Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)

1985-12-12 / 340. szám

1985. december 12., csütörtök Dunántúli napló 5 Méretre fűrészelik a farönköket a gödrei termelő szövetkezet faipari üzemében. Erb János felvétele Emelkedőben a magyar faáru értéke Munkában a komlói Megmentik a 200 éves fákat Sikeres évet zárnak idén a komlói városszépítők. Az egye­sület közreműködésével zomán­cozott várostérképek készültek, melyeket a település különböző pontjain — többek között a he­lyi Volán-pályaudvaron — állí­tanak fel. Ezen kívül számos érték megmentésén is munkál­kodtak. Amint azt Kiss József, a Hon­ismereti és Városszépítő Egye­sület elnöke elmondotta, a ja­vaslatukra természetvédelmi te­rületté nyilvánított csermaaljai erdőrészen jelentős társadalmi munkát végeztek az egyesület tagjai. Nem kevesebbről van szó, mint jónéhány 150—200 éves fa megmentéséről, pihe­nésre és kirándulásra alkalmas terület kialakításáról. Az idei év eredményei közé tartozik, hogy a költségvetési üzem segítségével sikerült mél­tóképpen helyreállítani a sikon- dai millenniumi emlékkövet és elkészültek egy leendő kilátó tervei. Az egyesület gondozá­sában megjelent a Folia_Com- loensis (Komlói Közlemények) első kötete. Erdészeti tapasztalatcsere Gödrén Megfelelően kitermelve és feldolgozva az akác is minőségi fa Megrepedeztek a szobrok és a kopjafák Rendbe hozzák a mohácsi történelmi emlékhelyet Erdészeti tapasztalatcserén vett részt tegnap Gödrén Bara­nya, Tolna, Somogy megye ter­melőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak nyolcvan szak­embere. A mezőgazdasági üze­mek faágazatai jelentős fejlő­dési lehetőség előtt állnak. A Baranya Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a fejlődés elősegítése érdekében rendszeresen szervez bemutatókat, előadásokat. — Elsődlegesen készterméke­ket, nagyrészt fenyőárut szállí­tunk Ausztriába, Csehszlová­kiába, Romániába, a Szovjet­unióba. A rakodólap-exportálás egyre növekvő tendenciájú. Po- pírfát, rostfót Jugoszláviába, Olaszországba, Ausztriába vi­szünk. Új piacot jelentenek az arab országok. A késztermékek és a feldolgozatlan alapanya­gok megfelelő minőségével, valamint a szállítási határidő tartásával a jövőben maga­sabb egységárat is elérhetünk a külpiacon — tájékoztatta a résztvevőket a jövő évi export- lehetőségekről Bándli Lajos, a Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalakozása (TSZKER) Orszá­gos Központjának megbízott osztályvezetője. Tóth János áruforgalmi elő­adó kiemelte előadásában a TSZKER közvetítő szerepét az alapanyaggal rendelkező, va­lamint a feldolgozó kapacitás­sal bíró termelőszövetkezetek, állami gazdaságok között: — Nyitott kereskedelmi poli­tikát hirdetünk, azaz adott pia­ci körülmények között maximá­lis árat kívánunk biztosítani a termelőknek. Az alapanyag-ki­termelőhely és a feldolgozó­üzem minél kisebb távolsága, az ideális partner megtalálása a feladatunk. Az előadásokat követően a gödrei termelőszövetkezet er­dejében helyszíni bemutatót tartottak az órbevételközpontú fakitermelésről, majd a feldol­gozó üzemet tekintették meg a tapasztalatcsere résztvevői. A gödrei termelőszövetkezet erdészeti főágazatának elmúlt ötévi tevékenysége jól példáz­za a fejlődést: 1980-ban alig 7 milliós, 1985-ben közel 23 milliós árbevétellel számolnak. Szemléletüket jellemzi például, hogy Weisz János elnök az akácról így nyilatkozik: ez is minőségi fa, megfelelően ki­termelve, hosztolva, feldolgoz­va. A fűrészüzemben dolgozó negyven fő által gyártott rako­dólapok Budapestre, Győrbe, valamint külföldre kerülnek. L. Cs. K. Sok minden történt a mohá­csi csatatéren kilenc éve létre­hozott történelmi emlékhellyel az eltelt idő alatt. Egy valami biztos: állapota folyamatosan romlott. Elszíneződtek, megre­pedeztek a szobrok és kopja­fák. Ennek elsődleges okaként a jószándékú, de nem elég kö­rültekintő és rendszertelen vegy­szeres kezelés jelölhető meg. A kiállítási részt, amelyet egy be­tonteknőben, szabadtéren he­lyeztek el, szintén kikezdte az idő. Hulló cserepek, hosszabb- rövidebb időre nem működő mutatós szökőkút, eklektikus ajándéktárgyak árusítása, meg­oldatlanná váló idegenvezetés és tájékoztatás jellemezte az utóbbi hónapokban is az em­lékhelyet. Tegnap Pécsett, a megyei ta­nács épületében gyűltek össze az illetékes szakemberek, hogy megoldási javaslataikat egyez­tessék. Konkrét pénzügyi ter­vekkel és helyreállítási elképze­lésekkel érkeztek a résztvevők, mégis sokszor úgy tűnt; nincs igazi gazdája a mohácsi törté­nelmi emlékhelynek. A tanács­kozás haszna tehát éppen ab­ban mérhető le, hogy a tegna­pi, nagy lelkesedéssel elhatá­rozott megoldási, rekonstrukciós javaslatok végre lesznek-e hajt­va. Tegnap úgy hangzott el, hogy az avatás 10. évfordulójára fel­tétlen el kell távolítani a szob­rokon és kopjafákon található vegyszerréteget, és addigra megoldást találnak arra is, hogy milyen rendszeres vegyi kezelés védheti meg leginkább ezeket, a műalkotás értékű da­rabokat. Áprilisra, az új idény kezdetére — az elhangzottak alapján — rendbehozzák a ki­állítási részt, homokfúvásos alu­mínium paravánokat helyeznek el, rendezik a parkot és meg­oldják a látogatók tájékoztatá­sát diafilmekkel és magyarázó szöveggel. Bozsik L. Javítani a személyszállítás minőségén! Beszámoló taggyűlés a Pannon Volán II. párta lapszervezeténél A közlekedési vállalat mint gazdálkodó egység minden sa­játosságát tükrözte a Pannon Volán II. számú pártalapszer- vezetének tegnapi taggyűlésén a pártvezetőségnek az elmúlt mozgalmi év munkájáról elő­terjesztett beszámolója, ame­lyet Endrei Lénárd titkár is­mertetett. A 73 fős alapszerve­zet gazdaságpolitikai munká­jának értékelésénél a beszá­moló megállapítja, hogy a vál­lalat, ezen belül a személyfor­galmi üzemigazgatóság, a helyközi forgalmi osztály — ez utóbbihoz tartoznak közvetle­nül a alapszervezet Tagjai — ez évi gazdálkodása eredmé­nyes volt. Az évközi tarifa­árrendezések, a szabadáras dí­jak emelésének és a forgalom szervezésének köszönhetően a vártnál magasabb árbevételt és nyereséget produkált az üzemigazgatóság. Az egy főre jutó termelési érték 4,3 száza­lékkal nőtt, a hasznos kilomé­terre jutó teljesítmény megfe­lelt a tervezett szintnek, ugyan­akkor a különjárati teljesítmé­nyi szintek 20 százalékkal nőt­tek. A férőhely kihasználtságá­nak százalékos aránya mind a helyi, mind a helyközi forgalmi osztálynál emelkedett. Ez az a gazdasági mutató,, amelynek - a beszámoló értékelése sze­rint is - az utasok éppenség­gel nem örülnek. A fenti példa is érzékelteti, hogy a pártalapszervezetnek, amikor egyéves munkájának mérlegét megvonta, nemcsak a vállalat és a dolgozók sikereire és gondjaira (például új autó­buszok beszerzésének minimá­lisra szűkült lehetősége, a gépkocsiállomány elhasználó­dása) kellett tekinteni, hanem arra is, hogy mindezek milyen következményekkel járnak az utazóközönség számára. A be­számoló vitájában elsőként fel­szólalva, s a vállalati párt- bizottság értékelését ismertet­ve ezt hangsúlyozta Gy őrli Lászlómé is, amikor úgy minő­sített, hogy az alapszervezet munkája folyamatos és szerve­zett, volt, megfelelt a politikai követelményeknek, de a jövő évi gazdaságpolitikai munká­ban — többek között — még több,erőt kell kifejteni a sze­mélyszállítás minőségének ja­vítására. A többi felszólaló is kitért erre a témára a munka- fegyelem és a pártfegyelem szoros összefüggését elemezve, már csak annak kapcsán is, hogy sajnálatosan növekedett az utaspanaszok száma. Töb­ben is rámutattak, hogy a buszvezetőknek nem szabad éreztetni az utasokkal feszül­tebb idegállapotukat, amely­nek legfőbb objektív oka a mostanában túl gyakori for­galomelterelés. A fegyelme­zettségben, az udvarias visel­kedésben a párttag dolgozók­nak példát kell mutatniuk — hangsúlyozták jónéhányan. Eh­hez a témához hasonló súllyal szerepelt a vitában a fiatalok beilleszkedésének segítése és párttaggá nevelésük kollektív felelőssége, valamint a párt­tagok aktivitásának kérdése: az alapszervezeti rendezvénye­ken miért nem éri el azt a szintet, amely a pártcsoportok tevékenységére jellemző? Dr. Kiss Elemér üzemigazgató fel­szólalásában azt hangsúlyoz­ta, hogy a jövő feladatainak teljesítésekor arra kell töre­kedni, hogy egyaránt megőriz­zék a személyszállítás és a dolgozók életszínvonalának ed­dig elért szintjét. Héra István, a vállalat pártbizottságának titkára a feladatokat a hármas jelszóval foglalta össze: ered­ményesen, rugalmasan, meg­bízhatóan. A beszámolót és a vita so­rán kialakított feladattervet egyhangúlag elfogadta az alapszervezet. Ezen a taggyű­lésen vehette át a „Kiváló Pórtmunkáért" oklevelet Fehér István, valamint a 25 éves párttagságukért az emléklapot Koch Menyhért és Mostbacher Antal. D. I. 1200 dolgozó jelentkezését várja a szénbánya Miként lehetne segíteni a Mecseki Szénbányák foglal­koztatási gondjain, lesz-e ele­gendő szakember, földalatti dolgozó a következő években — erről tanácskoztak tegnap Pécsett, a bányavállalat Dé­ryné utcai klubhelyiségében. Mint Gerber György, a vál­lalat személyzeti és szociális igazgatója elmondotta mint­egy 1200 földalatti dolgozót csilléseket, vájárokat, lakato­sokat, villanyszerelőket — tud­nának foglalkoztatni. A mun­kaerőgond megoldására jelen­tős erőfeszítéseket tesznek, fő­leg jól képzett, a gépesített fejtésben is helytálló szakem­berekre van szükségük. A közélet hírei Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese szerdán a fő­város II. kerületébe látogatott. Kíséretében volt Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság tit­kára. A pártbizottság székhá­zában Dérfalvi István első tit­kár és Zavagyi Lajos tanács­elnök fogadta, s tájékoztatta a vendéget a 110 ezer lakosú budai kerület politikai, társa­dalmi életéről. * Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára tartott tegnap délelőtt előadást Baranya megye főhi­vatású népművelői számára a Mozgalmi Házban, az MSZMP XIII. kongresszusának ideoló­giai és kulturális kérdésekben hozott állásfoglalásairól. * Alakuló ülését tartotta teg­nap Baranya Megye Tanácsá­nak Művelődési- és Ifjúságpo­litikai Bizottsága, Takács Gyu­lának, a megyei tanács elnök- helyettesének vezetésével. Dr. Végh Józselné, közművelődési csoportvezető előterejsztésé- ben megvitatták a 'kulturális szórakoztatás megyei helyzeté­ről szóló tájékoztató jelentést. Elfogadták a Műemléki és Mú­zeumi, valamint a Közművelő­dési Albizottság létrehozására szóló javaslatokat. A Művelő­dési- és Ifjúsági Bizottság el­fogadta 1986. évi munkatervét. * Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Kőbányára látogatott. A vendéget a X. kerületi párt- bizottságon Zarnóczi József el­ső titkár és Szabó Károly ta­nácselnök fogadta, s tájékoz­tatta a dinamikusan fejlődő munkáskerület politikai, gazda­sági életéről, a VI. ötéves terv várható teljesítéséről, a VII. ötéves terv előkészítésének helyzetéről, a kerületfejlesztés eredményeiről és feladatairól. * Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán a főváros mintegy 90 ezer lakosú munkáskerületébe, Csepelre látogatott. Ernszt An­tal, az MSZMP XXL kerületi bizottságának első titkára és Bölcsey György tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a ke­rület helyzetéről, fejlődéséről, a vállalatok és üzemek ered­ményeiről, a VII. ötéves tervvel kapcsolatos elképzelésekről. * Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szer­dán a főváros XX. kerületében töltötte munkanapját. A ven­déget a kerületi pártbizottság épületében Csillik András első titkár és Gyulai Gusztáv ta­nácselnök fogadta, s tájékoz­tatta a városrész politikai éle­téről, a pártszervezetek mun­kájáról, a százezer lakosú Pesterzsébet és Soroksár fejlő­déséről. Kiemelten szóltak a VII. ötéves tervidőszak fejlesz­tési koncepciójáról. * Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szerdán az Országházban fogadta Horst Dasslert, az NSZK-beli Adidas cég elnökét, aki ma­gyar partnervállalatok veze­tőivel folytatott tárgyalásokat Budapesten. A megbeszélésen az Adidas és a magyar válla­latok közötti együttműködés tapasztalatairól, eddig kiala­kult kereteiről és a továbbfej­lesztés lehetőségeiről volt szó. * Dr. Szűcs Endre építési és városfejlesztési miniszterhelyet­tes volt tegnap az MSZMP Ba­ranya Megyei Bizottságának a vendége. Dr. Dányi Pál, a pártbizottság titkára részvételé­vel a megyében működő építé­si szervezetekkel az ágazat 1985. évi eredményeiről, a me­gyei politika időszerű kérdései­ről tárgyaltak. A megbeszélé­sen részt vettek az építőipari ágazatban működő vállalatok, igazgatói tanácsainak elnökei, a vállalatok igazgatói és párt­titkárai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom