Dunántúli Napló, 1985. december (42. évfolyam, 329-357. szám)
1985-12-27 / 353. szám
1985. december 27., péntek Dunántúlt napló 3 Húszpontos intézkedési terv a Szigetvári Ipari Szövetkezetben Megalakult a Baranya Megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál a 17 tagú vállalati tanács, mely öt évre egyhangúlag Bertram Jenőt választotta meg a vállalat igazgatójának. Bertram Jenő immár 21. éve igazgatója az eredményesen tevékenykedő vállalatnak. Huszonhét évesen 1957 októberében került a vállalathoz főmérnöknek, egy évig igazgató és főmérnök is volt egyszemély- ben, 1965 januárjától egyhuzamban igazgatója a vállalatnak. — Apám asztalos volt. Gyerekként sokat sündörögtem az építkezéseken, és mivel akkor még nem volt állami vállalat, elhatároztam, hogy építési vállalkozó leszek. Elvégeztem a műegyetemet, építészmérnöki dipomával az előző munkahelyemen, a BÉV-nél végigjártam a szakmai „szamárlétrát". — Építési vállalkozó szeretett volna lenni. Két éve. amióta tért nyert az építőiparban a vállalkozói szellem, kénytelen az lenni. Okozott-e törést ez a hirtelen lehetőség, hogy valóra válthatja, sőt kénytelen megvalósítani gyermekkori álmát? — Törést nem okozott, de nem volt, és még mindig nem könnyű az átállás. Bele kell tanulnunk. Amikor Bertram Jenő a vállalathoz került, a 320 dolgozó fenntartási, felújítási és átalakítási munkákat végzett, szinte eayáltalán nem volt gépük. — El kellett indítanunk a fennmaradásunkért egy hosszú fejlesztési folyamatot. Akkor az egy főre eső termelési érték volt a meghatározó, ezt csak beruházások kivitelezésével növelhettük. A csúcson még az összmunkának 96 százaléka volt a beruházás és o többi a fenntartás, felújítás. Ma 83:17 az arány a beruházás és az egyéb munkák között. Közben kétszer építettünk új telephelyet: a Nagyárpádi útit, aztán — mivel kinőttük, eladtuk és megépítettük a Verseny utcait, phol Bele kell tanulnunk a vállalkozásba A gyorsaság pénzt jelent - Versenytárgyalásaink • • felét megnyertük - Összefogjuk az építőipar erőit együtt van a vállalat teljes ipari háttere. — A vállalatot a megyei tanácsi igények kielégítésére hozták létre. A felügyeleti szervük ellátta önöket munkával? — Ez a kötelezettség ötéves tervciklus idején mindössze 9 havi munkát jelentett összesen, a többit nekünk kellett felhajtanunk. A mezőgazdasági beruházások zömének, egy sor egészségügyi, kulturális beruházásnak mi voltunk a kivitelezői, lakásokat is építettünk és a mélyépítésben is volt bőven munkánk. igényel. A jelenlegi szabályozók erősen meghatározzák, hogy a roppant élőmunkaigényes rekonstrukciós munkából egy-egy vállalat mennyit vállalhat. Ha ennek részaránya túlmegy egy bizonyos tűrési határon, akkor lecsökken a vállalat árbevétele és ez felboríthatja a belső egyensúlyt, előfordulhat, hogy a vállalat nem tudja fenntartani önmagát. Nálunk ez a 17 százalékos részarány még elviselhető. I — A rekonstrukciós munka egészen más követelményeket támaszt, mint egy új beruházás. fejlődése nélkül. Kell, hogy jöjjön fellendülés. Addig az a célunk, hogy átvészeljük ezt a nehéz időszakot, megtartsuk az eszközöket és az embereket. A PMMF Magasépítési Intézeténél 1982-ben neveztek ki főiskolai docensnek, idén komplex építéstant tanítok heti egy délelőtt. Az egyetem elvégzése óta tanítom a jövő építészeit. Szükségem van az ilyen kapcsolatokra is. A BÉKI-nél a szakma mindennapi gondjaival találkozom, s azon vagyunk, hogy amiben csak lehet, összefogjuk az erőinket, összehangoltuk a fuvaroztatást és a személyszállíÚj szerelőcsarnok épül a vállalat Verseny utcai telephelyén — Három évtizeden át válogathattak a munkákban. Mennyiben más most a vállalat helyzete, mint mondjuk néhány éve volt? — Az átállás a több évtizedes beidegződés után nem megy máról holnapra. Az 1300 —1400 dolgozónk, a műszaki felkészültségünk, az eszközellátottságunk alapján minden munkát elvállalhatunk, és vállalunk is. Első számú követelménynek a vállalati, vállalkozói rugalmasság kialakítását tartottuk. Rövid idő alatt képesek vagyunk konkrét árajánlat tételére a versenytárgyalásokon. Gyorsan kidolgoztuk a vállalati belső normatívákat, azokat számítógépes megoldással naprakész állapotban tartjuk. A gyorsaság mindenképpen pénzt jelent. Amelyik versenytárgyaláson eddig indultunk, több mint a felén mi nyertük el a megbízást. — A beruházási helyzet várhatóan nem sokat javul az elkövetkezendő években, változatlanul leiadat a lélújitás, korszerűsítés, rekonstrukció. —- A belvárosi rekonstrukció indulásakor jöttek hozzánk ilyen — Igen, ez a legbonyolultabb munka, ütemezni nem lehet, a feltáró bontás újabb és újabb problémákat vet fel, és gyakorta újra kell mindent terveztetni. Közben megy az idő. Én személy szerint hajlok arra, hogy a nem igazán jellemző, tehát az utca- vagy a városképet nem igazán meghatározó épületeket bontsuk inkább le és helyükbe építsünk újat — lényegesen olcsóbban. Olyat, ami valóban jobban szolgálja majd a benne lakó vagy dolgozó embert. Szovjet, francia és svéd adatok szerint a rekonstrukció költsége az új építésnek mintegy két-háromszorosa. — Huszonegy éve kivitelező vállalat igazgatója, oktat a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, a Baranyai Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságának (BÉKI) elnöke immár második éve. Milyennek látja a kivitelező építőipar helyzetét? — Az építőipar nagyon érzékenyen reagál a bekövetkező egyensúlykibillenésre. Nehéz idők járnak manapság. A gazdasági fejlődést szerintem nem lehet elképzelni az építőipar tást, most alakítjuk meg az anyagbeszerzési társulást. Az árkalkulációk, árelemzések elkészítésével és az egyes munkafolyamatok technológiai leírásának elkészítésével is támogatjuk a kisebb építőipari szervezeteket. A kapacitás-börzénk is sokat segít valamennyiünknek. Ez az együttműködés számos, ma még kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a piaci versenyben adott esetben ne kerülnénk egymással szembe. — Most, hogy öt évre megválasztották, tehát továbbra is igazgatója a vállalatnak, milyen célt tűzött maga elé?-— Azt szeretném továbbra is biztosítani, hogy stabil legyen a vállalat anyagilag, és aki itt dolgozik, az jól érezze magát, megtalálja a számítását. Azt is szeretném elérni, hogy ez a gárda annyira megszilárduljon, hogy nyugdíjbavonulásomkor továbbra is jól menjenek a dolgok. De ez még messze van. Az ötvenhatodik évemben vagyok. Murányi László A Szigetvári Ipari Szövetkezetben elszállításra várnak a Diósgyőr által rendelt ömlesztettáru konténerek. Ezek a MEZŐGÉP cserkúti gyárával kooperációban készülnek. Erb János felvétele Profilváltás után Szerény eredménnyel zárja az évét a Szigetvári Ipari Szövetkezet. Az árbevétel nem éri el a tervezett 42 millió forintot, az 1,5 millió forintos nyereség fele a tavalyinak. Ha az udvaron, vagy a műhelyekben nézünk körül, nem találunk magyarázatot a problémákra. Tengő-lengő emberrel nem találkozunk, most már elég a megrendelés. A második félévtől újból besegít a három szakcsoport. Garmadával láthatjuk a szeméttárolókat, a raklapokat, ládákat, az újdonságok sorában pedig az elektrofilterelemet, a gabonakonténert, a szennyvízde- rítőhöz való gyűjtőtartályt, az előtetőt. A gyártatok között rangos neveket figyelhetünk meg, mint a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a barcsi Unitech Ipari Szövetkezet, az Alba Regia Áll ami Építőipari Vállalat, a Szigetvári ÁG Déldunántúli Meliorációs Társulása, a Cserkúti Mezőgép Vállalat. A megrendelések kielégítéséhez elég a munkaerő - 140 fő -, többségük magasan képzet szakmunkás. A. határidőket tartják, nincs kifogás a minőség ellen. Mégis módosult az idei terv, s ha nem kerül sor egy húszpontos intézkedési terv bevezetésére, akkor a szövetkezet gondjai még súlyosabbak lennének. — A versenytárgyalásokon a jelenleginél kedvező.bb árakkal kell jelentkeznünk, csak így szerezhetünk partnert és tarthatunk meg piacot — mondja Terényi Géza elnök. A 20 pontos intézkedési tervet most kezdik megvalósítani. Apró, de hatásos lépések következnek. Az egyik veszteségforrás, az építőipari tevékenység megszűnt. A 20-25 kőművesnek és festőnek felajánlották, hogy önelszámoló egységként működjenek, de ők inkább kiléptek és önálló gazdasági munkaközösséget szerveztek. A szövetkezet ezentúl csak acélszerkezetek előállításával foglalkozik. A költségek csökkenését várják attól, hogy kevesebb gépkocsit, teherautót használnak, rendezték a gépkocsivezetők munkaidejét. Sokat számít, hogy átszervezi.; a termeléshez kötődő anyag- és alkatrészbeszerzést, az elfekvő raktári készleteket mind nagyobb tételben értékesítik. Idővel sikert jelenthet az is, hogy olaj helyett szénnel tüzelnek. Vagy az, hogy a nem fizikai állomány létszáma 12 fővel lett kevesebb. Ha szerény mértékben is, de folytatódik a gépesítés. Működik az új lemezhengerítő-gép, jövőre présgépeket szeretnének venni. Ezenkívül tovább szigorították a meózást. Mindenképpen arra törekednek, hogy a termelés magas költségei kézzel foghatóbban mérséklődjenek. — Az önálló termékkifejlesztésről sem mondtunk le, csak hogy növelhessük árbevételünket — jegyzi meg Herke László főkönyvelő. — Korábban NSZK céggel együttműködve fatüze- léses nosztalgiakályhák készítését terveztük, de az egyik külkereskedelmi vállalat keresztülhúzta a számításainkat. A Szigetvári Ipari Szövetkezet a jövő évi kapacitását is szeretné lekötni. Eddig 10 millió forintos megrendeléshez jutott. A jövő esztendei árbevételt 42 millió forintban állapították meg. Teljesítése esetén, 3,5—4 milliós nyereséggel számolnak. Csuti J. Ezerféle alkatrész Yajszlóról Önelszámolásra tér át a Ganz Műszer Művek alkatrészgyára A termelés további felfutásával számolnak Üj öntöde átadása, bővülő termelés, átállás az önelszámolási rendszerre —, ezek a főbb jellemzői a Ganz Műszer Művek vajszlói alkatrészgyára 1985-ös gazdálkodási évének. Az üzem eddig a Ganz angyalföldi Közlekedési Műszergyárának és kispesti Elektoromos Készülékek gyárának programjai szerint folytatta termelését, feladata a társgyárak szükségleteinek kielégítése volt. Bár tevékenységének célja továbbra is a készre szerelő gyárak alkatrészigényének kielégítése marad, gazdálkodásában önállóbb lesz. Saját pénzügyi és nyereségterve alapján működött már ez évben is. Mivel ezentúl a náluk képződött nyereség alapján fejleszthetik béreiket, a képlet egyszerű: jó gazdálkodós esetén az új rendszer előnyeit, a gyenge színvonalú munka esetén hátrányait érzékelhetik itt a dolgozók. Ami idei tervüket illeti, az előirányzatban 82 milliós termelési érték és 18 milliós nyereség elérése a cél. Ebből néhány százezer forinttal elmaradnak, ugyanis a 3 hónapos késéssel induló, új létesítményük, az öntöde most is csak egyharmados kapacitással működik. Ezerféle alkatrészt gyártanak. A termékszerkezet módosítását itt általában egy-egy új alkatrészcsoport belépése jelenti. Tartós folyamat a termékek alapanyagául szolgáló műanyagoknál a hőre lágyulók előtérbe kerülése a hőre keménye- dőkkel szemben. Az arány már 3:1. Az alumínium és cink présöntés a harmadik technológia, mely az öntöde idei átadásával vette kezdetét. A gyárban hőtechnikai berendezésekhez autó. villamossági műszerekhez készülnek alkatrészek. Fejlesztéseikkel az automati- zációt kívánják fokozni. Céljuk, hogy a gépekből kikerülő termékeknek már mind kevesebb kézimunkaigénye legyen. Ennek ellenére a munkáslétszám növelésére van szükségük, ugyanis a budapesti gyárakból több öntödei és forgácsoló gépet telepítettek az idén Vajszlóra. A forgácsoló és hőre lágyuló műanyagos technológiával így már csaknem kizárólag itt gyártanak alkatrészt a Ganz készre szerelő egységei számára. Jövőre az új egységek belépésével mintegy 25 százalékkal nő a termelés, s ehhez körülbelül 30 fővel kell bővíteniük a jelenlegi 290-es állományi létszámot. A dolgozók évi átlagos keresdte 65 934 forint, ez a tavalyit 9,6 százalékkal haladja meg. Vajszló és a környező falvak biztosítják a munkaerőt. Az üzem megtartóerejét dicséri, hogy itt jóformán csak a nyugdíjba lépők hagyják el munkahelyüket. Az értékesítés — tekintve, hogy a társgyárak megrendeléseire épül — gördülékeny. A vajszlói alkatrészek a belpiacon kívül eljutnak a KGST-országok szinte mindegyikébe, de szállít a Műszer Művek Jugoszláviába és számtalan fejlődő országba is. — Mivel készre szerelő gyáraink a VII. ötéves tervükben több tíz százalékos termelésnöveléssel számolnak, ez számunkra is kihívás — mondja Szabó János, a termelési.főosztály vezetője. — A termelés további felfutását elavultabb gépeink korszerűbbekkel való lecserélésével, ezzel párhuzamosan a termelékenység fokozásával, s újabb gépek beállításával tudjuk elérni. Balog Nándor Megalakult az OMVF Munkavédelmi Információs Központ Az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Munkavédelmi Információs Központot (MIK) alapított, A központ feladata elsősorban munkavédelmi kiadványok megjelentetése, terjesztése, reklám, és propaganda tevékenység, rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése. A munka- védelmi kiadványok mellett tervezik az úti (közlekedési), az otthoni és a szabadidős balesetek megelőzését szolgáló szakmai, illetve népszerű agitóciós és propaganda anyagok megjelentetését is.
