Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-07 / 306. szám

1985. november 7., csütörtök Dunántúlt napló 3 Szélesedő párt* és állami kapcsolatok Tíz nap Venezuelában Beszélgetés Lukács Jánossal, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával Lukács János elvtárs a közel­múltban részt vett a Venezuelai Kommunista Párt VII. kongresz- szusán. A Központi Bizottság megbízása alapján, mint a kül­döttség vezetője felszálait a kongresszus vitájában. Útjának tapasztalatairól kértünk tájékoz­tatást lapunk részére. — Elöljáróban arra kívánom felhívni a figyelmet, hogy ha­zánknak, pártunknak az utób­bi évtizedben szélesedtek kapcsolatai ezzel a latin-ame­rikai országgal és az ott műkö­dő kommunista párttal. A két ország között 1969 óta van dip­lomáciai kapcsolat. Az állami kapcsolatok fejlődésének tör­ténetében a legfontosabb esemény Losonczi Pál elvtárs 1976-os venezuelai útja volt. A következő évben a venezu­elai parlament elnökhelyettese llátogatott hazánkba. Több kölcsönös magasszintű talál­kozóra került ezt követően sor. A Venezuelai Kommunista Párt, mely 1931-ben alakult, nehéz utat tett meg napjain­kig. Hosszú évekig illegális körülmények között működött, csak 1967-től dolgozik folya­matosan legális körülmények között. A nemzetközi kommu­nista mozgalom kérdéseiben a párt internacionalista állás­pontot képvisel, együttműködik a latin-amerikai testvérpártok­kal, erősítette kapcsolatait a szocialista országok kommu­nista pártjaival. Pártunk és a Venezuelai Kommunista Párt között a kapcsolat rendszeres. Az MSZMP küldöttsége részt vett a legutóbbi két kongresz- szusukon is.- A kongresszuson való részvétel alapján milyen Is­mereteket sikerült szerezni Venezueláról? dók megoldására, enyhítésére kidolgozott több programot, melyek várhatóan kedvezőbb tendenciákat indítanak el. Ér­dekes, hogy az ország lakos­ságának jelentős része a vá­rosok felé tart, itt találnak ugyanis munkalehetőséget, esetleg jobb megélhetést. Pél­dául az ország fővárosának, Caracasnak több mint 3 mil­lió lakosa van. Azt tapasztal­tuk, hogy mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk nem képes jegyzem meg, hogy a kong­resszus külsőségeiben sokban különbözött a mi kongreszusa- ink megszokott külsőségeitől - pl. a küldöttek öltözködésé­ben, vagy a tanácskozási idő­pontok nem pontos betartásá­ban - de az érdeklődés, a fe­gyelem, igen nagy volt. A Köz­ponti Bizottság beszámolóját a küldöttek írásban megkap­ták, azt a főtitkár felolvasta, és a jelenlevők oly figyelem­mel kísérték, hogy lehetett hal­pasztalatok átadását. Bennem az erősödött meg ott-tartózko- dásom során, hogy a legtöbb segítséget a venezuelai párt­hoz hasonló pártok akkor tud­nak adni, ha mi magunk itt­hon jól, eredményesen dolgo­zunk, hazánk tekintélyét növel­jük, a szocializmus perspektí­váját vonzóvá tesszük! — Végezetül néhány sze­mélyes élményről is szeret­nénk hallani. A kongresszus résztvevői a KB beszámolóját hallgatják — A párt vezetőivel, a kong­resszusi küldöttekkel és a kommunista parlamenti kép­viselőkkel beszélgetve, vala­mint az országon belüli uta­zások révén sikerült közelebbi információkat és személyes benyomásokat szerezni erről a szép és természeti kincsek­ben, adottságokban gazdag országról, mely ugyan terüle­tét tekintve majd tízszer akko­ra mint hazánk, de lakosságá­nak létszáma csak másfélsze­rese a miénknek. Egészen a XVIII. század végéig gyarmati körülmények uralkodtak ami­kor is fellendült a-független­ségi harc. Olyan kimagasló és ismert vezéralakja volt ennek a küzdelemnek, mint Simon Bolivar, akinek emlékét ma is őrzik, tisztelik. Megjegyzem, hogy az országgal való ismer­kedésünk során mi is jártunk a győztes csaták színhelyén Simon Bolivar szülőházában és panteonjában Caracasban. 1830 óta Venezuela önálló köztársaság, szövetségi állam, mely 20 tagállamból áll. — Mi jellemzi az ország | gazdasági helyzetét?- Venezuela gazdag ország, ugyanakkor sok gazdasági problémával küzd. A gazda­sági fejlődés szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az ország nagy olajva- gyonnal rendelkezik. Bevételei­nek jelentős része ebből fa­kad, s még az olajárak csök­kenése sem változtatta ezt meg. Érzékenyen érinti a gaz­daságot a növekvő munka- nélküliség, mely jelenleg eléri a 15 százalékot, a gyors ütem­ben növekvő infláció és a mintegy 35 milliárd dollár kül­földi adósság. A tőkés világ- gazdasági válság tehát egy még ilyen olaj és más termé­szeti kincsekben gazdag or­szágot is megrendített, mely­nek hatását főként a dolgozók, a vagyonnélküliek érezték meg. A jelenlegi kormányzat a gon­biztosítani a lakosság ellátá­sát, ezen a területen nagyobb részben behozatalra szorulnak. — Hogyan alakulnak a két ország gazdasági kapcsola­tai? — 1970-ben nyílt meg Cara­casban a kereskedelmi kiren­deltségünk, ezen kívül jelenleg a Medicor tart fent vállalati irodát. Lényegében mi expor­tálunk Venezuelába, importunk igen alacsony. Gyógyszeralap­anyagokat, gyógyszereket, vi­lágító testeket, autóbuszalkat­részeket, gyógyszergyártási li- censzeket exportálunk elsősor­ban. Most folynak tárgyalások arról, hogy a Medicor komp­lett berendezéseket, a Mogürt autóbuszokat és jelentősebb mennyiségű pótalkatrészeket exportáljon.- Milyen tapasztalatokat jelentett a kongresszus a párt tevékenységének a megismerésében ? — A Venezuelai Kommunista Párt tevékenysége alakulásá­ban nagy jelentőségű volt a legutóbbi VI. kongresszus, melynek határozatai megvaló­sítása érdekében határozott munka folyt a pártban. Ez a kongresszus megerősítette a párt egységét, nagyjelentősé­gű programot fogadott el, melynek középpontjában szer­vezeti kérdések, a szövetségi politika, az új munkastílus ki­alakítása álltak. A kongresszu­son most azt tapasztaltuk, hogy ennek az irányvonalnak továbbvitele érdekében nagy az elhatározottság. Ezt erősí­tette meg a párt főtitkárának, Jesus Faria elvtársnak előadói beszéde. Mint érdekességet lani, amikor a teremben min­denki egyszerre lapozott. Nagy volt az aktivitás a vitában, ezért a kongresszus a terve­zettnél egy nappal tovább tar­tott. Sor került a pártprogram korszerűsítésére, nagy figyel­met fordítottak a káderkérdé­sekre. Faria elvtárs saját kéré­sére visszavonult. Alons Ojeda személyében új főtitkárt vá­lasztott a kongresszus. Fontos­nak tartották a kongresszuson a párt tömegbefolyásának to­vábbi növelését, ennek érde­kében az agitációs és propa­gandatevékenység, a pártsaj­tó fejlesztését. Azt tapasztal­tuk, hogy igen nagy a párt befolyása az értelmiség köré­ben, különösen sok volt a kül­döttek között a fiatal értelmi­ségi. Erősíteni kívánják a párt szervezettségét a munkások és a mezőgazdaságban dolgo­zók körében. — Milyen az érdeklődés a szocialista országok testvér­pártjai tevékenysége iránt? — Mi azt tapasztaltuk, hogy nagy. A beszélgetések során kiderült, hogy az ottani elvtár­sainkat nagyon érdeklik azok az eredmények, melyeket mi a mezőgazdaság fejlesztése terén elértünk. Hiszen országukban az éghajlati viszonyok igen kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára, mégis az eredmények gyengék. Ugyan­akkor azt is megerősítették, hogy a szocialista országokban elért társadalompolitikai és gazdasági eredmények szá­mukra fontos agitációs lehető­ségeket biztosítanak. Termé­szetesen a szocialista országok küldöttségeinek vezetői felszó­lalásaikban képet adtak saját munkájuk eredményeiről és fel­adatairól, ezzel is segítve a ta­— Természetes, hogy szá­momra megtisztelő volt az a megbízatás, hogy pártunkat képviselhettem ezen a kong­resszuson. Ugyanakkor az is nagy élmény volt számomra, hogy először utazhattam a dél-amerikai kontinensre. Egy egészen más életvitelt láthat­tam. Caracas modern város, melyben az amerikai típusú magas épületek mellett ott lát­hattam a hagyományos spa­nyol jellegű házakat is. A gaz­dag és szegény negyedek ösz- szeolvadnak egymásba. Szem­beötlő a nagy gazdagság és a nagy szegénység. Az embe­rek temperamentumosak, álta­lában vidámak, közlékenyek, barátkozóak. Amikor ott vol­tunk, tulajdonképpen tél volt az országban, ezt az jelentet­te, hogy 20 fok felett volt a hő­mérséklet, és kevesebbet esett az eső. Az utcákon élénk a for­galom, a lakosság nagyon ked­veli a gépjárműveket, állandó a forgalom, még éjszaka is. Kísérőink azt mondták, hogy ott az emberek nem szeretnek lakásaikban ülni, inkább az ut­cákon sétálnak, autóznak. Jár­tunk áruházakban, boltokban, a kínálat igen gazdag. Akinek pénze van, tud vásárolni. Meg­ismerkedhettünk az ország tör­ténelmi emlékeivel, múzeumai­val, jártunk vidéken, a tenger partján. Sikerült megszokni ételeiket is, melyek között ter­mészetesen sok volt a tenger­ből kifogott hal és rákféleség és az úgynevezett déligyümölcs. Élményeimre, emlékeimre min­den bizonnyal sokáig fogok visszagondolni I — Köszönjük a tájékozta­tást. Mitzki Ervin Koszorúzási ünnepségek Dr. Földvári János és Molnár Zoltán koszorúz A nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 68. évfordulója alkalmából koszo­rúzási ünnepséget rendeztek tegnap délután Pécsett, a me­gyei pártbizottság épülete mel­lett lévő Lenin-szobornál. A Mecseki Szénbányák Vállalat fúvószenekara indulókkal fo­gadta az érkezőket, majd 17 órakor elhangzott a szovjet és a magyar himnusz. Balikó Ta­más, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Bányai Kornél: Fák­lyás ember című versét mondta el, majd megkezdődött a ko­szorúzás. Az MSZMP Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága ko­szorúját Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei és Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság el­ső titkára kísérte a szoborhoz. A Baranya Megyei és a Pécs Városi Tanács képviseletében dr. Földvári János megyei és dr. Molnár Zoltán városi álta­lános elnökhelyettes, a Hazafi­as Népfront Baranya Megyei és Pécs Városi Bizottsága, va­lamint a Szakszervezetek Bara­nya Megyei Tanácsa képvise­letében Krasznai Antal megyei, Gergely László városi titkár, Szokola Ferenc elnök és Neu­bauer József vezető titkár ko­szorúzott. A Kommunista Ifjú­sági Szövetség Baranya Me­gyei és Pécs Városi Bizottsága és a megyei, városi úttörőel­nökség nevében Himer László megyei titkár, Burgmann György városi első titkár, Tóth László megbízott megyei úttörőelnök és Gyöngyös Zoltán városi el­nök rótta le tiszteletét a szo­bornál. A fegyveres erők és testületek képviseletében Orbán István r. vezérőrnagy, Érsek Sándor őrnagy és Czilják Jó­zsef megyei munkásőrparancs- nok koszorúzott. Az emlékezés virágait elhe­lyezték az üzemek, intézmé­nyek és iskolák képviselői is a Lenin-szobornál. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. * Komlón, tegnap délután ko­szorúzási ünnepséget rendeztek a Lenin-szobornál. A városi pártbizottság virágait Somssich Lászlóné első titkár, Bogdán László és Alföldi János titkárok kísérték az emlékműhöz. A vá­rosi tanács nevében Morber János tanácselnök és Hartmann János elnökhelyettes koszorú­zott, majd a KISZ, a Népfront, a fegyveres testületek, a Me­cseki Szénbányák, a Szakszer­vezetek Szakmaközi Bizottsága, a vállalatok, üzemek, intézmé­nyek dolgozói koszorúztak. A Mohácson tegnap délután a Lenin-szobornál, majd a Duna- parti Szovjet Hősök Emlékmű­vénél koszorúztak. A városi pártbizottság és a tanács virá­gait Borsos János első titkár és dr. Németh Elemér tanácsel­nök helyezte el. Koszorúztak a KISZ, a Népfront, a fegyveres testületek, az üzemek, vállala­tok, szövetkezetek, intézmények vezetői, dolgozói. * Siklóson tegnap délután 3 órakor koszorúzási ünnepségen emlékeztek meg a noszf ayő- zelméről. Az MSZMP Siklós Városi Bizottsága koszorúját Il­lés István első titkár és Mayer György titkár helyezte el az emlékmű talapzatán. A városi tanács nevében Horváth Alajos elnökhelyettes, és dr. Létei Já­nos vb-titkár koszorúzott. Elhe­lyezték a kegyelet virágait a társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, intézmények dolgo­zói. Szigetváron a vár melletti szovjet katonasírokat koszorúz- ták meg tegnap délután az év­forduló alkalmából. Az MSZMP Szigetvár Városi Bizottságának koszorúját Gróf József és Ko­vács Tibor titkárok helyezték el. A városi tanács nevében dr. Nagyváradi János tanácselnök és Kasó József országgyűlési képviselő koszorúzott, majd a fegyveres testületek, a társa­dalmi és tömegszervezetek, va­lamint a termelőegységek és intézmények dolgozói koszorúz­tak. Baranya megye számos te­lepülésén koszorúzással, ün­nepséggel emlékeztek a noszf évfordulójára. A fővárosi dolgozók képviselői is virágokat helyeztek el Buda­pesten, a Lenin-szobornál

Next

/
Oldalképek
Tartalom