Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-10 / 308. szám
1985. november 10., vasárnap Dunántúlt napló 3 Hétfőtől szölöritkasagok is Az ünnepek alatt is nyitva tartott a Bolgár Néphadsereg úti fa* iskola Fotó: Läufer L. Ötvenféle szőlőoltvány kapható Ideálisobb időt faültetésre, mint volt a napokban, elképzelni is nehéz: a 'korábbi eső fellazította a talajt, s a verőfényes, tiszta levegőben még a gödörásás is kellemes foglalatosság. Volt is forgalom az ünnepek alatt is nyitva tartó faiskolákban. A Kertészeti és Parképítő Vállalat pécsi, Bolgár Néphadsereg úti lerakatánál szűknek bizonyult a parkoló, s bennt is jócskán találkoztunk vásárlókkal. Sz. I. mérnök, s kezdő kertészkedő — így részint barátja segítette a gyümölcsfák kiválasztásában, részint pedig a nála lévő szakkönyv, s alaposan kifaggatta az árust is, aki nyártól őszig folyamatos körteérést garantált neki a felsorolt fajtákból. Tóth László, már az unokáinak ültette tegnap a barackot: igaz, csak pótlásnak vitt három koronás csemetét. — Tizenhárom éve telepítettem szőlőt, gyümölcsöst. Van 20 barackfám, s 22 másfajta gyümölcs. Most Dixiret-et és Napsugárt viszek, szeretik az unokák a szép barackot. Várakozva még ő is segít a kezdőknek: - Vágja visz- sza a gyökereket a metszlap lefelé nézzen, tavasszal meg az ágakat is vágja vissza, mert különben csenevész marad a la, nem tud megerősödni a gyökérzet. . . Polgár Csabánénak nem kell a szaktanács, mert noha a pezsgőüzemben dolgozik, mint mezőgazdasági szakember, tanult gyümölcsészetet is. Felszolgáló férje ássa majd a gödröket, a Birjánban örökölt telkükön, s persze a gyerekek, akik élvezik a szép időt, a szabad levegőt a panellakás után. A faiskolai lerakatban sokan kerestek trágyát, kofunát — hiába. Talán a benzinkutaknál, adták a tippet az autósok a gyalogosoknak. De nemcsak a tópanyagforrós, némely csemete is hiánycikk volt: elfogyott a kiwi, pedig sokan keresték, s kicsi volt a kínálat kopaszbarackból, mandulából, naspolyából, oltott dióból. Vittek volna sokan szőlőoltványt is, de most nem kaptak, megtudtuk viszont, hogy vasárnaptól közel ötvenféle szőlőt árulnak majd, köztük olyan ritkaságokat, mint a Cserszegi fűszeres, a Szemes olasz, a Zenit, a Zengő, az Ezerfürtű, a Táltos, a Zefir és a Pö- löskei muskotályos. B. L. Faipari hulladékból biobrikett Rövidesen a lakossági tüzelésre több ezer tonna áll rendelkezésre Új kifejezés kezd meghonosodni nálunk: a biokrikett. Any- nyiban hasonlatos a hagyományos szén alapanyagú brikett- het, hogy ez is tüzelőanyag, jól ég, a fűtőértéke átlagosan 4000 kcal/kg értékű, a hamutartalma 1 százalék — és mégis más. Lényege: az eddig többnyire veszendőbe ment fűrészport, és fűrészpor jellegű fahulladékot préselik össze nagy nyomással — kötőanyag nélkül — henger alakú briketté. A valódi értéke ennek az új tüzelőanyagnak az, hogy — igaz, beruházással — megmenti a gyártóját a tetemes szállítási költségektől, mert nem kell eztán a szeméttelepekre kihordaniuk a hatalmas meny- nyiségben gyártási hulladékként keletkező fűrészport és az ilyen jellegű fahulladékot. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból sem kell bírságtól és más kellemetlenségtől tartani. Ezeken felül talán mégis az a leqelőnyösebbnek ígérkező pozitívuma a biobrikettnek, hogy általa tetemes mennyiségű tüzelőolaj is megtakarítható. A kormányzatunk felkarolta a biobrikett gyártását, támogatást is biztosít az ilyen energiaracionálási programokhoz. A Világqazdasáq című napilap nemrég beszámolt arról, hogy milyen eredményesen dol- aozik az ÉRDÉRT és a Lignim- pex közös vállalkozásában létrejött első biobrikettgyártó üzem Magyarországon, s hogy a két cég a Füzesgyarmati Lucernatermesztő társulással létrehozott vállalkozása a BIOBRIKETT GT jövő évtől már a vállalatok, qazdasógok rendelkezésére áll. Ebben a fűtési szezonban már 4—5 ezer tonna tűzi biobrikettet szeretnének belföldön eladni. Baranyában már néhány éve a vállalkozó kedvű és az észszerű takarékoskodást szem előtt tartó üzemek megkezdték az éghető- hulladékok hasznosítását hőtermelési célra, üzemi keretek között. Igaz, a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinátban a kukoricacsutkát égetik el, hogy annak hőjét hőkicse- rélő-berendezésen átvezetve a megkívánt 42 fokos meleg levegővel sziárítsák a csöves kukoricát és a vetőmagot, öt éve 14 millió forintot fordítottak az NSZK-beli AlP-cég és a Láng Gépgyár berendezéseire, valamint az általuk gyártott kiegészítő egységekre és azok üzembe helyezésére. Számításaik szerint ez a hulladékhasznosítás már eddig is megérte, hisz a korábban felhasznált tüzelőolaj több mint 80 százalékát megtakarítják — öt év alatt több mint 2000 tonna tüzelőolajat váltottak így ki —, bebizonyították, hogy 2,5—3 kiló csutkával helyettesíteni lehet 1 kg tüzelőolajat. Velük egyidő- ben helyezett üzembe hasonló berendezést a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát is. De térjünk vissza a biobrikettre. Hidason, a Konzum üzemeltette faipari üzemben már a második éve termel az osztrák Spőnex cég S—50 típusú fűrészpor és gyaluforgács bri- kettáló berendezése, mely rövidesen már behozza a mintegy egymilliós ráfordítást. Az üzem a teljes hőigényét biobrikettel fedezi, megszűntek a korábbi szállítási, lerakási gondjaik és költségeik. A Mohácsi Farostlemezgyár nemsokára uqyancsak osztrák Spönex-berendezéssel kezdi meg a biobrikett gyártását. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1986 második félévében helyezi üzembe a vajsz- lói üzemében a kéreg- és fű- részporbrikettáló berendezést, az üzem éves szinten ugyancsak 2000 tonna biobrikett értékesítését tervezi. Murányi László A Konzum hidasi faüzemében a hulladékanyagokból készítik a biobrikettet. Fotó: Läufer L. Akaratra nevelik őket Csecsemőotthon Pécsett Sok gyerek kerül vissza a szüleihez Egy aranyos, szőke kisfiút ábrázoló színes fénykép van Besze Lászlóné intézetvezető polcán. Ez a srác három évet töltött a pécsi, Münnich Ferenc utcában levő Anya- és Csecsemőotthonban. Ezidő alatt senkisem látogatta. Ma örök- befogadottként él. Baranyában két Anya- és Csecsemőotthon van: Pécsett és Mecsekjánosiban. A pécsi intézmény, amelynek majd harminc éve Besze Lászlóné a vezetője, 30 kisfiú és kislány élettere. Nagyobbrészük állami gondozott, a többiek az illetékes egészségügyi hatóság által beutalt, veszélyeztetett családi háttérrel rendelkező picinyek. — 1933 óta van hasonló intézmény Baranyában. — mondta Besze Lászlóné. — Korábban, az elnevezésnek megfelelően, olyan anyákat is elhelyeztünk hosszabb-rövidebb ideig, akiknek szociális vagy más szempontok miatt hasznos ha bentlakással, gyerekükkel együtt itt töltenek néhány hónapot. Erre — úgy tűnik — mostanában nincs igény, mint ahogy a csecsemőotthonban is több gyereket el tudna éppen látni az a 27 gondozónő, aki három műszakban, minden egyes nap az 1976 óta ezen az ideális helyen működő otthonban van. Olyan, mint egy bölcsőde — állapítom meg, ahogy végigjárjuk az öt szobát, a gyeremekek állandó birodalmát, ahol 4—9 csecsemő vagy nagyobbacska van együtt, korosztályonként. A fluktuáció által befolyásoltam de lehetőség szerint minél hosszabb ideig, ugyanazzal a gondozónővel. — Nehéz a dolguk. — teszi hozzá Beszéné. — Elsősorban érzelmi szempontból kell, hogy pluszt adjanak a gyerekeknek ezek a gondozónők, de úgy, hogy valamennyiükkel egyformán foglalkozhassanak. Rendkívül szimpatikus gondolat számomra, hogy akaratra, a választási lehetőség megadásával, az alternatívák által való nevelésre próbálják szoktatni a csecsemőotthon kicsi és nagyobb lakóit. A családi fészek melegének hiánya, a kényszerűen kialakult körülmények között nagyon fontos, hogy ilyen szempontból is otthon érezze magát a kisfiú és a kislány. Rövid sétánk után, hosszú statisztikákba merülünk. Az érdekelne, mi történik ezekkel a gyerekekkel a harmadik, a csecsemőotthon befejezését jelentő év után. Fontos ez azért is, mert hasonló típusú intézmény a felsőbb korosztályoknak nem nagyon van. Meglepő eredmények tárulnak elém, az elmúlt öt év adataiból. Fokozatosan csökken azoknak a száma, akik igénybe veszik a végsősoron 60 férőhelyes csecsemőotthon szolgáltatásait. Három éves koruk után (vagy már korábban) kikerülő gyerekek 40 százaléka szüleihez vagy az egyik szülőhöz kerül. Itt jegyzem meg, hogy a hozzátartozók a havi ellátásért térítési díjat fizetnek. Több mint harmaduk nevelőszülőknél folytatja életét, 15 százalék körüli az örökbefogadottak aránya. A többiek nevelő- otthonokba kerülnek. Amikor eljöttem, 35 év körüli hölgy nyitott be a vezetőnőhöz. Harmadszor van itt, szeretné valamelyik gyereket örökbefogadni. Próbaidőn van; akkor viheti el a picit, ha az ismerkedések során a kislány is mutatja; elfogadja őt leendő ..anyukájának1’. Bozsik László Pénz, ha kell Alkalmi munka — csak maszekban Az óráját kínálja a híradás- technikai üzletben egy fiatalember: bizományba átveszem kettőötért. — De nekem most kell a pénz! Mennyit tud adni? — Mennyit szeretne? — Mondjon maga egy árat! — így a fiatalember. .. Szóval, nem éppen könnyű még így sem pénzhez jutni, mármint úgy, ha van mit eladni. Akinek nincs eladható holmija, az munkavégző képességét bocsáthatja áruba. A munkaközvetítő nem tud alkalmi munkát ajánlani, pedig igény lenne rá, s ők is vállalkoznának ilyen jellegű munkaközvetítésre, de kínálatot inkább csak a nyári hónapokban kapnak ők is, akkor is csak elvétve. Diákkorunkban gyakran jártunk vagontrakni. Jó húsz éve 55 fillért adtak például egy mázsa terméskő vagonból teherautóra rakásáért, most viszont hiába hívjuk a MÁV különböző telefonszámait, a vonalak túlsó végeiről azt halljuk: nem foglalkoztatnak alkalmi munkásokat. Talán a Volán. Darabáruiroda: — Jó tíz éve fogadtunk utoljára alkalmi rakodókat, azóta nem. Talán a TÜZÉP-eken. TŰZÉP-szállítás: — Csak nyáron és csak cementrakodásra veszünk fel alkalmi munkásokat, most a saját embereinknek is alig tudunk munkát adni. — S mit fizettek a cementrakodásért? — Teherautón raklapra kell tenni a zsákokat, s ezért mázsánként egy ötvenet fizetünk. A zöldért viszonylag rendszeresen fogad alkalmi munkásokat: — Jobbára diákok jönnek: a tanárképzősök nagyon megbízhatók, a közgazdászok kevésbé .. . — Mennyit kereshetnek? — Hát árutól is függ, de nyolcórás munkával háromszáztól felfelé ... Alkalmi munkák szervezésével szinte egyedül a felsőoktatási intézmények KlSZ-bizott- ságai foglalkoznak. A POTE KISZ-bizottságán most éppen nem tudnak ajánlani munkát a hallgatóknak, a JPTE-n viszont többet is. A bevált munkák: építkezéseken segédmunka, kerti tevékenységek, gyermekőrzés, korrepetálás, takarítás. Szinte csak maszek munkák, s egy-két gmk-kínálta pénzkereseti lehetőség. Kapok egy telefonszámot én is, L. J.-ékét: — Van egy 120 négyszögöles kertünk, azt kellene felásni . . . — S mennyit fizetnek érte? — Tavaly egy fiatalember négyszázat kapott ugyanezért a munkáért. Tudja, mi már idősek vagyunk, azért fogadunk diákokat erre a munkára. A diákmunkák átlagos órabére 50 forint körül van. Egy lány gyerekőrzésért, takarításért 30-at, idegen nyelv korrepetálásáért 80-100-at. Gmk, maszek kőműves alkalmanként még ennél is többet fizet, igaz nem órabérre, hanem teljesítményért — de ez már ritka, mint a fehér holló. B. L.
