Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-15 / 343. szám

SIKER Norina itt van teljes valóságában C sáky Ágnessel két éve beszélgettünk elő­ször, az új pécsi szí­nészeket bemutató obiigát portré alkalmából. Azótc he találkoztunk, s megkérdeztem, „hogy van?", azt felelte, „köszönöm, jól, készülök Norinára". Norina késett ugyan egy évadot, de most itt van teljes valóságában: Donizetti bájos, nagyszájú, ravasz, mosolygós fiatal öz­vegye a Don Pasquale-ból. Énekli: Csáky Ágnes, vas­tapssal köszönti őt: a közön­ség. Amíg a színész ilyen fia­tal, mint mondjuk, Csáky Ágnes - 30 éves -, addig rettentő sokat tud mesélni az életéről, hiszen minden apró részletnek olyan nagy jelentősége van. Egyrészt úgy látszik, hogy az út, ami a Pécsi Nemzeti Színház operaénekesi státuszáig ve­zetett, sima és egyenes. Éne­kelt egy neves gyermekkó­rusban, aztán két évet a Fő­városi Operettszínház kóru­sában (alt l.-ben!); sikeres felvételi a színművészeti fő­iskolára, közben elvégezte a Bartók Béla zeneművészeti szakiskolát. A végén kijött egy koloratur szoprán éne­kes. Másrészt viszont a szü­lei nem nagyon örültek szí­nészi ambícióinak, aztán: 24 évesen jelentkezett a főisko­lára (ennyi a korhatár!); szubrettet akartak faragni belőle, de hiába szeretett, nem tudott táncolni, ezért el is akarták távolítani a fő­iskoláról. Végül az opera fe­lé irányítják. „Rendben van, de csak, ha operettet is éne­kelhetek", mondta dacosan. — Talán minden akkor fordult jóra, amikor Vámos László meglátott a kórusban, és adott egy ötmondatos szerepet: Galambos Erzsi komornája voltam. Vámos tanár úr hitt bennem, azóta is neki köszönöm meg min­den sikeremet. Egy év a Népszínházban, Antóniát énekelte a Hoff­mann meséiben. Aztán meg­hallgatták a pécsi színház­ban: Musette-keringő a Bo­héméletből, nyitó ária a Fra Diavolo-ból és az Adél- kuplé a Denevérből. És mit tesz a véletlen? Először Adélnál olvashatta a nevét a próbatáblán. Mégis Rasa- lindával lépett a pécsi kö­zönség elé, a Denevérben is­merték meg. Ezt követte Pa- pagena a Varázsfuvolában, őt pedig Norina.- Nem egy bonyolult lé­lek: egyszerű és szép, mint egy mezei virág — mondja a művésznő. — Persze, zenei­leg elég nehéz. Sokáig ké­szültem rá. Könnyen tanulok ugyan otthon, zongoránál, de addig nem énekelek, míg színészileg' nincs bennem kész vagy majdnem kész a figura. És most annyira örü­lök, de kételkedem is: min­denki csak jót mond: hát lehetséges ez? A harmadik évadban él Pécsen, „ebben a kedves, otthonos városban”, ahol al­bérleti zűrje, de sok barátja van. Szigorúan beosztott időben rendszeres életet él: sok alvás, sok torna. „Ope­raénekesnek lenni életforma, és a mértékletesség, a fe­gyelem nem esik nehezem­re.” Szereti a dzsesszt, a mu­sicalt és szeret verset mon­dani. De azt nem tudják ró­la, csak operettet énekelni hívják. A nyáron Ausztriá­ban és az NSZK-ban járt, Tiboldy Mária Kálmán Imre- show-jában szubrettszámo- kat énekelt — németül.- És egyébként hogy van? — Köszönöm, jól, készülök a Puccini-bemutatóra. G. T. Panoráma Rank doktor szerelme Brüsszelben Charlotte Hansenne játssza Ibsen: Nóra című drámája leg­újabb filmváltozatának címszerepét. A filmben az eredeti drámához képest jobban kidomborítják Nóra és Rank doktor kapcsola­tát, ezért választották a címszerepre a rendkívül szuggesztív szépségű fran­cia, pontosabban vallon színésznőt. (Képünkön.) Zola múzeuma Párizs város megegye­zett Emile Zola leszárma- zottaival, s ennek értelmé­ben az író háza megnyílt a látogatók előtt. Mú­zeumnak rendezték be, ahol többek között a „Na­na”, a „Germinal”, a „Rougon-Macquart" soro­zat keletkezésének iratai, tárgyi emlékei láthatók. Tesszaloniki, zenéve Sztiíiánesz Kopszahilisz, a Tesszaloniki Zenetudo­mányi Intézet megalapító­ja — a görög kulturális élet egyik nagy ötletgazdá­ja — Az építészet és a ze­ne címmel nagy nyári ren­dezvényt szervez. Tessza­loniki régi épületei előtt, egy-egy korba illő zenemű­ből rövid hangversenyt rendeznek a jövő nyáron. Harmincöt épület előtt har­mincöt koncert lesz. Ionesco díja Eugene Ionesco, az ab­szurd színház atyja, el­nyerte az Egyesült Államok T. S. Eliot-díját, életművé­vel. A díj közel egymillió forint értékű pénzösszeggel jár. „Jólesik, hogy gondoltatok ránk otthonról” Elérték az Egyenlítőt a világjáró magyarok Baleset" a Szent" Jupáfon: Nándi ujjába harapoft" egy csöppnyi bőregér... Egyidőben nem ízlett a ba­nán a Szent Jupát névre hall­gató kis magyar hajó kéttagú legénységének, pedig a Zöld- foki-szigeteken kikötve vettek egy 22 kilós fürtöt. Viharzóná­ba kerültek, majd jóidéig a tengeri betegség jellemző tü­neteivel ültek a hajó farába, s néha-néha a víz felé fordítot­ták tekintetüket.. . Ez volt a legutóbbi hír a vi­lágjáró útra vállalkozó, bátor sportemberekről, Fa Nándorról és Gál Józsefről. No meg az, hogy az Egyenlítő közelében járnak, s útvonaluk Dél-Ameri- ka partjai felé vezet, mivel a jó szél és az áramlatok e ka­nyar után fordítják őket Afrika csücske felé. A legközelebbi kikötőjük Fokváros lesz, s jó­idéig, úgy február elejéig nem látnak mást, csak vizetf.. Dibuz Sándor pécsi rádió­amatőrrel és YAESU FT-757 gx nevezetű rövidhullámú adó­vevővel eredtünk nyomukba. Itt haladnak a magyar világjárók — legalábbis beszélgetésünk idején még nem lépték át az Egyenlítőt. A magányos „kettenlétet” egy kis potyautas zavarta meg: apró bőregér kapaszkodott az árbocra múlt éjjel, s hajnalig csipogott. Aztán beleharapott Nándi ujjába. — Különben jól vagytok? — Csodásán. Főleg ilyenkor, hogy magyar szót hallunk, s hírt otthonról. Pécs.. .? De szép város. Jól esik, hogy gon­doltatok ránk, s meleg szeretet­tel üdvözöljük a Vasárnapi Du­nántúli Napló munkatársait, és természeteién olvasóit is. A Szent Jupát valahol a Romache-szakadék mentén ha­józik, 6000 méteres mély alat­tuk a víz. Nincsenek magukra hagyva: hét rádióamatőr köz­pont napi váltásban jelentkezik náluk mindennap itthonról, s adnak ha kell híreket, ha kell műszaki-orvosi tanácsot. Hétfő­től Miskolc vállalta a kontroli- állomás szerepét. És még annyit: az Egyenlítőt talán éppen akkor lépik át, amikor e riport végére ér az olvasó. Kozma Ferenc Mi tagadás, érdekes vállalko­zás volt; a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola MHSZ rádióama­tőr klubjának vezetője előbb az Ady tengerjáró hívójelét fogta — HA 1 YI/MM —, ahonnan egy szombathelyi matróz beszélt ismerőseivel — az illem úgy kívánta, hogy ne szakítsuk meg a beszélgetést —, majd az éter dzsungeljé- ben meghallottuk a HG 4 SEA/MM-et. Körülbelül így: — Sze... rpk brrrr pkk cha ... Velünk együtt a budapesti és a székesfehérvári kontroll állomás hívta őket, Wilk Károly pécsi amatőr a Kertvárosból, egy belga, egy ciprusi, egy olasz amatőr, s intenzíven be­széltek keresztbe több nyelven mások. Gál József hangjára lettünk figyelmesek: — Csudajó idő, szélcsend van, az égen bárányfelhők. Pár napja motorral megyünk, de akadt egy kis gondunk: a tartalék ékszíjak, amiket otthon vettünk, lazák, alig van töltés. Majd valamit kitalálunk. Koor­dinátáink: északi szélesség 4 fok 48 perc, illetve 24 fok 30 perc . . . Rövidesen átlépjük az Egyenlítőt . . ünneplés? Kita­láltuk, hogy.. . Ezen a ponton búgás-berre- gés-fütyülés. Majd Fa Nándor elmesélte, hogy a minap külön­leges madarak lepték el a hajót és környékét, s igen ott­honosan érezték magukat. Ko­rábban egy ízben szitakötő raj­jal találkoztak, majd milliónyi lepkével. Pedig a legközelebbi szárazföld úgy 1200 kilométer­re! — Tegnap vacsorára halat szerettünk volna enni, jött is több másfél-kétméteres Dórá­dé, de a francia gyártmányú horgokat kiegyenesítették . . . Pedig vagy négy kapás is volt. Emberölés Mánián Egy végzetes pillanat E , vasárnapi j — Bűnösnek érzem ma­gam . . . Csendes hangon mondta ezt a Mánfán lakó Orsós József. Most már felépült súlyos, élet- veszélyes önsebéből. Halk sza­vú, szorgalmas, feleségével bé­kében élő, gyerekeit kellő gonddal nevelő fiatalember­nek ismerte mindenki. Az álta­lános iskolát szívós energiával végezte el, az utolsó osztályo­kat már katonakorában. 1977- ben megnősült — felesége, a Kaposváron született Orsós Er­zsébet 16 éves korában ment hozzá —, most Zobákon dol­gozott. S ez az előzmény nem mindegy! * Október 28-án délután Or­sós József megölte a felesé­gét, majd öngyilkosságot kísé­relt meg. Életben maradt. Meséli: sokat piszkálták a munkatársai. Panaszkodott ez miatt édesanyjának is, aki nyugtatta: ne törődj vele, menj el dolgozni a Vízműhöz, test­véred mellé, ott majd nem piszkálnak . . . Orsós ugyanis — bár egészséges, 28 éves fiatal­emberről van szó — rehabi- litóltaknak fenntartott munka­helyen dolgozott - itt foglal­koztatták a főnökei, nem kérte ezt sosem. Ez néhány munka­társának nem tetszett. Már korábban elhatározta: elmegy inkább az uránbányába. Volt ennek egyéb oka is. Több pénzt szeretett volna ke­resni, otthon két gyerek, fele­sége gyesen, nem ritkán szólt a férjének: hozzon már haza több pénzt! Orsós csak annyit mondott: ennél többet nem tu­dok dolgozni. Valóban: szom­batokon és vasárnapokon is fölvette a munkaruhát. Mint ahogy október 28-án is. Hajnalban, a fél 5-kor induló busszal ment Mánfáról Zobák- ra. Itt tudta meg, hogy egy vil­lanyszerelő, akivel sehogy sem tudtak kijönni, ugyancsak dol­gozik. Délelőtt fél tíz felé szólt a főnökének: felszáll, mert fáj a gyomra, orvoshoz szeretne menni. És hogy leszámol, el­megy a bányától. Járt-kelt pa­pírjaival, újabb papírok után, járt a körzeti orvosnál is — időközben elállt a gyomorfájá­sa —, ahonnan továbbküldték, ügye intézéséhez szüksége lett volna a személyi igazolványá­ra is — de az otthon maradt. 11 óra felé ért haza, ott mondta a feleségének: leszá­mol. A rövid szóváltásnak az vetett végett, hogy Orsós Er­zsébet tudomásul vette: férje átmegy az uránhoz, több pénzt keres majd. Délben megint Komlón volt már, fél kettő felé ismét Mán­fán. Felesége akkor ment vá­sárolni Orsós édesanyjával, a fiatalember egyedül maradt otthon gondjaival. Tejet ivott. Hirtelen — mesélte — hevesen dobogni kezdett a szíve, s rosszullétet érzett. Hogy miért arra gondolt: a felesége mér­get tett a tejbe, nem lehet tudni. Bár panaszolta, mintha a felesége már nem szerette volna őt. . . Nem szólt semmit, amikor neje visszaért. Kérte, főzzön lecsót. Paprika, hagyma, fel­Pécsi József- n ívód íj Nyolcadik alkalommal ítélte oda a jelölő bizottság a Ma­gyar Reklámszövetség PÉCSI JÓZSEF nívódíját az év leg­eredményesebb reklámfotósá­nak. A díj névadója, Pécsi Jó­zsef kiváló és elkötelezetlen, haladó szellemű fényképész volt a harmincas években, akinek elsősorban reklámfotói váltak országosan ismertté. A MUOSZ székházának dísz­termében Járai Rudolf fotómű­vész vette át életművéért az idei nívódíjat. A ma is fiatalos külsejű, aktívan dolgozó mes­ter az utolsó élő képviselője a harmincas években világhírűvé vált „magyar stílusnak”, a né­pi témák ellenfényben történő­idealizáló fényképezésének. A pécsi születésű Szöllősy Kál­mán, vagy Dulovits Jenő, Va­das Ernő és társai mellett Já­rai Rudolf is az egyik aranyér­met nyerte a másik után re- mekbekészült fotóival az akkori idők legrangosabb fotószalon­jain, tárlatain. A felszabadulás után az ad­digi amatőr élethivatásául vá­lasztotta a szakfényképezést. Képei évtizedeken keresztül je­lentek meg a lapokban: külö­nösen bravúros légifelvételei tették ismertté nevét. Országo­san ismert előadóként és szak­íróként; még napjainkban is rendszeresen jelennek meg technikai ismertetői,’ fotótaná­csai a szaklapokban. A bensőséges ünneoség után, amelyen megjelent Pécsi József özvegye is. Vassányi Béla tit­kár kiosztotta az 1985. évi reklámfotós pályázat díjait és okleveleit. Az idei pályázaton elsősorban a fiatalok jelesked­tek, biztató ígéretet adva a nemzetközi színvonalhoz, régóta esedékes felzárkózásnak. A dí­jazott pályamunkákat Tömöri Ede fotóművész, a Pécsi Jó- zsef-díj tavalyi kitüntetettje mutatta be elemző értékelés keretében a nagyszámú érdek­lődőnek. Dr. Szász János szeleteléséhez kés. Orsós ke­nyeret vágott magának, ami­kor „hirtelen elhatároztam, hogy leszúrom a feleségem, mert nemigen bírtam már hi­deg viselkedését. . .” A bűnügyi technikusok által a helyszíneléskor készített ké­pek megdöbbentőek. Az első jelentésekben olvasható mon­datok némelyike is. „A szúrá­sok közül legalább egy a szí­vet érte . . .” .......utána ön­g yilkosságot kísérelt meg, fel­tehetően ugyanazzal a késsel kétszer hasbaszúrta magát." Egy tanú szerint „Orsós József vérző mellel, széttárt karokkal jött ki a lakásból és ment az udvarban lévő partoldal felé, majd megfordult és vissza­ment a lakásba”. Furcsán, im- bolyogva. Az emberölési ügy számos részlete még tisztázásra szo­rult. Az ügyben a vizsgálat a Baranya Megyei Rendőr-főka­pitányságon folyamatban van. Mészáros Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom