Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-05 / 304. szám

2 Dunántúli napló 1985. november 5., kedd A londoni The Times cikke Kádár János látogatásáról A londoni The Times hétfőn belső vezércikkben értékelte Kádár János szombaton befe­jeződött angliai látogatását és a brit—magyar kapcsolatokat. Megállapította, hogy a láto­gatást „kevesebb szenzációke­reső nyilvánosság” vette körül, mint másfél évvel korábban Thatcher asszony budapesti út­ját, de ennek „nem szabad el­homályosítania azt a tényt, hogy az angol—magyar kap­csolatok kitűnőek. Tükröződött ez magának Kádár Jánosnak azokban a szavaiban is, ame­lyekkel jó légkörűnek minősítet­te Thatcherrel folytatott tárgya­lásait. S valóban, nehéz találni a történelemben olyan idősza­kot, amikor az angol—magyar kapcsolatok jobbak voltak, mint ma" — írja a lap. E bevezető után a konzerva­tív — és a külügyminisztérium nézeteitől nem messze álló — újság azt taglalta, mi ha­szon adódik Nagy-Britannia számára abból, hogy „intenzív kapcsolatokat tart fenn egy vi­szonylag kicsi közép-kelet-euró- pai országgal?” A közvetlen hasznot — világpolitikai érte­lemben — a lap „elhanyagol­hatónak" találta, mégpedig abból kiindulva, hogy a vezető nagyhatalmak nem kis és köze­pes államoktól várják az ösz­tönzést párbeszédükhöz, és Kádár kétségkívül „nem közvetí­tő Moszkva felé". „De szerény jótétemények — folytatta — mind Nagy-Britan­nia, mind Magyarország szá­mára adódnak azokon a hatá­rokon belül, amelyek az eltérő katonai-gazdasági tömbökhöz tartozó országok kétoldalú kapcsolatait korlátok közé szo­rítják." Ilyen a gazdasági-ke­reskedelmi kapcsolatok hirte­len élénkülése és felfutása, de „ami (brit szempontból) való­ban indokolttá teszi az angol — magyar diplomácia élénkülését, az ennek a viszonynak a helye a hosszú távú brit Kelet-Európa- politikában, amely a Thatcher- kormóny idején kezdett körvo­nalazódni". A történethez tar­tozik az is, hogy Nagy-Britan­nia az eddiginél nagyobb és megkülönböztetett szerepet kí­ván játszani az európai politi­kában, s e nagyobb feladatnak ugyancsak hasznos része" a Magyarországgal való kapcso­latok ápolása. A The Times utalt arra is, hogy a brit kormánytól éppen­séggel nem idegen a gondolat: „bátorítania" kell a fejlődés egyfajta, Magyarországon ta­pasztalható irányát. De, tette hozzá intőén, „senkinek nem teszünk szolgálatot, sem ma­gunknak, sem a magyaroknak, ha azzal áltatjuk magunkat, hogy Magyarország „liberáli­sabb, mint valójában”. Reagan-interjú az Izvesztyijában Az Izvesztyija, a szovjet kor­mány lapja hétfői számában interjút közölt Ronald Reagan- nel. Ebben az amerikai elnök kifejtette álláspontját a szov­jet-amerikai kapcsolatokról és egy sor nemzetközi kérdésről. Az elnök eqyebek közt szólt a küszöbönálló genfi csúcsta­lálkozóról. A békéről és a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latok normalizásáról szóló, ál­talánosságok szintjén mozgó kijelentések mellett Reagan megkísérelte, hogy eltorzítsa a szovjet külpolitikát — állapítot­ta meg a TASZSZ. Ugyanez fi­gyelhető meg az úgynevezett regionális konfliktusokkal kap­csolatos politika vonatkozásá­ban. Arra a kérdésre, amely Washingtonnak Nicaraguával és Dél-Afrikával szemben, va­lamint a Közel-Keleten köve­tett irányvonalára vonatkozott, az amerikai elnök azt a benyo­mást igyekezett kelteni, hogy a világban tapasztalható feszült­ség a különböző térségekben folytatott szovjet politika követ­kezménye. A Reagant meginterjúvoló négy szovjet újságíró, Genna- gyij Siskin, Vszevolod Ovcsin­nyikóv, Sztanyiszlav Kondrasov és Genrich Borovik a nyilatko­zat közreadásával egyidejűleg cikket jelentetett meg az Iz­vesztyijában. Ebben beszámol­nak az amerikai elnökkel foly­tatott beszélgetés során nyert benyomásaikról, és kifejtik sa­ját nézeteiket a találkozón szó- bakerült kérdésekről — egye­bek közt a jelenlegi nemzetközi helyzet és a szovjet—amerikai kapcsolatok témakörében. Mint írják, az amerikai elnök nyilat­kozata ellentmondásos. A bé­kéről és a megértésről ejtett szép szavak váltakoznak benne a Szovjetunió külpolitikáját érő bizonyítatlan vádaskodásokkal. Pozitív jelenség azonban az, hogy az Egyesült Államokban felismerték a széles körű szov­jet-amerikai párbeszéd szük­ségességét. Szeretné az ember azt remélni, hogy Genfben az amerikaiak részéről építő visszhangra talál a Szovjetunió készsége, kedvező fordulatot elérni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok terén - ol­vasható a cikkről szóló TASZSZ-beszá mólóban. Alapozza meg jövőjét a Mecseki Szénbányáknál! Föld alatti munkakörbe felveszünk 18—35 éves, törekvő férfiakat: ♦ csapatcsillés (betanított m.) ♦ vájár (szakmunkás) ♦ bányalakatos (szakmunkás) pótműszakkal elérhető havi keresettel. Munkásszálló és munkahely Komlón vagy Pécsett. Jó munkája alapján 1,5—2 év alatt kedvező feltételekkel lakáshoz juttatjuk Albérletben élő nős bányászainknak albérleti hozzájárulást fizetünk. Felvételi követelmény: hosszabb, folyamatos munkaviszony, nálunk végzett alkalmassági vizsgálat. CÍMÜNK: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK MUNKAÜGYI OSZTÁLYA 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. Telefon: 24-863 6000—11 000 Ft 8000—14 000 Ft 6000— 9 000 Ft I ÓRA A NAGYVILÁGBAN Kommentar Argentínában tartományi és helyhatósági választáso­kat tartottak, s részleges parlamenti szavazásra is sor került. Normális körülmények között egy ilyen voksolás legfeljebb helyi érdeklődésre tarthat számot, most azon­ban a világsajtó is vezető helyen foglalkozott az ese­ménnyel. A rendhagyó fi­gyelem Dél-Amerika máso­dik legnagyobb országának különleges körülményeire ve­zethető vissza. Sokéves véres katonai diktatúra után egy „civil" ügyvéd, Raul Alfonsin szerezte meg az elsöprő többséget a junta bukását követő elnökválasztásokon, és most nem kevesebbnek kellett eldőlnie, mint annak: őrzi-e, megtartotta-e az ál­lamfő polgári radikális párt­ja (URC) a többség bizal­mát. A válasz az ország egész jövőjét befolyásolja. Hiába ül az elnök a Casa Rosadában, a rózsaszínű Argentin szeizmográf házban, ha a városokban, a tartományokban és persze elsősorban a nemzetgyűlés­ben vele ellenséges több­séggel kell számolnia. Gon­doljuk csak végig: a polgári elnök népszerűsége érthető volt abban a pillanatban, amikor megszüntette a gyű­lölt egyenruhások brutális uralmát, véget vetett a poli­tikai gyilkosságoknak és kín­zásoknak, s legalább erköl­csi elégtételt szolgáltatott a kilencezer „eltűnt" hozzátar­tozóinak. De ugyanez az el­nök nehezebb feladattal néz szembe, ha meg kell kezde­nie a fantasztikusan súlyos gazdasági-társadalmi örök­ség felszámolását, ha az infláció és a munkanélküli­ség belátható időn belül egyszerűen megszüntethetet- len rémével kell szembenéz­nie. Pontosan ebben bíztak a levitézlett rend most bíró­ság előtt álló képviselői, a tömeggyilkossággal vádolt tábornokok és tengernagyok, akik a választások közeled­tével egyre szemtelenebb vá­laszokat adtak bíróiknak. Számításuk azonban nem vált be. Amikor most az argentin nép többsége ismét Alfonsin pártjának képviselőit küldte a helyi és központi törvény- hozásba, nem akármilyen érettségről tett tanúságot egy nem akármilyen politikai pillanatban. A szavazás eredménye egy sok szenve­dést átélt nagy nép messze- hangzó üzenete arról, hogy a demokrácia helyreállítása, megőrzése mindennél fonto­sabb. Hogy a hatalmas ne­hézségek ellenére is annak megakadályozása a legfőbb feladat, hogy visszatérjenek, újra erőre kapjanak a véres közelmúltnak az utóbbi idő­ben nagyonis mozgolódó kí- sértetei. Harmat Endre A Gorbacsov—Reagan találkozó előkészületeiről tárgyal Moszkvában George Shultz amerikai kül­ügyminiszter (jobbról). Mellette szovjet kollégája, Eduard Sevardnadze. (Telefoto—KS-DN)----------------------------------------------------------------— *------------------------------------------------------------------­♦ WASHINGTON: Ronald Reagan amerikai elnök vasár­nap ,,szigorú vizsgálatai" ren­delt el annak kiderítésére, hogy miként kerülhettek a The Washington Post egyik újság­írójának kezébe a Moamer el- Kadhali megbuktatására ki­dolgozott titkos CIA-akció do­kumentumai. Az elnök ezzel egy időben „ megfelelő intézke­déseket" követelt, hogy a jö­vőben elkerülhessék a hasonló kiszivárogtatásokat. Mint je­lentettük, a The Washington Post vasárnapi számában Bob Woodward, a Watergate-bot- rányt kirobbantó egykori ripor­tok szerzője megirta, hogy Reagan elnök a közelmúltban jóváhagyta a líbiai vezető el­leni titkos CIA-akciót. 4- GENF: Az atom- és űr­fegyverekről szóló genfi szov­jet—amerikai tárgyalások ke­retében hétfőn ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó cso­port. 4- KAIRÓ: Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabaditási Szer­vezet végrehajtó bizottságának elnöke, tizennégy főnyi küldött­ség élén hétfőn Kairóba érke­zett. Kedden kezd tárgyalásokat Hoszni Mubarak elnökkel egy közel-keleti tervről, amit az ok­tóberi erőszakos cselekmények megzavartak. A kairói tanács­kozásokon a PFSZ-nek a térség­re vonatkozó béketervben be­töltött szerepéről lesz szó. Ara­fat 1983-ban tett utoljára hiva­talosan bejelentett kairói láto­gatást, de az olasz Achille Lauro hajó elrablása után Egyiptom és Jordánia elhatáro­lódott a PFSZ-tői.. Afgán tíltakozö­jegyzék Afganisztáni ellenforradal­márokból, a Dzsamiat Iszlami és a Hezbollah ellenforradalmi szervezetek tagjaiból álló fegy­veres csoport iráni iszlám gár­disták támogatásával vasárnap Kezal Iszlám térségében meg­támadta az afganisztáni biz­tonsági erők egységeit — mu­tatott rá az a tiltakozó jegy­zék, amelyet ugyanaznap nyúj­tottak át Irán afganisztáni ideiglenes ügyvivőjének. Az Afgán Demokratikus Köz­társaság határozottan tiltako­zik a jószomszédság általáno­san elfogadott elveit sértő ak­ciók miatt és követeli ezek ha­ladéktalan beszüntetését. Nyugatnémet állampolgárok részt vesznek az afgán kormány elleni terrorista akciókban és kémkedésben — jelentette ki Babrak Karmai. Az afganisztá­ni forradalmi tanács elnöksé­gének elnöke, államfő a Der Spiegel című nyugatnémet he­tilapnak nyilatkozva elmondta: bizonyítékok vannak arra, hogy egy Kabulban dolgozó nyugat­német diplomata kémtevékeny­séget folytatott, s ez károsan befolyásolja a két ország — egykor baráti — kapcsolatait. Az afgán vezető arról is be­szélt, hogy NSZK-beli parlamen­ti képviselők és katonatisztek jelentek meg az ellenforradal­márok között. A köxéiet *■ - hírei •' Hétfőn koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a néphatalom hőseinek Köztársaság téri em­lékhelyén. A fellobogózott té­ren több százan gyűltek össze, hogy tisztelegjenek az ellenfor­radalmárokkal vívott küzdelem­ben a pártház védelmében el­esettek emléke előtt. A mun­kásmozgalmi mártírok emlék­műve mellett magasodó dom­borművű kőfalnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Buda­pesti Bizottsága nevében Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizott­ság első titkára és Borbély Gá­bor, a pártbizottság titkára ko­szorúzott. Ezután elhelyezték a tisztelet és az emlékezés virá­gait az emlékfalnál a kerületi pártbizottságok, a Fővárosi Ta­nács, az állami és társadalmi szervezetek, a főváros lakossá­gának képviselői, a pártház egykori védői és a hősök hoz­zátartozói. Az ellenforradalmárokkal ví­vott harc mártírjainak sírjait megkoszorúzták a Mező Imre úti temetőben is. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival és katonai tiszteletadással zárult. * A nagy októberi szocialista forradalom 68. évfordulója al­kalmából hétfőn kitüntetési ün­nepséget tartottak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság szék­házában. Drucker Tibor, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság ügyve­zető elnökségének tagja ünne­pi beszédében méltatta az emberiség történetében új kor­szakot nyitó eseményt. Ezután Apró Antal, az MS2BT elnöke nyújtott át a magyar és a szov­jet nép barátságának elmélyí­tésében kiemelkedő munkát végzett aktivistáknak állami, va­lamint a baráti társaság által adományozott kitüntetéseket. Ti­zennégyen részesültek a Mun­ka Érdemrend különböző foko­zataiban, huszonnégyen kap­ták meg az MSZBT aranyko­szorús jelvényt, s 17 tagcsoport kollektív munkáját arany1<oszo- rús plakett kitüntetéssel ismer­ték el. Az ünnepségen jelen volt az MSZBT szovjet testvérszerveze­tének Budapesten tartózkodó küldöttsége is, élén Arnold Grennel, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyette­sével, az észt SZSZK miniszter­elnök-helyettesével. Hétfőn megkezdődött a szén- termelés a Tatabányai Szénbá­nyák mányi bányájában. Az esemény alkalmából munkás­gyűlést rendeztek, amelyen ott volt Havasi Ferec, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára és Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom megyei bi­zottságának első titkára is. Az új bánya jelentőségét Fe­kete Lajos, a Tatabányai Szén­bányák vezérigazgatója mél­tatta. Az ünnepi gyűlés befejezése­ként Kapolyi László és Fekete Lajos kitüntetéseket adott óta bánya építésében kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. 35-en részesültek miniszteri, KISZ-, illetve vállalati kitünte­tésben. A nagy októberi szocialista forradalom közelgő 68. évfor­dulója alkalmából ünnepséget tartottak hétfőn az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokságán. Az ünnepsé­gen részt vett Horváth István, ez MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kamara János belügymi­niszter, Mórocz Lajos altábor­nagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár. 4- BECS: Kurt Waldheim, egykori külügyminiszter és ENSZ-főtitkár az Osztrák Nép­párt jelöltje a jövő májusi köz- társasági elnökválasztáson. Waldheim jelölését hétlön je­lentették be hivatalosan Bécs- be. Az eddigi felmérések szerint a veterán diplomata vezet ve- télytársa, Kurt Steyrer egészség- ügyi miniszter előtt, akit a szo­cialista párt jelölt. ♦ AUCKLAND: Elismerte bűnösségét az a két francia titkosszolgálati ügynök, akik a nyáron Auckland kikötőjé­ben felrobbantották a Green­peace nemzetközi környezet védő mozgalom hajóját. A két tisztet gondatlanságból oko­zott emberöléssel és szabo­tázzsal vádolja az új-zélandi rendőrség. A hétfő reggeli tár­gyalás harminc percig tartott, és lényegében csak arra szo­rítkozott, hogy a vádlottaknak felolvassák az új vádat. Do- minigue Prieur és Alain Ma­fart azután ismerte be bűnös­ségét, hogy ezt a vádat gyil­kosságról gondatlanságból okozott emberölésre enyhítet­ték. A rendőrséget az kénysze­rítette erre, hogy nem tudta bizonyítani: a két ügynök sa­játkezűig helyezte el a bom­bát a hajón. A bíró bejelen­tette, hogy az ügyben az új- zélandi legfelsőbb bíróság hoz ítéletet, és azt várhatóan no­vember 22-én hirdetik ki. Ma­ximális büntetésként életfogy- tiglant szabhat ki a testület. A mozgalom hajóját július 10- én süllyesztették el, a robba­nás következtében a legény­ség egy tagja meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom