Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-11 / 309. szám
1985. november 11., hétfő Dunántúli napló 3 Menedzsel az Alkotó Ifjúság Egyesülés Agrosátrak a magyarteleki tsz-ben Fotó: Proksza László A kozmetikumtól az utcakőig Ha rövid, összefoglaló jellemzést szerelnénk adni az Alkotó Ifjúság Egyesülésről, talán a következőket kellene kiemelni: öt éve működik, több mint hatvan munkatárssal, tizenegy képviselete van az országban. Az innováció és a vállalkozás jegyében több ezer benyújtott újítással, találmánnyal foglalkoztak, s műjelzi. Szálkák A telhetetlen A főnök nap mint nap bosszankodott és megállás nélkül zsörtölődött embereivel. „Nem akarják megérteni, nem azért veszekszem a rendetlenség miatt, mert nekem ez a vesszőparipám. A rend nemcsak a munkakörülményekben előnyös, hasznot hoz a munkában is.1' Ő már tudja, hogy forintra átszámítva is menynyit ér a rend, a tisztaság a munkahelyen. Múltkor is jött egy nyugati vevő. Körülnézett és csak a termékeik valóban jó minőségének köszönhetően jött létre a mindenképpen előnyös és kívánatos üzlet. A dolgozók épp a reggelijüket fogyasztották - fatus- kókon, olajos munkapadokon gubbasztva. A főnök utána csak azt kérte tőlük, hogy van anyag, készítsenek maguknak ülőkéket. Kénytelen kelletlen megcsinálták, így ment ez a harc jó ideig, amíg kezdték belátni, hogy a főnöknek igaza van. S lám, megtörtént a csoda. Már rend van a műhelyben. Lassanként beléjük ivódott ez a szemlélet, s a korábbiaknál is még jobb munkát adnak ki a kezükből. „A boríték is valamivel vastagabb azóta" — mondja már elégedetten. A főnök köz- megelégedésre megnyerte a hosszú csatát. A megértő „Néha azt sem tudom, hogy mit válaszoljak a dolgozóimnak, amikor odajönnek hozzám, hogy egy-két órára vagy napra engedjem el őket... Az ok többnyire családi eseménnyel kapcsolatos, így legtöbbször kénytelen vagyok igent mondani" — fejezi be a kis munkahely vezetője. „Mindenkinek igent lehet mondani?" — kérdem. „Bárcsak lehetne — sóhajt. — Van, akit nyugodtan elengedhetek, mert tudom, hogy egyébként is megbízható és jól dolgozik. Ők ledolgozzák a kiesést, emiatt nyugodtan elhatok. Azokkal nehéz, akikben egyébként se bízhatok meg a munkájuk, a magatartásuk miatt. Vannak esetek, amikor • mégsem mondhatok nekik nemet. Az ilyenek talán jobb is, ha nincsenek itt, mert legalább nem bomlasztanak. Ha rajtam múlna, végleg elengedném, sőt elküldeném őket. De nem tehetem . .." Ö megértő a megbízható dolgozókkal szemben. Én meg őt igyekszem megérteni. Murányi László ködésüket több száz üzleti siker S bár az Alkotó Ifjúság Egyesülés mint a KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank gazdasági társulása már öt éve működik, a dél-dunántúli területi képviseletet még csak egy éve hozták létre Pécsett. Az itt működő irodához Baranya, Somogy és Tolna megye tartozik. A területi képviselet vezetője Pálly Tibor, aki egyelőre még a KISZ Baranya Megyei Bizottságán fogadja azokat, akik valamilyen újítással, ötlettel megkeresik az AIE képviselőjét. Januártól azonban már új, önálló irodája lesz a területi képviseletnek, mégpedig Pécsett, a Petőfi utcában. Az önálló iroda hiánya azonban eddig sem jelentett akadályt az AIE területi képviseletének: az elmúlt egy év alatt rengeteg munkája akadt Pálfy Tibornak. A KISZ Baranya Megyei Bizottsága által meghirdetett újítási és ötletpályázatra beküldött valamennyi munkát fel kellett dolgoznia, s akkor még nem beszéltünk a magán- személyek által benyújtott újításokról. — A több, mint száz pályamunkán kívül ezalatt az egy év alatt körülbelül negyven magánszemély keresett meg újításokkal, ötletekkel. Vannak, akik már teljesen kész, kidolgozott újításokat nyújtanak be menedzselésre, vannak, akik csak magát az ötletet, amit azután, ha érdemsnek látszik, az Egyesülés dolgoztat ki. Mi egy témát az elejétől a megvalósulásig végigkísérünk: az alkotók megkeresnek engem, én szakértőkkel megvizsgáltatom, kikérem a piackutatók véleményét, keresünk gyártót, s végül előkészítem és megkötöm a szerződést a feltalálóval. Persze, csak olyan találmányok esetében, amiket valóban érdemes menedzselni. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés valamennyi területi képviselete kétirányú munkát végez: egyrészt képviseli és menedzseli a saját területén születő műszaki újdonságokat, s ezeket terjeszti az ország más terlüetein, másrészt visszafelé is működik ez az információs csatorna, ugyanis a más területeken benyújtott és elfogadott újításokat saját fennhatósága alatt is igyekszik népszerűsíteni. Hiszen ha egyszer valami jó dolog, azt meg kell ismerni az egész országban, s ezzel az információ- áramlással elkerülhető sok felesleges energiapocsékolós is: így kiküszöbölhető, hogy ugyanazt a célt szolgáló találmányon egymástól függetlenül többen is dolgozzanak. — A Dél-dunántúli Területi Képviseletre milyen jellegű újításokat nyújtottak be az elmúlt évben? — Minden elképzelhető szakterületre kaptunk újításokat a kozmetikumtól az útburkolókőig, a nagy számítógépektől az új textíliáig, egyszerűen nem is tudnék olyan témát mondani, amivel ne találkoztam volna. Mi menedzseltük a garzonmodult, s azt az említett útburkolat-típust, amely most a Citrom utcában látható. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés nevéhez fűződik az Agrosátor, amit most a kémesi tsz gyárt; ezt az Agro- berrel közösen menedzseltük. Az AIE tevékenységének eredményeképpen használják ma már több helyen — így a Baranya megyei Állatforgalmí és Húsipari Vállalatnál is — a vízkezelési eljárást, vagy szárítóadaptert, amely energiatakarékos és terménykímélő, s e tulajdonságainak köszönhetően már országszerte szerelik is föl a szárítótornyokra. Az új irodában bárki megnézheti majd a katalógusokat, az újdonságokat. Különösen a számítástechnikával kapcsolatos anyagokat lesz érdemes tanulmányozni: több mint százhúsz programjuk van, ebből 50 a Commodore 64-re. Terveznek számítástechnikai bemutatókat. Pálfy Tibor tervei között szerepel egy mérnöki-feltalálói klub is, ahol a szakértők rendszeresen találkozhatnának egymással. Már az eddigi tapasztalatok alapján is elmondható, hogy egy ilyen iroda működése határozottan megnövelte az újító kedvet, különösen, hogy akik ide fordultak, láthatják munkájuk megvalósulását, s nem is hosszú idő után: átlag fél-egy év alatt eljutnak a szerződéskötésig. Dücső Csilla fi masszirozono Anatómiai ismeretek és fizikai erőnlét A Harkányi Fürdő Vállalat gyógyrészlegénél állandó a forgalom. Idősebb és fiatalabb nők, férfiak várakoznak a sorukra, míg bekerülhetnek a masszírozószobákba. Közöttük álldogálva legtöbben Gergely Lajosné, Erzsiké kezeit dicsérték. Alacsony, vékony csontú asszony. Első pillantásra hihetetlennek tűnik, hogy a gyermekkéznél nem nagyobb kezeivel, vékony karjaival nyolc órán keresztül erőteljesen megdolgozza a páciensek beteg testrészeit.- Hogy vállalkozik valaki arra, hogy masszőr legyen? — Szerettem mindig az emberekkel való foglalkozást. Igaz, először mezőgazdasági munkát végeztem, aztán sokáig a drávaszabolcsi lengyárban dolgoztam. Tizenhárom évvel ezelőtt jöttem a Fürdő Vállalathoz. Először vállfás, meg kádfürdős voltam. Ekkor hallottam, hogy lehet a tanfolyamra jelentkezni — masszírozókat képeznek, öten iratkoztunk be —, ketten maradtunk, végeztünk is. De még a tanfolyam alatt bedobtak bennünket a „mélyvízbe!" — állandóra beosztottak a masz- százsrészleghez. Nekem külön öröm, ha a vendégek azt mondják: „Erzsiké úgy megmozgatta az izmaimat, hogy szinte fáj!” Akit alaposan megmasszírozok néha két-há- rom napig izomlázat kaphat, de utána könnyen tudja a karjait, lábait mozgatni, a derekát hajlítani. — ön nehéz fizikai munkát végez. — Mi aztán tényleg minden percben megdolgozunk a fizetésünkért. Hozzám általában harmincöt—negyven ember kéri magát. A legtöbbjük visszatérő, évek óta én masszírozom őket. Egy-egy emberre általában tizenöt-húsz perc jut, addig az izomgöböket alaposan megdörzsölöm. Pihenni? Ha végeztünk a munkával, általában egymást is megmasszírozzuk. Az egész napos állásban elfárad a hátunk, lábunk. A kezünk csak esténként, és másnap reggelre remeg. Én bizony öt—tíz percet tornáztatom, hogy újra jól tudjak fogni.- És az otthoni munka? — Pécsről járok naponta busszal. Reggel hat órakor kelek, a hetes busszal indulok. Nyolc órától pedig négyig szinte percnyi pihenő nélkül dolgozom. Délután busszal vissza Pécsre, és utána következik az otthoni munka. Hétvégeken a mosás, takarítás. Még három évem van a nyugdíjig. Hogy aztán mi lesz? Vagy tovább dolgozom itt, vagy elvállalom azt, amire a pécsi betegeim kérnek: házhoz járok masszírozni. Nem is hiszi, milyen sok embernek van szüksége rá. Úgy érzem a vállalat is megbecsül, értékeli a munkámat. A Harkányi Fürdő Vállalat gyógyrészlegénél tizenöt masz- szírozó dolgozik. Főszezonban — májustól októberig —, több masszőrre lenne szükség, de alig van utánpótlás, hisz nemcsak jó fizikai erőnlét, hanem alapos anatómiai tudás is szükséges a szakmához az em- berszereteten kívül. A. E. KGST-élelmiszerprogram Aruk, őrak, beruházások A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai felismerték: az élelmiszerellátást egy-egy ország saját erőből csak jelentős többletköltséggel tudja megoldani. Az integráció valamennyi résztvevőjének közös érdeke a bolgár szőlő, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kubai cukornád, vagy a magyarországi haszonállat- és gyümölcstermelés, a szovjet gyapottermesztés tudatos fejlesztése. A tagországok összehangolt mezőgazdasági politikai kidolgozását tűzték ki célul, hogy a mezőgazda- sági áruforgalomra ne csak a kedvezőtlen mezőgazdasági években kerüljön sor, hanem az beépüljön az integráció mindennapos gyakorlatába. Fontos előrelépést jelent, hogy a KGST legutóbbi csúcsértekezlete elismerte a mezőgazdasági termények, élelmiszerek stratégiai jelentőségét és ennek megfelelő eszközök „hadrendbe állításáról" is határozott. 80-as évek: „agrárfordulat” Közismert, hogy a szocialista országokban jelenleg sem mennyiségben, sem minőségben nem kielégítő az élelmiszertermelés. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt húsz évben a közösség országai erőteljesen növelték részesedésüket a világ agrár- termeléséből: jelenleg a világ gabonatermelésének 19, a cukorrépa- és a hústermelésnek 46-46, a tejtermelésének 28 százalékát adja. Egyidejűleg azonban nőtt a térség importtól való függése, mert különösen az állati eredetű termékek előállításában elmaradt az élelmiszertermelés a növekvő fogyasztási igényektől. A bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet pozitívan értékeli, hogy az idén Kelet-Euró- pában a kedvező termés- eredmények jóvoltából javul az önellátás. A KGST országai a hetvenes évek elején gabonaszükségletüknek mintegy 90 százalékát fedezték saját forrósból, tíz évvel később már csak 84 százalékát, amit a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett főként az agrárpolitika hiányosságai okoztak. A legtöbb országban csak a nyolcvanas évekre érlelődött meg a felismerés, hogy alaposan át kell értékelni a korábban mostohán kezelt agrárgazdaság jelentőségét, változtatni kell a sok évtizedes beruházási szerkezeten. Ennek a valóságos „agrárfordulatnak” a keresztülvitele napjainkra azért is különösen nehéz feladattá vált, mert rohamosan nőtt a fejlesztés költségigénye. A mezőgazdasági fejlesztés az iparosítás korszakába jutott — ez indokolja a költség- emelkedést. Szovjet szakemberek számítása szerint is például a gépvásárlások, az ipari nyersanyagok drágulása felerészben indokolja a termelői költségek növekedését és azt eredményezi, hogy romlik a mezőgazdasági termények önköltsége és a' fel- vásárlási árak közti viszony, lanyhul a termelői érdekeltség. A fejlesztés korlátái A korszerű technológiák elterjesztését, a fogyasztás szerkezetének javítását, a kölcsönös élelmiszerszállítások növelését, a mezőgazdaság anyagi, műszaki bázisának kiszélesítését határozta el a tavalyi moszkvai tanácskozáson a KGST legfőbb vezetői testületé. E feladatok óriási fejlesztési igényeket támasztanak a tagországokkal szemben. A jelenlegi külgazdasági helyzetben ugyanis a mezőgazdasági behozatalra rendszeresen rászoruló országokban emelkednek az élelmiszer import költséget, de növekednek a keménydevi- za-kiadások a saját szükségleten felül termelő országokban, Bulgáriában és Magyar- országon is. A különbség mindössze annyi, hogy ez utóbbiaknál a mezőgazdasági gépekre, a műtrágyára vagy a növényvédő szerre fordítható tőkés valuta mennyisége jelenti a fejlesztés korlátját. A szocialista országod közgazdászai egyebek között ezzel magyarázzák, hogy „gyengült a kölcsönös mezőgazda- sái terménycsere”, vagyis, hogy a KGST-országok önellátási céljával gyakorta kerül » ellentmondásba a konvertibilis devizáért való élelmiszereladás, a „kemény" áruk szigorú szembeállítása a kölcsönös áruforgalomban. A KGST-tagországok e dilemma feloldását abban látják, hogy „biztosítani kell az exportőr országok számára az ösztönzés gazdasági feltételeit”, amivel kiküszöbölhetők az együttműködés e zavarai. A terményértékesítéshez fűződő érdekeltség fokozásától remélhető, hogy megoldódnak a gyatra minőségből, a szállítási határidő elcsúszásból, a keresett, „kemény cikkek" hiányából, vagy a tőkés piacra történő értékesítésből fakadó gondok. Ösztönző árakat Szakértők szerint a tagországok szállítási kedvét a fejlesztés közös finanszírozásával is lehetne fokozni. Az alma, vagy a hús vásárlója is érdekelt abban, hogy javuljon a szállítások színvonala és ezért ő is részt vállalhatna a szállító ország hűtőházi láncának vagy szállítási parkjának bővítésében. Másrészt - a szakemberek szerint — előre lehetne lépni az árrendszer korszerűsítésében. A KGST-tagországok az agrárkülkereskedelemben is az általános árképzési elveket alkalmazzák, vagyis a termények szerződéses árai alapjául a megelőző évek világpiaci árainak átlagát veszik. így az elmúlt évtized mezőgazdasáqi árai is magukon viselik két olaj- és nyersanyag-árrobbanás hatását, de az agrárárak csak mérsékeltebben követték a mezőgazdasági termelőeszközök drágulását. Szélesebb körben lehetne alkalmazni az ösztönző, idényjellegű árakat, ami a friss zöldség és gyümölcs szállítása, termelése időtartamának meghosz- szabbodását eredményezheti. A beruházási, termelési együttműködés, a közös anyagi áldozatvállalás nemcsak a termelői kedvet javítja, de bővíti a vevő vásárlási lehetőségeit is, így valamennyi tagországnak érdeke. Marton János
