnákot, a kancellári hiva­tal államtitkárát miniszterré ne­vezik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom