Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)
1985-11-30 / 328. szám
1985. november 30., szombat Dunántúli napló 11 Ünnepség Pécs felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából Uhrik Teodóra veszi át a kitüntetését Horváth Lajostól. Läufer László felvétele Díjakat adtak át a Baranya Hegyei Tanácson Nicaraguái barátsági nap A Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának meghívására tegnap megyénkbe látogatott Julio C. Guzmán, Nicaragua magyar- országi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és Gustavo Cruz Moreno, a követség másodtitkára. A vendégeket szolidaritási nagygyűlésre hívták Merenyére, ahol az ideiglenes ügyvivő tájékoztatást adott Nicaragua jelenlegi helyzetéről; a nagygyűlés résztvevői pedig együttérzésüket kifejezendő szolidaritási táviratot küldtek a találkozó után a követségre. — Sok helyen voltunk már Magyarországon, de Baranyában még nem jártunk — mondta Julio C. Guzmán —, s ezért különösen örülünk a HNF meghívásának. A mi országunkban jelenleg a legnagyobb problémát a gazdasági helyzet jelenti. Daniel Ortega májusban tett európai körutat és sikerült 200 millió dollár kölcsönt szereznie; ez az alapvető életfeltételek biztosítására volt elegendő. Normalizálí viszonyok között egymilliárd dollárt tudnánk termelni, de jelenlegi helyzetünk miatt csupán egy-egy töredékét, 300 millió dollár értékű terméket tudunk exportálni. Nagyon örülünk, hogy Magyarország vásárolt tőlünk banánt. Korábban ugyanis csak az Egyesült Államokba exportáltuk ezt a termékünket, most azonban már Európa tartozik felvásárlóink közé. Ettől a barátsági esttől azt várjuk, hogy népeink még közelebb kerüljenek egymáshoz, s hogy miné1 jobban megismerjük egymást. Agrárszakemberek találkozója A búzatermesztés időszerű kérdéseivel foglalkoztak Pécsett, a Technika Házában november 29-én összegyűlt szakemberek. A Baranya Megyei Tanács V. B. mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya és több más intézmény által rendezett tanácskozáson búza- termesztésünk VI. ötéves tervidőszaki alakulását, a felvásárlás és felhasználás tapasztalatait vitatták meg. Vázolták a VII. ötéves terv legfontosabb gabonanövényünkkel kapcsolatos célkitűzéseit, előadás hangzót; el az agrotechnika hatásáról a búza termésmennyiségére és sütőipari minőségére. Pécs város felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap Pécsett, a megyei tanács nagytermében. Részt vett Lukács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Pártbizottság első titkára, Szentirányi József, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Piti Zoltán, a Pécs Városi Tanács elnöke, Krasznai Antal, a HNF megyei titkára, Simon József, az SZMT titkára, Tölgyesi Márta, a KISZ MB titkára. ünnepi beszédet Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke mondott. Kiemelte, hogy Pécs lakói — és velük Baranya népe — 1944. november 29. óta e napon a város és a megye sorsának jobbra fordulását is ünnepli. Nem véletlen tehát, hogy ezen a napon köszöntik jó szóval és elismeréssel azokat, akik a legtöbbet tették a mai világ formálásáért, hazánkért, a szocializmusban gyarapodó Pécsért és Baranyáért.-— Az ember örök reménye — mondotta Horváth Lajos —, hogy a jövőben köny- nyebb legyen majd a sorsa, de az ember örök sorsa, hogy csak jobb munkával valósulhat meg e reménysége. Majd így folytatta: — Akik itt egybegyűltek, azok a legjobb bizonyságát adták annak, hogy képesek másoknál is többet tenni a közösségért, a haza és a szűkebb pátria boldogulásáért. Beszéde után kitüntetéseket adott át. A Baranya Megyei Tanács Janus Pannonius Művészeti Díjat adományozta Gyarmathy Tihamér képzőművésznek, a magyar és az egyetemes művészet értékeit gazdagító munkásságáért és Pécshez, szülővárosához való hűségéért. Hal- lama Erzsébet írónak értékes irodalmi, irodalomszervezői és publicisztikai munkásságáért. Uhrik Teodóra balettművésznek, a Pécsi Balett alapító tagjának kimagasló táncművészeti teljesítményéért és pedagógiai munkásságáért. Tudományos Kutatói díjat: dr. Bihari Ottó akadémikusnak (posztumusz) tudományos kutatói és szervezői munkásságáért, valamint a pécsi tudományos és felsőoktatási intézmények fejlesztésében szerzett érdemeiért. (A díjat özvegye vette át.) Dr. Fülep Ferencnek, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának pécs—baranyai régészeti kutatásaiért, a pécsi római kori sírépítmények bemutatásáért, valamint Sopianae című összefoglaló művéért. Dr. Romhányi György akadémikusnak magas színvonalú tudományos és iskolateremtő professzori munkásságáért. Közművelődési Díjat: Kertész Attilának, a Pécsi Dobó István úti Gimnázium karnagyának ez ének-zenei kultúra kimagasló színvonalú műveléséért, a haladó zenei hagyományok ápolásában és a munkásművelődésben kifejtett munkásságáért. Pinczehelyi Sándornak, a Pécsi Galéria igazgatójának képző- és iparművészeti alkotásaiért, valamint művészeti ízlésnevelő munkásságáért. Dr. Román Lászlóné- nak, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatójának, a megye könyvtárügyéért végzett kiemelkedő munkájáért. Közoktatási Díjat: Dallos Nándornénak, a Hosszúhetényi Általános Iskola igazgatójának, kiemelkedő pedagógiai, iskolavezetői munkájáért. Koncz Istvánná általános iskolai szak- felügyelőnek a korszerű matematikaoktatás érdekében kifejtett tudományos kutatói és szakfelügyelői munkájáért. Or- sós László nyugdíjas megyei művelődési osztályvezető-helyettesnek, a megyei tanügyigazgatásban több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő szervező, irányító munkájáért. Dr. Doktor Sándor Egészségügyi Díjat dr. Kérchy Máriának, az Egyesített Egészség- ügyi Intézmény igazgató főorvosának, az integrált gyógyító-megelőző szolgálat megteremtésében és vezetésében kifejtett eredményes munkájáért. Dr. Márton Zoltánnak, a Baranya Megyei Tanács Kórház osztályvezető főorvosának kiemelkedő sebészi-orvosi tevékenységéért. Szalai Jánosáénak, az Egyesített Egészségügyi Intézmény körzeti ápolónőjének nagy szakértelemmel és hivatástudattal végzett ápolónői tevékenységéért. Testnevelési és Sport Díjat dr. Ambrus Lászlóné nyugdíjas főiskolai tanárnak kiváló test- nevelési és sportmozgalmi munkásságáért. Ráth Antalnak, a PMSC-ben és a magyar labdarúgó válogatottban nyújtott kiemelkedő játékosi teljesítményéért, kiváló sportolói magatartásáért. Dr. Szörényi István nyugdíjas MÁV főtanácsosnak, a megye sportmozgalmában végzett négy évtizedes eredményes munkásságáért. Területfejlesztési Díjat Cser Lászlónak, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatójának Pécs város ellátásában és idegenforgalmában, valamint a gazdaság stabilitásának megteremtésében kifejtett eredményes munkájáért. Fűzi Árpádnak, a Pannon Volán Vállalat igazgatójának, a személyszállítás megyei szerkezetének korszerűsítéséért, a munkás- és diákszállítás jó színvonalú megteremtéséért, valamint a mozgó eaészséqügyi szűrőállomás létrehozásáért. Temesi Ferencnek, a Pécsi Közúti Igazgatóság vezetőjének, a megyei átkötő út építési program végrehajtásában és a regionális közúthálózat fenntartásában kifejtett eredményes munkájáért adományozta. N. I. Nyolcvanezer év FILMJEGYZET Hogy mire jutottunk nyolcvanezer év alatt, azt jól lemérhetjük, ha az egyik moziból átülünk a másikba: a kanadai A tűz háborúja című filmről a magyar Város- büjácskára. Megállapíthatjuk, hoqy már nem állatbőrökbe öltözünk, viszont még csak a férfiak egy része borotválkozik. A nők továbbra is festik magukat, noha nem egész testüket. Nyolcvanezer évvel ezelőtt az ősemberek már erősen éreztek és gondolkodtak, s ezért szükségesnek tartották a tagolt beszéd megalkotását. Mára az érzésekből ugyan maradt valami csökevényszerűséq, viszont a tagolt beszéd képességesem tudja leplezni a gondolatok teljes hiányát. Nyolcvanezer évvel ezelőtt az ősemberek kitalálták a szerelmet, a szemtől szemben történő szerelmeskedést, és a monogám házasságot: mára a szerelemből nem maradt semmi, a szeretkezésből, hogy lehet ágyban is és autóban, a monogám házasságnak meg csak annyi a létjogosultsága, hogy lehessen házasságot törni. Nyolcvanezer évvel ezelőtt az ember felfedezte a humort, s bár igaz, hogy az csak egyszerű helyzetkomikum, de mégiscsak komikum, amit hiába keresünk az új magyar filmben. Mint bármi mást, Például azt, hogy nyolcvanezer évvel ezelőtt az ember akart valamit. Ebből mára csak annyi maradt, hogy az emberek általában nem akarnak semmit, kivéve néhány magyar filmrendezőt, aki ebből akar filmet csinálni. Csak reménykedhetünk, hogy a nyolcvanezer éves evolúció nem szakad meg, s idővel létrejön az a kívánatos állapot, hogy a bu- songó magyar filmrendezők sem akarnak semmit sem csinálni, különösen nem filmet a mindenkori magyar valóságról. Majd elfelejtem. a nyolcvanezer év alatt az ember kitalálta a zenét és a színjátszást: a filmbéli leletekből vissza is következtethetünk, hogy volt idő, amikor ezek a tevékenységek arra szolgáltak, hogy más embereknek örömet szerezzenek, de mára ez ugyancsak elcsökevényesedett. A zene is, a színjátszás is, s főképpen az örömszerzés (ez utóbbiba beleértve a szemtől szemben való figurációt is) . . . A tűz háborúja (rendező Jean-Jacques Annaud) korrektnek mondható történelmi film: életképek az ősember életéből, mégha néhány ezer évet össze is sűrít valószínűleg, s ha az ősember viselkedésmintáihoz (érthetően) a ma is élő emberszabású főemlősök szolgáltak alapul. No meg az amerikai filmek is részint; a főhős szinte már igazi mai filmhős: fehérebb bőrű és szőkébb hajú, mint a többiek, délcegebb, bátrabb, szeretnivalóbb stb. — nagy valószínűséggel belőle lesz a későbbi fehér-angol- szász-protestáns szupermen. A Városbujócska (rendező (Sós Mária) filmmel szemben még ilyen jellegű kifogásaink sem lehetnek: nincs története, hőse, eszmei mondanivalója, sem füle, sem farka. B. L. Visszatér a magyar tetők divatja Holnap a VDN-bcn Rómaicserépgyár Dunakeszin Zöld orvostudomány Kuruzslásról már régen nincs szó • Újévi gyümölcs aranyfüstben A trójai faló és az ajándékozás hagyományai o Elégtelen Homályosnak találtatott a Balatoni világos Egy éjszaka a karaván- szerájban Kit hódit meg Darya tánca? Emberölés bűntettének kísérlete Tanácskoztak a vadásztársaságok küldöttei Nőm a puska pusztítja a ... Soha nem lőttek még eny- nyi szarvast a hazai vadászok, mint az elmúlt években - és ennek ellenére sohasem volt még ennyi nagyvad a hazai erdőkben! Sőt: a szarvas- és vaddisznócsapatok már a mezőgazdasági területek nagy részét is megszállták — jelentős vadkárt is okozva. Elfogult természetvédők és állatbarátok gyakran vádolják a vadállomány kiirtásával a vadászokat. Nos, a tényeit egyértelműen bizonyítják: nem a tervszerű és szigorúan szabályozott vadászat veszélyezteti a vadállományt, hanem a természet károsodásai, a ke- mizálás túlzásai, illetve a civilizációs és urbanizációs ártalmak. Ebben az évben több mint 1700 szarvas és közel 1600 vaddisznó került már terítékre - több mint 20 millió forint árbevételt eredményezve —, és a törzsállománly mégis egyre nő. Nem így az apróvad esetében I A nyulat 1978 óta nem vadásszák Baranyában — számuk mégis minimális. Folyamatos a vérfrissítés — idén 500 alföldi nyulat helyeztek ki Baranyában -, de ez is csak arra volt elegendő, hogy lassítsa a mintegy 7200-as törzs- állomány apadását. A fácánok, a mezők e gyönyörű madarai is ritkulnak. A magyarmecskei Nimród, a pécsi Mecsekalja és a Dráva- menti Dózsa vadásztársaságok fácántelepeket működtetnek, mintegy 10 ezer fácánt nevelve évente. És ez mérnem üzleti kérdés! Százezreket felemésztő vállalások ezek. A nagyvadeladásból származó bevételek egyre nagyobb részét emésztik fel az apróvadak védelmét, tenyésztését, célzó erőfeszítések. Ha nem lenne vadász — már nyúl és talán fácán se lenne. Baranya 31 vadásztársaságának küldöttei tegnap Pécsett, a Mozgalmi Házban tanácskoztak. Dr. Jerszi István, a MAVOSZ Megyei Intéző Bizottságának elnöke a vadászat népgazdasági szerepének hangsúlyozása mellett azt is kiemelte, hogy a vadászat bevételeit a jövőben még intenzívebben kell a vadgazdálkodásba visszaáramoltatni. Gondos Gyula megyei fővadász elmondta: a vadásztársaságok már 1110 hektáron folytatnak vadföldgazdátko- dást. Idén mintegy 10 ezer mázsa szemes és közel ugyanennyi egyéb takarmányt juttatnak ki a megye vadászai a területekre. Egyre több helyen foglalkoznak intenzív vadtenyésztéssel. A már említett fácántelepek mellett 5 vadkocsanevelő is működik, és 1986-ban újabbak is épülnek. A tenkesi Kit- tenberger VT pedig még ebben az évben dámszarvasokat telepít. A vadászat sport, hobbi, gazdasági tevékenység, természetvédelem és a közösség' együttlét sajátos formája is. Ez utóbbi szempontjából fontos hír: még ebben az évben újra megnyílik Pécsett a vadászklub. A Honvéd utcában kialakított klubban két hangulatos terem és jól ellátott büfé várja majd a vadászokat, madarászokat, kynológu- sokat, a természet barátait. Sokan nem értik még a vadászat értelmét, lényegét —, de még többen vannak azok, akik vadászok szeretnének lenni. A társaságoknál sorban állnak a jelentkezők. A megyei küldöttközgyűlésen erről is szó esett. Országos állás- foglalás várható a feszítő kérdéssel kapcsolatban - az új lehetőségek kidolgozása már hosszabb ideje folyik. Egy azonban biztos: a vadászok száma nem növelhető a jövőben sem korlátlanul. Mint ahogy az is tény, hogy egyre több munka előzi meg a vadászterületeken azt a pillanatot, amikor végre eldördülhet a puska ... B. S.
