Dunántúli Napló, 1985. november (42. évfolyam, 300-328. szám)

1985-11-30 / 328. szám

Az eszterágpusztai broilertelepen félmillió húscsirkét nevelnek évente Erb János felvétele Magasabb pályára lépve Szinkronban a szabályozókkal Szalántán a gabona- és hústermelést fejlesztik — Húszezer férőhelyes új broilernevelő — Korszerűsítik a sertéstelepet — Modern gépek világbanki hitelből Az új szabályozók általában alkalmazkodásra, az üzemi struktúra kisebb-nagyobb mér­tékű módosítására késztetik a gazdaságokat. Van rá példa azonban — és ilyen a szalán- tai Hunyadi Termelőszövetke­zet esete is —, hogy az új szabályozók az üzemi fejleszté­si elképzelésekkel találkoznak. Ez annyiból mondható szeren­csésnek, hogy nem szükséges gyökerestől felforgatni a ter­melés jól kiépített és a helyi adottságokhoz igazodó szer­kezetét — csak jobban, haté­konyabban kell működtetni a meglevő struktúrát. Az 1986. évi mezőgazdasági szabályozók a tejnél, a barom­finál, a sertésnél és a kukori­cánál visszajuttatnak, a búzá­nál pedig elvonnak jövedel­met. Szalántán, ahol a sertés- és baromfihústermelés, vala­mint a gabona, ezen belül is elsősorban a kukoricatermelés a fő profil, érthetően kedvező fogadtatásra találtak az új központi intézkedések. Ezek uavanis egybeesnek a már ko­rábban megfogalmazott fej- le'ztési céliaikkal és igazolják folyamatban levő fejlesztéseik helyességét. Az élet ismét igazolta azt, hoay eay tevékenységet akkor kell fejleszteni, amikor a több­ség leáll vele. Szalántán a baromfival tették ezt. Három évvel ezelőtt léptek be a Ba­romfifeldolgozó és -Forgalma­zó Közös Vállalatba. Akkor, amikor az ágazat mélyponton volt. A mozsgói tsz részjegyét vették át, bizva abban, hoqy a 17 millió forint tőke előbb- utóbb kamatozni fog. Egyide­jűleg megkezdték a termelési létesítmények kiéDÍtését is. Sa­ját erőből felépítettek Eszter- ógpusztán egy broilernevelő telepet, amelvben évi hatszo­ros rotációval fél millió Hybro húscsirkét tudnak felnevelni. A teleD már termel, a kezdeti eredmények iók. Az elhullás alig 3 százalék, a broilerek át­lagsúlya a novemberi szállí­tásnál 1,70 kilogramm volt és minőségileg is megfelelt. Az úi szabályozók arra ösztönzik őket, hogy a telepet tovább fejlesszék. Terveikben eay úiabb, 20 000 férőhelyes broi­lernevelő szereDel a hozzátar­tozó szociális létesítményekkel. Szándékukban állt korszerű­síteni elavult réqi sertéstelepe­püket. Az új szabályozók most. megerősítették őket abban a meggyőződésükben, hogv nem kidobott pénz a teleprekonst- rukcióra fordított 14 millió fo­rint saját erő. Az előkészítést 1986-ban kezdik, magát az építkezést 1987-ben indítják és 1988-ban fejezik be. A re­konstrukció kapacitásbővitő lesz. Egy új kocaszállást és egy újabb 1000 férőhelyes hiz­laldát építenek. A régi uradalmi épületeket már a mostani tervidőszakban felszámolták, 1990-re pedig teljesen befejezik állattartó te­A szövetkezet hat John Deet traktorjából négy a mezőn dol­gozik, a másik kettőt pedig már az őszi munkák befejeztével a tavaszi feladatokra készítik fel. lepeik modernizálását. S ez nemcsak a több és jobb minő­ségű termékek kibocsátásá­ban, de a dolgozók munkakö­rülményeinek lényeges megja- vulásában kamatozik majd. A növénytermelés szerkeze­tében nem terveznek változta­tást. Búzát 1500, őszi árpát 300, kukoricát 2300, napraforgót 600 hektáron kívánnak termel­ni. Az idei búzahozam-kiesést a napraforgóval tudták ellen­súlyozni. Ebből a jól fizető nö­vényből az idén 3,1 tonnát ter­meltek hektáronként, igen ma­gas, 45 százalék feletti olaj- tartalommal, (gy az alapár fe­lett térítést kaptak és egy má­zsa napraforgóért 1060 forint árbevételt értek el. Kukoricánál hárommázsás terméskiesésük volt, 8,2 helyett 7,9 tonnát ta­karítottak be. Az egy mázsa kukorica szárításához felhasz­nált olajat azonban 3,3 liter­ről 2 literre sikerült csökkente- niök, ami javította az ágazat jövedelmezőségét. Világbanki hitel felvételével megkezdték az elhasználódott gabonatermelő gépek, eszkö­zök leváltását. Az idén két John Deere traktort vettek, s a programot a következő idő­szakban is folytatják, Szalántán továbbra is az alaptevékenységből, a növény- termesztésből és az állatte­nyésztésből akarnak megélni, azt a fontos alapelvet követve, hogy a földből mind többet kell kivenni és ebben még vannak tartalékok. A fejlődé­sük ezt igazolja: gabonából 1980-ban 20 040 tonnát, 1985- ben 28 431 tonnát állítottak elő, 1990-re 32 890 tonna ga­bona a cél. Hústermelésük 1980-ban 943 tonna volt, az idén 1416 tonna, 1990-re évi 2170 tonna hús termelésének feltételeit teremtik meg. Ennek fele sertés, fele baromfi lesz. Ezenkívül háztáji integrációban plusz ezer tonna húst termel­tetnek évente tagjaikkal. A fő profilok mellett nem mondanak le a kieqészítőipari tevékenység fejlesztéséről sem, ami ugyan nem sok nyeresé­get hoz, de munkát ad a trak­toros feleségeknek, vagyis a tsz nődolgozóinak. Eszterágon a Carbon varrodájában 40 asszonyt, a tsz öntödéjében 32 főt — ennek 60 százaléka nő —, a lakatosüzemben to­vábbi 9 főt foqlalkoztatnak. A tsz-nek 450 aktív és 450 nvngdíias tagja van: tehát 900 ember megélhetéséről kell gondoskodniok. Az eqy főre eső kereset évi 64 000 forint. Az évi 4,5 százalékos adómen­tes és 3,5 százalékos adózott béremelést csak úgy tudiák biztosítani, ha évi 5—7 száza­lékkal növelik termelésüket, és minden évben 25—30 millió forint tiszta nyereséget érnek el. A most záruló ötéves terv átlaaában évi 24.5 millió fo­rint volt a nyereséqük, az idén várhatóan 26 millió forint lesz. És ez mind a növénytermelés­ből és állattenyésztésből kéo- ződött — az ipari tevékenység alig adott valamit hozzá. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szalántai Hunyadi Tsz-t évek óta a gazdasági és pénzügyi stabilitás jellemzi. Adottságaikhoz és a minden­kori szabályozókhoz jól igazo­dó gazdálkodásuk a tagok biz­tos megélhetését, az üzem tö­retlen fejlődését biztosítja. A 'Tnbályozók telibetaláltak Sza­lántán, egy magasabb fejlő­dési pályára tudnak lépni, s ez nemcsak a helyi, de az össztársadalmi érdeket is job­ban szolgálja majd. — Rné — Sikeres együttműködés a VILLGÉP és a Műszaki Főiskola között Felszálló ágban az Unilift Beváltak a mikroprocesszoros felvonóvezérlők — Megrendelések a MÁV-tói és a Felvonójavítótól — Partner lesz az Interag? Az ország minden részéből érkezett liftes szakemberek fi­gyelik Tarnik Istvánt. Az elő­adó egyetlen dróttal a kezében sorra okoz elektromos hibát a kiállított felvonóvezérlő állvá­nyon. A berendezés digitális kijelzőrendszere piros betűvel vagy számmal írja ki, hogy hol milyen hibát észlelt a mikro­processzoros vezérlőberende­zés, ' s azt vagy maga rögtön korrigálja, vagy „FF"-et kiírva jelzi, hogy szerelőre vár. Elé­gedett moraj fut végig a hallgatóságon. A szünetekben körbeálljók a mikroprocesszoros vezérlőegy­séget, dróttal és kapcsolási, hibaelhárítási rajzokkal a ke­zükben tesztelik azt: való­ban olyan okos, mint amilyen­nek mondják? o Az Unilift mikroprocesszo­ros felvonóvezérlő berendezés a pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola és a VILLGÉP kö­zös fejlesztése és szolgálati szabadalma. Forradalmi vál­tozást ígér a felvonás szakmá­ban. Magyarcsik Gyula, a VILL­GÉP Szövetkezet elnöke: — A több mint tízéves együtt­működésünk a főiskolával ve­tette fel az új, mikroprocesszo­ros felvonóvezérlő rendszer megalkotásának az ötletét, még 1983. júniusában. A főis­kola Épületek Gépészeti és Be­rendezési Intézete, valamint a Matematikai és Számítástech­nikai Intézete dr. Ásványi Jó­zsef témavezető irányításával Tarnik István főiskolai adjunk­tus, Halász Péter fejlesztő mérnök, Zákány László fejlesz­tési csoportvezető. Bódi Péter műszaki osztályvezető és szö­vetkezetünktől Isó Gábor fel­vonó-üzemvezető, Fekete Sán­dor, Molnár László és Katona Tamás éjt nappá téve kísérle­teztek. — Mikor és hol vizsgázott az első? — kérdem Tarnik Istvánt. — A Tanáképző Főiskola kollégiumában szereltük fel 1984 februárjában. Azóta is állandóan továbbfejlesztjük, és az egyre bonyolultabb felvonók üzemeltetésére is igyekszünk alkalmassá tenni az Uniliftet. o — Mit tud az Unilift? — Könnyűszerrel beépíthető Schindler, HAFE és szovjet fel­vonók vezérlőegységeként. Lé­nyegében minden hazánkban üzemelő felvonót át lehet ala­kítani mikroprocesszoros ve­zérlésűvé, éspedig hazai elő­állításban olcsón, szocialista országokból beszerzett alkatré­szekkel, tehát tőkés import nél­kül — mondja Magyarcsik Gyu­la. A hagyományos relés vezér­lőegységgel szemben meg­számlálhatatlan előnyt ígér az Unilift. Energiatakarékos. A korábbinál 31,4 százalékkal ke­vesebb villamos energiát fo­gyaszt. Ez hetente több mint30 kilowattóra megtakarítást je­lent. Az országban több mint 22 ezer lift üzemel . . . Nagyiokú a megbízhatósága. A vezérlésben nincsenek köny- nyen meghibásodó elektro­mechanikus alkatrészek. Ha olyan meghibásodás fordul elő, ami nem zavarja a biztonságot, a mikroprocesszor csak meg­jegyzi a hibát, de nem állítja le a liftüzemet, ám ha a biz­tonságot megkérdőjelező hiba következik be, azonnal vészfé­kez. Ellátták automatikus hiba­diagnosztikai rendszerrel. Ezt tervezői beépítették a vezérlő­egységbe. A szerelő a hiba kódszámát a gépházban kifüg­gesztett hibajegyzékkel össze­vetve, azonnal elkezdheti a hiba elhárítását. A csekély karbantartási igény, a kis üzemeltetési költ­ség mellett még egy előny: az Unilift-vezérlés diszpécserköz­pontba is beköthető. Tehát egy helyen akár több tucat ilyen liftről is azonnal megál­lapítható, ha valamelyikkel baj van, és az is, hogy milyen hi­bára készüljön fel a szerelő. Q Nemrég a Budapesten megrendezett LIFT—2000 nem­zetközi tanácskozáson a nagy világcégek — az amerikai OTIS, a svájci Schindler és a finn KONE — képviselői is elismerték, hogy a világszínvo­nalnak megfelelő, a Pécsett már sorozatban gyártott Uni­lift. Még az idén elkészül a 12 szintnél magasabb liftjeihez a vezérlés. A MÁV kórházaktól már beérkezett a megrendelés a speciális kórházi felvonóve­zérlésekre. A szabályozott haj­tású — nagyobb teljesítményű és több sebességfokozatú szál­lodai és közintézményi — lif­tek vezérlésének megvalósítá­sán is dolgoznak. — Tőkés exportra vagy ko­operációs együttműködésre gondolva kerestük fel levélisen szeptember 12-én a NIKEX Nehézipari Külkereskedelmi Vállalatot. Választ nem kap­va ezt a megkeresésünket ok­tóber közepén megismételtük — panaszkodik Magyarcsik Gyula. — Se levél, se telex, se telefon. — A hazai gyártók és szere­lők mennyire érdeklődnek? — A Ganz-MÁVAG Felvonó­gyára elzárkózott ajánlatunk elől, mondván, hogy ők is ha­sonló fejlesztéssel foglalkoznak. A Gép- és Felvonószerelő Vál­lalattal viszont jó az együttmű­ködésünk. Ha megegyezhetünk valamelyik nagy nyugati cég­gel, hogy ők szállítják a sza­bályozott hajtású hajtóművet — cserében az Unilift vezérlő- egységeinkért - akkor a Gép- és Felvonószerelő Vállalat szál­lítaná a fülkét és az egyéb mechanikus alkatrészeket, és mi adnánk a vezérlést. Ezzel jelentős tőkés importot tud­nánk kiváltani. Nagyon drágák a nyugati liftek. A fővárosi fel­vonójavító vállalat jövő évre előrendelésben 80 Uniliftet kért tőlünk. Üzemelnek már ilyen egységeink Budapesten, Szolnokon, Kaposváron, a Paksi Ismerkedés az Unilift-tel Atomerőműben, Pécsett és sok más településen is — közmeg­elégedésre. o Az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézet (ÉMI) Felvonóvizs­gáló Állomásának vezetőhe­lyettese és tudományos főmun­katársa, Némethy Zoltán, va­lamint csoportvezető szakértője, Niklász Béla: — Az eddigi eredmények po­zitívak és még nem találtunk egyetlen olyan hibát vagy ki­fogásolnivalót sem, ami meg­kérdőjelezné az Unilift életké­pességét. A felvonók elméleti élettar­tama 20 év, de van 60—70 éve üzemelő lift is hazánkban. A felvonóipar roppant konzerva­tív iparág, s a szakma talán épp ezért is került lépéshát­rányba a mikroprocesszoros ve­zérlés terén. Üzembiztonsági szempontból a lift legkénye­sebb egysége, a vezérlés, azért is, mert megnőtt a felvonók igénybevétele. Kovács Miklós, az ÉMI Fel­vonóvizsgáló Állomásának pécsi körzeti felvonószakértője: — Az Unilift vezérlésekkel, ahol azok már üzemelnek, ed­dig még nem volt semmiféle gondunk. o — Mi ösztönözte az Unilift kifejlesztését? — kérdezem Magyarcsik Gyulától. — Ahogy visszafogottabbá váltak a beruházások, úgy ve­tődött fel a termékszerkezet­váltás szükségessége. Eddig 3 millió forintot áldoztunk az Uniliftre, még vagy ennyit köl­tünk újabb fejlesztésekre saját erőből. Most fordultunk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz, hogy karolja fel a tevékenységünket. Bízunk benne, hogy segítenek. — Várható, hogy elfogadják itthon is, külföldön is az Uni­liftet? — Reméljük. Most fordultunk az Interag Rt-hez kooperáció, esetleg export ügyében, de im­portkiváltásban is partnerek lehetünk. Murányi László HÉTVÉGE 5. Négyen a főiskolai alkotógárdából: Tarnik István (balról a má sodik), Halász Péter, Zákány László és Bódi Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom